Kiléphet-e Törökország a NATO-ból?

Publikálás dátuma
2018.08.27. 10:00
Trump és Erdogan viszonya az utóbbi hónapban vált igen fagyossá
Fotó: KAYHAN OZER / AFP
Ankara kilátásba helyezte, új barátokat keres, ha nem javul a viszony Washingtonnal. Kérdés, van-e egyáltalán lehetősége erre?
Törökország és az Egyesült Államok kapcsolatai ezer sebtől vérzenek, melyek közül a kémkedéssel és terrorizmussal gyanúsított Andrew Brunson amerikai lelkipásztor letartóztatása csak az egyik. A két ország viszonyát számos súlyos probléma terheli, legyen szó a 2016-os törökországi puccskísérlet kitervelésével vádolt, Pennsylvaniában élő Fethullah Gülen kiadatásáról, a szíriai kurdok amerikai felfegyverzéséről, vagy akár olyan kisebb horderejű ügyekről, mint Recep Tayyip Erdogan török elnök testőreinek verekedése Washingtonban, vagy, hogy Ankara orosz S-400-as légvédelmi rendszert vásárolt. Aligha gondolhatta komolyan tehát John Bolton, Donald Trump elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, mikor néhány napja arról beszélt, hogy a lelkipásztor elengedése azonnal megoldaná a helyzetet. 
„Ha nem változik ez az egyoldalúság és tiszteletlenség, kénytelenek leszünk új barátokat és szövetségeseket keresni.”

– írta nemrégiben Erdogan a The New York Timesban egyáltalán nem békülékeny hangnemben.

Vajon kikre gondolhatott? Politikai és gazdasági értelemben nyilván Kínára, a legnagyobb gazdasági partnert jelentő Európai Unióra, a 15 milliárd dolláros befektetéssel máris jelentkező Katarra, vagy akár Oroszországra – akivel a közeledést jól jelzi a múlt pénteki külügyminiszteri találkozó Moszkvában. Izgalmasabb kérdés, hogy a szövetséges-váltás kiterjedhet-e a katonai dimenzióra is, kiléphet-e Törökország a NATO-ból? Alapvetően erre minden tagnak lehetősége van. Mint ismert, Franciaország élt is vele 1966-ban, hogy aztán csak 2009-ben térjen vissza a szervezet kebelére. A NATO 13. cikkelye mindössze annyit ír elő, hogy a kilépőnek egy évvel korábban értesítenie kell szándékáról az Egyesült Államokat, amely pedig tájékoztatja a többi államot. A júniusi választások után a politikai támogatottság miatt sem kellene aggódnia az elnöknek, és a török közvélemény sem feltétlenül tiltakozna a lépés ellen. A legfrissebb, júniusi közvélemény-kutatások szerint a megkérdezett törökök 60,2 százaléka az Egyesült Államokat tartja a legsúlyosabb fenyegetésnek, és 79,3 százalék tartja megbízhatatlan partnernek Washingtont. Igaz, a NATO-tagságot még mindig 70 százalék támogatja. Ugyanakkor Törökország távozása a szervezetből egyik félnek sem érdeke. A NATO-nak még mindig jobb egy „problémás” tag a falakon belül, mint egy ellenség azon kívül, különösen most. Nem beszélve Törökország stratégiai fontosságáról, tevékeny szerepéről a missziókban, no meg az országban állomásozó amerikai nukleáris fegyverekről.
„Nagyon kicsi az esélye annak, hogy kilépésig fajuljanak a dolgok. Inkább további diplomáciai csatározásokra, nyilatkozatháborúra, fenyegetésekre és szankciókra lehet számítani”

– mondta el a Népszavának Egeresi Zoltán.

A Stratégiai Védelmi Kutató Központ kutatója emlékeztetett, hogy az új barátok keresése, a török külpolitika nyitása nem újdonság. „Erdogan megpróbál szorosabb kapcsolatokat kiépíteni tőkeerős országokkal, de kérdés, hogy ezek az államok mennyire lesznek képesek, és mennyire akarják támogatni Ankarát. A mostani világgazdasági trendek nem nekik kedveznek” – értékelt a Törökország-szakértő. „Törökország nem menekülhet el földrajzi elhelyezkedése elől” – jegyezte meg az orosz közeledés kapcsán, rámutatva, hogy bár az orosz gép 2015-ös lelövése óta a viszonyt sikerült pragmatikusan rendezni, ám ettől még sok az ellentét a felek között, csak ezeket inkább igyekszenek nem elővenni. Ugyanakkor hozzátette, Ankara bedőlése az európai bankokat, vállalatokat, kereskedelmet is rosszul érintené, így elképzelhető, hogy európai államok is hitellel, befektetésekkel segítenek Ankarának. A szakértő szerint a menekültügyi alku sem forog kockán, bár az elképzelhető, hogy a törökök megpróbálnak majd több pénzt kialkudni az EU-tól. És hogy hogy élik meg a líra mélyrepülését és a diplomáciai csörtét az emberek? „A héten ünnep volt, így a hangulat nyugodt. Ami aggasztóbb, a növekvő infláció. Minden egyre drágább, még az alapvető élelmiszerek is. Aggódnak, de pánik nincs.” – mondta el az éppen Törökországban tartózkodó Egeresi Zoltán.
Szerző

Ismét lecsukták Navalnijt - Aztán eltört egy ujja

Publikálás dátuma
2018.08.27. 09:24

Fotó: Maxim ZMEYEV / AFP
Őrizetbe vették az orosz ellenzék egyik legbefolyásosabb alakját, Alekszej Navalnijt, miután bejelentett egy Putyin-ellenes tüntetést. Nem sokkal később kórházba kellett őt szállítani.
Az orosz hatóságok elfogták, majd kicsivel később ujjtörés gyanújával kórházba szállították Alekszej Navalnij ismert ellenzéki politikust - írja a politikus ügyvédjének közleménye alapján az Euronews. Az orosz rendőrség egyelőre sem az őrizetbe vételt, se a sérülést nem kommentálta.
Az őrizetbevétel előtt Navalnij - az orosz elnök, Vlagyimir Putyin legkitartóbb ellenfeleinek egyike - országszerte tüntetésre hívta követőit, hogy együtt tiltakozzanak a nyugdíjkorhatár felemelése ellen. Ez a téma Oroszországban pártszimpátiától függetlenül sokakat felháborított.
A mostani őrizetbe vételnek hivatalos oka az volt, hogy korábban részt vett egy betiltott Putyin-ellenes tüntetésen.
Navalnij korábban az orosz korrupció elleni fellépésével szerzett népszerűséget Oroszországban. Indult volna az orosz elnökválasztáson is, de a hatóságok kizárták, és azóta többször is elzárták már a politikust.
Szerző
Frissítve: 2018.08.27. 10:16

A pedofilok ellen fellépő Ferenc pápát vádolják pedofil-fedezéssel

Publikálás dátuma
2018.08.27. 09:07
Ferenc pápa a dublini Phoenix parkban.
Fotó: Ben STANSALL / AFP
Lemondásra szólítja fel a pápát az egyház volt washingtoni nagykövete, aki azzal vádolja őt, hogy pedofil ügyek eltusolásában segített. Bizonyítékai nincsenek, a pápa válaszra sem méltatta a korábbi diplomatát.
Nem méltatja válaszra Ferenc pápa azt a nyilatkozatot, amelyben a Vatikán volt washingtoni nagykövete lemondásra szólítja fel őt - írja az index.hu. Az egyházfőt azzal vádolják, hogy tudott Washington volt érsekének, Theodore McCarricknek a gyermekmolesztálási ügyéről, de inkább elhallgatta azt.
A lemondást követelő Carlo Maria Vigano nem állt elő bizonyítékokkal a pápa cinkosságával kapcsolatban. A volt vatikáni diplomata egyébként számos volt és jelenlegi katolikus egyházi tisztviselőt vádolt meg azzal, hogy eltussolták McCarrick ügyeit.
Ferenc pápa írországi látogatásának vasárnapi záróeseményén, Dublinban ismét bocsánatot kért  a katolikus egyház egyes tagjai által elkövetett visszaélésekért. Köztük az írországi katolikus egyházi vezetők bűneiért, amelyeket a rájuk ruházott hatalommal visszaélve követtek el. Ilyen ügyek – például a néhány éve felfedezett, házasságon kívül teherbe esett nőket befogadó zárda melletti gyermektömegsír alapján – akadtak bőven a 20. század során a szigetországban, ahol a katolikus egyház rendkívül nagy befolyással bírt.
Szerző