Kína;Hszi Csin-ping;

- A bujkáló elefánt, a vörös herceg és a mindhalálig vezérkedő pártfőtitkár

Nem olyan békés a kínai közélet, mint ahogy azt az állami média közvetíti: a párt elitjének gyermekei, a vörös hercegek alaposan zokon vették, hogy az elnök gyakorlatilag élete végéig kormányozhatja a távol-keleti birodalmat.

Távolról sem annyira pozitív Hszi Csin-ping kínai elnök megítélése, mint kormányzata sugallja. Egy a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozó „vörös herceg”, akinek az apja – Hsziéhez hasonlóan – fontos pártkáder volt Mao Ce-tung idejében is, azt közölte, az államfő súlyos hibát követett el azzal, hogy a márciusi alkotmánymódosítás idején eltörölte az elnökség időbeli korlátját, vagyis akár élete végéig államfő maradhat. „Ezzel számos olyan személyt is maga ellen fordított, akik kezdetben sokat reméltek tőle” - fogalmazott.

A lapban csak Vangnak nevezett férfi, aki maga is komoly karriert futott be, és üzletember lett a felülről irányított kínai kapitalizmusban, élesen bírálja azt a személyi kultuszt is, amit Hszi Csin-ping kialakított maga körül. Sokakban ugyanis a Mao-éra kellemetlen emlékei révednek fel. „De a nép nem hülye, az emberek pontosan látják, mi zajlik” - mutat rá. Szerinte a fiatalok undorítónak tartják mindazt, ami történik. Ugyanakkor egyre többen elégedetlenkednek a párton belül is, különösen az ország külpolitikai irányvonalával nem értenek egyet. Az Egyesült Államokkal kialakult kereskedelmi háborút, az Új Selyemutat kísérő botrányokat, illetve Pekingnek a Dél-kínai-tengeren való előrenyomulását sokan a hatalom alkalmatlanságaként értékelik. Vélekedések szerint Peking túl hamar feladja a Teng Hsziao-ping által képviselt külpolitikát, melynek értelmében Kína visszafogottságot tanúsít. Hszi Csin-ping, illetve Kína önérzetes fellépése vezetett a bírálók szerint az Egyesült Államokkal való szükségtelen összekülönbözéshez.

A kommunista párt orgánuma, a Zsenmin Zsipao ezekre a megjegyzésekre reagált abban a cikkében, amely szerint „egy elefánt sem bújhat el mindig egy fa mögé”. Az Új Selyemút tervezetét sem támogatja egy emberként a lakosság. Miközben ugyanis elképesztő pénzekkel támogatják a beruházásokat a harmadik világ országaiban, „Kínában is számos megoldatlan probléma marad”. Ilyen az egészségügy helyzete, vagy az idősek ellátása. „Az emberekben az a benyomás alakult ki, hogy ezen a téren csak egy helyben topogunk” - fejtette ki a „vörös herceg”. A bírálatokra rá sem hederít a vezetés, az érveket nem hallgatják meg. Augusztusban azonban ismét nyílt némi esély arra, hogy kimondják a véleményüket azok, akik nem értenek egyet a jelenlegi irányvonallal. A vezető káderek ugyanis a beidahei üdülőhelyen gyűltek össze. Ami ott elhangzott, az szigorúan bizalmas. Ettől függetlenül Vang biztos abban, hogy a felszólalók Hszi elnök hatalmának korlátozását követelték. Ha így volt is, süket fülekre találtak intelmeik, az elnök ugyanis a tanácskozás után azt közölte, a gyakorlat azt mutatta, hogy a központi bizottság kiváló döntéseket hozott.

A hadsereg főparancsnokának és öt tábornoknak kell felelnie rohingyák tömegeinek lemészárlásáért.