Míg a környező országokban megszülettek a döntések százezrek kilakoltatásának megakadályozására, addig ezt Magyarországon akadályozza az a paktum, amelyet a kormányfő 2015-ben kötött az az Európai Fejlesztési Bankkal (EBRD) - mondta a Népszava érdeklődésére Szakács László. A szocialisták elnökhelyettese szerint ebben nemcsak az szerepel, hogy a hitelek forintosítása egy fillérjébe se kerülhet a bankoknak, de az is, hogy a kilakoltatásokat szigorító, az adós javára döntő szabályokat nem alkothat a magyar parlament. (Jellemző módon a megállapodásnak ez a része szerepel ugyan a kormány honlapján, de csak angol nyelven olvasható.)
A magyar kormány a megállapodás szerint fontosabbnak tartotta a bankok stabilitásának megőrzését, mint az adósok érdekeinek figyelembevételét - hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján Szakács László. Ennek az lett a következménye, hogy a tavaszi választásokat követően feloldották a kilakoltatási moratóriumot, és folytatódnak a végrehajtási eljárások, ami a bennlakókkal együtt mintegy 900 ezer embert érint - tette hozzá.
Az EBRD-vel kötött szerződésben a magyar kormány vállalta, hogy a jövőben nem alkot olyan jogszabályt, amelynek közvetlen negatív hatása lenne a bankszektor profitabilitására, ez alól kivételt csak az Uniós szabályozási lépések hazai gyakorlatba történő átültetése jelentheti. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy amióta a kormány-EBRD-paktum megszületett nagyot fordult a világ. Addig az Orbán-kormány bankellenes politikát folytatott, Európában szokatlan mértékű bankadót vetett ki, teljes mértékben a pénzintézetekre hárította a devizahitelek elszámolásának a terheit. A megállapodás nyomán a bankadó mértékét - több lépésben - csökkentették.
Elérték, hogy kormány nem hoz olyan a pénzintézeteket is érintő intézkedéseket, amelyeket előzetesen nem egyeztet a Bankszövetséggel. A kormány aláírta, hogy méltányos versenyt és egyenlő bánásmódot biztosít a piacon aktív pénzügyi intézmények között Magyarországon, függetlenül azok tulajdonosának nemzetiségétől. (Amivel lényegében a kormány csak megerősítette, hogy az Európai Unió tagjaként köteles alávetni magát az Unió szabad versenyt támogató piaci szabályozásának, ám az jelzésértékű, hogy az EBRD fontosnak látta külön bevenni a megállapodásba.)
Szakács László úgy véli, hogy a kilakoltatások száma ugrásszerűen megnőtt, ugyanakkor a pénzintézetek profitja is, így azt javasolja, hogy a kormány mondja fel az EBRD-vel kötött megállapodást. A frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakán annyiszor fognak feltenni kérdést ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfőnek, amíg érdemi döntés nem születik. A szocialisták benyújtottak ugyanakkor egy, a végrehajtási törvény részleges módosításáról szóló indítványt, amelynek lényege, hogy 2019. december 31-ig hirdessenek kilakoltatási moratóriumot. Ezalatt sikerülhet egy olyan méltányos jogszabályt tető alá hozni, amely képes lesz rendezni a hiteladósok problémáit.
Mert minden bizonnyal nem egyedülálló annak a gödi családnak az esete, amelyik 2004-ben devizahitelt vett fel svájci frankban, s az eredeti 4 millió forintos tartozás mára 21 milliós lett. Csak a kilakoltatási moratórium áprilisi megszüntetése óta 1300 család került az utcára, negyedévente legalább 2500 lakóingatlan kerül kalapács alá, és jelenleg 7116 árverési eljárás folyik - összesítette a sztárklikk.hu. A végrehajtási követelések összértéke mára 2650 milliárd forintra rúg, ami kis mértékben meghaladja a 2018. évi központi költségvetés kiadási főösszegét. Megdöbbentő és elgondolkoztató adat, hogy 2013 és 2017 között 44 ezer magyar család veszítette el az otthonát, és potenciálisan 117 ezer otthont fenyeget a végrehajtás veszélye. Ezekre mondja azt a kormány, hogy minden rendben, megoldotta a problémát, az ellenzéki pártok pedig csak politikai haszonlesésből tartják napirenden a devizahiteles-problémát - mutatnak rá szakértők.
Felháborítónak tartja a lapunk által megkérdezett Barabás Gyula azt a helyzetet, hogy a bankszövetség mintegy jogalkotási gátat alkalmaz a hiteladósok problémájának megoldása ellenében. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke emlékeztetett rá, hogy kétségtelenül hozzájárult a magyar hiteladósság korábbi felminősítéséhez, hogy a bankok terheit csökkentették. De azt is megjegyezte: a kilakoltatási moratóriummal ugyan egyetért, de arról is érdemes lenne szólni, hogy mi is lesz azután, mert konkrét javaslatok nem születnek. A szakember egy működőképes magán- (családi) csőd törvény kidolgozása mellett tette le a voksot.
