Fából épült hungaricumok

Publikálás dátuma
2018.08.27 14:00
A látványos fainstallációkról már messzirol látszik a Hello Wood-stílus
Fotó: / BUJNOVSZKY TAMÁS
Nyolcéves a Hello Wood. Azóta a sajtó kedvencévé is lett az utóbbi évtized egyik legsikeresebb kreatív márkája.
A Hello Woodot nyugodtan nevezhetjük kulturális start up-nak, ha úgy tetszik, hungarikumnak, vagy magabiztosan terjeszkedő vállalkozásnak is. Egyetemistáknak meghirdetett, nyári alkotótábornak indult, aztán mára nemzetközi hírű program lett belőle. Sokaknak a Hello Wood név talán ismeretlen, de képen vagy élőben biztosan mindenki látta már valamelyik alkotásukat óriás karácsonyfáiktól mondjuk a csopaki vasútállomáson álló rózsaszín és kerekes halcsontvázig, a Balatoni Hekkig, ami a település új szimbóluma lett. A látványos fainstallációikat egyre többen ismerik a hazai és a nemzetközi piacon (korábban a Müpa előtt, az Erzsébet téren, vagy éppen Európa több nagyvárosában építettek szánkókból, fahasábokból óriás karácsonyfát), állandó szereplői (és építői) a Sziget Fesztiválnak, néhány éve szétszerelhető és szállítható modulházaival a nemzetközi szálláshely-piacon is megjelentek. Részben így választottak központi témát a Hello Wood idei, csórompusztai nemzetközi nyári egyetemének is, amikor a nemzetközi csapatok kisméretű kabinház variációkat hoztak össze. A Hello Wood elsősorban a faépítészetről szól és egyre több regiszterben. 2010-ben öt kilométernyi faanyaggal és még csak néhány vállalkozó kedvű, bulira hangolt építésszel indult, miután az egyik alapító, Pozsár Péter építész (és a MOME oktatója) egy koppenhágai építészeti fesztivált, a Woodot vadászta le, ahová falécekből készült installációkkal lehetett pályázni. A dán fesztivál elmaradt, megszületett a Hello Wood és az alapító csapat (Pozsár Péter, Huszár András, Ráday Dávid, Janota Orsolya és Lakatos Nikoletta, továbbá a kezdeteknél Bakos Maxim). Azóta a növekvő népszerűsége miatt az építészhallgatóknak kitalált – és a kalákázó szakmázást a nomád táborozással, a nyári egyetemet a faépítő kortárs dizájnnal keverő − táborozást is két részre kellett osztaniuk. A Veszprém megyei Kapolcs és Vigántpetend között fekvő nyári csodálatos helyszínen (Csórompuszta a kapolcsi Művészetek Völgye egyik helyszíne is) saját területet vásároltak, így itt most már Csóromföldére, az eddigi majorságközpontból pár száz méterrel kijjebb költözött táborba érkeztek, érkeznek a külföldi diákok − de most nem erről lesz szó. Ennyi szín legyen csak elég a kreativitás áradására: most (ismét) az ország másik felébe, északkeletre megyünk. A Hello Wood két éve Tokaj-Hegyalját találta meg a magyar egyetemek építészhallgatóinak. A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács támogatásával idén 14 településre érkeztek az egy hétig itt táborozó magyar diákok, akik egyetemükkel együtt azt vállalták, hogy a kiválasztott település, kiválasztott helyszínén valami olyan különleges, fából készült installációt építenek, aminek megtervezésére előzőleg egy féléves szemináriumot szánnak. Hogyan olvadhat egybe a hegyaljai környezet, kulturális vagy nem annyira kulturális örökség és kortárs fadizájn? A Népszava augusztus elején már tallózott a nyolc településen elkészült projektek közül − most jöjjön a sokszínűség illusztrálására négy egészen másképp. 

Tarczali Platz, Tarcal (Szent István Egyetem −Tájépítészeti és Településtervezési Kar)

Milyen lenne egy tájseb? Mint például a Tarcal határában húzódó mandulási álpincesor. A faluvégi kisebb völgyben valaha vályogházak álltak, de idővel nem nagyon bírták a közelben nyitott kőbánya robbantásait, a házakat lebontották. A helyükre borospincéket képzeltek pályázati pénzből, nyertek is, el is kezdték fúrni balra és jobbra is – csak éppen egyik irányban a régi temetőből előomló csontokba ütköztek, az alacsonyabb oldalán pedig a semmibe, a néhány méter után kibukkanó szőlőkbe. Ennyiben maradt aztán a nagy (ál)pincesor vállalkozás, és ide próbált be apró gyógyírként egy kilátópontot a SZIE csapata. A két és fél méterre előre ugró placc kilátó is hegyek és alföld találkozásánál, de szépen lekerekített építmény is lett, ahol majd megállnak majd a bányatóra járó fiatalok. Igen, oda, ahol az egykori kőbányát a víz foglalta el.

Tűzvíznéző, Bodrogkisfalud (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)

Bodrogkisfaludot ma gát választja el a Bodrogtól, a gáton belül maradt csapadékgyűjtő tavacska pedig elhagyatottá vált. A diákot az itt gyűjtött uszadékfára építettek pihenőhelyet egy tégla tűzrakóval. Az installáció nemcsak újra közelebb hozta a faluhoz a kistavat, de a hely egyik szimbólumát, az uszadékfát tette az egyik fő építőanyaggá is. A hallgatók előzőleg még egy katamaránt is készítettek, erről gyűjtötték össze az installációhoz szükséges 3-4 köbméter uszadékfát.

Églék, Szerencs (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

Szerencstől fölött, a temetődomb mellett áll egy feketefenyő liget, ami a helyi fiatalok kedvenc találkozóhelye. Az ide emelt faépület terasz, fedél, kilátó egyszerre, lehet magányos erdei meditáló hely, de vagány sütögetős-iszogatós bulihelyszín is. (Az Építést Mustra helyszínein készített Instagram képeimből ez kapta a legtöbb lájkot...)

Nyári egyetem és fesztivál

A Hello Wood független oktatási platform, ami évente rendezi meg Európa egyik vezető nemzetközi építészeti nyári egyetemét, amely workshopból, előadásokból és szimpóziumból áll. A Hello Wood Magyarország egyetlen angol nyelvű építészeti nyári egyeteme és fesztiválja, így egyedülálló lehetőséget biztosít a nemzetközi csapatokban dolgozó magyar diákoknak, hogy konkrét helyzetekben gyakorolhassák az angol építészeti szaknyelvet. A Hello Woodon készült munkák két fő jellegzetessége: a művek fából készülnek, és a kreatív megközelítést ötvözik a felelős társadalmi gondolkodással.

2018.08.27 14:00
Frissítve: 2018.08.27 14:00

Két amerikai ikonnal szemben állja a versenyt a magyar dzsesszénekesnő

Publikálás dátuma
2018.11.14 11:37

Fotó: /
George Gershwin születésének 120. évfordulójára jelent meg a napokban Karosi Júlia legújabb albuma, melynek a bemutatója november 22-én lesz a Budapest Jazz Clubban.
Karosi Júlia, a fiatal nemzedékhez tartozó, de már korántsem pályakezdő jazzénekesnő érdekes szakmai utat járt be eddigi lemezeivel. A hat évvel ezelőtti, debütáló Stroller of the City Streets (Városi csavargó) védőháló nélküli ugrás volt a saját kompozíciók vállaltan eklektikus világába. A Japánban megjelent You Stepped Out of a Dream című négyszámos kislemez „kötelező lecke” volt – a közismert örökzöldekben való jártasságát kellett bizonyítania a – személye és művészete iránt érdeklődő – távol-keleti publikumnak. Nagy előrelépést hozott a Hidden Roots (Rejtett gyökerek), amely egyrészt Júliának a kárpát-medencei folklórkincs és a bartóki örökség iránti elkötelezettségét bizonyította, másrészt sikeresen közelített a nyugat-európai kortárs jazz-szcéna felé. Most pedig hosszabb szünet után, a zeneszerző születésének 120. évfordulójára időzített Gershwin-albummal (Love Is Here to Stay) jelentkezett, amelyet két zeneakadémiai koncertjén rögzített. Választását azzal indokolja, hogy Gershwin volt az a szerző, akin keresztül a műfaj olyan mélyen megérintette, hogy bár édesanyja operaénekesnő, bátyja orgonaművész, ő maga pedig bölcsészkarra járt, végül elkötelezte magát a jazz mellett. Gershwin-dalokat énekelni roppant nehéz feladat – legalább annyira, mint egy klasszikus hangszeres szólistának Bachot vagy Mozartot játszani. A stílus, a keretek adottak: a struktúra nem különösebben bonyolult, minden apró rezdülés jól ismert, minden parányi hiba rögtön feltűnik. Ebben a koordináta-rendszerben a hallgató ugyanakkor azt is elvárja, hogy az interpretációnak legyen valami egyedi íze, hangulata, belső dinamikája. A helyzetet az sem könnyítette meg, hogy szeptemberben ugyanezzel a címmel dobott piacra egy Gershwin-albumot az amerikai szórakoztatóipar két ikonja, Diana Krall és a veterán Tony Bennett. Karosi Júliának mégis sikerült a kötéltánc, mert klasszikus iskolázottsága mellett nagyon szabadon, fesztelenül énekel; amikor pedig szükséges, az érzelmi kitörésektől sem riad vissza. Nagyszerű kísérője a különösen sokoldalú zongorista, Tálas Áron, valamint Bögöthy Ádám (bőgő), Varga Bendegúz (dob) és a Bujtor Balázs vezette RTQ vonósnégyes. Júlia mellett az album másik főszereplője a hangszereléseket készítő és a kamaraegyüttest vezénylő („főállásban” gitáros) Fenyvesi Márton, akinek köszönhetően az unalomig ismert hangzás bársonyos vonós színekkel gazdagodott.   

Gershwin, a slágergyáros

 Bár a Bernstein-centenárium elhomályosítja a kevésbé kerek évfordulót, idén világszerte megemlékeznek a szimfonikus jazz megteremtője, George Gershwin születésének 120. évfordulójáról. A jeles napon (szeptember 26.) több amerikai városban tartottak Gershwin-maratont, 12 vagy 24 órán keresztül megszakítás nélkül megszólaltatva életművét. Aki a Kék rapszódia vagy az Egy amerikai Párizsban szerzőjeként ismeri őt, talán nem tudja, hogy Gershwin fiatalon „pluggerként” dolgozott egy New York-i zeneműboltban. A kifejezésnek nincs magyar fordítása: azt jelenti, hogy az éppen aktuális slágereket promóciós céllal elzongorázta és/vagy elénekelte a vásárlóknak. Olyan tudást és gyakorlatot szerzett ezzel, hogy később könnyű kézzel szórta a slágereket, fontos szerepet vállalva az 1920-as évekbeli klasszikus jazz és swing-stílus kialakulásában. Ezt a repertoárt idézte fel – ugyancsak az évfordulóhoz kapcsolódva – Szalóky Béla multiinstrumentalista fúvós és Rossano Sportiello olasz-amerikai zongorista a Müpában, a Gershwin, a slágergyáros című koncerten. 

2018.11.14 11:37
Frissítve: 2018.11.14 11:37

Szétalázza a kormánylap a Hunyadi-mozit, amit a Vajna vezette Filmalap támogatott

Publikálás dátuma
2018.11.13 15:45

Fotó: Népszava/
Nem finomkodik a Pesti Srácok, "Még nem késő véget vetni az őrületnek" felkiáltással biztatja az illetékeseket a magyar nagyjátékfilm átírására.
"Nem megengedhető, nem megbocsájtható, hogy a magyarok világraszóló hőstettéből, egyik leghatalmasabb győzelméből, a nándorfehérvári diadalból gagyi fikciós filmet gyártsanak, amely mindenről szól, de legkevésbé Hunyadi Jánosról és a magyar vitézségről. Márpedig a film forgatókönyve arra utal: efféle merénylet készül. Hétmilliárd forintért", rohan ki a készülő Hunyadi-film, pontosabban annak finanszírozója ellen a pestisracok.hu. (Azt, hogy a hétmilliárdos támogatási összeget mire alapozza a portál, senki nem tudja, ugyanis a Filmalap eddig mindössze 91 millió forinttal támogatta a produkció előkészítését. Egyéb összegekről nincs döntés.) A portál szerint olyan forgatókönyvet szült a Magyar Nemzeti Filmalap a Hunyadi-filmhez, amely alapján szinte kizárt, hogy méltó alkotás készüljön az egyik legnagyszerűbb magyar győzelemről, Nándorfehérvár 1456-os megvédéséről. Stefka Istvánnak, a PestiSrácok.hu lapigazgatójának volt szerencséje (inkább balszerencséje) elolvasni a Hegedűs Bálint által jegyzett, 94 oldalas forgatókönyvet, amit tegnapi cikkében lesújtónak értékelt. Hegedűs egyébként intézmény forgatókönyv-fejlesztési igazgatója. Megjegyzendő: a Népszava épp most írta meg, hogy Rogán Antal törvénymódosítást nyújtott be melynek eredményeképpen létrejön majd az úgynevezett Televíziós Film Mecenatúra és a Filmkollégium. Magyarul, létrejön egy újabb állami pénzosztó szervezet, mely egész estés filmek és sorozatok gyártásait fogja támogatni. És ezek leginkább történelmi alkotások lesznek.
2018.11.13 15:45
Frissítve: 2018.11.13 16:23