A békés felszín alatt forr az állami MVM Magyar Villamos Művek mélye. Mint emlékezetes: augusztus elején Bártfai-Mager Andrea, a kormányfő által újonnan kiötölt tárca nélküli vagyonminiszteri poszt betöltője, egyetlen nappal azután, hogy saját rendeletével átvette az MVM tulajdonosijog-gyakorlását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV), közös megegyezéssel elküldte Zsuga János vezérigazgatót és Csiba Péter elnököt az MVM éléről. A két üzletember egyaránt kilenc hónapja ült a vezetői székekben, bár utóbbi azelőtt több mint két évig elnök-vezérigazgatóként irányította az - atomerőművet, villamos alaphálózatot és a legtöbb gáztárolót birtokló - állami holdingot.
A két cím Kóbor Györgyben egyesül újra, aki eddig a sokak által ellen-MVM-nek tekintett, szintén állami NKM Nemzeti Közműveknél töltött be hasonló beosztást. A háztartások közvetlen ellátását a multiktól visszaszerezni igyekvő - így immár a teljes lakossági gázszolgáltatást, az észak-dunántúli, közép- és dél-magyarországi gázrendszert, illetve utóbbi területen az áramhálózatot és -ellátást is magáénak tudó - NKM felépítésébe még Lázár János vágott bele a Miniszterelnökség bázisán a Simicska-féle belső feszültségek egy következményeként. A két állami energiacsoport közeledése mégis borítékolható volt.
Így az NKM két éve az MVM felügyeletét ellátó egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) került, igaz, azon belül az akkor Bártfai-Mager Andrea irányította postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős külön kormánybiztosság alá. A nyilvánosságot amúgy kerülő politikus többször látványosan ki is állt a már akkor - az éppenséggel az MVM gazdasági vezérhelyettesi posztjáról átnyergelő - Kóbor György vezette NKM mellett. Bár eközben az MVM az NKM 50 százalékos tulajdonosává vált, a miniszter kedvező NKM-es tapasztalatai ölthetnek testet abban, hogy miután az egykori NFM és MVM közé ékelt MNV-t kiiktatva jogot szerzett rá, az MVM urává is Kóbor Györgyöt tette meg. Immáron az MVM és az NKM összeolvadása se kizárt, bár állítólag egyelőre csak a működést fésülik össze.
Ennek csalhatatlan jeleként a minap az MVM szinte teljes vezetősége lecserélődött. Az azelőtt pont Zsuga János által betöltött termelési és műszaki vezérhelyettesi poszton a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójává kinevezett Pekárik Gézát Kiss Csaba váltja, akit néhány hete még a - Süli János Paks2-ügyi miniszter felügyelte - Paks II. Zrt. vezérigazgatói tanácsadójaként választottak a Magyar Atomfórum Egyesület elnökévé. A gazdasági vezérhelyettes az MVM-tulajdonú Magyar Földgázkereskedő (MFGK) régi-új vezérigazgatójává előlépett Fazekas László helyett Sum János lesz, aki eddig Kóbor György alatt az NKM-nél töltött be hasonló posztot.
A stratégiai és operációs vezérigazgató-helyettes a Zsuga János által kinevezett Csanádi Zsolt után az MVM korábbi jogtanácsosa, majd Bártfai-Mager Andrea kormánybiztosságának NKM-et felügyelő helyettes államtitkára, majd az NKM törzskari vezérhelyettese, Cseh Tamás lesz. A kereskedelmi vezérhelyettesi tisztséget az azt szintén csak néhány hónapja betöltő Pap Gabriella helyett a napokban MFGK-elnökké is választott Czinege Kornél veszi át, aki eddig az áramadásvétellel foglalkozó MVM-leány, az MVM Partner hasonló feladatait látta el. A kabinetvezető Buday Pál helyett Mezei Bálint lett elnök-vezérigazgatóiként. Bentzik Réka kommunikációs, külügyi és kormányzatikapcsolatok-igazgató, illetve Stickl László csoportszintű projektigazgató egyelőre beosztásában maradt.
A teljes sorcsere indoka nem ismert. A tavaly októberben kinevezett Zsuga János új stratégiája nyereségemelést, központosítást, hatékonyságjavítást és kulturális megújhodást célzott. Ama, látszólag kézenfekvő kijelentéssel viszont, hogy - az MVM egy cég -, a Moltól érkező szakember mintha némi ellenállást tanúsított volna a pénznyelő állami megbízásokkal szemben. Egy rejtélyesen fogalmazó forrásunk szerint viszont a váltást nem ez, hanem az elmúlt hónapokban elkövetett bizonyos vezetési hibák tették elkerülhetetlenné.
