Hiába szerzett még Ónodi-Szűcs Zoltán, korábbi egészségügyi államtitkár 2,5 milliárdot az idei évre a háziorvosi ellátás javítására, az új kormányzat már el is vitte azt a betegszállítás és a gyermekellátás réseinek betömésére. A hétvégén a 168ora.hu fedezte föl a humántárca honlapján az átcsoportosításról szóló javaslatot.
A háziorvosi fórumokon azóta tart találgatás, hogy vajon finanszírozás mely elemét kurtítják meg, mikortól és mennyivel kaphatnak kisebb összeget a munkájukért. Beszéltünk olyan orvossal, aki a hír hallatán havi 40 ezer forintos elvonással számolt. Sokan azért zsörtölődnek, mert a szaktárcától nem kaptak előzetes tájékoztatást, csak a jogszabály-tervezetben leírtakat olvashatták, az meg nem tér ki arra, hogy az egyes praxisokat hogyan érinti a kormányzati átcsoportosítás.
A tárca szerint viszont nem éri kár a háziorvosokat, és a támogatásuk sem csökken. Lapunk kérdésére az egészségügyért felelős államtitkárság azt írta: a tervezettel eddig még fel nem használt forrást csoportosítanának át. Hangsúlyozták: a kormány elkötelezett az alapellátás helyzetének folyamatos javításában. Emlékeztettek arra is, hogy a háziorvosi szolgálatok havi finanszírozása 2010 és 2018 között közel megduplázódott. Megjegyezték azt is, hogy az átcsoportosítandó összegre a betegszállítás és a gyermekek fekvőbeteg ellátásában szükség van.
Ha a háziorvosokat nem is, de a pénz elvételével a betegeket egyértelműen kár éri, az összegből ugyanis a svájci alapellátási modellprogramot finanszírozták volna.
Mint emlékezetes: Ónodi-Szűcs Zoltán az akkori egészségügyért felelős államtitkár tavaly tavasszal beszélt arról, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) két projektjében újabb 9,2 milliárd forintot fordítanak a praxisközösségek működtetésére és fejlesztésére. Ehhez a kormány a 2018. évi költségvetésben további 2,5 milliárd forintot tesz hozzá a modellkísérlet kiterjesztésére, fejlesztésére.
Most ezt az összeget vonnák vissza - a tárca honlapján olvasható tervezet szerint. 
A lépés azért is különös, mert éppen a svájci alapprogramban kísérletezik ki - mint ahogyan azt a kormányoldalon is többször elismerték - az alapellátás megmentésének eszközeit. Nevezetesen, hogy kevesebb orvossal, hogyan juthat minél több szolgáltatáshoz ( szűrésekhez, egészség megőrzést segítő programokhoz) az alapellátásban a lakosság. Az említett 2,5 milliárd egyebek mellett arra is megnyitotta volna az utat sokaknak, hogy egyes szakorvosi szolgáltatásokat is a háziorvosuknál vegyék igénybe.  

Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 

Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.

A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.

A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.

Az innovációs és technológiai miniszter gyakorolja októbertől a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartói jogait, hogy előkészítse a felsőoktatási intézmény új működési modelljét - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározatból.    A fenntartói jogok átruházást Palkovics Lászlónak, valamint Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek kell intéznie, idézi a határozatot az MTI.

A határozat szerint Palkovics Lászlónak, Varga Mihálynak, valamint Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek fel kell mérnie az egyetem által az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási szerződéseket, javaslatot kell készíteniük a kötelezettségek állami kiváltására, illetve a kötelezettségekhez társuló állami garanciavállalás, támogatás további biztosítására. Korábban a 168 Óra írt arról, hogy kikerülhet az Emmi alól, és közalapítványi fenntartású egyetemmé válhat a Corvinus. A lap idézte Palkovics László minisztert is, aki egy tanévnyitón már felvetette, a kormány támogatja több kiváló egyetem azon szándékát, hogy „a lehetőségeiket jobban kihasználva, szabadabb fenntartási struktúrában működhessen.