A tojás, régi nevén mony az emberiség létezésének kezdetétől az egyik legjelentősebb táplálékforrás. Ennek oka, hogy általában könnyebben volt megszerezhető, mint például a hús, aminek tápértékével: fehérje- és zsírtartalmával simán vetekszik – írja a Wikipédia.
Kutatások bizonyítják: a vér magas koleszterintartalma szerepet játszik az érelmeszesedés és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában. Korábban felmerült, hogy a tojás fogyasztása növelheti ezek kialakulásának kockázatát. Az amerikai kardiológusokat tömörítő, American Heart Association (AHA) 1968-ban nem javasolt hetente háromnál több tojást, pontosabban tojássárgáját fogyasztani. Aztán egyre több kutatás igazolta, hogy ez az ajánlás a kutatási eredmények teljes félreértelmezésén alapult. Az évek során lassan gyűltek a tojásfogyasztást támogató tudományos adatok – olvasható a Webbeteg cikkében.
Az korábban is ismert volt, hogy a tojás rendkívül tápláló, fehérjetartalma magas minőségű, gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Az is kiderült, hogy a benne lévő fehérje fogyasztása sokkal hamarabb vezet jóllakottsághoz, mint más fehérjeforrásoké. Ennek ellenére az elmúlt fél évszázadban a reggelire fogyasztott tojást sok helyen felváltották a szénhidrátokban gazdag gabonafélék, ami hozzájárulhat az elhízás elterjedéséhez.
A tojás magas kolintartalma fontos szerepet játszik a magzati és újszülöttkori agyfejlődésben. Felnőtteknél a hiánya a gyulladások kialakulását okozhatja – ezek növelhetik a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, és akár az emlőrák kialakulásának kockázatát is. A fejlett országokban a lakosság 90 százaléka kolinhiányosan táplálkozik.
A tojássárgája zsírtartalmának közel fele olajsav, a többi telített és többszörösen telítetlen zsírsavakból áll. A tojás omega-6- és omega-3-zsírsavainak arányát a tyúkok tartási módja jelentősen befolyásolja: a kereskedelemben kapható, általában tápokon, illetve magvakon élő tyúkok tojásában kevesebb omega-3-zsírsav található, míg a szabadon tartott, „legelésző” tyúkok tojásának telítetlenzsírsav-tartalma kedvezőbb.
2002-ben az AHA visszavonta a tojásfogyasztás korlátozásáról szóló ajánlását, azonban továbbra is érvényben maradt az a javaslat, amely szerint napi 300 mg koleszterinnél többet nem ajánlott fogyasztani. 2012-ben aztán az amerikai kardiológusokat tömörítő társaság kimondta:
A következő évben más szervezetek is elismerték, hogy az elfogyasztott és a vérben lévő koleszterin szintje közt nincs összefüggés, így a tojás rehabilitálódott – olvasható a Webbetegen.
Az új kutatási eredmények pedig már azt jelzik, hogy jelentősen csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések és a stroke kialakulásának kockázata azoknál, akik mindennap fogyasztanak tojást. Napjainkban a táplálkozási tanácsadók legtöbbje a tojást már az egészséges étrend alapjának tartja – írta a BBC Health cikke alapján a HáziPatika.
A tojás elengedhetetlen például az agy egészséges működéséhez, nagy mennyiségben tartalmaz B12-vitamint és folsavat, amelyek az idegsejtek megfelelő működéséhez szükségesek. Forrása a D-vitaminnak, ami a kalciummal együtt erősíti a csontokat. Foszfortartalma segít megakadályozni a csontritkulás kialakulását. A tojásban olyan aminosavak és ásványi anyagok - szelén, vas, cink - vannak, amelyek erőssé, egészségessé teszik a hajat és a körmöt. Lutein- és zeaxantin tartalma pedig segít megelőzni az időskori szembetegségek kialakulását - derül ki a HáziPatika egy másik cikkéből.
Egy tojás, a méretétől függően 60-80 kalóriát tartalmaz, aminek, mivel zsír-és koleszterinmentes, csak 15-18 kcal a fehérje része. Ez viszont rendkívül jó biológiai értékű, könnyen emészthető fehérje, így a mony korlátozás nélküli mennyiségben fogyasztható - mondta – mondta Barcza Zsuzsanna dietetikus a Népszavának.
