Nyomoznak az amerikai hatóságok a Microsoft magyar korrupciós ügyei miatt

Publikálás dátuma
2018.08.24 07:55
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Kevin Turnert, a Microsoft alelnökét a Parlamentben 2012. november 7-én.
Fotó: MTI/Miniszterelnökség/
Az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet (SEC) is vizsgálja, hogy a Microsoft 2013-2014-ben korrupciós ügyletekbe keveredhetett-e Magyarországon - tudta meg a Wall Street Journal.
A hivatali gyanú szerint az IT-óriáscég a szoftvereit közbeiktatott vállalkozásokon keresztül értékesítette a magyar kormányzati intézményeknek, a haszon jelentős része ezeknél a cégeknél csapódott le - amelyek a profitból magyar kormányzati tisztségviselőket fizethettek le. A WSJ-nek nyilatkozott David Howard a Microsoft egyik vezetője, aki lényegében megerősítette a hírt: eszerint a Microsoft tud arról, hogy 2014-ben "valószínűleg szabálytalanul járt el" és házon belül már le is folytatta a vizsgálatot, jelenleg pedig mindenben együttműködik az igazságügyi minisztériummal és a SEC-kel. A Microsoft az ügyben már elbocsátott négy alkalmazottukat, köztük Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország országvezetőjét. Továbbá megszüntette az együttműködést négy olyan közbeiktatott céggel, amelyek a szoftvereket a kormányzati megrendelők felé továbbították.    Papp az újságnak csak annyit mondott: ő csak "pozitív visszajelzéseket kapott" az anyacégétől. A WSJ szerint a történet 2012-ig nyúlik vissza, amikor a Microsoft nagy erőkkel próbálta meggyőzni a magyar kormányt, hogy tartózkodjon versenytársak szabadforrású szoftvereinek a használatától. Ennek szellemében a cég egyik vezetője, Kevin Turner találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki egy csapat kisebb cég vezetőjével érkezett a tárgyalásra. A beszélgetés után következő két évben a Microsoft éves szinten 30 millió dollárnyi szoftvert adott el a vállalkozásoknak, gyakran 30 százalékkal olcsóbban, mint amennyit a magyar kormányzati intézmények fizettek végső felhasználói árként a szoftverek használatáért. Egyelőre nem tudni, hogy az amerikai vizsgálatok mennyire terjednek ki erre a beszállítói körre.  Bár az ügyletre a Microsoft Magyarországon kívüli döntéshozói is rábólintottak, azonban az informatikai óriás most az állítja a WSJ-nek: ez a szabálytalankodó magyar kollégák magánakciója volt. (A cikkben van rá utalás, hogy a Microsoft kedvezményes áron is adhatott szoftvereket, ám a végfelhasználó magyar kormányzati intézmények ebből mit sem érezhettek, mivel a "diszkont" a közbeiktatott cégeknél ragadhatott.)  A sajátos ügylet ugyanakkor felpörgette a Microsoft magyarországi eladásait, így 2015-ös közleményében a magyar leányvállalatot mint a legjobban teljesítő vállalkozását említette (a kimagasló sikert a magyar leány 2013 után produkálta). A WSJ cikke megerősíti lapunk korábbi értesüléseit, miszerint az amerikai hatóságok már régóta tudnak a magyar, legfelsőbb kormányzati köröket, így Orbán közvetlen környezetét érintő korrupciós botrányról.  Emlékeztetőül: a Népszava azt írta: az amerikai nyomozás rendkívül kiterjedt, tíznél több magyar kormányzati intézményt és állami céget vett górcső alá, így az adóhatóság és a rendőrség mellett például a honvédelmi tárcához tartozó HMEI Zrt., illetve az egészségügy beszerzéseiben érdekelt egykori GYEMSZI is célkeresztbe került. (A Microsoft belső vizsgálatához annak a nemzetközi ügyvédi irodának a közreműködését is igénybe vette, amely tíz éve a volt Magyar Telekom montenegrói korrupcióját is vizsgálta.) Ami a konkrétumokat illeti, lapunk úgy tudja: a vizsgált kormányzati megrendelőket nem zavarta, hogy az üzleti Microsoft-szoftverlicencek irracionális ára, megesett, hogy az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál olykor 200 százalékkal drágábban adó viszonteladóktól vásároltak az állami ügyfelek. A korábban a vizsgálat alá vont intézményeknél, illetve állami vállalatoknál dolgozó forrásaink elmondták, a 2014-es választások után az uniós támogatásból bonyolított állami informatikai fejlesztések kulcsszereplője lett Orbán Viktor kormányfő veje Tiborcz István, illetve testvére, Tiborcz Péter. Tiborcz István emellett 2015-ben jelent meg tulajdonosként a szoftverek kereskedelmével is foglalkozó HCS Experts nevű cégben. Tiborcz érezése után a HCS árbevétele hirtelen megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle. Ami az ügyet még különösebbé teszi: a korábbi években a cég üzemi eredménye 10-20 százalékos volt az árbevételhez képest addig a 2015-ös rekordévben az árbevétel közel fele lett üzemi eredmény.  
2018.08.24 07:55
Frissítve: 2018.08.24 11:35

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17

Palkovics László vette át a Corvinus fenntartását

Publikálás dátuma
2018.09.25 21:47
Palkovics László miniszterjelölt. Fotó: Népszava
Fotó: /
Az innovációs miniszter új működési modellt adna az eddig az Emmi felügyelete alatt működő egyetemnek, rendeznék az intézmény kötelezettségeit is.
Az innovációs és technológiai miniszter gyakorolja októbertől a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartói jogait, hogy előkészítse a felsőoktatási intézmény új működési modelljét - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározatból.    A fenntartói jogok átruházást Palkovics Lászlónak, valamint Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek kell intéznie, idézi a határozatot az MTI.
A határozat szerint Palkovics Lászlónak, Varga Mihálynak, valamint Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek fel kell mérnie az egyetem által az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási szerződéseket, javaslatot kell készíteniük a kötelezettségek állami kiváltására, illetve a kötelezettségekhez társuló állami garanciavállalás, támogatás további biztosítására. Korábban a 168 Óra írt arról, hogy kikerülhet az Emmi alól, és közalapítványi fenntartású egyetemmé válhat a Corvinus. A lap idézte Palkovics László minisztert is, aki egy tanévnyitón már felvetette, a kormány támogatja több kiváló egyetem azon szándékát, hogy „a lehetőségeiket jobban kihasználva, szabadabb fenntartási struktúrában működhessen.
2018.09.25 21:47