Fából épült hungaricumok

Publikálás dátuma
2018.08.27 14:00
A látványos fainstallációkról már messzirol látszik a Hello Wood-stílus
Fotó: / BUJNOVSZKY TAMÁS
Nyolcéves a Hello Wood. Azóta a sajtó kedvencévé is lett az utóbbi évtized egyik legsikeresebb kreatív márkája.
A Hello Woodot nyugodtan nevezhetjük kulturális start up-nak, ha úgy tetszik, hungarikumnak, vagy magabiztosan terjeszkedő vállalkozásnak is. Egyetemistáknak meghirdetett, nyári alkotótábornak indult, aztán mára nemzetközi hírű program lett belőle. Sokaknak a Hello Wood név talán ismeretlen, de képen vagy élőben biztosan mindenki látta már valamelyik alkotásukat óriás karácsonyfáiktól mondjuk a csopaki vasútállomáson álló rózsaszín és kerekes halcsontvázig, a Balatoni Hekkig, ami a település új szimbóluma lett. A látványos fainstallációikat egyre többen ismerik a hazai és a nemzetközi piacon (korábban a Müpa előtt, az Erzsébet téren, vagy éppen Európa több nagyvárosában építettek szánkókból, fahasábokból óriás karácsonyfát), állandó szereplői (és építői) a Sziget Fesztiválnak, néhány éve szétszerelhető és szállítható modulházaival a nemzetközi szálláshely-piacon is megjelentek. Részben így választottak központi témát a Hello Wood idei, csórompusztai nemzetközi nyári egyetemének is, amikor a nemzetközi csapatok kisméretű kabinház variációkat hoztak össze. A Hello Wood elsősorban a faépítészetről szól és egyre több regiszterben. 2010-ben öt kilométernyi faanyaggal és még csak néhány vállalkozó kedvű, bulira hangolt építésszel indult, miután az egyik alapító, Pozsár Péter építész (és a MOME oktatója) egy koppenhágai építészeti fesztivált, a Woodot vadászta le, ahová falécekből készült installációkkal lehetett pályázni. A dán fesztivál elmaradt, megszületett a Hello Wood és az alapító csapat (Pozsár Péter, Huszár András, Ráday Dávid, Janota Orsolya és Lakatos Nikoletta, továbbá a kezdeteknél Bakos Maxim). Azóta a növekvő népszerűsége miatt az építészhallgatóknak kitalált – és a kalákázó szakmázást a nomád táborozással, a nyári egyetemet a faépítő kortárs dizájnnal keverő − táborozást is két részre kellett osztaniuk. A Veszprém megyei Kapolcs és Vigántpetend között fekvő nyári csodálatos helyszínen (Csórompuszta a kapolcsi Művészetek Völgye egyik helyszíne is) saját területet vásároltak, így itt most már Csóromföldére, az eddigi majorságközpontból pár száz méterrel kijjebb költözött táborba érkeztek, érkeznek a külföldi diákok − de most nem erről lesz szó. Ennyi szín legyen csak elég a kreativitás áradására: most (ismét) az ország másik felébe, északkeletre megyünk. A Hello Wood két éve Tokaj-Hegyalját találta meg a magyar egyetemek építészhallgatóinak. A Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács támogatásával idén 14 településre érkeztek az egy hétig itt táborozó magyar diákok, akik egyetemükkel együtt azt vállalták, hogy a kiválasztott település, kiválasztott helyszínén valami olyan különleges, fából készült installációt építenek, aminek megtervezésére előzőleg egy féléves szemináriumot szánnak. Hogyan olvadhat egybe a hegyaljai környezet, kulturális vagy nem annyira kulturális örökség és kortárs fadizájn? A Népszava augusztus elején már tallózott a nyolc településen elkészült projektek közül − most jöjjön a sokszínűség illusztrálására négy egészen másképp. 

Tarczali Platz, Tarcal (Szent István Egyetem −Tájépítészeti és Településtervezési Kar)

Milyen lenne egy tájseb? Mint például a Tarcal határában húzódó mandulási álpincesor. A faluvégi kisebb völgyben valaha vályogházak álltak, de idővel nem nagyon bírták a közelben nyitott kőbánya robbantásait, a házakat lebontották. A helyükre borospincéket képzeltek pályázati pénzből, nyertek is, el is kezdték fúrni balra és jobbra is – csak éppen egyik irányban a régi temetőből előomló csontokba ütköztek, az alacsonyabb oldalán pedig a semmibe, a néhány méter után kibukkanó szőlőkbe. Ennyiben maradt aztán a nagy (ál)pincesor vállalkozás, és ide próbált be apró gyógyírként egy kilátópontot a SZIE csapata. A két és fél méterre előre ugró placc kilátó is hegyek és alföld találkozásánál, de szépen lekerekített építmény is lett, ahol majd megállnak majd a bányatóra járó fiatalok. Igen, oda, ahol az egykori kőbányát a víz foglalta el.

Tűzvíznéző, Bodrogkisfalud (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)

Bodrogkisfaludot ma gát választja el a Bodrogtól, a gáton belül maradt csapadékgyűjtő tavacska pedig elhagyatottá vált. A diákot az itt gyűjtött uszadékfára építettek pihenőhelyet egy tégla tűzrakóval. Az installáció nemcsak újra közelebb hozta a faluhoz a kistavat, de a hely egyik szimbólumát, az uszadékfát tette az egyik fő építőanyaggá is. A hallgatók előzőleg még egy katamaránt is készítettek, erről gyűjtötték össze az installációhoz szükséges 3-4 köbméter uszadékfát.

Églék, Szerencs (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

Szerencstől fölött, a temetődomb mellett áll egy feketefenyő liget, ami a helyi fiatalok kedvenc találkozóhelye. Az ide emelt faépület terasz, fedél, kilátó egyszerre, lehet magányos erdei meditáló hely, de vagány sütögetős-iszogatós bulihelyszín is. (Az Építést Mustra helyszínein készített Instagram képeimből ez kapta a legtöbb lájkot...)

Nyári egyetem és fesztivál

A Hello Wood független oktatási platform, ami évente rendezi meg Európa egyik vezető nemzetközi építészeti nyári egyetemét, amely workshopból, előadásokból és szimpóziumból áll. A Hello Wood Magyarország egyetlen angol nyelvű építészeti nyári egyeteme és fesztiválja, így egyedülálló lehetőséget biztosít a nemzetközi csapatokban dolgozó magyar diákoknak, hogy konkrét helyzetekben gyakorolhassák az angol építészeti szaknyelvet. A Hello Woodon készült munkák két fő jellegzetessége: a művek fából készülnek, és a kreatív megközelítést ötvözik a felelős társadalmi gondolkodással.

2018.08.27 14:00
Frissítve: 2018.08.27 14:00

Kísérletező és inspiráló előadások a színművészeti egyetemen

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:45
A versciói Dimitri Színház Gardróbja
Fotó: /
A Színház és Filmművészeti Egyetemen harmadszor rendezik meg a FACT Fesztivált.
A január 31-én kezdődő négy napos nemzetközi sorozaton prágai, belgrádi, giesseni, versció-i, a kaposvári színművészeti egyetem produkciói, valamint a házigazda intézmény előadásai láthatók. A fesztivál elindítója Kiss Csaba rendező időközben az indoklás szerint koncepcióváltás miatt kiszállt a szervezésből. A programot az egyetem vezetőiből álló szerkesztőbizottság állította össze. Upor László rektorhelyettes elmondta, nem szerették volna, ha az elképzeléseket egyetlen személy határozta volna meg. A külföldi produkciókat főként videófelvételek alapján válogatták. Bagossy László, a Színházművészeti Intézet vezetője úgy fogalmazott, fontos szempont volt, hogy kísérletező, inspiráló előadásokat hívjanak meg. A színházi kínálat mellett gazdag filmes program is várja az érdeklődőket, vizsgafilmek vetítésével, minikonferenciával, sőt egy olyan filmes versennyel is, ahol huszonnégy óra alatt kell elkészülni egy kisfilm valamennyi munkafázisával. A sorozathoz kapcsolódik kiállítás is, bemutatkoznak a Színház és Filmművészeti Egyetem látványtervező szakának hallgatói, nyílik tárlat díszletekből és jelmezekből is. A fesztivál kísérőprogramjai között szerepelnek workshopok, sőt azt is meg tudhatják a résztvevők, hogy miként kell szervezni egy a fiatalokat megszólító, pörgős fesztivált. Lesznek koncertek, és olyan kötetlen összejövetelek, ahol a különböző helyekről érkező hallgatók megismerkedhetnek egymással és az általuk képviselt intézmények sajátosságaival is. Kérdésünkre elhangzott, hogy a fesztivál költségvetése hétmillió forint, a rendezvény finanszírozását többek között a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Művészeti Akadémia támogatja, de a Színház és Filmművészeti Egyetem saját forrásait is mozgósítja.     
2019.01.21 20:45

Áruló vagy hős? Különleges Görgei-kiállítás is látható idén a Nemzeti Múzeumban

Publikálás dátuma
2019.01.21 18:07
Részlet a Görgei-kiállításról
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A történelmi emlékezethez való viszony kap központi szerepet idén a Magyar Nemzeti Múzeumban, és a múzeumkertet is újra birtokba veheti a közönség.
A generációk közötti párbeszéd és a közönséggel való közelebbi kapcsolat megteremtése a  Magyar Nemzeti Múzeum kedden induló Közös időnk – 1989 című, a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából szervezett projektjének. A korabeli tárgyak és relikviák gyűjtését, és tudományos kutatásokat is felvonultató egész éves programsorozattal szeretnék elérni, hogy a rendszerváltást ne kizárólag politikai nézőpontból lássuk, hanem a mindennapi élet és a közemberek felől is – részletezte Varga Benedek, a múzeum főigazgatója a hétfőn tartott sajtótájékoztatón. „Nem kell félni attól, hogy a politika beletenyerel és meghamisítja?” – vetődött fel a kérdés, mire a főigazgató visszakérdezett: „miért kellene félni? ”Ez szokás Magyarországon” - hangzott a válasz, mire Varga Benedek így reagált: „a Nemzeti Múzeum nem fél.”  Az áruláshoz és a múltunkhoz való viszonyt állítja középpontjába Az ismeretlen Görgei című időszaki kiállítás is, amely a történeti emlékezet és a történettudomány szembeállítását, s az 1848-1849-es szabadságharc meghatározó alakja körül kialakult kérdések megválaszolását tűzte ki célul. A Görgei (eredetileg Görgey) Artúr családjára, tanulmányaira, katonai pályafutására, valamint a kor hadászati eszközeit is bemutató kiállítás a kémikusból kiemelt pozíciójú tábornokká, majd a világosi fegyverletételt követően árulóvá, s száműzötté vált ember életét hazatéréséig, majd haláláig követi végig a tábornok XX. századi politikai-ideológiai megítélésének változásait is felvillantva. Az intézmény az elmúlt években dinamikus nézőszám-növekedésről számolhat be – ismertette a főigazgató –, a 2015-ös 145 ezerhez képest 2018-ban 270 ezren látogatták a tárlatokat. A múzeum idén is helyet ad a tavaly 45 ezres nézőszámot elért World Press Photo kiállításnak és a Seuso kincseket kibővített, újrarendezett tárlaton kívánják bemutatni. Nyáron a magyar fegyverek művelődés- és kultúrtörténetébe engednek betekintést, az év második felében egy iráni vendégkiállítás, majd Rotschild Klára divattervező munkásságát bemutató tárlat lesz látható. Kalifornia aranya címmel szintén időszaki kiállítást terveznek, ez az 1849-es magyar emigráció azon tagjaira fókuszál, akik aranybányászattal és pénzveréssel foglalkoztak. A főigazgató kiemelte: a múzeum Málenkij Robot Emlékhelye bekerült az Év Európai Múzeuma Díj esélyesei közé, ez a több száz nemzetközi jelentkező közül már így is jelentős elismerés. Az újabb tagintézmény nyitásáról is szó esett: az Andrássy Gyula jelentőségét kifejező emlékmúzeumnak otthont adó Bem rakparti palotában 2020-ban kezdődhet el az építkezés. Az állandó és időszaki kiállításoknak is helyet nyújtó helyszín 2021-ben nyithatja meg kapuit. A múzeumkert felújítási munkálatainak záródátumaként az időjárás függvényében a február végét jelölték meg, bár a kérdésre, a Múzeumok Majálisa már a szabadban lesz-e, a főigazgató azt válaszolta, a nagy érdeklődés miatt valószínűleg meg kell majd osztaniuk a program helyszíneit, hogy kíméljék az elegáns, felújított kertet: „Ez nehéz dolog, vagy kert van, vagy népünnepély. A kettőt nehéz összekapcsolni, de próbálunk harmóniát teremteni a kettő között.” Varga Benedek elmondta, hogy tavasszal megkezdődik a kertészház átépítése is, amely az ott 1938 decemberében képeslapokat árult Apponyi Geraldine – későbbi albán királyné – nevét viseli majd.
2019.01.21 18:07