Trump embere is besokallt a román ügyészségi túlkapásoktól

Publikálás dátuma
2018.08.27. 21:30
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Fontos dolog a korrupció elleni harc, csak épp nem titkosszolgálati és hatósági visszaélésekkel kellene eredményeket elérni - figyelmeztetette a román hatóságokat Donald Trump vezető jogásza.
A romániai korrupcióellenes harc túlkapásaira figyelmeztetett egy Klaus Iohannis román elnöknek, valamint Viorica Dancila kormányfőnek és a parlament két háza elnökeinek is elküldött levélben Rudolph Giuliani, Donald Trump amerikai elnök jogászcsapatának a vezetője.  Giuliani a romániai jogállamiság állapota miatti aggodalmának adott hangot. Úgy vélte: Románia jelentős lépéseket tett a Ceausescu-diktatúra bukása után a törvények betartatása és a jogállamiság felé. Ezeket a lépéseket azonban "aláaknázták a Laura Codruta Kövesi által vezetett romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) túlkapásai" - idézi a nyílt levél tartalmát az MTI.
A washingtoni jogász atúlkapások közé sorolta a bírák, az ügyvédek és a tanúk megfélemlítését, az alkotmányellenes telefonlehallgatásokat, a kierőszakolt tanúvallomásokat és a nem korrekt bírósági eljárásokat. Mint írta, sajnálattal értesült az utóbbi hónapokban azokról a titkos szerződésekről, amelyeket a román legfelsőbb bíróság, a főügyészség és a Legfelsőbb Bírói Tanács kötött a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI).

„(...) amnesztiában kellene részesíteni mindazokat, akiket a DNA-nak a titkos megállapodások alkalmazásakor elkövetett túlkapásai során helyeztek vád alá és ítéltek el” - áll a levélben. Rudolph Giuliani azt javasolta a román kormánynak, hogy hozzon létre egy jogászokból és szakértőkből álló független nemzetközi bizottságot a titkos megállapodások megszületésének, és az igazságszolgáltatásra mért hatásainak a kivizsgálására. A bizottság javaslatokat tehetne a romániai törvények alkalmazásának a megerősítésére, és a büntető törvénykönyv reformjára, hogy elkerülhetők legyenek a hasonló túlkapások.
Trump jogászcsapatának a vezetője szerint a román kormánynak meg kellene győződnie arról, hogy a DNA és a SRI nem félemlíti meg a bírákat. Giuliani olyan felelős szakmai részlegek létrehozását is javasolta a legfőbb ügyészségen, a DNA-nál, a SRI-nél és más intézményeknél, amelyek meghatározzák a viselkedési és felelősségi normákat, illetve kivizsgálják az intézmények ellen emelt panaszokat.  "Romániának tisztáznia kell, hogy továbbra is elkötelezett a korrekt, átlátható és a törvényeket tiszteletben tartó bíráskodás mellett. Ez szükségessé teszi a DNA és a SRI által elkövetett számos visszaélés orvoslását, és kegyelem részesítését a gyanús vádemelések és ítéletek esetében. A törvények betartásának ilyenszerű vállalása egyúttal meghozná a beruházók kedvét is arra, hogy hozzájáruljanak Románia fejlesztéséhez" - zárul Rudolph Giuliani levele. A levél a román nagykövetek éves értekezlete napján került nyilvánosságra. A bukaresti eseményen előadást tartó Calin Popoescu Tariceanu, a szenátus elnöke úgy vélte: egyes romániai politikai csoportosulások ténykedésének következtében Románia brandjévé vált a korrupt országként való meghatározás.
George Maior, Románia washingtoni nagykövete - akit Giuliani a SRI korábbi elnökeként és a titkos megállapodások egyik aláírójaként név szerint is említ levelében - egyes lobbicsoportok megnyilvánulásaként értelmezte a levelet. Szerinte a levélnek olyan személyek megvédése a célja, akik Romániában összeütközésbe kerültek a törvénnyel. A román Külügyminisztérium közölte hétfőn, hogy beidézte magyarázatot adni - a nagyköveti értekezleten épp Bukarestben tartózkodó – George Maior washingtoni nagykövetet. A minisztérium hozzátette: Maior előzetes jóváhagyás nélkül nyilatkozott, és véleménye nem tükrözi a külügyminisztérium álláspontját. Korábban Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete több alkalommal is azt közölte, hogy országa határozottan támogatja a DNA éléről nemrég leváltott Laura Codruta Kövesi nevével fémjelzett romániai korrupcióellenes harcot.
Szerző
Frissítve: 2018.08.27. 21:33

Az orosz vegyifegyver-üzemekbe akarja beküldeni az ENSZ-t Amerika - Putyin kemény válaszlépéseket ígér

Publikálás dátuma
2018.08.27. 20:43

Fotó: Michael Klimentyev / AFP
Egy gyönyörű barátság repedezik a Szkripal-ügy miatt.
A Kreml egyelőre tanulmányozza a Washington által a Szkripal-ügyre hivatkozva hétfőn bevezetett újabb Moszkva elleni szankciókat, hogy a hatásuk alapján megértse, milyen válaszintézkedéseket követelnek meg Oroszország érdekében, jelentette ki az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov. Anton Sziluanov pénzügyminiszter szintén Kemerovóban közölte, hogy Moszkva intézkedések sorát készítette elő arra az esetre, ha az amerikai szankciók kiterjednének az Oroszország által a piacon újonnan értékesítendő állampapírokra is. A tárcavezető ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ez nem fog megtörténni. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a tárca honlapján hétfőn megjelent állásfoglalásában azt írta, hogy az újabb gazdasági büntetőintézkedések még jobban megnehezítik az orosz-amerikai párbeszédet, és nem fogják Moszkvát rákényszeríteni irányvonalának megváltoztatására. A diplomata szerint a szankciók a fegyverzetkorlátozás és a tömegpusztító eszközök meggátlását - egyebek között a vegyi fegyverek betiltását - szolgáló nemzetközi struktúra szétzilálására irányulnak. Zaharova hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoktól eltérően Oroszország hű marad nemzetközi kötelezettségeihez, és teljes mértékben, nemzetközi ellenőrzés mellett megsemmisítette vegyifegyver-készleteit. A hétfőn életbe lépett amerikai szankciók előzménye, hogy Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéssel került kórházba az angliai Salisburyben. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló kölcsönös retorziók történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is.  Az amerikai külügyminisztérium kilátásba helyezte, hogy 90 nappal később újabb szankciók következnek majd, ha Moszkva nem ad biztosítékot arra, hogy többé nem alkalmaz vegyi fegyvert, és nem teszi lehetővé, hogy vegyi üzemeiben ENSZ-ellenőrzést tartsanak. Ezek közé tartozik majd egyebek között a csaknem teljes kereskedelmi embargó, az Aeroflot orosz légitársaság amerikai leszállóengedélyének megvonása és a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok alacsonyabb szintre történő lefokozása. A büntetőintézkedések nem érintik a humanitárius segítségnyújtást, valamint a kétoldalú együttműködést az űrkutatás és a repülőgépgyártás területén. 

A Szkripal-ügyre hivatkozva hétfőn bevezetett - eredetileg szeptember 22-re meghirdetett - amerikai szankciók egyebek között megtiltják a kettős rendeltetésű elektronika, valamint az amerikai nemzetbiztonság szempontjából "érzékeny" eszközök és olajipari berendezések oroszországi szállítását. Ezen termékek korábban is minden konkrét esetben exportengedély-kötelesek voltak. Tilossá vált továbbá az orosz katonai programok amerikai finanszírozása, a műszaki segítségnyújtás, az állami hitelnyújtás és pénzügyi támogatás.

Szerző
Frissítve: 2018.08.27. 20:44

Az EU nem szeretné, ha egyes országok területeket és tízezreket csereberélnének

Publikálás dátuma
2018.08.27. 20:21

Koszovó és Szerbia elkötelezett a területcserét illetően, ez azonban a térségben is rendkívül veszélyes precedenst teremthet.
John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt közölte, az Egyesült Államok nem ellenezné, ha területcsere történne Koszovó és Szerbia között, s így oldanák meg régi területi vitáikat. Mint mondta, az Egyesült Államok politikája ezzel kapcsolatban, hogy amennyiben a két fél megállapodásra jut, Washington nem szól ebbe bele, „ezt nem nekünk kell megmondanunk” – jelentette ki. Hozzátette, az Egyesült Államok nem áll a megállapodás útjába, s szerinte erre Európában sem készül senki. Az esetleges megegyezés értelmében a dél-szerbiai Presevo, Medjedja és Bujanovac Koszovó része lenne, a szerbek lakta Észak-Koszovó viszint Szerbiáé. Az Európai Unió távolról sem ennyire lelkes egy esetleges területcserét illetően. Angela Merkel egyértelműen nemet mondott erre, s Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője két tucat civil szervezettel együtt aláírt levelében is figyelmeztetett ennek a veszélyeire. Szerbia és Koszovó azonban reális esélyt látnak a területcserére. A két ország ezt a szándékát a hétvégi alőachi Európa-fórumon is megerősítette. Aleksandar Vucic szerb elnök kifejtette, meg kell oldani ezt a „befagyott konfliktust”, mert ez valamikor „újra előkerülhet”, s akkor „elkerülhetetlenné válik a háború”. Hasonlóképpen nyilatkozott Hashim Thaci koszovói elnök is, aki reálisnak nevezte, hogy ezzel kapcsolatban egy jogi szempontból kötelező érvényű megállapodást kössön egymással a két ország. S ha ez a „békés egyezmény” területcserét is magában foglal, akkor ezt „a nemzetközi közösségnek is el kell fogadnia”. A Donald Trump által fémjelzett adminisztráció ebben a kérdésben is teljesen más álláspontot képvisel, mint Barack Obama kormányzata, amely elutasította a határok megváltoztatását a Balknánon. Ugyanakkor szakértők is úgy látják, rendkívül veszélyes precedenst teremtene egy ilyen lépés. Ramush Tahiri pristinai politológus a Deutsche Wellének elmondta, ha végrehajtanák a területcserét, akkor az egyes balkáni szereplők újabb és újabb követelésekkel állnának elő. Mint fogalmazott, az etnikailag tiszta államok elmélete már rég a múlté, s ez az ideológia rendre háborúkhoz vezetett a Balkán-félszigeten. Koszovó szuverén ország, saját területtel, s ezt meg is kell őrizni jelen formájában” – jelentette ki. Az uniós tényezők szerint a tartós megoldást Szerbia és Koszovó uniós integrációja jelentené. Ez Belgrád érdeke is lenne. A szerb gazdaság uniós perspektíva nélkül nem lenne képes kikecmeregni a jelenlegi válságból. Koszovó északi részén mintegy 42 ezer szerb él, míg a Szerbia déli részén lévő régióban a 30 ezres lakosság 91 százaléka albán. Csakhogy egyelőre senki sem tudja megmondani, mikor válhat realitássá Szerbia uniós csatlakozása Belgrád hivatalosan 2009 decemberében kérelmezte felvételét az európai közösségbe való felvételét, a csatlakozási tárgyalások elkezdésére azonban további öt esztendőt, 2014-ig kellett várni. Mindmáig 14 csatlakozási fejezetet nyitottak meg az országgal, ebből kettőt zártak le. Egy tavaly augusztusi felmérés szerint az ország lakosságának 51 százaléka támogatja az uniós csatlakozást, 36 százaléka ellenzi. Minél többet kell várni az ország EU-ba való befogadására, annál jobban csökkenhet a támogatás mértéke. Az Európai Bizottság februárban tette közzé bővítési tervét, eszerint Szerbia öt másik nyugat-balkáni országgal 2025-ig csatlakozhat az Unióhoz. Hogy ez Koszovó esetében miként valósítható meg, ez teljes rejtély, hiszen egyelőre még csak meg sem kezdődtek a csatlakozási tárgyalások az országgal. Ne feledjük el azt sem, hogy a 28 uniós tagország közül öt (Románia, Szlovákia, Ciprus, Spanyolország, Görögország) mindmáig nem ismerte el Koszovó függetlenségét.
Frissítve: 2018.08.27. 20:53