„Lehet, hogy végül meg kell nyernünk a választást”

Publikálás dátuma
2018.08.25. 17:10

Fotó: Draskovics Ádám
Az Európai Parlamentbe vágynak a Kétfarkú Kutyák.
„Egy normálisan működő nyugati demokráciában az a szerepe egy viccpártnak, hogy elér 1-2 százalékot, és lehet rajta nevetni. Magyarországon most nem ez a helyzet, úgyhogy lehet, hogy végül meg kell nyernünk a választást” – mondta Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, aki ezt leszámítva azért igyekezett tőle szokatlanul komoly lenni. Majdnem végig sikerült is neki. – Az utóbbi időben jóformán minden ellenzéki pártnál többet szerepelnek a médiában, elsősorban a különböző elgáncsolt akcióik révén. Mi lehet az oka annak, hogy valakik ennyire igyekeznek megakadályozni a kezdeményezéseiket, legyen az bicikliút, buszmegálló, járdafelújítás vagy épp kátyúzás? – A látszat azért csal, mert az akcióink többségét hagyják, csak hát többnyire abból van hír, ha rendőrt hívnak ránk. Például a felcsúti kátyúzás is egy nagyobb, körülbelül 10 milliós projekt része, és sehol máshol nem volt baj, csak ott. Nyilván az van, hogy miközben „fent” nagyon ügyelnek a kommunikációra, addig az alvégeken ilyen teljesen abszurd történetek születnek abból, hogy a „csinovnyikok” próbálnak megfelelni a hatalomnak. Azt gondolják, hogy akkor szolgálják jól a kormányt, ha a maguk kis eszközeivel alánk tesznek, és nem nézik, hogy amit teszünk, az amúgy jó-e az embereknek. – És ott „fent” vajon még nem csípik néhányak szemét? – Egyelőre kevésbé szálltak ránk, mint a többi pártra vagy bárkire, aki egy pár száz fős ellenzéki tüntetésen felszólal. Amikor elindultunk a felcsúti választáson, akkor elkezdődött egy kis lejáratás a kormánypárti médiában, de ezt leszámítva gyakorlatilag elhallgatnak minket, ami elnézve, hogy mit műveltek egyes politikusokkal, talán a legjobb, amit várhatunk. Inkább az ellenzéki sajtó próbált besározni minket, mert mi lettünk a bűnbakok, hogy nem léptünk vissza a választáson. Mostanra ez elmúlt, most újra szeretnek minket. – A legtöbb ügyük, ami nagy nyilvánosságot kap, kellemetlen lehet a hatalomnak, mert arra világít rá, hogy rosszul működnek a dolgok. Meddig lehet így a radar alatt repülni, és mikor adhatják ki a kilövési engedélyt önökre? – Ha a népszerűségünk eléri az 5 százalékot, már el tudom képzelni, hogy elkezdenek támadni minket. Az, hogy ez mikor lesz, függ a többi ellenzéki párt tevékenységétől, akiknek egyelőre sokat köszönhetünk. – Ez a bizonyos 5 százalék a legfrissebb adatok szerint ( lásd kutatásunkat a 9. oldalon) már nem is lehet olyan messze. Akkora támogatottság pedig jövőre az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon már elég lehet egy s másra. – Az európai parlamenti választáson feltétlenül indulunk, szuper lenne oda kijuttatni egy embert. Viccpárti képviselőként egyedül a német Martin Sonnenborn ül ott, vele jóban is vagyunk, voltunk kint nála Strasbourgban, és a pártja küldött „passzivistákat” az aláírásgyűjtéseinkre. Az önkormányzatin pedig szeretnénk legalább egy kisebb, pár ezres községben nyerni, és abból egyfajta mintatelepülést csinálni. Van is valaki, aki már az országgyűlési választáson is a jelöltünk volt, és ahogy mondani szokták, helyben jól beágyazott. Magyarul övé a két kocsma. – Áprilisban éppen Budapesten és a nagyobb városokban voltak sikeresebbek. Ezekre a helyekre nem koncentrálnának? – Annak én nem sok értelmét látom, hogy egy embert bejuttassunk egy várhatóan fideszes többségű önkormányzatba, ott érdemben úgysem rúg labdába senki. Egy-két helyen talán el fogunk indulni, ha lesz olyan ember, aki alkalmas rá és szívesen csinálná, de nem cél, hogy az összes kerületben vagy a megyeszékhelyeken legyenek jelöltjeink. – Említette egy mintatelepülés álmát. Milyen lenne az a hely, amit a kutyapárt irányít? – Nagyon sok apróság van, amivel élhetőbbé lehet tenni egy községet vagy kisvárost. Kezdve azzal, hogy vannak padok, kukák, és ezek jól néznek ki, vagy, hogy az óriásplakátokra pályázati úton elkészülő ötletes alkotások kerülnek, mint az ARC kiállításon. És tele lehet ültetni növénnyel a települést. Kicsinek tűnő dolgok, de el lehet velük érni változást. – Elnézést a pikírtségért, de ezeknél nem érdekli majd jobban az embereket, hogy például lesz-e továbbra is közmunka? – Persze, hogy az érdekli őket jobban, csak én próbálom magunkat a helyünkön kezelni. Nekem az mindig furcsa, mikor egy néhány százalékos párt követeli, hogy mi legyen az egészségüggyel, az oktatással. Fontos, hogy elmondhassa, de lássuk be, igazából mindegy, hogy mit gondol, úgyse tudja megvalósítani. Mi se tudjuk megváltoztatni az oktatást. Annyit tudunk tenni, amit most is, hogy indítunk egy csomó ingyenes tanfolyamot, hogy a szegények is megtanulhassanak, mondjuk, angolul. És nem tudjuk az egészségügy helyzetét se megoldani, de ha odafújunk néhány Orbánt a János Kórházra, akkor apránként talán kifestik a falait. Mi a cselekvésben hiszünk: ha nem csak beszélsz, de csinálsz is valamit, az megmarad akkor is, ha elveszted a választást. – Kivéve, ha az ember csinál egy buszmegállót, aztán elbontatják vele, ahogy Felcsúton történt… – Az fura történet, mert most az emberek, akik az eredmény alapján a Fideszre szavaztak, a tűző napon várhatják a buszt, de hát ez van. Egyébként olyan sok helyről jelentkeztek érte, hogy lesz buszmegállógyártó workshopunk, és viszünk egy csomó helyre belőlük. – A jövő évi választásokra visszatérve: kizárt az együttműködés a többi ellenzéki párttal? – Igen. Nyilván vannak köztük, akik szimpatikusabbak, de az LMP vagy a Momentum is visszalépett már a Jobbiknak, a DK-nak és az MSZP-nek, amivel azt üzenték, hogy nekik ezek a pártok megfelelnek, úgyhogy innentől kezdve én nem látok együttműködési lehetőséget. – Számít bármiféle változásra a közeljövőben? – Nem tudok mást mondani, mint az idős bácsi a felcsúti kocsmában, amikor lent jártunk: nem fog örökké tartani ez a rendszer. Lassan megeszi őket az a gyűlölet, amivel rengeteg pénz és energia árán telerakták az országot. – Addig mi lesz? – Addig egy kis türelmet kérünk mindenkitől. Három és fél év múlva lesz választás, mi akkor fogjuk leváltani őket. – És ha reálisan nézzük? – Jogos, reálisan nézve egy kicsit több. Ha jól számolom, három év és hét hónap.
Megjelent a Vasárnapi Hírek 2018. augusztus 24.-i lapszámában.
Szerző
Frissítve: 2018.08.25. 18:23

Szindbád tér is lehet a fővárosban

Publikálás dátuma
2018.08.25. 14:59

Fotó: Népszava
Összesen 13 helyszínnek adna új nevet a Fővárosi Önkormányzat.
Új utcaneveket kaphat Budapest. A Fővárosi Közgyűlés augusztus 29-ei nyilvános ülésének napirendje szerint – amelyet a napi.hu szemlézett – névtelen közterület viselhetné a lengyel katolikus egyház egyik legnagyobb XX. századi alakjának, Varsó érsekének nevét, Stefan Wyszynski utcaként. Emellett a Krúdy Gyula által alkotott hős Szindbád nevét venné fel egy névtelen tér. Arról már egyébként döntött a III. kerületi képviselő testület, hogy a kerületben a 2015-ben elnevezett fűszernevek utcanévbokor (például Borsmenta utca, Citromfű utca) tagjait bővítik, amely alapján Turbolya köz, Vizimenta utca és Kardamon köz kerülhet elnevezésre. A XI. kerületi önkormányzat döntései alapján a Kopaszi-gáton megvalósuló BudaPart beruházás kapcsán újonnan kialakításra kerülő névtelen közterületek és közhasználatra átadott magánutaknak adnak nevet. A javaslatban Garda utca, Öböl utca, Buda-part tér, Ezüsthárs utca, Jegenyenyár utca és Napkelte utca szerepel. A InfoPark és a Magyar tudósok körútja közelsége miatt a beruházás során kialakítandó körút a golyóstoll feltalálójáról kerülhet elnevezésre Bíró László József körútként. A XI. kerület Bikás Park közelében található, Tétényi út-Etele út-Hadak útja által határolt névtelen közterületet nevezhetnek el Nelson Mandela parkként, emléket állítva a néhai Nobel-békedíjas dél-afrikai elnöknek.
Szerző
Témák
Budapest utcanév
Frissítve: 2018.08.25. 15:05

Életbe lépett a bevándorlási különadó

Publikálás dátuma
2018.08.25. 14:10
A kép illusztráció
Fotó: Christine-Felice Röhrs / AFP/dpa
Az első – augusztusról szóló – bevallást szeptember 15-ig kell benyújtani – közölte a Pénzügyminisztérium.
Hatályba léptek a bevándorlási különadó rendelkezései – írja az MTI. A Pénzügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott, hogy a bevándorlási különadót „a bevándorlást segítő tevékenység támogatása” után kell fizetni. Az első – augusztusról szóló – bevallást szeptember 15-ig kell benyújtani, és a 25 százalékos mértékű adót is eddig az időpontig kell megfizetni. A minisztérium közölte, hogy annak a szervezetnek, amelyiknek nincs adószáma, de bevándorlási adóköteles tevékenységet folytat, be kell jelentkeznie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). A bevándorlási különadót elsősorban annak a szervezetnek kell megfizetnie, amelyik a támogatást nyújtja, kötelezettsége teljesítéséről pedig tájékoztatnia kell a támogatottat is. A Pénzügyminisztérium szerint amennyiben ez a nyilatkozattétel elmarad, akkor a támogatott, vagyis a bevándorlást segítő tevékenységet végző magyarországi székhelyű szervezet válik adóalannyá. Ebben az esetben a támogatás felhasználását követő hónap tizenötödik napjáig kell az adót megállapítania, bevallania és megfizetnie. A támogatónak az anyagi támogatás – például az átutalt pénzösszeg, az átadott ingóság – összege, értéke után kell megfizetnie az adót, ha pedig a támogatott válik adóalannyá, akkor a terhet a bevándorlást segítő tevékenység költsége után kell kiszámítani. Az adó mértéke mindkét esetben 25 százalék. A tárca szerint az új adófajta legfontosabb célja nem az adóbevételek növelése, hanem a tevékenység visszaszorítása. Mindazonáltal a különadóból származó összes bevétel címkézett bevétel, azaz kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel – teszik hozzá.   Mint megírtuk, az új közteher előzménye az úgynevezett „Stop Soros” törvénycsomag eredeti változatában szerepelt, „bevándorlásszervezési illeték” néven. A külföldi kritikák hatására ez, illetve a „bevándorlást támogató szervezetek” működésének belügyminiszteri engedélyhez kötése kikerült ugyan a parlament elé került szövegből, de az adótörvényekbe ágyazva mégis visszatért.
Szerző