Az EU nem szeretné, ha egyes országok területeket és tízezreket csereberélnének

Publikálás dátuma
2018.08.27 20:21

Koszovó és Szerbia elkötelezett a területcserét illetően, ez azonban a térségben is rendkívül veszélyes precedenst teremthet.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, az Egyesült Államok nem ellenezné, ha területcsere történne Koszovó és Szerbia között, s így oldanák meg régi területi vitáikat. Mint mondta, az Egyesült Államok politikája ezzel kapcsolatban, hogy amennyiben a két fél megállapodásra jut, Washington nem szól ebbe bele, „ezt nem nekünk kell megmondanunk” – jelentette ki. Hozzátette, az Egyesült Államok nem áll a megállapodás útjába, s szerinte erre Európában sem készül senki. Az esetleges megegyezés értelmében a dél-szerbiai Presevo, Medjedja és Bujanovac Koszovó része lenne, a szerbek lakta Észak-Koszovó viszint Szerbiáé. Az Európai Unió távolról sem ennyire lelkes egy esetleges területcserét illetően. Angela Merkel egyértelműen nemet mondott erre, s Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője két tucat civil szervezettel együtt aláírt levelében is figyelmeztetett ennek a veszélyeire. Szerbia és Koszovó azonban reális esélyt látnak a területcserére. A két ország ezt a szándékát a hétvégi alőachi Európa-fórumon is megerősítette. Aleksandar Vucic szerb elnök kifejtette, meg kell oldani ezt a „befagyott konfliktust”, mert ez valamikor „újra előkerülhet”, s akkor „elkerülhetetlenné válik a háború”. Hasonlóképpen nyilatkozott Hashim Thaci koszovói elnök is, aki reálisnak nevezte, hogy ezzel kapcsolatban egy jogi szempontból kötelező érvényű megállapodást kössön egymással a két ország. S ha ez a „békés egyezmény” területcserét is magában foglal, akkor ezt „a nemzetközi közösségnek is el kell fogadnia”. A Donald Trump által fémjelzett adminisztráció ebben a kérdésben is teljesen más álláspontot képvisel, mint Barack Obama kormányzata, amely elutasította a határok megváltoztatását a Balknánon. Ugyanakkor szakértők is úgy látják, rendkívül veszélyes precedenst teremtene egy ilyen lépés. Ramush Tahiri pristinai politológus a Deutsche Wellének elmondta, ha végrehajtanák a területcserét, akkor az egyes balkáni szereplők újabb és újabb követelésekkel állnának elő. Mint fogalmazott, az etnikailag tiszta államok elmélete már rég a múlté, s ez az ideológia rendre háborúkhoz vezetett a Balkán-félszigeten. Koszovó szuverén ország, saját területtel, s ezt meg is kell őrizni jelen formájában” – jelentette ki. Az uniós tényezők szerint a tartós megoldást Szerbia és Koszovó uniós integrációja jelentené. Ez Belgrád érdeke is lenne. A szerb gazdaság uniós perspektíva nélkül nem lenne képes kikecmeregni a jelenlegi válságból. Koszovó északi részén mintegy 42 ezer szerb él, míg a Szerbia déli részén lévő régióban a 30 ezres lakosság 91 százaléka albán. Csakhogy egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor válhat realitássá Szerbia uniós csatlakozása Belgrád hivatalosan 2009 decemberében kérelmezte felvételét az európai közösségbe való felvételét, a csatlakozási tárgyalások elkezdésére azonban további öt esztendőt, 2014-ig kellett várni. Mindmáig 14 csatlakozási fejezetet nyitottak meg az országgal, ebből kettőt zártak le. Egy tavaly augusztusi felmérés szerint az ország lakosságának 51 százaléka támogatja az uniós csatlakozást, 36 százaléka ellenzi. Minél többet kell várni az ország EU-ba való befogadására, annál jobban csökkenhet a támogatás mértéke. Az Európai Bizottság februárban tette közzé bővítési tervét, eszerint Szerbia öt másik nyugat-balkáni országgal 2025-ig csatlakozhat az Unióhoz. Hogy ez Koszovó esetében miként valósítható meg, ez teljes rejtély, hiszen egyelőre még csak meg sem kezdődtek a csatlakozási tárgyalások az országgal. Ne feledjük el azt sem, hogy a 28 uniós tagország közül öt (Románia, Szlovákia, Ciprus, Spanyolország, Görögország) mindmáig nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
Frissítve: 2018.08.27 20:53

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző