Egyelőre bizonytalan, hogy milyen lendülettel startolhat a Kásler Miklós által a múlt héten bejelentett országos vastagbélszűrő-program. Szakemberek szerint ugyanis hiába készülnek erre már két évtizede, továbbra is tisztázatlanok a részletek.
Bene László, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság jövőbeni elnöke, a Magyar Magán Gasztroenterológusok Társaságának minap leköszönt vezetője örül, hogy végre elkezdődik ez a régóta várt program, de aggódik is, hogy az állami kapacitás nem lesz elegendő a műszeres vizsgálatokhoz. Szerinte a kórházi kapacitások már most is feszítettek: ha nem daganatgyanú miatt, tehát sürgősséggel kérik a vizsgálatot, akkor országrésztől függően három héttől, akár három hónapot is kell várakoznia egy-egy betegnek, mire sorra kerülhet. A rák-gyanú esetén általában két héten belül megtörténhet a vizsgálat.
Most évente körülbelül 100 ezer kolonoszkópos, azaz vastagbéltükrözéses vizsgálatot végeznek az országban. Ha elindul a szűrés, akkor a teljes populáció székletvér szűrése után várhatóan 400 ezer új pácienst kell műszerrel is megvizsgálni. Ha ezt nem egyszerre kell elvégezni, akkor is óriási terhet ró majd a rendszerre. Mindez nem csak a finanszírozásban jelenthet plusz terhet, az endoszkópos vizsgálatot végző hazai szakemberekből is jóval több kellene hozzá, mint ahányan most dolgoznak. Bene László azt mondja: a korábbi becslések szerint egy-egy kollégának havonta több tíz vizsgálattal kellene többet végeznie, ami a jelenlegi munkaidejükbe nem fér bele. A szakember szerint egy betegre legalább 45-60 percet kell szánni, azaz egy műszak alatt, ha minden flottul megy, akkor sem lehet hat-nyolcnál többet megvizsgálni. A többlet szűréseket csak munkaidőn túl lehetne teljesíteni, csakhogy mostanra szinte valamennyi erre képzett szakembernek van magánrendelése is, így nem is biztos, hogy tudna a jelenleginél több vizsgálatot végezni az állami rendszerben.
A program kapcsán a közösségi portálok szakmai csoportjaiban is vita bontakozott ki. Azt senki sem vitatja, hogy a program indítása jó hír, de a gyakorló szakorvosok azt is állítják: ez még nem a Kánaán. A szükséges új endoszkópoknak csak a felére futotta, így nemcsak a személyi-, hanem a technikai feltételek sem adottak. S egyetértenek abban is, hogy a magánellátók bevonása nélkül biztosan nem fog menni. Van aki szerint az egyéb részletek sem tisztázottak. Így például az: hol vannak és vannak-e patológusok, akik a bélből kimetszett mintákat vizsgálnák? Van-e elég képalkotó diagnosztikai, sebészeti-onkológiai kapacitás a kiszűrt betegek ellátásához? Ez utóbbival a szakma megbirkózik – mondta lapunknak Weltner János sebész főorvos -, föltéve, ha az intézményeket sújtó teljesítmény-korlátokat eltörlik. Egy gyakorló gasztroenterológus azért aggódik, hogy miként biztosítható majd a fájdalommentes vizsgálat. Például végezhetik-e altatásban, ha igen, honnan lesz ennyi altatóorvos. Megjegyzi azt is, hogy a beavatkozás előtt szükséges béltisztító készítmények drágák, és szerinte az is tisztázatlan, jár-e a betegszabadság a vizsgálat napjára.
Azaz még mindig jóval több a kötelező szűréssel kapcsolatos kérdés, mint amennyire ismerik a választ.
Mint emlékezetes, az Országos Tisztiorvosi Hivatal vezetője, Kovács Attila a múlt heti, a szűrés beharangozó sajtóeseményen, azt ígérte: legkésőbb szeptember második felétől az 50 év felettiek közül már bárki kaphat a szűrés első lépésre invitáló levelet. Ebben az érintettek arról olvashatnak majd, hogy keressék fel háziorvosukat és vegyék át azt a csomagot, amelyben benne vannak a székletminta vételhez szükséges eszközök. A programban való részvételre egyelőre a háziorvosok alig harmada, úgy 1700-an jelentkeztek önként, kötelezően ezt a feladatot valamennyiüknek csak jövő nyártól kell végezniük. Éppen ezért a szűrést szervezők fontolgatják azt is, hogy a háziorvosi rendelők mellett az érintettek a patikában is elkérhetnék a szűrésre invitáló levéllel a székletminta-levételhez szükséges egység csomagot, vagy – mint ahogyan az Hollandiában történik – a szakhatóság levélben egyenesen kiküldi a kiteket postán mindenkinek.
Maga az eljárás, ami a páciensekre hárul, egyszerű, egymást követő két napon egy-egy pálcikával kell a mintát levenni, majd ezeket a kapott kapszulákban, az előre megcímzett borítékban a labor számára postára adni.
Lapunk úgy tudja: havonta 25-65 ezer ember eshet át így a szűrés első fázisán. Az eredményről a laboratóriumok a háziorvosokat értesítik. S akinek a mintája pozitív lesz, azaz találnak vérzésre utaló nyomokat, azt kolonoszkópiára, vastagbéltükrözésre kell tovább küldeniük. Erre a vizsgálatra a háziorvosnak kell időpontot egyeztetniük betegeik számára.