Az EU nem szeretné, ha egyes országok területeket és tízezreket csereberélnének

Publikálás dátuma
2018.08.27. 20:21

Koszovó és Szerbia elkötelezett a területcserét illetően, ez azonban a térségben is rendkívül veszélyes precedenst teremthet.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, az Egyesült Államok nem ellenezné, ha területcsere történne Koszovó és Szerbia között, s így oldanák meg régi területi vitáikat. Mint mondta, az Egyesült Államok politikája ezzel kapcsolatban, hogy amennyiben a két fél megállapodásra jut, Washington nem szól ebbe bele, „ezt nem nekünk kell megmondanunk” – jelentette ki. Hozzátette, az Egyesült Államok nem áll a megállapodás útjába, s szerinte erre Európában sem készül senki. Az esetleges megegyezés értelmében a dél-szerbiai Presevo, Medjedja és Bujanovac Koszovó része lenne, a szerbek lakta Észak-Koszovó viszint Szerbiáé. Az Európai Unió távolról sem ennyire lelkes egy esetleges területcserét illetően. Angela Merkel egyértelműen nemet mondott erre, s Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője két tucat civil szervezettel együtt aláírt levelében is figyelmeztetett ennek a veszélyeire. Szerbia és Koszovó azonban reális esélyt látnak a területcserére. A két ország ezt a szándékát a hétvégi alőachi Európa-fórumon is megerősítette. Aleksandar Vucic szerb elnök kifejtette, meg kell oldani ezt a „befagyott konfliktust”, mert ez valamikor „újra előkerülhet”, s akkor „elkerülhetetlenné válik a háború”. Hasonlóképpen nyilatkozott Hashim Thaci koszovói elnök is, aki reálisnak nevezte, hogy ezzel kapcsolatban egy jogi szempontból kötelező érvényű megállapodást kössön egymással a két ország. S ha ez a „békés egyezmény” területcserét is magában foglal, akkor ezt „a nemzetközi közösségnek is el kell fogadnia”. A Donald Trump által fémjelzett adminisztráció ebben a kérdésben is teljesen más álláspontot képvisel, mint Barack Obama kormányzata, amely elutasította a határok megváltoztatását a Balknánon. Ugyanakkor szakértők is úgy látják, rendkívül veszélyes precedenst teremtene egy ilyen lépés. Ramush Tahiri pristinai politológus a Deutsche Wellének elmondta, ha végrehajtanák a területcserét, akkor az egyes balkáni szereplők újabb és újabb követelésekkel állnának elő. Mint fogalmazott, az etnikailag tiszta államok elmélete már rég a múlté, s ez az ideológia rendre háborúkhoz vezetett a Balkán-félszigeten. Koszovó szuverén ország, saját területtel, s ezt meg is kell őrizni jelen formájában” – jelentette ki. Az uniós tényezők szerint a tartós megoldást Szerbia és Koszovó uniós integrációja jelentené. Ez Belgrád érdeke is lenne. A szerb gazdaság uniós perspektíva nélkül nem lenne képes kikecmeregni a jelenlegi válságból. Koszovó északi részén mintegy 42 ezer szerb él, míg a Szerbia déli részén lévő régióban a 30 ezres lakosság 91 százaléka albán. Csakhogy egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor válhat realitássá Szerbia uniós csatlakozása Belgrád hivatalosan 2009 decemberében kérelmezte felvételét az európai közösségbe való felvételét, a csatlakozási tárgyalások elkezdésére azonban további öt esztendőt, 2014-ig kellett várni. Mindmáig 14 csatlakozási fejezetet nyitottak meg az országgal, ebből kettőt zártak le. Egy tavaly augusztusi felmérés szerint az ország lakosságának 51 százaléka támogatja az uniós csatlakozást, 36 százaléka ellenzi. Minél többet kell várni az ország EU-ba való befogadására, annál jobban csökkenhet a támogatás mértéke. Az Európai Bizottság februárban tette közzé bővítési tervét, eszerint Szerbia öt másik nyugat-balkáni országgal 2025-ig csatlakozhat az Unióhoz. Hogy ez Koszovó esetében miként valósítható meg, ez teljes rejtély, hiszen egyelőre még csak meg sem kezdődtek a csatlakozási tárgyalások az országgal. Ne feledjük el azt sem, hogy a 28 uniós tagország közül öt (Románia, Szlovákia, Ciprus, Spanyolország, Görögország) mindmáig nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
Frissítve: 2018.08.27. 20:53

Hatalomtechnikából elégtelen: hiba volt megpuccsolni a miniszterelnököt

Publikálás dátuma
2018.08.27. 19:27

Fogyó népszerűsége még tovább kopik az ausztrál Liberális Pártnak, mert a választóknak nem tetszik, ahogy egy belső lázadás kicsinálta a Turnbull kormányfőt.
Egyelőre nem érzékelhető az ausztrál miniszterelnökváltás pozitív hatása a közvélemény szemében. Malcolm Turnbullt múlt pénteken buktatta meg saját tömörülése, a Liberális Párt frakciója. Az új kormányfő Scott Morrison kincstári miniszter lett. A The Australian című lap közlése szerint azonban a liberálisok 2008 óta nem álltak ennyire rosszul a közvélemény-kutatásokban. A felmérés szerint a liberálisok és a Nemzeti Párt alkotta kabinet összesen csak 33 százalékot szerezne egy voksolás esetén. A legnagyobb ellenzéki párttal, a Munkáspárttal való közvetlen összehasonlításban is csak 44 százalékot kapnának a kormánypártok. Az ellenzéki politikai erőre 56 százalék voksolna. Sok ausztrál megdöbbent Turnbull leváltásának módján. A volt kormányfővel szemben a Liberális Párt konzervatív szárnya indított támadást, a lázadás mögött Tony Abbott volt miniszterelnököt sejtik, akit korábban épp Turnbull buktatott meg. Felmérésekből azonban kiviláglik, hogy a lázadók ezúttal többször is elszámolták magukat. Eredetileg azt remélték, hogy az ultrakonzervatív, bevándorlásellenes egykori rendőrt, Peter Dutton belügyminisztert ültethetik a kormányfői székbe. Csakhogy már ez a számításuk sem jött be, mert a pártbéli megmérettetésen végül Morrison kerekedett felül. Bár őt is a konzervatívokhoz sorolják, a liberális szárnnyal is képes szót érteni. Ráadásul minden jel arra vall, hogy Turnbull megbuktatása miatt további szavazók fordultak el a kormánypárttól. A lázadók szeme előtt talán éppen Turnbull 2015-ös Abbott elleni puccsa lebegett. Akkor ugyanis jót tett a liberálisok megítélésének a konzervatív miniszterelnök megbuktatása.  A liberálisok gondjait tetézi, hogy a kormányválság miatt több miniszter távozott a kabinetből. Komoly csapás a kormánypárt számára, hogy távozott a rendkívül népszerű és komoly szakértelemmel rendelkező külügyminiszter, Julie Bishop. Mint az ABC telvízió írta, komoly űrt hagy maga után. Az ausztrál diplomácia új vezetőjének Marise Payne eddigi védelmi minisztert nevezték ki. Peter Dutton marad ugyan belügyminiszter, de kevesebb kompetenciája lesz az eddigieknél. Morrison szerint lehetőséget kell adni az új generációnak, a fiatalok biztosíthatják szerinte a párton belüli megbékélést.
Frissítve: 2018.08.27. 20:42

Fokozódik az idegengyűlölet Oroszországban

Publikálás dátuma
2018.08.27. 18:21
illusztráció
Fotó: VASILY MAXIMOV / AFP
A cigányok elutasítása több mint duplájára nőtt, a vietnamiakat, csecseneket és kínaiakat az oroszok több mint negyede gyűlöli egy friss felmérés eredményei szerint.
Egy év alatt jelentősen megerősödött az idegenellenesség az orosz lakosság körében- derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont egy hétfőn megjelent felméréséből.
Leginkább a cigányok megítélése romlott: amíg 2017-ben a megkérdezettek 17 százaléka nem látta őket szívesen Oroszországban, addig mára ez az arány 43 százalékra növekedett.

A megkérdezettek 27-27 százaléka szerint a kínaiakat és a csecseneket "nem kellene beengedni" az országba, 26 százalék szerint a vietnamiakat (az ő esetükben ez a mutató tavaly csak 12 százalékos volt), 22 százalék szerint pedig az ukránokat kellene távol tartani.
A felmérés készítői szerint míg a cigányok esetében "alapvető, a maga nemében történelmileg kialakult" xenofóbiáról van szó Oroszországban, addig a kínaiakban és a vietnamiakban sokan konkurens munkavállalót látnak, elsősorban a piaci árus kategóriában.
A válaszadóknak a tavalyi 10-zel szemben a 19 százaléka értett egyet az "Oroszország az oroszoké" megállapítással. Tíz százalékuk helyeselte, 29 százalék pedig megértően viszonyult azokhoz az álláshirdetésekhez, amelyek nemzeti vagy vallási alapon kirekesztenék a potenciális bérlők egy részét. További 27 százalék közömbösen állt a kérdéshez és csak 21 százalék háborodott fel a problémán.  Egy év leforgása alatt 58-ról 67 százalékra nőtt a migrációt ellenzők aránya. A közvélemény-kutatást elemző szociológusok szerint a július második felében elvégzett felmérés alapján feltételezhető, hogy az idegenellenes hangulat felerősödése az oroszok egyéb irányú, a nyugdíjreform miatti elégedetlenségének, a fogyasztói és a társadalmi hangulat romlásának az eredménye -írja az MTI. Az idegengyűlölet erősödése ugyanakkor betudható a központilag irányított médiakampányoknak is: az ukránok iránt érzett xenofóbiára egyértelműen hatott a hivatalos médiából és közösségi oldalakon terjedő orosz propaganda, a zárt, amerikai gazdasági szankcióktól is sújtott társadalom pedig fogékony a felülről kínált ellenségképre is. 
Szerző