Hiába szerzett még Ónodi-Szűcs Zoltán, korábbi egészségügyi államtitkár 2,5 milliárdot az idei évre a háziorvosi ellátás javítására, az új kormányzat már el is vitte azt a betegszállítás és a gyermekellátás réseinek betömésére. A hétvégén a 168ora.hu fedezte föl a humántárca honlapján az átcsoportosításról szóló javaslatot.
A háziorvosi fórumokon azóta tart találgatás, hogy vajon finanszírozás mely elemét kurtítják meg, mikortól és mennyivel kaphatnak kisebb összeget a munkájukért. Beszéltünk olyan orvossal, aki a hír hallatán havi 40 ezer forintos elvonással számolt. Sokan azért zsörtölődnek, mert a szaktárcától nem kaptak előzetes tájékoztatást, csak a jogszabály-tervezetben leírtakat olvashatták, az meg nem tér ki arra, hogy az egyes praxisokat hogyan érinti a kormányzati átcsoportosítás.
A tárca szerint viszont nem éri kár a háziorvosokat, és a támogatásuk sem csökken. Lapunk kérdésére az egészségügyért felelős államtitkárság azt írta: a tervezettel eddig még fel nem használt forrást csoportosítanának át. Hangsúlyozták: a kormány elkötelezett az alapellátás helyzetének folyamatos javításában. Emlékeztettek arra is, hogy a háziorvosi szolgálatok havi finanszírozása 2010 és 2018 között közel megduplázódott. Megjegyezték azt is, hogy az átcsoportosítandó összegre a betegszállítás és a gyermekek fekvőbeteg ellátásában szükség van.
Ha a háziorvosokat nem is, de a pénz elvételével a betegeket egyértelműen kár éri, az összegből ugyanis a svájci alapellátási modellprogramot finanszírozták volna.
Mint emlékezetes: Ónodi-Szűcs Zoltán az akkori egészségügyért felelős államtitkár tavaly tavasszal beszélt arról, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) két projektjében újabb 9,2 milliárd forintot fordítanak a praxisközösségek működtetésére és fejlesztésére. Ehhez a kormány a 2018. évi költségvetésben további 2,5 milliárd forintot tesz hozzá a modellkísérlet kiterjesztésére, fejlesztésére.
Most ezt az összeget vonnák vissza - a tárca honlapján olvasható tervezet szerint. 
A lépés azért is különös, mert éppen a svájci alapprogramban kísérletezik ki - mint ahogyan azt a kormányoldalon is többször elismerték - az alapellátás megmentésének eszközeit. Nevezetesen, hogy kevesebb orvossal, hogyan juthat minél több szolgáltatáshoz ( szűrésekhez, egészség megőrzést segítő programokhoz) az alapellátásban a lakosság. Az említett 2,5 milliárd egyebek mellett arra is megnyitotta volna az utat sokaknak, hogy egyes szakorvosi szolgáltatásokat is a háziorvosuknál vegyék igénybe.  

Példátlan lépésre szánta el magát a negyven ország ötvennyolc tudományos akadémiáját, műhelyét – köztük a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) - tömörítő szakmai szervezet, az All European Academies (ALLEA). Az 1994 óta működő szervezet - fennállása óta először - politikai tartalmú nyílt levélben és nyilatkozatban tiltakozott, mert álláspontjuk szerint az Orbán-kormány kikezdi a magyar a tudományos élet autonómiáját és a magyar tudományosság színvonalát, ezzel pedig veszélybe sodorja Magyarország tudományos életben betöltött jó hírét.
Az eddig kizárólag tudományszakmai állásfoglalásokat közlő testület elnöke, Antonio Loprieno professzor először június közepén tette félre a szakmai virágnyelvet és kemény hangú nyílt levélben fordult Palkovics László Innovációs és Technológiai Miniszterhez a kutatási pénzek Magyar Tudományos Akadémiát érintő elvonása miatt. Mint ismeretes, a kormány terve szerint jövőre az MTA 40 milliárdos kutatási keretének zömét, mintegy 28 milliárdot a Palkovics-féle tárca alá rendelnék, így az MTA helyett a kormány határozhatná meg, hogy mely kutatások indulhatnak el, és ezek mekkora büdzsével gazdálkodhatnak. - Úgy gondoljuk, hogy Magyarország és a magyar tudományosság jó híre fogja bánni, hogy ha (a kormány) csökkenti a Magyar Tudományos Akadémia autonómiáját - szögezte le az ALLEA a nyílt levelében.
Ha lehet, ennél is keményebben fogalmazott a ALLEA napokban kiadott közleménye arról, hogy a kormány már célba vette az akadémiai tanszabadságot is. A kormány nemrég lengette be, hogy megszüntetné Magyarországon a társadalmi nemek tanulmányait (gender studies), ami jelenleg az ELTE-t és az amúgy is a létében támadott Central European University (CEU) érintené. Augusztus elején alig huszonnégy órát kaptak az egyetemek arra, hogy véleményezzék az Emmi és az igazságügyi tárca rendeletmódosító előterjesztését, amelynek egy pontja kimondja: a jövőben nem indulhat képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon. Azóta a kormánypárt véleményvezérei is egyértelművé tették, hogy ideológiai alapon „meg kell szüntetni” Magyarországon a gender szakokat. Az ALLEA közleménye szerint a magyar kormány lépése a múltat idézi, amivel a kormány újra az akadémiai és tudományos szabadság nemzetközileg elfogadott alapelveit, a tudományos intézmények függetlenségét veszélyezteti. - Az ilyen alapvető értékek megsértése aláássa a magyar tudományosság magas színvonalát és a régióban betöltött vezető szerepét veszélyezteti. Ezen túlmenően azzal, hogy a magyar kormány átpolitizálja a tudományos kutatást, gyengíti Magyarország a tudományban betöltött erős nemzetközi partnerségi kapcsolatait - fogalmaz a levél.
Forrásaink szerint az ALLEA a két közleménnyel gyakorlatilag megnyomta a pánikgombot, Európában ugyanis évtizedek óta nem fordult elő, hogy egy kormány közvetlenül beleszóljon a kutatás finanszírozásba vagy abba, hogy egy egyetemen mit tanítsanak.
Bár a testület a tudománypolitikai vitáktól eddig látványosan tartózkodott - így a nagyközönség előtt is kevésbé volt ismert - ám az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) mellett az ALLEA az európai tudományos közösség egyik legbefolyásosabb szervezete, így a mostani közleményei igen komoly súllyal esnek latba, illetve közvetve komoly következményei lehetnek annak, hogy a magyar kormányt átpolitizálja a tudományos életet.

Márpedig ha ott úgy látják, hogy Magyarországon a politikai klíma nem biztosítja, hogy például egy Erasmus-programban ideutazó diák európai oktatást kapjon, akkor nem fogják ide küldeni a diákjaikat. Ugyanígy: ha magyar kutatók folyamodnak támogatásért, ám kint azt látják, hogy az itteni tudományos élet nem független és nem értékalapú, úgy meggondolják, hogy támogassák-e az innen érkező kérelmeket - ecsetelte egy forrásunk az ALLEA-közlemények jelentőségét.

A Tupoljev Tu-154B-2-es repülőgép augusztus 22-én, szerdán reggel gördült ki a Lufthansa Technik Budapest ferihegyi hangárjából, ahol a festési munkákat végezték az elmúlt hetekben - írja az AIRportal.hu.

A repülőt a típus megszületésének közelgő 50., és a típus a Malév flottájában történt forgalomba állításának 45. évfordulója alkalmából hozzák rendbe. A portál úgy értesült, amint teljesen elkészül a HA-LCA lajstromjelet viselő gép felújítása, a budapesti repülőtér területén belül állítják majd ki azt.

A HA-LCA lajstromjelet viselő Tupoljev Tu-154B-2-est Dr. Fülöp András, vállalati főpilóta 1973. szeptember 5-én repülte haza a ferihegyi repülőtérre és 1973. szeptember 12-én teljesítette első forgalmi útját a Malév korabeli festésében. A repülőgép 1991-ig szállított utasokat a nemzeti légitársaság útvonalhálózatán, majd áruszállításra alakították át. Két évvel későbbi utolsó útja egy gyakorló út volt, utána földi gyakorlatokban, a személyzet képzésében kapott szerepet. Sokáig a rendőrség kommandós egységei használták. 1995 óta egy félreeső, a repülőtéri élettől távoli bányaterület közelében állt. 2014. márciusában vontatták át a műszaki előtérre, majd később a kisgépes forgalmi előtér mögötti füves területen várta a megújulást.