Előfizetés

Nőtt a bérünk, de miért nem érezzük?

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2018.08.23. 09:00

Fotó: Shutterstock
Jelentős mértékben emelkedtek a fizetések az elmúlt félévben a hivatalos statisztika szerint, sokan mégsem érzékelik ezt.
Csaknem 12 százalékkal nőtt az átlagkereset az idei év első félévében 2017 azonos időszakához képest: január-júniusban a bruttó átlagkereset 324 400, a nettó átlagkereset 215 700 forintra rúgott a KSH legfrissebb adatközlése szerint. A dolgozók jelentős része mégsem érzékel ilyen nagy léptékű jövedelemnövekedést, ennek pedig több oka is van. A KSH szerint a keresetnövekedés oka főként a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése volt, előbbi ugyanis 138 ezer, utóbbi 180 500 forintra emelkedett. Ezeket a béremeléseket ugyan kötelező volt végrehajtaniuk a cégeknek, számos munkavállalónak azonban ettől csak papíron nőtt a fizetése, a ténylegesen hazavitt összeg nem változott. A kötelező béremelésekért cserébe ugyanis a cégek egy része elvette az addigi cafeteria juttatásokat, prémiumokat. (Ennek legnagyobb nyertese az állam lett: az addigi adómentes cafeteria-juttatásokból adóköteles bér, azaz állami adóbevétel keletkezett.) Számos munkavállaló számára pedig a minimálbéremelés egyszerűen azt jelenti, hogy az eddig részben zsebbe kapott fizetését most már végre legálisan veheti fel. Az is igaz persze, hogy a minimálbér nagyarányú emelése hatott a magasabb fizetési kategóriákba esők fizetésére is, a bértorlódások elkerülése érdekében növelni kellett az ő fizetésüket is. A minimálbérnél, illetve a bérminimumnál többet keresők bérét ugyanakkor egy friss felmérés szerint csupán a cégek harmada emelte: ezek zömmel a nagyobb cégek voltak. A KSH átlagbérszámai  ráadásul meglehetősen torzítják a fizetésekről alkotott képet, hiszen néhány kiugró bér rögtön megdobja az átlagot. Az így kimutatott átlagfizetés azonban a dolgozók többsége számára csak vágyálom marad. A realitásokhoz közelebb álló képet festene a medián érték, amit úgy számolna ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, a középen lévő medián összegnél pedig a dolgozók fele kevesebbet, másik fele többet keres. Ez a mediánérték kutatások szerint az átlagkeresethez képest általában 20-25 százalékkal alacsonyabb értéket mutat:
a most bruttó 324 ezer forint körüli átlagbérrel számolva tehát 243-260 ezer forint körüli összegre jönne ki.

Ilyen adatokat azonban a KSH nem közöl, mint ahogyan a legkisebb kötelező bérekből élők számát sem teszik közzé. Szakszervezeti becslések alapján nagyjából
2 millió munkavállalót foglalkoztathatnak a cégek minimálbéren, garantált bérminimumon vagy a körüli összegekért, a bérek kötelező emelése miatt pedig egyre többen esnek bele ezekbe a kategóriákba.

Leglátványosabban ez a közszférában tükröződik. Ugyanis a közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak 71 százalékát lefedi a minimálbér vagy a garantált bérminimum, emiatt a mintegy 800 ezer közalkalmazott kétharmada tartozik ebbe a bérkategóriába.  Magyarországon a minimálbér és az átlagbér közti rés egyébként – Szlovéniát kivéve - jóval kisebb, mint a környező országokban,  a - többnyire a választási évekre időzített - nagyarányú minimálbér-emelések miatt ráadásul egyre szűkül is. Csehországban például a minimálbér az átlagbér csupán harmadát teszi ki, míg nálunk mintegy 45 százalékát. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ez az arány jól tükrözi a kiszámíthatatlan és hektikus béremelések miatti bértorlódásokat, ami semmiképp sem mondható egészségesnek a gazdaságra nézve. A hirtelen emelkedéseket a piaci szereplők nehezen tudják lekövetni, a legkisebb bérek kötelező emelésén túl kevéssé tudnak bért fejleszteni – főként a kisebb cégek. Ez pedig leértékeli a tudást, hiszen elmosódnak a bérbeli különbségek a szakképzett és a szakképzetlen munkavállalók között. Ez éppen a szakképzett munkavállalókat ösztönzi az ország elhagyására. A szakszervezeti vezető ezért azt mondja: egy hosszú távú célt kell kitűzni, és ahhoz igazítva folyamatosan emelni a legkisebb béreket.   
Magyarországon a minimálbér intézményét egyébként 1989-ben vezették be, azóta a kötelező legkisebb bér összege - a 2003-as évet leszámítva – folyamatosan nőtt. A minimálbéreseknek 1992-ben havi bruttó 8 ezer forint járt, az idén már kereken 130 ezer forinttal több. Kérdés azonban, mi várható jövőre. A kormány szándékai e tekintetben egyelőre nem ismertek, a munkaadói és a munkavállalói szervezetek véleménye azonban már most jól láthatóan egymásnak feszül. Míg a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva 10 százalék alatti béremelést tart reálisnak, addig a munkavállalókat képviselő szakszervezetek a Visegrádi országok 22 százalékkal magasabb béreit szeretnék utolérni, ezért továbbra is kétszámjegyű fizetésemelést tűznek ki célul. Kérdés az is, hogyan tudnak majd megállapodni a cafeteriával kapcsolatban: ennek kedvezményes adózását ugyanis megszünteti jövőre a kormány, így ha a munkaadók továbbra is adni szeretnék, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat.    További bizonytalansági tényezőt jelent a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése, amelyről Varga Mihály pénzügyminiszter szerdai közleményében úgy fogalmazott: „a bérnövekedést a jövő évi költségvetés is nagymértékben támogatja, hiszen a 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás értelmében tovább csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke”. Gondosan kikerülte tehát, hogy pontosan mikortól is csökken a szocho mértéke, pedig a béremelések szempontjából ennek kiemelt jelentősége van a munkaadók számára. Az adócsökkentés révén visszamaradt összegekből fedeznék ugyanis a béremelést, ezért a munkaadók a szocho januári csökkentéséhez kötik, hogy támogatnak-e januártól bárminemű minimálbéremelést.    Márpedig a nyár elején elfogadott költségvetési és adócsomagban nincs nyoma a szocho-csökkenés pontos hatályba léptetésének – hívta fel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter figyelmét a múlt heti kormányinfón az mfor.hu. A portál végül azt a választ kapta: a 6 éves bérmegállapodás értelmében, ha a béremelések egy bizonyos mértéket meghaladnak, akkor július 1-jével 17,5 százalékra csökken a szocho.  A csökkentés feltétele ugyanis a bérmegállapodás értelmében a 2018-as, egész éves 6 százalékos reálbérnövekedés, ehhez azonban a béradatokon túl szükség van az inflációs adatokra is, ezek az adatok pedig 2019 első negyedéve előtt nem lesznek meg. Vagyis úgy tűnik, januártól nem lesz szocho-csökkenés. Kérdés, mit lépnek erre a munkáltatók? A minimálbéremelést illetően a végső szó a kormányt illeti: konzultációs kötelezettsége ugyan van a munkaadói és a munkavállalói szervezetekkel, de ha a felek nem jutnak megállapodásra, akkor a kormány dönt a minimálbéremelés mértékéről.

Kiszámolnák a valós fizetéseket

 A munkavállalók valós fizetési helyzetét bemutató medián fizetést szeretné kiszámolni a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ezzel is készülve az ősszel kezdődő bértárgyalásokra. Az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak a KSH-nál, hiszen az Eurostatnak le kell adnia azokat. Kordás László szerint ennek ellenére nyár eleje óta hiába kérik az adatokat, a pénzügyi tárca – amellett, hogy csak pénzért hajlandó kiadni azokat – folyamatosan valamilyen akadályt gördít az adatok kiadása elé.  

Lassulhatnak a bolti beruházások

B. M.
Publikálás dátuma
2018.08.23. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Meglepte a hazai üzletláncokat, hogy a kormány már életbe is léptette azt a szabályt, amelynek értelmében a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál nem csupán az építés vagy az átalakítás, hanem minden nem építésiengedély-köteles változtatás, így például a felújítás is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött lesz - mondta a Népszavának Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. 
Arra számítottak, hogy a jövő évi adózásról szóló "salátatörvény" értelmében csak 2019. január 1-jétől szigorítják a szabályozást. A bürokratikus eljárások megnövekedett időigénye miatt akár 2-3 hónappal is meghosszabbodhat amíg egy új üzletet megnyitnak, illetve egy régit átalakítanak. Azonban a folytonos korszerűsítésre szükség van, a változó igények miatt - fűzte hozzá a cégvezető. Az új szabályozás hátterében egyébként az állhat - vélik a szakértők -, hogy a plázastop miatt nehezebb új üzleteket nyitni, mint a 2012-ben bevezetett törvényt megelőzően, így az elmúlt években a legegyszerűbb megoldás egy bővülő üzletlánc számára az volt, ha megvásárolt egy eladó sorba került másik üzletet és azt a saját profiljára alakította.  Ezt tette a SPAR is, amely a korábban CBA üzletként működő két budapesti és egy erdőkertesi áruházat összesen 810 millió forintból korszerűsített. Az átadások éppen tegnap voltak. Heiszler Gabriella elmondta, hogy munkaerő gondjaik mérséklődtek, de nem oldódtak meg: két éve 40 százalékos, tavaly 32 százalékos volt a fluktuáció, és idén reményeik szerint már 30 százalék alá mennek. Az önkiszolgáló pénztárak bevezetése is segített. Emellett a cég, amely 13 ezer főt foglalkoztat, az ország egyik legnagyobb utánpótlás nevelője, 1000 szakmunkástanuló képzésében vesznek részt.

323,24 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2018.08.23. 07:19

Fotó: Shutterstock
Vegyesen mozgott a forint szerda este óta a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelig a bankközi piacon.
Reggel hét óra körül 323,24 forintra gyengült az euró a szerda esti 323,39 forintról.
A svájci frank árfolyama ugyanakkor 283,70 forintról 284,03 forintra nőtt, a dolláré pedig 279,08 forintról 279,55 forintra emelkedett.
Gyengült az euró a dollárral szemben: szerda este 1,1587 dolláron, csütörtök kora reggel 1,1553 dolláron jegyezték.