Az orosz vegyifegyver-üzemekbe akarja beküldeni az ENSZ-t Amerika - Putyin kemény válaszlépéseket ígér

Publikálás dátuma
2018.08.27. 20:43

Fotó: Michael Klimentyev / AFP
Egy gyönyörű barátság repedezik a Szkripal-ügy miatt.
A Kreml egyelőre tanulmányozza a Washington által a Szkripal-ügyre hivatkozva hétfőn bevezetett újabb Moszkva elleni szankciókat, hogy a hatásuk alapján megértse, milyen válaszintézkedéseket követelnek meg Oroszország érdekében, jelentette ki az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov. Anton Sziluanov pénzügyminiszter szintén Kemerovóban közölte, hogy Moszkva intézkedések sorát készítette elő arra az esetre, ha az amerikai szankciók kiterjednének az Oroszország által a piacon újonnan értékesítendő állampapírokra is. A tárcavezető ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ez nem fog megtörténni. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a tárca honlapján hétfőn megjelent állásfoglalásában azt írta, hogy az újabb gazdasági büntetőintézkedések még jobban megnehezítik az orosz-amerikai párbeszédet, és nem fogják Moszkvát rákényszeríteni irányvonalának megváltoztatására. A diplomata szerint a szankciók a fegyverzetkorlátozás és a tömegpusztító eszközök meggátlását - egyebek között a vegyi fegyverek betiltását - szolgáló nemzetközi struktúra szétzilálására irányulnak. Zaharova hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoktól eltérően Oroszország hű marad nemzetközi kötelezettségeihez, és teljes mértékben, nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítette vegyifegyver-készleteit. A hétfőn életbe lépett amerikai szankciók előzménye, hogy Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.  Az amerikai külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy 90 nappal később újabb szankciók következnek majd, ha Moszkva nem ad biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és nem teszi lehetővé, hogy vegyi üzemeiben ENSZ-ellenőrzést tartsanak. Ezek közé tartozik majd egyebek között a csaknem teljes kereskedelmi embargó, az Aeroflot orosz légitársaság amerikai leszállóengedélyének megvonása és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre történő lefokozása. A büntetőintézkedések nem érintik a humanitárius segítségnyújtást, valamint a kétoldalú együttműködést az űrkutatás és a repülőgépgyártás területén. 

A Szkripal-ügyre hivatkozva hétfőn bevezetett - eredetileg szeptember 22-re meghirdetett - amerikai szankciók egyebek között megtiltják a kettős rendeltetésű elektronika, valamint az amerikai nemzetbiztonság szempontjából "érzékeny" eszközök és olajipari berendezések oroszországi szállítását. Ezen termékek korábban is minden konkrét esetben exportengedély-kötelesek voltak. Tilossá vált továbbá az orosz katonai programok amerikai finanszírozása, a műszaki segítségnyújtás, az állami hitelnyújtás és pénzügyi támogatás.

Szerző
Frissítve: 2018.08.27. 20:44

Az EU nem szeretné, ha egyes országok területeket és tízezreket csereberélnének

Publikálás dátuma
2018.08.27. 20:21

Koszovó és Szerbia elkötelezett a területcserét illetően, ez azonban a térségben is rendkívül veszélyes precedenst teremthet.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, az Egyesült Államok nem ellenezné, ha területcsere történne Koszovó és Szerbia között, s így oldanák meg régi területi vitáikat. Mint mondta, az Egyesült Államok politikája ezzel kapcsolatban, hogy amennyiben a két fél megállapodásra jut, Washington nem szól ebbe bele, „ezt nem nekünk kell megmondanunk” – jelentette ki. Hozzátette, az Egyesült Államok nem áll a megállapodás útjába, s szerinte erre Európában sem készül senki. Az esetleges megegyezés értelmében a dél-szerbiai Presevo, Medjedja és Bujanovac Koszovó része lenne, a szerbek lakta Észak-Koszovó viszint Szerbiáé. Az Európai Unió távolról sem ennyire lelkes egy esetleges területcserét illetően. Angela Merkel egyértelműen nemet mondott erre, s Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője két tucat civil szervezettel együtt aláírt levelében is figyelmeztetett ennek a veszélyeire. Szerbia és Koszovó azonban reális esélyt látnak a területcserére. A két ország ezt a szándékát a hétvégi alőachi Európa-fórumon is megerősítette. Aleksandar Vucic szerb elnök kifejtette, meg kell oldani ezt a „befagyott konfliktust”, mert ez valamikor „újra előkerülhet”, s akkor „elkerülhetetlenné válik a háború”. Hasonlóképpen nyilatkozott Hashim Thaci koszovói elnök is, aki reálisnak nevezte, hogy ezzel kapcsolatban egy jogi szempontból kötelező érvényű megállapodást kössön egymással a két ország. S ha ez a „békés egyezmény” területcserét is magában foglal, akkor ezt „a nemzetközi közösségnek is el kell fogadnia”. A Donald Trump által fémjelzett adminisztráció ebben a kérdésben is teljesen más álláspontot képvisel, mint Barack Obama kormányzata, amely elutasította a határok megváltoztatását a Balknánon. Ugyanakkor szakértők is úgy látják, rendkívül veszélyes precedenst teremtene egy ilyen lépés. Ramush Tahiri pristinai politológus a Deutsche Wellének elmondta, ha végrehajtanák a területcserét, akkor az egyes balkáni szereplők újabb és újabb követelésekkel állnának elő. Mint fogalmazott, az etnikailag tiszta államok elmélete már rég a múlté, s ez az ideológia rendre háborúkhoz vezetett a Balkán-félszigeten. Koszovó szuverén ország, saját területtel, s ezt meg is kell őrizni jelen formájában” – jelentette ki. Az uniós tényezők szerint a tartós megoldást Szerbia és Koszovó uniós integrációja jelentené. Ez Belgrád érdeke is lenne. A szerb gazdaság uniós perspektíva nélkül nem lenne képes kikecmeregni a jelenlegi válságból. Koszovó északi részén mintegy 42 ezer szerb él, míg a Szerbia déli részén lévő régióban a 30 ezres lakosság 91 százaléka albán. Csakhogy egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor válhat realitássá Szerbia uniós csatlakozása Belgrád hivatalosan 2009 decemberében kérelmezte felvételét az európai közösségbe való felvételét, a csatlakozási tárgyalások elkezdésére azonban további öt esztendőt, 2014-ig kellett várni. Mindmáig 14 csatlakozási fejezetet nyitottak meg az országgal, ebből kettőt zártak le. Egy tavaly augusztusi felmérés szerint az ország lakosságának 51 százaléka támogatja az uniós csatlakozást, 36 százaléka ellenzi. Minél többet kell várni az ország EU-ba való befogadására, annál jobban csökkenhet a támogatás mértéke. Az Európai Bizottság februárban tette közzé bővítési tervét, eszerint Szerbia öt másik nyugat-balkáni országgal 2025-ig csatlakozhat az Unióhoz. Hogy ez Koszovó esetében miként valósítható meg, ez teljes rejtély, hiszen egyelőre még csak meg sem kezdődtek a csatlakozási tárgyalások az országgal. Ne feledjük el azt sem, hogy a 28 uniós tagország közül öt (Románia, Szlovákia, Ciprus, Spanyolország, Görögország) mindmáig nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
Frissítve: 2018.08.27. 20:53

Hatalomtechnikából elégtelen: hiba volt megpuccsolni a miniszterelnököt

Publikálás dátuma
2018.08.27. 19:27

Fogyó népszerűsége még tovább kopik az ausztrál Liberális Pártnak, mert a választóknak nem tetszik, ahogy egy belső lázadás kicsinálta a Turnbull kormányfőt.
Egyelőre nem érzékelhető az ausztrál miniszterelnökváltás pozitív hatása a közvélemény szemében. Malcolm Turnbullt múlt pénteken buktatta meg saját tömörülése, a Liberális Párt frakciója. Az új kormányfő Scott Morrison kincstári miniszter lett. A The Australian című lap közlése szerint azonban a liberálisok 2008 óta nem álltak ennyire rosszul a közvélemény-kutatásokban. A felmérés szerint a liberálisok és a Nemzeti Párt alkotta kabinet összesen csak 33 százalékot szerezne egy voksolás esetén. A legnagyobb ellenzéki párttal, a Munkáspárttal való közvetlen összehasonlításban is csak 44 százalékot kapnának a kormánypártok. Az ellenzéki politikai erőre 56 százalék voksolna. Sok ausztrál megdöbbent Turnbull leváltásának módján. A volt kormányfővel szemben a Liberális Párt konzervatív szárnya indított támadást, a lázadás mögött Tony Abbott volt miniszterelnököt sejtik, akit korábban épp Turnbull buktatott meg. Felmérésekből azonban kiviláglik, hogy a lázadók ezúttal többször is elszámolták magukat. Eredetileg azt remélték, hogy az ultrakonzervatív, bevándorlásellenes egykori rendőrt, Peter Dutton belügyminisztert ültethetik a kormányfői székbe. Csakhogy már ez a számításuk sem jött be, mert a pártbéli megmérettetésen végül Morrison kerekedett felül. Bár őt is a konzervatívokhoz sorolják, a liberális szárnnyal is képes szót érteni. Ráadásul minden jel arra vall, hogy Turnbull megbuktatása miatt további szavazók fordultak el a kormánypárttól. A lázadók szeme előtt talán éppen Turnbull 2015-ös Abbott elleni puccsa lebegett. Akkor ugyanis jót tett a liberálisok megítélésének a konzervatív miniszterelnök megbuktatása.  A liberálisok gondjait tetézi, hogy a kormányválság miatt több miniszter távozott a kabinetből. Komoly csapás a kormánypárt számára, hogy távozott a rendkívül népszerű és komoly szakértelemmel rendelkező külügyminiszter, Julie Bishop. Mint az ABC telvízió írta, komoly űrt hagy maga után. Az ausztrál diplomácia új vezetőjének Marise Payne eddigi védelmi minisztert nevezték ki. Peter Dutton marad ugyan belügyminiszter, de kevesebb kompetenciája lesz az eddigieknél. Morrison szerint lehetőséget kell adni az új generációnak, a fiatalok biztosíthatják szerinte a párton belüli megbékélést.
Frissítve: 2018.08.27. 20:42