Nyomoznak az amerikai hatóságok a Microsoft magyar korrupciós ügyei miatt

Publikálás dátuma
2018.08.24 07:55
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Kevin Turnert, a Microsoft alelnökét a Parlamentben 2012. november 7-én.
Fotó: MTI/Miniszterelnökség
Az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) is vizsgálja, hogy a Microsoft 2013-2014-ben korrupciós ügyletekbe keveredhetett-e Magyarországon - tudta meg a Wall Street Journal.
A hivatali gyanú szerint az IT-óriáscég a szoftvereit közbeiktatott vállalkozásokon keresztül értékesítette a magyar kormányzati intézményeknek, a haszon jelentős része ezeknél a cégeknél csapódott le - amelyek a profitból magyar kormányzati tisztségviselőket fizethettek le. A WSJ-nek nyilatkozott David Howard a Microsoft egyik vezetője, aki lényegében megerősítette a hírt: eszerint a Microsoft tud arról, hogy 2014-ben "valószínűleg szabálytalanul járt el" és házon belül már le is folytatta a vizsgálatot, jelenleg pedig mindenben együttműködik az igazságügyi minisztériummal és a SEC-kel. A Microsoft az ügyben már elbocsátott négy alkalmazottukat, köztük Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország országvezetőjét. Továbbá megszüntette az együttműködést négy olyan közbeiktatott céggel, amelyek a szoftvereket a kormányzati megrendelők felé továbbították.    Papp az újságnak csak annyit mondott: ő csak "pozitív visszajelzéseket kapott" az anyacégétől. A WSJ szerint a történet 2012-ig nyúlik vissza, amikor a Microsoft nagy erőkkel próbálta meggyőzni a magyar kormányt, hogy tartózkodjon versenytársak szabadforrású szoftvereinek a használatától. Ennek szellemében a cég egyik vezetője, Kevin Turner találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki egy csapat kisebb cég vezetőjével érkezett a tárgyalásra. A beszélgetés után következő két évben a Microsoft éves szinten 30 millió dollárnyi szoftvert adott el a vállalkozásoknak, gyakran 30 százalékkal olcsóbban, mint amennyit a magyar kormányzati intézmények fizettek végső felhasználói árként a szoftverek használatáért. Egyelőre nem tudni, hogy az amerikai vizsgálatok mennyire terjednek ki erre a beszállítói körre.  Bár az ügyletre a Microsoft Magyarországon kívüli döntéshozói is rábólintottak, azonban az informatikai óriás most az állítja a WSJ-nek: ez a szabálytalankodó magyar kollégák magánakciója volt. (A cikkben van rá utalás, hogy a Microsoft kedvezményes áron is adhatott szoftvereket, ám a végfelhasználó magyar kormányzati intézmények ebből mit sem érezhettek, mivel a "diszkont" a közbeiktatott cégeknél ragadhatott.)  A sajátos ügylet ugyanakkor felpörgette a Microsoft magyarországi eladásait, így 2015-ös közleményében a magyar leányvállalatot mint a legjobban teljesítő vállalkozását említette (a kimagasló sikert a magyar leány 2013 után produkálta). A WSJ cikke megerősíti lapunk korábbi értesüléseit, miszerint az amerikai hatóságok már régóta tudnak a magyar, legfelsőbb kormányzati köröket, így Orbán közvetlen környezetét érintő korrupciós botrányról.  Emlékeztetőül: a Népszava azt írta: az amerikai nyomozás rendkívül kiterjedt, tíznél több magyar kormányzati intézményt és állami céget vett górcső alá, így az adóhatóság és a rendőrség mellett például a honvédelmi tárcához tartozó HMEI Zrt., illetve az egészségügy beszerzéseiben érdekelt egykori GYEMSZI is célkeresztbe került. (A Microsoft belső vizsgálatához annak a nemzetközi ügyvédi irodának a közreműködését is igénybe vette, amely tíz éve a volt Magyar Telekom montenegrói korrupcióját is vizsgálta.) Ami a konkrétumokat illeti, lapunk úgy tudja: a vizsgált kormányzati megrendelőket nem zavarta, hogy az üzleti Microsoft-szoftverlicencek irracionális ára, megesett, hogy az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál olykor 200 százalékkal drágábban adó viszonteladóktól vásároltak az állami ügyfelek. A korábban a vizsgálat alá vont intézményeknél, illetve állami vállalatoknál dolgozó forrásaink elmondták, a 2014-es választások után az uniós támogatásból bonyolított állami informatikai fejlesztések kulcsszereplője lett Orbán Viktor kormányfő veje Tiborcz István, illetve testvére, Tiborcz Péter. Tiborcz István emellett 2015-ben jelent meg tulajdonosként a szoftverek kereskedelmével is foglalkozó HCS Experts nevű cégben. Tiborcz érezése után a HCS árbevétele hirtelen megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle. Ami az ügyet még különösebbé teszi: a korábbi években a cég üzemi eredménye 10-20 százalékos volt az árbevételhez képest addig a 2015-ös rekordévben az árbevétel közel fele lett üzemi eredmény.  
Frissítve: 2018.08.24 11:35

Félelemkeltésre volt csak jó a hajléktalantörvény

Publikálás dátuma
2019.04.25 15:05

Fotó: Draskovics Ádám
Csekély gyakorlati hatása volt a tavaly októberben bevezetett, hajléktalanságot tiltó rendeletnek, a közhangulat azonban romlott, a hajléktalan embereket egyre több erőszak éri – áll a Menhely Alapítvány és a Február Harmadika Munkacsoport jelentésében.
Érdemi hatása szinte nem volt, de a félelem érezhetően nőtt az utcán élő hajléktalan emberek körében – röviden így lehetne összegezni a szabálysértési törvény tavaly októberében bevezetett „hajléktalantörvényként” elhíresült, az „életvitelszerű” közterületen tartózkodást tiltó (és akár elzárással is büntető) módosításának eredményeit. A Február Harmadika Munkacsoport és a Menhely Alapítvány csütörtökön bemutatott éves jelentése is alátámasztotta: a korábbi évekhez képest nem nőtt számottevően a menedékhelyeket, szállókat igénybe vevő hajléktalanok száma, de egyre több lett a rejtőzködő és a közhangulat is érezhetően romlott. – Nemcsak a hatóságoktól félnek az utcán élő emberek, a közhangulat is sokkal rosszabb lett. Az elmúlt évben, közterületen minden harmadik hajléktalan embert ért fizikai bántalmazás, a verbális abúzus aránya is kiugró: a vizsgálatunkban megkérdezett hajléktalanok kétharmada számolt be arról, hogy érte valamilyen szóbeli bántalmazás, olykor hatósági személyek részéről is – mondta az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón a Menhely Alapítvány elnöke, Győri Péter. Az adatfelvételt minden évben február harmadikán végzik, és elsősorban azokra terjed ki, akik a szállókkal, utcai szolgálatokkal kapcsolatban vannak. Az idei felmérés során több mint 8500 hajléktalan embert sikerült elérniük. Vizsgálták, a 2018. október 15-étől érvényes szabálysértési jogszabály hogyan érte el az érintetteket: kiderült, a megkérdezettek csupán 5 százaléka ment be valamilyen menedékhelyre azért, mert rendőri figyelmeztetésben részesült, 69 százalékukat pedig se nem figyelmeztették, se nem fordult elő vele az elmúlt fél év során, hogy azért nem aludt közterületen, mert attól félt, hogy megbüntetik. Vagyis a hajléktalan emberek mintegy kétharmadát egyáltalán nem érte el az intézkedés. A hajléktalantörvénynek Budapesten volt csekély hatása: a frekventált közterületekről (például a forgalmasabb metróaluljárókból) valóban eltűntek a hajléktalanok, a fővárosban a szállók kihasználtsága is magasabb. A február 3-ai héten Budapesten „csupán” 40 százaléka aludt továbbra is közterületen azoknak, akik addig is az utcán éjszakáztak. Ugyanez az arány Pécsen 70 százalék, Miskolcon 78 százalék. Győri Péter szerint ez azért van, mert vidéken sokkal kevesebb a férőhely – ha akarnának, sem tudnának többen szálláshelyeket igénybe venni. Miközben a hajléktalanok kétharmada vidéki városokban él. A vizsgálat kiterjedt a hajléktalanok életkörülményeire is. Az éhezés minden negyedik fedélnélküli számára állandó jelenség, az utcán élők többsége koldulásból, gyűjtögetésből tartja el magát. A kedvezőbb munkaerőpiaci mozgások következtében a munkaképesebbek (jellemzően az átmeneti szállókon lakók) ugyan kikerülhettek a hajléktalan létből, ám az idősebbek, a fizikai és mentális fogyatékkal élők, a tartósan betegek, a függőségben szenvedők aránya jelentősen megnőtt a hajléktalanok körében. A szakértőket megdöbbentette az iskolázottság alakulása: megnőtt azoknak a 29 év alatti fiatal hajléktalanoknak az aránya, akiknek legfeljebb csak általános iskolai vagy szakiskolai végzettsége van. Az lett a jellemző, hogy minél fiatalabb egy hajléktalan ember, annál iskolázatlanabb. A kutatók azt is megkérdezték, hogy maguk az érintett hajléktalan emberek hogyan vélekednek a valódi megoldás módjáról. Túlnyomó többségük (79 százalék) szerint elsősorban emberi lakhatásra és olyan munkára, bérekre lenne szükség, amiből meg is lehetne élni. Sokan (kétharmaduk) válaszolták, hogy lakhatási támogatásra, több szociális-mentális segítségre, több szálláshelyre, ezek színvonalának a javítására, illetve elérhető bérű lakások felajánlására lenne szükség. Nagy többségük teljesen elutasítja a büntető jellegű helyzetmegoldást. A szociális segítők – a megkérdezettek személyre szabott diagnózisa alapján – legtöbb esetben az egyéni szociális munkát, a pénzbeli támogatást és a megfelelő lakhatás biztosítását látják szükségesnek. Szintén sok esetben – elsősorban a szállókon lakók körében – pszichiátriai, addiktológiai kezelésre, gyógyításra, sőt ápolás-gondozásra is szükség lenne.
Frissítve: 2019.04.25 15:16

Szijjártó szerint „elfogadható áron” újítják fel a Budapest-Belgrád vasútvonalat, csak azt nem árulja el, hogy ki és mennyiért

Publikálás dátuma
2019.04.25 14:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A korábbi becslések 700 milliárdnál is nagyobb összegről szóltak. Ez 130 év alatt térülne meg Magyarországnak.
Eredményesen végződött a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására kiírt tender, kihirdették a győztest, egy kínai-magyar konzorciumot, a kínált ár elfogadható - nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Pekingben. Mint az MTI idézi, a tárcavezető szerint május 25-ig megkötik a kivitelezési szerződést, amely akkor lép hatályba, amint a kínai Eximbank és a magyar kormány közötti hitelszerződésről is sikerül minden részletben megegyezni, ami várhatóan nyár közepéig megtörténik. A hatálybalépéstől számított öt éven belül pedig a teljes beruházás lezárulhat.   
Hozzátette, a tervek szerint az év végén, 2020 elején kezdődhet a kivitelezési munka. Szijjártó Péter kiemelte: a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd a kínai áruk leggyorsabb szállítási útvonalát Délkelet- és Nyugat-Európa között. Az ügyben minimum meglepő, hogy a külügyminiszter sem a győztes cég nevét, sem a beruházás árát nem említetette. Korábbi sajtóértesülések alapján azonban sejthető a kínai hitellel finanszírozott beruházás költsége:
a beruházás összértéke túlléphet a 700 milliárd forinton, egyes becslések szerint pedig 130 éven belül térülhet meg mindez Magyarországnak.
A közbeszerzést koordináló Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. honlapján még nincs kint a tender – annyi azonban tudható, hogy jelentkezési határidő január 19-ei lejártáig csak CRE Konzorcium, illetve a STRABAG-CCCC 2018 KONZORCIUM nyújtott be részvételi jelentkezést. Mindkét nemzetközi konzorciumban jelen vannak ugyanakkor magyar és kínai gazdasági szereplők is, a Szijjártó Péter által elmondottak tehát nem visznek közelebb a megoldáshoz.
A vasúti kapcsolat csak a kezdet, Szijjártóék megállapodást írtak alá a két ország közötti digitális fejlesztések területén történő együttműködésről is, a kínai vállalatok ugyanis – magyar perspektívából – vezető szerepre tettek szert a mesterséges intelligencia, a digitalizáció és a modern internetes alkalmazások területén. Mindez eléggé ijesztően hangzik, amikor tudjuk, hogy Kína már élesben használja az állampolgárokat viselkedésük alapján kreditrendszerben jutalmazó-büntető Nagy Testvér projektet, a magyarországi Szitakötő programban pedig a Belügyminisztérium megfigyelő rendszere 35 ezer térfigyelő kamera felvételeire látna rá, gyakorlatilag élőben.