Nem törődnek a meleggel, harcba szállnak nőikért

Publikálás dátuma
2018.08.22. 09:19
Illusztráció: AFP
Bár hűvösebb időben szokott startolni, az ösztönöknek nem lehet parancsolni: elkezdődött a szarvasbőgés a gemenci erdőben.
A gímbikák bőgésének időszaka általában augusztus utolsó hetében kezdődik, és szeptember 20-ig tart. A bikák a bőgés elején helyet keresve vándorolnak, majd egy-egy rétet foglalnak el; most még a gemenci erdő különböző részein lehet hallani a párosodásra készülő hímek jellegzetes hangját, később a Nyári legelőn, illetve a Bárkarakodó réten általában jól hallható a bőgés. A gemenci ártéren területén mintegy ezer gímszarvas él.

A versengés első fázisa

A szarvasbika jellegzetes hangja a tehenek csalogatást szolgálja, és jelzés a többi bikának, hogy ki a hárem ura - azaz hogy kizárólagos szaporodási joga van. A bőgés milyensége informálja a riválisokat a másik testi erejéről, elszántságáról és pozíciójáról. A bőgés a bikák közötti versengés első fázisa. Amennyiben hang alapján a hárem urához hasonló erejű trónkövetelő érkezik, séta közben felmérik az erőviszonyokat: egymás mellett ballagva, bőgve, agancsot mutogatva próbálják eldönteni, melyikük a rátermettebb. Ha így sem egyértelmű a helyzet, összeroppannak az agancsok, kezdődik a birkózás - olvasható az Erdei Programok oldalon.
Elsőként a dél-somogyi, dél-zalai bikák bőgnek, utoljára a zempléni bikák zendítenek rá. Hűvös, párás hajnalokon, alkonyatok alkalmával, éjszaka hallani leginkább a bikák "orgonálását", de sokszor előfordul fényes nappal, melegben is.
A bőgés az augusztus 20-át követő lehűléssel szokott kezdődni, meleg időjárás esetén szeptember elejére tolódik. Most azonban úgy tűnik, mégsem zavarja a kánikula a bikákat. Mint Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei területi szakszervezetének titkára az InfoRádióban elmondta: 
a hőmérsékletnél fontosabb a nappalok hosszának változása.

Bár a szeptember elején kezdődő vadászati szezon miatt az erdő korlátozottan látogatható, a Gemenc Zrt. idén is megszervezi szarvasbőgés-hallgató túráit, amelyek Pörbölyről indulnak. A közönség augusztusban 25-én és 31-én, szeptemberben 1-én, 7-én és 8-án erdei vasúton vehet részt a kirándulásokon, augusztus 25-én, 31-én és szeptember 1-én lovas fogatok is indulnak azokhoz az erdőrészletekhez, ahol jelentősebb bőgés várható.
A kora este kezdődő túrák előtt az erdőgazdaság egy vadásza mutatja be a gímszarvasok életét, a szarvasok bőgő hangjának fajtáit, az elmúlt években gyűjtött érdekesebb hullajtott agancsokat. Levetítik Mosonyi Szabolcs a gemenci szarvasokról készült filmjét is. Szeptember első napján a lovas fogatos kirándulás résztvevői borkóstolóval egybekötött vacsorán vehetnek részt. 
A Gemenc Zrt. a túrákat gyerekeknek általában nem ajánlja, akik megunhatják a csendes hallgatózást, ezért szeptember 8-án Lassiban, az erdei vasút egyik megálló helyén kézműves foglalkozáson, filmvetítésen várhatják meg a vonat visszaindulását. A részletes programot itt lehet megnézni.
Szerző

Több ezer pár szeretkezik az óriási, közös hálóteremben

Publikálás dátuma
2018.08.21. 12:11
Illusztráció: Shutterstock
A denevérek különleges és titkokkal teli világába nyerhetnek betekintést a látogatók augusztus 25-én az Abaligeti-barlang előtti téren a Duna-Dráva Nemzeti Park szervezésében.
 A denevérek násza nyár végén bonyolódik: ebben az időszakban gyakori, hogy a "repülőegerek" úgynevezett nászbarlangokat keresnek fel, amelyek később telelőhelyül is szolgálhatnak. A Dunántúl egyik legjelentősebb nászbarlangja az Abaligeti-barlang, ahol több ezer denevér fordul meg augusztus végén, szeptember elején.  
A Denevérest elnevezésű program keretében a Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója, az Abaligeti-barlang előtti téren szakavatott denevérkutató ismerteti meg a látogatókkal a faj kutatásának módszereit és jelentőségét, a fajok egyedi jellemzőit pedig a barlangnál hálóval befogott denevéreken lehet közelről megnézni. 
A tóparton a víztükör felett alacsonyan szálló, rovarokra vadászó denevéreket is megfigyelhetik a látogatók, tájékozódásukat segítő hangjukat detektor teszi az emberi fül számára hallhatóvá.
Szerző
Frissítve: 2018.08.21. 12:12

Ara papagájokkal gazdagodott a debreceni állatkert

Publikálás dátuma
2018.08.21. 11:52
A kép illusztráció: AFP
Egy zöldszárnyú és két sárga-kék ara papagáj látta meg a napvilágot a debreceni állatkertben - közölte az MTI a nagyerdei kultúrpark igazgatójának keddi sajtótájékoztatója alapján.
A zöldszárnyú ara (Ara chloroptera) május másodikán kelt ki a tojásból, és mintegy három és fél hónap odúban eltöltött időszak után repült ki. Jó egészségnek örvend, és idén már láthatják a látogatók a röpdében. A nemét még ezután állapítják meg, így egyelőre nevet nem adtak neki - mondta Nagy Gergely Sándor. 
Június tizedikén két sárga-kék ara (Ara ararauna) is napvilágot látott a debreceni állatkertben, őket egyelőre a szüleik etetik, szépen fejlődnek, de odújukat még egy hónapig nem hagyják el - tájékoztatott az igazgató, aki elmondta azt is: 2019-ben az állatkert saját forrásból egy olyan tér kialakítását tervezi, amelyben a papagájok a jelenleginél jobb körülmények között élhetnek, és látványetetésekkel a látogatók is jobban megismerhetik a viselkedésüket. Az ara papagájok 50-70 évig élnek, általában két tojást raknak, a fiókák 28-32 nap után kelnek ki a tojásból. A szülők a kicsinyeket felváltva etetik, a kifejlett példányok egy életre választanak párt maguknak. 
A látogatók testközelből is találkozhatnak azokkal az állatokkal, amelyeket gondozóik neveltek fel. A park vendégei a jövő héttől közelebbről megismerkedhetnek Pepítóval, az egyéves zöldszárnyú ara papagájjal, Perjámossal, a pápaszemes pingvinnel és Boborjánnal, az Apella csuklyásmajommal - mondta Nagy Gergely Sándor.
Témák
papagáj Debrecen