Senki se kíváncsi Mészáros lapjaira

Publikálás dátuma
2018.08.22. 16:12
Illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Mióta felvásárolta a vidéki sajtót, egyre csökken azok eladott példányainak száma. A nyomtatott lappiac eseménydús második negyedévében szinte csak a Népszava tudta növelni eladásait.
Nincs oka örömre a Mészáros Lőrinchez köthető vidéki lapoknak - derül ki az mfor.hu elemzéséből. A vidéki lapok zöme 2016 harmadik negyedévében került Mészáros érdekeltségi körébe, azóta drasztikusan csökken az eladott példányszámuk a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) adatai alapján. A 13 vizsgált lap összértékesítése kereken 20 százalékkal esett vissza: míg 2016 harmadik negyedévében összesen valamivel több mint átlag 249 ezer példányt adtak el belőlük, ez mára 200 ezer közelébe esett vissza.
Az legkisebb, ám így is igen komoly veszteséggel a Békés Megyei Hírlap úszta meg: az eladott 11 745 darabos példány 10,46 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél. Jelentős, de 13 százaléknál kisebb zuhanás mutatkozott még a Petőfi Népénél, a Somogyi Hírlapnál, a Tolnai Népújságnál és a Vas Népénél. Ellenben a vásárlói közel ötödét veszítette el a Dunaújvárosi Hírlap, a 3713 darabos értékesítés 17,96 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél. A Napló 18,21 százalékkal zuhant egy év alatt, így idén a második negyedévben már csak átlag 23 678 darabot értékesítettek a lap példányaiból. Az pedig már-már komikus, hogy
a legnagyobb csökkenést pont Mészáros lakóhelyének lapja, a Fejér Megyei Hírlap regisztrálta: az eladott 22 406 példány 18,26 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél.

(Beágyazott grafikon: mfor.hu)

Átrendeződés a lappiacon

Nem volt eseménytelen az idei második negyedév a lappiacon, az április 8-i választás után ugyanis Simicska Lajos bejelentette, hogy a Lánchíd Rádió mellett a Magyar Nemzetet is megszünteti. Az mfor.hu szerint ez kedvezhetett a Népszavának, ami 3 hónap alatt 7,4 százalékkal tudta növelni az eladott példányszámot, mely így 19,9 ezerről 21 ezer fölé emelkedett.
Egyéves távlatban a Népszava növekedése - egy évek óta szűkülő piacon - kereken 10 százalék.

A Heti Válasz 9789 darabos átlagos értékesítése eközben 5,6 százalékkal marad el az első negyedévi, és 10,5-tel az egy évvel ezelőtti teljesítménytől. A HVG negyedéves bázison minimálisan, 0,3 százalékkal tudta növelni az eladásait, 30 297 példányra, 2017 második negyedévéhez képest azonban 2,4 százalékos a mínusz. A 168 óra a legnagyobb éves elmaradást regisztrálja: az idei második negyedéves értékesítése 13,8 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél. A 10 105 darabos átlagos eladás 2,5 százalékkal az első negyedévinél is kevesebb.
Szerző
Frissítve: 2018.08.22. 17:29

Behúzták az adósságféket

Publikálás dátuma
2018.08.22. 11:24

Fotó: Shutterstock
Megjelentek az új adósságfék szabályok: aki nem fixálja a kamatokat, kevesebb lakáshitelt tud októbertől fölvenni. Az új rend a kisebb jövedelműeket maguktól védi, a tehetősebbek esetében engedékenyebb.
Kevesebb hitelt tudnak majd fölvenni októbertől – főként az alacsonyabb keresetű - ügyfelek, ha a változó kamatozású hitelek mellett döntenek. A jegybank ugyanis az adósságfék-szabály szigorításával igyekszik a kiszámíthatóbb, fix kamatozású lakáskölcsönök felé terelni a lakosságot – az erről szóló MNB-rendelet kedden már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Az MNB közleménye szerint az október 1-jétől módosuló szabályozással a jegybank tovább ösztönzi a fix kamatozású jelzáloghitelek igénybevételét, támogatva ezzel a kiszámíthatóbb lakáshitel-törlesztést és az egészséges szerkezetű, fenntartható háztartási hitelezést is. Mint fogalmaznak: a jelzáloghitelek jellemzően 15-20 éves futamidejére figyelemmel fontos biztosítani, hogy a hosszabb távon esetlegesen felmerülő kamatváltozások ne eredményezzenek fizetési nehézséget, szélsőséges esetben fizetésképtelenséget a háztartások oldalán. A változó vagy a rövidebb időre rögzített kamatozású lakáshiteleknél ugyanis előfordulhat, hogy kedvezőtlen kamatváltozás esetén jelentősen megemelkednek a háztartások törlesztőterhei. Ennek megfelelően az új JTM-szabályok (jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató) szerint a 2018. október 1-jét követően befogadott, 5 évet meghaladó futamidejű jelzáloghitel-kérelmeknél – a hitel kamatperiódusainak hosszától függően – a jelenleginél alacsonyabb JTM-limiteket kell alkalmazni. Az eddigi szabályozás szerint 400 ezer forintos nettó fizetés alatt a jövedelem 50 százaléka, afelett pedig a 60 százaléka lehetett a jelzáloghitelek maximális törlesztőrészlete. Október 1-jétől az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitelek esetén viszont az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve 30 százalékát. Az 5 évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek esetében az arány a jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet. A jelenlegi 50, illetve 60 százalékos limit csak a legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású jelzáloghiteleknél marad. 
Az új adósságfék szabályokat nem kell viszont alkalmazni a szerződésmódosításnál és a hitelkiváltásnál, amennyiben nem rövidül az új hitel kamatperiódusa: a jegybank ezzel a már felvett hitelek kamatkockázatát kívánja mérsékelni.

A magasabb jövedelemmel rendelkezők tehát – a nagyobb törlesztési képességük miatt – továbbra is magasabb havi törlesztés mellett vehetnek fel hitelt, de a most még 400 ezer forintnál meghúzott jövedelemhatárt a jegybank „az utóbbi években látható és várhatóan folytatódó dinamikus béremelkedésre” hivatkozva 2019. július 1-től 500 ezer forintra emeli.
A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy minél hosszabb időre fixálja az ügyfél a jelzáloghitele kamatát, annál nagyobb lehet a jövedelemarányos törlesztőrészlete, vagyis annál több hitelt tud fölvenni. Igaz, ez esetben magasabb kamatokkal is kell számolnia.  A hosszabb periódusra rögzített kamatozású hitelek törlesztőrészlete ugyan most magasabb, mint a változó kamatozású kölcsönöké, mivel előbbieket a bankok – belekalkulálva a jövőbeni kamatkörnyezet változást – magasabb kamatokkal adják. Ez azonban hosszú távon átfordulhat, a hitelkamatok, kis mértékben ugyan, de már nyáron emelkedésnek indultak. Mivel pedig már egy százalékpontnyi kamatemelkedés is a törlesztőrészlet 8-9 százalékos drágulását jelenti, érdemes a minél hosszabb kamatperiódus mellett dönteni, hiszen az biztosítja a változatlan összegű törlesztőrészleteket. Kiszámoltuk, mit jelentenek az új szabályok az átlagbérből élő, átlagos hitelfelvevő számára. A KSH adatai szerint 2018. első félévében nettó 215 700 forint volt a nettó átlagbér, vagyis egy átlagfizetésből élő, egyéb hitellel nem rendelkező ügyfél jelenleg legfeljebb 107 850 forintos törlesztőrészletet engedhet meg magának. Ez októbertől 53 925 forintra csökken, amennyiben 5 évnél rövidebb kamatperiódust választ, és 64 710 forintra, ha 5 évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú hitelt vesz fel. Ha 10 évre vagy végig rögzített kamatozás mellett vesz fel hitelt, akkor továbbra is 107 850 forint lehet a törlesztőrészlete. Banki statisztikák szerint egy átlagos ügyfél 10 millió forint hitelt vesz fel 15 évre: ennek törlesztőrészlete 3 évig fix kamat mellett 70-74 ezer forint, 5 évre fixált kamat esetében 73-78 ezerre rúg a törlesztő, 10 évre rögzített kamat mellett pedig 77-81 ezer forintot kell havonta visszafizetni. Vagyis jól látható, hogy az új szabályrendszerben egy átlagbérből élő csak legalább 5 évre, de inkább 10 évre rögzített kamatozású hitelkonstrukció választása esetén tud fölvenni egy 10 millió forintos jelzálogkölcsönt.
Szerző
Frissítve: 2018.08.22. 13:42

Nyolc év után sem bír leállni a kabinet a szegényebbek agyonadóztatásával

Publikálás dátuma
2018.08.22. 09:56
Középkori adószedő a munkája kellemesebb részét végzi: a besöpört pénzt számolja
Fotó: AFP
Arányaiban még mindig nagyobb összesített adóteher nyomja a szegények vállát, mint tizenhárom éve - a sokat átkozott válság előtt.
Magyarországon az adórendszer nem tesz különbséget a kereseti szintek között, szemben a 2010 előtti gyakorlattal és más uniós tagállamokkal, írja a napi.hu, így a szegényebbek aránytalanul több terhet kénytelenek viselni. Így állhatott elő az a megdöbbentő helyzet, hogy az átlagbér 67 százalékát keresők adóéke még 2019-ben is magasabb lesz mint 2005-2006-ban - azaz a válság előtt - volt. Hogy egyértelmű legyen, 2005-ben a bruttó átlagbér (158 ezer forint) 67 százalékát keresők fizetési papírján  mintegy 106 ezer forint szerepelt. Ez azt jelentette, hogy a dolgozó 81,7 ezer forintot kapott kézhez. Azaz a bruttó béréből befizetett 24300 forintnyi adót és járulékot. Továbbá a munkáltató is kénytelen volt leszurkolni az említett 106 ezer bruttó után 39 ezer forintnyi közterhet. Következésképpen az alkalmazott a munkaadónak 145 ezer forintjába került. E summa, illetve a nettó bér közötti különbség 63300 forint, ami annyit tesz, hogy az adóék 43,1 százalék.
36,9 százalék
az uniós tagállamok átlagos adóéke az átlagbér 67 százalékát keresők esetében, míg az átlagos fizetéseknél ez az arány 40,6, az átlag felettieknél pedig 44,5.

A jelent nézve az átlagbér (bruttó 300 ezer forint) 67 százaléka százaléka 201 ezer forint. Ez a munkaadónak összesen 243 ezer forintjába kerül, a dolgozó számlájára viszont 133,7 ezer forint megy. Azaz az adóék 45 százalék - magasabb, mint 13 éve. (Megjegyzendő: aki ennél jobban keres, körülbelül a munkavállalók 30 százaléka, annál jóval kisebb az adóterhelés aránya.) Ez lényegében újabb bizonyítéka annak a ténynek, hogy a magyar kormány az anyagi erőforrásokat inkább a jómódúak felé irányította, és nem volt a célja, hogy a szegényebbek munkaerőpiaci helyzetének könnyítése.  Ahogy a kevésébé jól keresők mindennapjait nehezíti a kormány adópolitikája, ami a fogyasztást terheli, hiszen bizonyos termékeket mindenki kénytelen megvenni. A főszabály szerint 27 százalékos áfa szépen termel a költségvetésnek: az érdemben érezhető infláció miatt jelentősen több folyt be forgalmi adóból 259 milliárd forinttal az év első hat hét hónapjában, mint a tavalyi esztendő azonos időszakában.
Szerző
Frissítve: 2018.08.22. 09:58