Az orosz vegyifegyver-üzemekbe akarja beküldeni az ENSZ-t Amerika - Putyin kemény válaszlépéseket ígér

Publikálás dátuma
2018.08.27 20:43

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Egy gyönyörű barátság repedezik a Szkripal-ügy miatt.
A Kreml egyelőre tanulmányozza a Washington által a Szkripal-ügyre hivatkozva hétfőn bevezetett újabb Moszkva elleni szankciókat, hogy a hatásuk alapján megértse, milyen válaszintézkedéseket követelnek meg Oroszország érdekében, jelentette ki az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov. Anton Sziluanov pénzügyminiszter szintén Kemerovóban közölte, hogy Moszkva intézkedések sorát készítette elő arra az esetre, ha az amerikai szankciók kiterjednének az Oroszország által a piacon újonnan értékesítendő állampapírokra is. A tárcavezető ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ez nem fog megtörténni. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a tárca honlapján hétfőn megjelent állásfoglalásában azt írta, hogy az újabb gazdasági büntetőintézkedések még jobban megnehezítik az orosz-amerikai párbeszédet, és nem fogják Moszkvát rákényszeríteni irányvonalának megváltoztatására. A diplomata szerint a szankciók a fegyverzetkorlátozás és a tömegpusztító eszközök meggátlását - egyebek között a vegyi fegyverek betiltását - szolgáló nemzetközi struktúra szétzilálására irányulnak. Zaharova hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoktól eltérően Oroszország hű marad nemzetközi kötelezettségeihez, és teljes mértékben, nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítette vegyifegyver-készleteit. A hétfőn életbe lépett amerikai szankciók előzménye, hogy Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.  Az amerikai külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy 90 nappal később újabb szankciók következnek majd, ha Moszkva nem ad biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és nem teszi lehetővé, hogy vegyi üzemeiben ENSZ-ellenőrzést tartsanak. Ezek közé tartozik majd egyebek között a csaknem teljes kereskedelmi embargó, az Aeroflot orosz légitársaság amerikai leszállóengedélyének megvonása és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre történő lefokozása. A büntetőintézkedések nem érintik a humanitárius segítségnyújtást, valamint a kétoldalú együttműködést az űrkutatás és a repülőgépgyártás területén. 

A Szkripal-ügyre hivatkozva hétfőn bevezetett - eredetileg szeptember 22-re meghirdetett - amerikai szankciók egyebek között megtiltják a kettős rendeltetésű elektronika, valamint az amerikai nemzetbiztonság szempontjából "érzékeny" eszközök és olajipari berendezések oroszországi szállítását. Ezen termékek korábban is minden konkrét esetben exportengedély-kötelesek voltak. Tilossá vált továbbá az orosz katonai programok amerikai finanszírozása, a műszaki segítségnyújtás, az állami hitelnyújtás és pénzügyi támogatás.

Szerző
2018.08.27 20:43
Frissítve: 2018.08.27 20:44

Skót dudaszó

Publikálás dátuma
2018.10.20 19:00

Fotó: AFP/ DANIEL-LEAL OLIVAS
A skót duda 1746 óta fegyvernek minősül az angol törvények szerint. Akkor bukott el ugyanis a skót függetlenség a Culloden Moor-i csatában, és az angol törvényhozás szigorúan megtiltotta a használatát, lévén, hogy a klánok sosem vonultak hadba dudaszó nélkül. Hát, elképzelhető, hogy Theresa May sem kedveli a hangját mostanság.
Nem andalodik el a felföldi népdalokon a brit miniszterelnök, mert bizony a székébe is kerülhet, hogy tengelyt akasztott Skóciával. Miről is van szó? Arról, hogy a Brexit tárgyalásai egyáltalán nem haladnak, kicsit sem, így a legvalószínűbb a jelenlegi helyzetben egy „hard Brexit”, ami egészen egyszerűen megegyezések nélküli kilépést jelentene az Egyesült Királyság számára az Európai Unióból – valami olyan jogállást érnének el, mint mondjuk Algéria vagy Líbia. Tehát teljesen és tökéletesen külfölddé válnának – írja a Vasárnapi Hírek. Ezt nagyjából senki sem szeretné, kivéve talán a kiválás legelvakultabb híveit, hiszen hatalmas csapást mérne például a brit gazdaságra. De a Brexit általános társadalmi támogatottsága sem egyértelmű. Már eleve kis többséggel szavazták meg, és ha Észak-Írországot vagy Skóciát tekintjük, ott bizony az unió pártolói voltak nagy többségben. Skóciában például 62 százalékos arányban voksoltak az uniós tagság mellett.

A függetlenség felé

Ezzel érdekes helyzet állt elő. Ugyanis feltevődött a kérdés, miszerint mi fontosabb skót szempontból: az uniós tagság vagy az Egyesült Királyság? Aki azt mondaná, hogy ez a kérdés eldőlt a 2014-es skót függetlenségi népszavazáson, az most téved. Egyrészt, akkor csak 44,7:55,3 arányban döntöttek a választásra jogosultak az Egyesült Királyság mellett, másrészt igen különböző dolog egy prosperáló, uniós Britanniához tartozni, és megint más egy olyanhoz, amely sem nem része a vámuniónak, sem nem engedélyezi a szabad munkavállalást… Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere (vagyis miniszterelnöke) már a legelső pillanatokban mély nemtetszését fejezte ki a kilépés iránt. Az események fényében elmondhatjuk: érik a skót függetlenség, már nem nacionalista legenda, múltba révedő merengés, hanem – lévén, hogy nagyon is gyakorlati okai lennének egy skót kiválásnak az Egyesült Királyságból – valós lehetőség. E hónap elején húszezer tüntető követelte Edinburgh utcáin a skót kiválást és önálló csatlakozását az unióhoz.

Újra szavaznának

A Skót Nemzeti Párt hivatalos álláspontját Nicola Sturgeon ismertette két nappal a demonstráció után. Eszerint amennyiben lehetséges, pártja szinte bizonyosan támogatni fog egy második brit népszavazást az európai uniós tagságról. Sőt garanciát követelnek arra, hogy ha a referendumon Skócia az EU-tagság fenntartása mellett voksolna, miközben az Egyesült Királyság többi része a kilépést erősítené meg, akkor Skóciát ne kötelezzék a többiek óhajának elfogadására. Ráadásul akkor egyeznének bele egy második népszavazás ötletébe, ha cserébe Skócia ismét szavazhatna a függetlenségről. Márpedig egy ilyen népszavazás kimenetele a jelenlegi helyzetben kétségtelen volna.

Aggódhat May

Az SNP 35 képviselőjével a harmadik legnagyobb erő a brit parlamentben, de legfrissebb híreink szerint még a tory párt skót tagjai is támogatnák a függetlenséget: Ruth Davidson, a skót toryk vezetője visszavonulását fontolgatja. Daqvid Mundell, Skócia ügyeinek londoni minisztere pedig jelezte, hogy amennyiben a helyzet nem oldódik meg, lemond pozíciójáról. És ez könnyen lemondási hullámot indíthat el az angol kormányban, hiszen a Brexit-tárgyalások helyzete egész egyszerűen reménytelen. Theresa May miniszterelnöki székét elsöpörheti a skót kérdés: hihető tehát, hogy nem a skót dudák bűvös hangjára alszik el mostanság.
2018.10.20 19:00
Frissítve: 2018.10.20 19:00

Lengyelország hűen másolja Orbán receptjét

Publikálás dátuma
2018.10.20 18:15
A Polgári Platform Rafal Trazowski EP-képviselőt indítja Varsóban
Fotó: AFP/ Janek SKARZYNSKI
Előrejelzések szerint a kormányzó Jog és Igazságosság Pártja (PiS) nyeri meg a vasárnapi önkormányzati választásokat Lengyelországban. A voksolás kétfordulós, 2500 polgármesteri és 45 ezernél is több önkormányzati képviselő mandátumáról dönt. Ahol második körre lesz szükség azt november 5-én rendezik meg. A PiS pozíciói ugyan némileg megrendültek, de annak ellenére őrzi vezető szerepét, hogy hónapok óta tüntetések sorozatával illetve egy uniós, a 7 cikkely szerinti eljárással kell szembenéznie. A szélsőjobb lengyel kormányzat a magyar mintát másolva próbálja megőrizni pozícióit – a kedvező nemzetközi gazdasági konjunktúrát kihasználva amolyan rezsicsökkentős szociális intézkedéseket vezetett be, a lengyel nemzeti öntudatra próbál hatni és a migrációval riogat. A gazdasági fellendülés és az életszínvonal emelkedése egyelőre kompenzálni tudja a nagyközönség szemében az antidemokratikus központosító törekvéseket. A két szimbolikus erejű nagyváros, Varsó és Krakkó „bevétele” azonban igencsak kérdéses a PiS számára, ezért a kampányfinisben olyan klipet kezdtek sugározni, amely szerint Donald Tusk liberálisai győzelmük esetén mindenféle erőszak forrásának tekinthető migránsokat készülnek betelepíteni Lengyelországba. A vasárnapi voksolás egyfajta főpróba a jövő évi EP- és lengyel parlamenti, valamint a 2020-as elnökválasztás előtt.  

Döntött az Európai Bíróság

Elrendelte az új lengyel legfelsőbb bírósági törvények végrehajtásának felfüggesztését az Európai Bíróság, ugyanakkor ideiglenes intézkedésként felszólította Varsót a kényszernyugdíjazott bírák visszahelyezésére. Lengyelország ellen az igazságügyi reform miatt indított eljárást az Európai Bizottság, emiatt tiltakozik a lengyel lakosság tetemes része is. A Bizottság szeptember 24-én utalta a bíróság elé az emiatt indított kötelezettségszegési eljárást és gyorsított eljárást illetve ideiglenes intézkedéseket kért arra hivatkozva, hogy a lengyel jogszabály sérti az uniós jogot. Mateusz Morawiecki kormányfő egyelőre nem foglalt állást, a PiS szóvivője azt írta Twitter-oldalán, Lengyelország az EU tagja, és a hatályos uniós joggal összhangban lép majd. 

Szerző
2018.10.20 18:15
Frissítve: 2018.10.20 18:15