Nyomoznak az amerikai hatóságok a Microsoft magyar korrupciós ügyei miatt

Publikálás dátuma
2018.08.24. 07:55
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Kevin Turnert, a Microsoft alelnökét a Parlamentben 2012. november 7-én.
Fotó: MTI/Miniszterelnökség
Az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) is vizsgálja, hogy a Microsoft 2013-2014-ben korrupciós ügyletekbe keveredhetett-e Magyarországon - tudta meg a Wall Street Journal.
A hivatali gyanú szerint az IT-óriáscég a szoftvereit közbeiktatott vállalkozásokon keresztül értékesítette a magyar kormányzati intézményeknek, a haszon jelentős része ezeknél a cégeknél csapódott le - amelyek a profitból magyar kormányzati tisztségviselőket fizethettek le. A WSJ-nek nyilatkozott David Howard a Microsoft egyik vezetője, aki lényegében megerősítette a hírt: eszerint a Microsoft tud arról, hogy 2014-ben "valószínűleg szabálytalanul járt el" és házon belül már le is folytatta a vizsgálatot, jelenleg pedig mindenben együttműködik az igazságügyi minisztériummal és a SEC-kel. A Microsoft az ügyben már elbocsátott négy alkalmazottukat, köztük Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország országvezetőjét. Továbbá megszüntette az együttműködést négy olyan közbeiktatott céggel, amelyek a szoftvereket a kormányzati megrendelők felé továbbították.    Papp az újságnak csak annyit mondott: ő csak "pozitív visszajelzéseket kapott" az anyacégétől. A WSJ szerint a történet 2012-ig nyúlik vissza, amikor a Microsoft nagy erőkkel próbálta meggyőzni a magyar kormányt, hogy tartózkodjon versenytársak szabadforrású szoftvereinek a használatától. Ennek szellemében a cég egyik vezetője, Kevin Turner találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki egy csapat kisebb cég vezetőjével érkezett a tárgyalásra. A beszélgetés után következő két évben a Microsoft éves szinten 30 millió dollárnyi szoftvert adott el a vállalkozásoknak, gyakran 30 százalékkal olcsóbban, mint amennyit a magyar kormányzati intézmények fizettek végső felhasználói árként a szoftverek használatáért. Egyelőre nem tudni, hogy az amerikai vizsgálatok mennyire terjednek ki erre a beszállítói körre.  Bár az ügyletre a Microsoft Magyarországon kívüli döntéshozói is rábólintottak, azonban az informatikai óriás most az állítja a WSJ-nek: ez a szabálytalankodó magyar kollégák magánakciója volt. (A cikkben van rá utalás, hogy a Microsoft kedvezményes áron is adhatott szoftvereket, ám a végfelhasználó magyar kormányzati intézmények ebből mit sem érezhettek, mivel a "diszkont" a közbeiktatott cégeknél ragadhatott.)  A sajátos ügylet ugyanakkor felpörgette a Microsoft magyarországi eladásait, így 2015-ös közleményében a magyar leányvállalatot mint a legjobban teljesítő vállalkozását említette (a kimagasló sikert a magyar leány 2013 után produkálta). A WSJ cikke megerősíti lapunk korábbi értesüléseit, miszerint az amerikai hatóságok már régóta tudnak a magyar, legfelsőbb kormányzati köröket, így Orbán közvetlen környezetét érintő korrupciós botrányról.  Emlékeztetőül: a Népszava azt írta: az amerikai nyomozás rendkívül kiterjedt, tíznél több magyar kormányzati intézményt és állami céget vett górcső alá, így az adóhatóság és a rendőrség mellett például a honvédelmi tárcához tartozó HMEI Zrt., illetve az egészségügy beszerzéseiben érdekelt egykori GYEMSZI is célkeresztbe került. (A Microsoft belső vizsgálatához annak a nemzetközi ügyvédi irodának a közreműködését is igénybe vette, amely tíz éve a volt Magyar Telekom montenegrói korrupcióját is vizsgálta.) Ami a konkrétumokat illeti, lapunk úgy tudja: a vizsgált kormányzati megrendelőket nem zavarta, hogy az üzleti Microsoft-szoftverlicencek irracionális ára, megesett, hogy az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál olykor 200 százalékkal drágábban adó viszonteladóktól vásároltak az állami ügyfelek. A korábban a vizsgálat alá vont intézményeknél, illetve állami vállalatoknál dolgozó forrásaink elmondták, a 2014-es választások után az uniós támogatásból bonyolított állami informatikai fejlesztések kulcsszereplője lett Orbán Viktor kormányfő veje Tiborcz István, illetve testvére, Tiborcz Péter. Tiborcz István emellett 2015-ben jelent meg tulajdonosként a szoftverek kereskedelmével is foglalkozó HCS Experts nevű cégben. Tiborcz érezése után a HCS árbevétele hirtelen megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle. Ami az ügyet még különösebbé teszi: a korábbi években a cég üzemi eredménye 10-20 százalékos volt az árbevételhez képest addig a 2015-ös rekordévben az árbevétel közel fele lett üzemi eredmény.  
Frissítve: 2018.08.24. 11:35

Gyógyítók jajkiáltásai - Visszatartja a kórházak egyes számláit a kincstár

Publikálás dátuma
2018.08.24. 07:30
Nem tudni, mikor kapcsolják ki a szolgáltatók a villanyt és a gázt, ha senki nem fizeti ki az intézmény számláit
Fotó: Vajda József / Népszava
Elkezdik átvilágítani az intézményeket, amire nincs fedezetük, azt nem fizethetik ki – egyelőre bérre és betegellátásra jut pénz.
Noha a kánikula hétvégétől várhatóan kifullad, a kórházak finanszírozási válsága éppen most látszik felforrósodni. Információink szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) már stócban állnak a Magyar Államkincstár (MÁK) által stornózott számlák. A Kincstár augusztusban nem engedte utalni azokat a követeléseket, amelyekre nem volt fedezete az adott költséghelyen az intézménynek. A lapunk által megkérdezett intézményvezetőknél jellemzően az üzemanyag és a közüzemi számlák ragadtak be. Megjegyezték, az utalások letiltása még a bérfizetést nem érinti. Voltak, akik úgy vélték, a következő gondjuk a gyógyításhoz szükséges anyagok, gyógyszerek fizetése lehet. Mint arról korábban beszámoltunk: megszűnt a kórházak mentessége a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Idén az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyomatékosan jelezte a kincstárnak: a türelmi időnek vége. Így a jövőben nem költhetnek többet, mint amennyi egy-egy költséghelyen a keretük, akkor sem, ha egyébként van pénzük. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtana fedezetet. Az „alulfinaszírozás” következtében keletkezett adósságokat az állam eddig hagyományosan év végi konszolidációs csomagokkal rendezte.    A most beragadt számlákat akkor lehetne utalni, ha módosítanák a költségkereteket, de erre csak akkor van lehetőség, ha a kórház saját extra bevételhez jutna. Erre pedig nagyon keveseknek van esélyük. Az érintett főigazgatók most abban reménykednek, hogy előbb ér véget a kórházi költségvetési év, minthogy a közszolgáltató kikapcsolná az áramot, vagy a gázt. Egyelőre csak annyit tehettek, hogy levelet írtak a fenntartónak: baj van, ha tud, segítsen. Úgy tudjuk, ezeket a jajkiáltásokat az ÁEEK továbbította az államtitkárságnak. Lapunk megkérdezte a tárcát és a kórházfenntartót is, mit kívánnak tenni azért, hogy az érintett intézményekben például ne kapcsolják ki a közműszolgáltatásokat, illetve hozzájussanak a gyógyításhoz szükséges anyagokhoz. Arról is érdeklődtünk, az érintettek helyett az ÁEEK adhat-e pénzt az intézményeknek – ám eddig nem kaptunk választ. Ellenben úgy értesültünk, hogy az államtitkárság már ki is jelölte azt a 16 kórházat, amit első körben átvilágít. Az intézkedésről Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár augusztus elején beszélt a Medicalonline szakmai portálnak. A részleteket pedig a múlt héten a gazdasági vezetők értekezletén ismertették. Eszerint első körben négy – kettő adósságmentesen gazdálkodó és kettő eladósodott - intézményt vesznek górcső alá az államtitkárság emberei. Azt vizsgálják, kinek, milyen gazdálkodási elemei vannak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók. A terveik szerint a 16 intézmény ellenőrzésével januárra végezhetnek. E vizsgálat azonban nem jelenti azt, hogy a pénzügyminiszter ne küldhetne ezalatt is bármikor, bárhová költségvetési felügyelőt, mint ahogyan – értesüléseink szerint – zajlik az ÁEEK- hez tartozó intézmények esetében a központosított beszerzés előkészítése. Néhány napja az atv.hu írta belső kormányzati forrásra hivatkozva, hogy szűk körben fölvetődött, az egészségügy „rendszerszintű problémáinak” kezelését közös beszerzéssel orvosolnák. Ez azt jelentené, hogy  a kórházak által használt valamennyi  anyag – például kötszer, vegyszer – megvásárlását egyetlen cég bonyolítaná le, és az intézmények mindazt, amire csak szükségük van, csak innen kaphatnák meg. Szakértők szerint ez az ötlet szinte évente előkerül, ám eddig a megvalósítás elől mindig mindenki kihátrált. A feladat ugyanis meglehetősen bonyolult, egyesek szerint már a logisztika szervezésén könnyen bukhat a projekt, de annál jóval rizikósabb, hogy gyakorlatilag szinte nincs két egyforma műtőasztal, orvosi eszköz az intézményekben. Még gumikesztyűből sem lehet mindenhová ugyanazt szállítani. Mások viszont úgy vélik, az Index minapi híre, miszerint egy óriási közbeszerzési osztálynak vásárolta meg az állam az Andrássy úti irodaházat, azt jelenti, hogy hozzáláttak a feladat megvalósításának. Az elmúlt három hónapban már sikerült a kormányzatnak elérnie, hogy szinte egyetlen kórházi vezető se érezze jól magát a bőrében. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László el sem ment a Magyar Kórházszövetség e heti rendkívüli ülésére. A távolmaradást a Népszava kérdésére a hivatal sajtóosztálya azzal indokolta, hogy az ÁSZ-nak „nincs vitája a Magyar Kórházszövetséggel, sem a találkozót kezdeményező másik szervezettel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével. Ezek ugyanis nem ellenőrzött szervezetek, ugyanakkor az elnökségeikben lévő tisztségviselők maguk is az ÁSZ korábbi, illetve jelenleg is folyamatban lévő ellenőrzéseiben érintett egészségügyi szervezeteket vezetnek.” S így nem teheti meg az ellenőrző hivatal vezetője, hogy az ellenőrzöttekkel találkozzon. E két szervezet azért hívta meg az ÁSZ elnökét, hogy tisztázzák, mire is gondolt Domokos László, amikor arról beszélt, hogy „anarchia és botrány jellemzi a kórházak és szakrendelők működését.” A két szervezet közös állásfoglalást adott ki, amelyben tiltakoztak Domokos nyilatkozata ellen, és arra kérték, jöjjön el rendkívüli elnökségi ülésükre, hogy tisztázzák a helyzetet.
Szerző

Lecsapott a vihar – Már Kalocsát is elöntötte a víz

Publikálás dátuma
2018.08.23. 21:52

Fotó: Shutterstock
Kunmadarason fákat csavart ki a szél, egy ház mennyezete is beszakadt.
Elsősorban a pincékbe betörő nagy mennyiségű csapadékvíz, illetve kidőlt fák miatt riasztják a tűzoltókat Kalocsán, ahol kora este csapott le a vihar – írja honlapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). A Kinizsi Pál utcában és a Nemzetőr utcában is pincéket öntött el az esővíz, a Deák Imre utcában pedig az árkok is megteltek. A Széchenyi utcában autósok kértek segítséget, mert a járműveiket elárasztotta az útra hirtelen lezúduló esővíz. Kalocsa és Negyvenszállás között az útra dőlt fa nehezíti a közlekedést. A város hivatásos tűzoltói folyamatosan dolgoznak a károk felszámolásán. Kunmadarason is fákat csavart ki és tetőszerkezetekben tett kárt a vihar. A Tópart utcában a nagy erejű szél kettétört egy villanyoszlopot, a Bibó utcában pedig beszakadt egy ház mennyezete. Az Árpád úton egy házra, a Bibó utcában pedig egy autóra dőlt rá a vihart által kicsavart fa, emellett a kidőlt fák a település több utcájában is nehezítik a közlekedést. A karcagi és a tiszafüredi hivatásos, valamint a kunhegyesi önkormányzati tűzoltók folyamatosan dolgoznak a károk elhárításán, az esetek során senki nem sérült meg. 
Szerző
Témák
időjárás vihar