Mint a zsírokról szóló cikkünkben Barcza Zsuzsanna dietetikus kiemelte, mértékletesen fogyasztva azért tekinthető egészségesebb zsiradéknak a kókuszzsír, mert könnyebben emészthető, mint a többi fajta. Az interneten több, a kókuszolajnak már-már csodás hatásokat is tulajdonító információkat lehet találni, a Harvard Egyetem egyik professzora a "Kókuszolaj és más táplálkozási hibák" című előadásában azonban arra figyelmeztetett, a fogyasztása komoly egészség-, főleg szívkárosító hatással van, sőt egyenesen "tiszta méregnek" nevezte - számolt be a HáziPatika.
Dr. Karin Michels, az egyetem epidemiológiai osztályának professzora szerint a kókuszolaj fogyasztása még a szalonnánál is károsabb, mivel szinte teljesen telített zsírsavakból áll. A professzor közel száz kutatás eredményeit összegezte, amelyek megállapították, hogy ezek megemelik a "rossz koleszterinnek" is nevezett LDL szintjét. Az eredmények szerint a telítetlen zsírsav tartalmú étrendekkel összehasonlítva a kókuszolajat fogyasztók mindenféle koleszterinszintje nőtt.
Korábban kutatásokra hivatkozva azt mondták, a kókuszolaj úgynevezett közepes szénláncú triglicerideket (MTC) tartalmaz, amelyek gyorsítják az anyagcserét és segítik a fogyást. Ahhoz azonban, hogy ezek a trigliceridek kifejthessék pozitív hatásukat, naponta legalább 150 grammnyi, vagyis nagyjából 10 evőkanálnyi olajat kellene elfogyasztanunk. Ez a mennyiség azonban súlyosan megemelné a vér koleszterinszintjét.
Az Amerikai Szívgyógyászok Egyesületének ajánlása szerint egy átlagos embernek nem javasolt napi 11-13 gramm telített zsírnál többet fogyasztania, ami a napi kalóriabevitel körülbelül 5-6 százaléka. Csak mérsékelten javasolt fogyasztani a telítetlen zsírokat is (például az olívaolajban lévőket), bár ezek a kutatások szerint javíthatják a vér koleszterinszintjét.
Más vélemények szerint erős túlzás méregnek nevezni a kókuszolajat. Kevin Klatt molekuláris táplálkozáskutató szerint nem olyan rossz, mint a vaj, de nem olyan jó, mint az olívaolaj. "Bármilyen olaj nagyon egyszerűen meg tudja növelni egy étel energiatartalmát" - idézte a Dívány Klattot, aki szerint kis mennyiségben a kókuszolaj beépíthető egy diétába, viszont mindennapos használatra az olíva- vagy repceolajat javasolja.
A Brit Szív Alapítvány (BHF) állásfoglalása szerint a kókuszolaj körülbelül 86 százalékban tartalmaz telített zsírsavakat, míg a vajban ezeknek az aránya csupán 52 százalék. A telített zsírsavakban gazdag étrend pedig magasabb koleszterinszinthez vezethet, és megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét. Mint dietetikusuk, Victoria Taylor elmondta, elképzelhető, hogy a kókuszzsír telített zsírsavai máshogy hatnak a szervezetre, de ennek alátámasztására még nincs elegendő mennyiségű és minőségű adat. Ugyanakkor azt biztos, hogy a telítetlen zsírsavak - napraforgó és olívaolaj, valamint ezeknek a növényeknek a magvai - nagyon hatékonynak bizonyultak az úgynevezett "rossz", azaz LDL-koleszterinszint csökkentésében.
A jó minőségű, jól előállított kókuszzsír a jótékony olajok és zsírok közé tartozik – hangsúlyozta a Népszavának Bocsi Viktória életmódtanácsadó. Az ipari előállítású kókuszolajok finomítási eljáráson mennek keresztül, de vannak kíméletesebb módszerrel készült fajták is. A kókuszdió feldolgozása során eltávolítják a rostos héját, majd a kókuszt különféle módszerekkel – füsttel, napon, kemencében vagy ezek kombinációival – megszárítják, az ekkor keletkező anyagot coprának hívják. Az úgynevezett nedves őrlési technika szárítás nélkül vonja ki az olajat a kókuszdió húsából. A víz és az olaj elválasztása történhet forralással, erjesztéssel, hűtéssel, enzimek használatával vagy mechanikai centrifugálással.
A kókuszolajok vagy zsírok csoportosítása:
Copra alapú, finomított, szűrt, azaz RBD kókuszolaj
Az RBD jelölés azt jelenti, finomított, fehérített, szagtalanított. A fehérítés általában nem kémiai, hanem fizikai úton történik és a szennyeződéseket megszűrésére szolgál. A szagtalanítást pedig forró gőzzel végzik.
Pogácsa préselt kókuszolaj
Általában RBD, a coprát hexannal oldják, így 20 százalékkal több olaj nyerhető ki belőle, viszont a benne maradó hexan káros az egészségre.
Hidrogénezett kókuszolaj
A feldolgozási folyamat megváltoztatja az olaj szerkezetét, ezért ez a fajta kókuszolaj a legkevésbé alkalmas étkezésre. Legfőbb ismérve, hogy magasabb hőmérsékleten is szilárd halmazállapotú marad, akár papírba is lehet csomagolni.
Folyékony, MCT kókuszolaj
Még a hűtőszekrényben is folyékony marad. A feldolgozás során kivonják belőle a kókuszolaj legértékesebb összetevőjét, a laurinsavat, ezért ezt a fajtát sem ajánlott fogyasztani. Ha a kókuszolaj csomagolásán nincs más jelölés, akkor az valószínűleg RBD.
Szűz és extra szűz kókuszolajok
Szűz minősítést csak azok a kókuszolajok kaphatnának, amelyeket nem szárított coprából, hanem frissen reszelt kókuszból készítettek, de jelenleg nincs olyan tanúsító testület a világon, amely meghatározná a követelményeket. Ezért a gyártók simán bármit ráírhatnak a címkére. A szűz és az extra szűz kókuszolaj között nincs igazán különbség. Ezek a fogyasztásra ajánlott típusok.
Organikus, azaz bio kókuszolaj
Génmódosított kókuszdió nem létezik, és a kókuszpálmákat, mivel nagyon magasak, nem is permetezik. A növényvédő szert vagy műtrágyát a körülötte lévő talajon vagy a törzsébe fecskendezve alkalmazzák. A bio tanúsítási folyamat egyébként költséges eljárás, a gyártók többsége nem áldoz rá.
