Nyolc év után sem bír leállni a kabinet a szegényebbek agyonadóztatásával

Publikálás dátuma
2018.08.22. 09:56
Középkori adószedő a munkája kellemesebb részét végzi: a besöpört pénzt számolja
Fotó: AFP
Arányaiban még mindig nagyobb összesített adóteher nyomja a szegények vállát, mint tizenhárom éve - a sokat átkozott válság előtt.
Magyarországon az adórendszer nem tesz különbséget a kereseti szintek között, szemben a 2010 előtti gyakorlattal és más uniós tagállamokkal, írja a napi.hu, így a szegényebbek aránytalanul több terhet kénytelenek viselni. Így állhatott elő az a megdöbbentő helyzet, hogy az átlagbér 67 százalékát keresők adóéke még 2019-ben is magasabb lesz mint 2005-2006-ban - azaz a válság előtt - volt. Hogy egyértelmű legyen, 2005-ben a bruttó átlagbér (158 ezer forint) 67 százalékát keresők fizetési papírján  mintegy 106 ezer forint szerepelt. Ez azt jelentette, hogy a dolgozó 81,7 ezer forintot kapott kézhez. Azaz a bruttó béréből befizetett 24300 forintnyi adót és járulékot. Továbbá a munkáltató is kénytelen volt leszurkolni az említett 106 ezer bruttó után 39 ezer forintnyi közterhet. Következésképpen az alkalmazott a munkaadónak 145 ezer forintjába került. E summa, illetve a nettó bér közötti különbség 63300 forint, ami annyit tesz, hogy az adóék 43,1 százalék.
36,9 százalék
az uniós tagállamok átlagos adóéke az átlagbér 67 százalékát keresők esetében, míg az átlagos fizetéseknél ez az arány 40,6, az átlag felettieknél pedig 44,5.

A jelent nézve az átlagbér (bruttó 300 ezer forint) 67 százaléka százaléka 201 ezer forint. Ez a munkaadónak összesen 243 ezer forintjába kerül, a dolgozó számlájára viszont 133,7 ezer forint megy. Azaz az adóék 45 százalék - magasabb, mint 13 éve. (Megjegyzendő: aki ennél jobban keres, körülbelül a munkavállalók 30 százaléka, annál jóval kisebb az adóterhelés aránya.) Ez lényegében újabb bizonyítéka annak a ténynek, hogy a magyar kormány az anyagi erőforrásokat inkább a jómódúak felé irányította, és nem volt a célja, hogy a szegényebbek munkaerőpiaci helyzetének könnyítése.  Ahogy a kevésébé jól keresők mindennapjait nehezíti a kormány adópolitikája, ami a fogyasztást terheli, hiszen bizonyos termékeket mindenki kénytelen megvenni. A főszabály szerint 27 százalékos áfa szépen termel a költségvetésnek: az érdemben érezhető infláció miatt jelentősen több folyt be forgalmi adóból 259 milliárd forinttal az év első hat hét hónapjában, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában.
Szerző
Frissítve: 2018.08.22. 09:58

Oroszország nem viccel, a világ legnagyobb fegyverboltja akar lenni

Publikálás dátuma
2018.08.22. 09:24

Fotó: AFP
Érdekeltek vagyunk abban, hogy átvegyük a vezető szerepet – mondta Alekszandr Mihejev.
Oroszország a világ első számú fegyverexportőrévé akar előlépni – közölte a Roszoboronekszport orosz állami fegyverzetkiviteli vállalat vezérigazgatója kedden, a Moszkva melletti Kubinkában rendezett Armija-2018 haditechnikai fórumon. Alekszandr Mihejev – utalva a világ fegyvereladási rangsorát jelenleg vezető Egyesült Államokra – kijelentette:
„egyértelműen vannak ilyen ambícióink, mert az iparunk számunkra ezt lehetővé teszi. Érdekeltek vagyunk abban, hogy valakit elmozdítsunk és átvegyük a vezető szerepet.”

A Roszoboronoekszport vezetője elmondta, hogy Moszkva új katonai eszközöket vezet be a piacra: egyebek között a Karakurt típusú rakétahordozó kis korvettet, a Szprut úszó könnyűtankot, a Viking légvédelmi rendszert, a Tor sorozatvetők újabb változatát, valamint a későbbiekben az Armata harckocsit is. Mihejev nagyratörő bejelentésével kapcsolatban kételyeket támaszt, hogy az Egyesült Államok szankciókkal és szankciófenyegetésekkel igyekszik elriasztani az orosz fegyverek vásárlásától a potenciális vevőket. Az Sz-400-as Triumf légvédelmi rendszereket beszerző Törökország például a 2019-es amerikai katonai költségvetésről rendelkező törvény értelmében mindaddig nem vásárolhat F-35-ös vadászgépeket, amíg el nem áll a 2,5 milliárd dollár értékű oroszországi üzlet tervétől. Mihejev kedden közölte, hogy Moszkva jövőre kezdi el az Sz-400-asok leszállítását Ankarának. Törökország az első NATO-állam, amely a szövetség fegyverrendszereivel nem kompatibilis, fejlett orosz légvédelmi rendszert vásárol. A fórumon Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy az Armata harckocsik és a vele azonos platformon megépített haditechnika iránt óriási lesz a kereslet a világpiacon. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország nem exportál olyan eszközöket, amelyeket maga még nem rendszeresített. Boriszov egyebek között közölte, hogy az orosz védelmi tárca megkezdte egy új, repülőgép-hordozókra telepítendő, helyből felszálló repülőgép konceptuális fejlesztését. A gép a hadiipari technológiai ciklus függvényében hét-tíz év múlva kerülhet sorozatgyártásba – tette hozzá. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a megnyitó ünnepségen közölte, hogy az Armija-2018 fórumra több mint 102 külföldi küldöttség érkezett Kubinkába, ahol 1500 vállalat mintegy 26 ezer terméke közül válogathat.
Szerző

323,47 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.22. 08:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 323,22 forintról 323,47 forintra emelkedett szerda reggel nyolc órára, a dolláré pedig 279,40-ről 279,44 forintra, míg a svájci franké 283,50-ről 283,93 forintra.
Szerző
Témák
forint euró dollár