Az orosz vegyifegyver-üzemekbe akarja beküldeni az ENSZ-t Amerika - Putyin kemény válaszlépéseket ígér

Publikálás dátuma
2018.08.27 20:43

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Egy gyönyörű barátság repedezik a Szkripal-ügy miatt.
A Kreml egyelőre tanulmányozza a Washington által a Szkripal-ügyre hivatkozva hétfőn bevezetett újabb Moszkva elleni szankciókat, hogy a hatásuk alapján megértse, milyen válaszintézkedéseket követelnek meg Oroszország érdekében, jelentette ki az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov. Anton Sziluanov pénzügyminiszter szintén Kemerovóban közölte, hogy Moszkva intézkedések sorát készítette elő arra az esetre, ha az amerikai szankciók kiterjednének az Oroszország által a piacon újonnan értékesítendő állampapírokra is. A tárcavezető ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ez nem fog megtörténni. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a tárca honlapján hétfőn megjelent állásfoglalásában azt írta, hogy az újabb gazdasági büntetőintézkedések még jobban megnehezítik az orosz-amerikai párbeszédet, és nem fogják Moszkvát rákényszeríteni irányvonalának megváltoztatására. A diplomata szerint a szankciók a fegyverzetkorlátozás és a tömegpusztító eszközök meggátlását - egyebek között a vegyi fegyverek betiltását - szolgáló nemzetközi struktúra szétzilálására irányulnak. Zaharova hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoktól eltérően Oroszország hű marad nemzetközi kötelezettségeihez, és teljes mértékben, nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítette vegyifegyver-készleteit. A hétfőn életbe lépett amerikai szankciók előzménye, hogy Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.  Az amerikai külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy 90 nappal később újabb szankciók következnek majd, ha Moszkva nem ad biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és nem teszi lehetővé, hogy vegyi üzemeiben ENSZ-ellenőrzést tartsanak. Ezek közé tartozik majd egyebek között a csaknem teljes kereskedelmi embargó, az Aeroflot orosz légitársaság amerikai leszállóengedélyének megvonása és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre történő lefokozása. A büntetőintézkedések nem érintik a humanitárius segítségnyújtást, valamint a kétoldalú együttműködést az űrkutatás és a repülőgépgyártás területén. 

A Szkripal-ügyre hivatkozva hétfőn bevezetett - eredetileg szeptember 22-re meghirdetett - amerikai szankciók egyebek között megtiltják a kettős rendeltetésű elektronika, valamint az amerikai nemzetbiztonság szempontjából "érzékeny" eszközök és olajipari berendezések oroszországi szállítását. Ezen termékek korábban is minden konkrét esetben exportengedély-kötelesek voltak. Tilossá vált továbbá az orosz katonai programok amerikai finanszírozása, a műszaki segítségnyújtás, az állami hitelnyújtás és pénzügyi támogatás.

Szerző
Frissítve: 2018.08.27 20:44

Váratlanul leállt Paks II. mintaerőműve

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:29

Fotó: AFP/ Vadim Zhernov
A Roszatom leállította a 3. generációs reaktorblokkot – hogy miért, azt nem árulták el.
Üzemi esemény miatt a Leningrád II atomerőműben az 1. reaktort egy időre le kellett állítani az előző héten. Az atomerőmű üzemeltetője, a Roszatom közleményben számolt be a történtekről, azt azonban nem közölte, miért lépett működésbe a vészhelyzeti rendszer és miért állította le a reaktort - közölte a Bellona című lap, cikküket itthon a Portfolio.hu vette észre először. 
Az erőmű 1. reaktorát az átmeneti leállás után hétfőn terhelték fel újra a névleges teljesítmény 100 százalékára. A Leningrád II atomerőmű első blokkja tavaly állt termelésbe. A régi leningrádi atomerőmű négy, az 1970-es és '80-as években üzembe állt RBMK-1000 típusú - a csernobiliekkel megegyező típusú - blokkot foglalt magába, amelyeket 2019-től 2021-ig fokozatosan kivonnak a termelésből. Az első régi blokkot januárban állították le, 45 év működést követően. Pótlásukra négy VVER-1200 típusú 3+ generációs blokkot terveznek telepíteni, a másodikat 2020-ban, a továbbiak tervezett telepítési ideje azonban egyelőre nem ismert.
Szentpétervár a második helyszín a világon, ahol VVER-1200 típusú 3. generációsblokkot építettek be. A szintén ezt a reaktortípust alkalmazó novovoronyezsi atomerőmű első reaktor 2017. február 27-én állt üzembe, az indulás azonban nem volt teljesen sima, a lehetséges problémákról pedig több ellentmondásos hír érkezett. Oroszország jelenleg 16 további hasonló nukleáris reaktor telepítését tervezi belföldön, egyebek mellett további három-hármat a Leningrád II atomerőműben, illetve a novovoronyezsi atomerőműben. Külföldön többek között Fehéroroszország, Finnország, Törökország, Banglades és Magyarország épít, illetve tervez építeni VVER-1200 típusú reaktorokat magába foglaló atomerőművet – írja a gazdasági hírportál.

Százmilliókkal segítené a szabad újságírást Brüsszel

Publikálás dátuma
2019.02.21 17:12

Fotó: AFP/ LUDOVIC MARIN
Összesen 700 millió forintot kínál három médiapályázat keretében az Európai Bizottság: a fiatal újságírók határon túli együttműködését, a médiatanácsok munkájának felmérését is támogatnák.
Az Európai Bizottság a véleménynyilvánítás szabadsága, a minőségi újságírás és a határokon átívelő együttműködés védelme és előmozdítása érdekében 2,2 millió eurót (mintegy 700 millió forint) biztosít három, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét szolgáló kísérleti pályázat útján elnyerhető projekt megvalósítására - idézi az MTI az uniós bizottság csütörtöki bejelentését. Az Európai Bizottság által közzétett pályázati felhívásokra április 17-ig lehet jelentkezni. 
A kezdeményezések célja , hogy nagyobb teret nyerjen a minőségi újságírás, elmélyüljön a médiaszakemberek és a médiatanácsok között a határokon átívelő együttműködés.
A megpályázható Csereprogram a média fiatal tehetségei számára című projekt 1,2 millió euró (mintegy 380 millió forint) támogatást kap. A projekt lényege, hogy előmozdítsa a fiatal médiaszakemberek mobilitását, és megkönnyítse a fiatal médiaszakemberek és a médiaorgánumok közötti, határokon átívelő együttműködést. A Gyakornoki lehetőségek a kisebbségi nyelvi média számára című kezdeményezést megpályázók 500 ezer eurós (mintegy 160 millió forint) forrásért indulnak. A program révén a kisebbségi nyelvű médiaorgánumoknál dolgozó médiaszakemberek Európa-szerte lehetőséget kapnak arra, hogy gyakornokként szakmai tapasztalatot szerezzenek vezető európai médiavállalatoknál. 
Végül, a Médiatanácsok a digitális korban című program sikeres pályázói szintén 500 ezer eurót kapnak. A projekt célja a média önszabályozó szervei által folytatott tevékenységek tanulmányozása és feltérképezése az Európai Unióban – ezenfelül egy olyan platform kialakítását is segítené,  ami „támogatja az együttműködést és arra sarkallja a pályázat nyerteseit, hogy alkalmazkodjanak az online világban jelentkező igényekhez, követelményekhez" - jelentsen utóbbi kritérium konkrétan bármit is.