Az MNB megbírságolta Matolcsy unokatestvérének a bankját

Publikálás dátuma
2018.08.28. 12:11
Népszava fotó
A jogsértések miatt 19 millió forint bírságot szabott ki a jegybank.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 19 millió forint bírságot szabott ki az NHB Bankra a felügyeleti vizsgálata során feltárt vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési, számviteli, adatszolgáltatási, informatikai, illetve a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésére vonatkozó hiányosságok miatt – közölte az MNB. Mint írják, a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését. A vizsgálat 2015. december 31. napjával kezdődően tekintette át a hitelintézet pénzügyi szolgáltatási tevékenységét. Megállapították, hogy a vállalatirányítás területén az NHB Bank kiszervezett tevékenységeinek bejelentése, ellenőrzése és szabályozása nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A hitelkockázat kezelés körében probléma volt többek között a bank ügyletminősítési eljárásával, valamint az ügyfélminősítésre, a kockázatvállalásra (különösen a döntéshozatali mechanizmusra) és a fedezetértékelésre vonatkozó szabályzataival, illetve azok alkalmazásával. Hiányosságokat tártak fel a bank likviditási és piaci kockázatkezelését, számviteli gyakorlatát, egyes nyilvántartásait, az informatikai rendszer védelmét és a tőkemegfelelés felülvizsgálatát érintően is. Probléma volt emellett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenysége – elsősorban a tényleges tulajdonosok ellenőrzése – körében. Több, elsősorban az adatszolgáltatási rendszert és a kapcsolódó belső szabályozási gyakorlatot érintő adatszolgáltatási problémát is azonosítottak. A jegybank határozatában kötelezte az NHB Bankot, hogy szüntesse meg a feltárt hiányosságokat, és erről – a hitelintézet vezető testületei által is megtárgyalt belső ellenőri jelentés megküldésével – számoljon be. Az MNB a jogsértések miatt 19 millió forint bírságot is kiszabott a hitelintézetre. A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank súlyosító körülményként vette figyelembe a feltárt jogsértések magas vagy jelentős kockázati besorolását. Ugyanakkor enyhítő körülménynek számított, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, és a hitelintézet több jogsértést már a vizsgálat alatt kijavított. Az NHB Növekedési Hitel Bank Szemerey Tamásnak, Matolcsy György unokatestvérének a bankja.
Szerző
Frissítve: 2018.08.28. 12:12

323,95 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.28. 09:05
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon kedd reggel - írta az MTI.
Az euró 323,95 forinton forgott reggel hét órakor, 47 fillérrel erősödött jegyzése a tizenkét órával korábban, hétfő este hét órakor elért 323,48 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 276,77 forintról 277,50 forintra, a svájci franké pedig 282,81 forintról 283,02 forintra erősödött. A jent 2,4949 forinton jegyezték, szemben a hétfő esti 2,4928 forinttal.
Az euró 1,1672 dolláron forgott kedd reggel, napi szinten 0,05 százalékkal gyengült. A svájci frankhoz képest 0,03 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1444 frankot ért.
Egy dollárért 0,9805 frankot kértek, 0,10 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest 0,12 százalékkal erősödött a dollár, kedd reggel 111,20 jent ért.

Bagóért adják át a rossz hiteleket - csak az ügyfelek szívják meg

Publikálás dátuma
2018.08.28. 07:29

A hitel 5 és 50 százalék közötti összegéért adják el a berogyott kölcsönöket a bankok. Persze szigorúan csak a követeléskezelőknek, holott ennyiért az ügyfelek is kiváltanák rossz hitelüket. De nekik coki.
Elgondolkodtató, hogy az Európai Bíróság egy spanyol ügyben olyan ítéletet hozott - mint arról azenpenzem.hu beszámolt –, hogy nem ütközik az uniós jogba, hogy az adós beleegyezése nélkül a pénzintézet eladhassa a problémás ügyféllel szembeni követelését. Az ügyfelek számos esetben ezt azért érzik sérelmesnek, mert úgy vélik, maguk is képesek lettek volna késedelembe esett hitelükért annyit fizetni a banknak, mint amennyiért az kiszállt belőle, s továbbadta egy faktorcégnek. Nálunk üzleti titokként kezelik a felek, hogy mennyiért is kelnek el a nem teljesítő hitelek. A fedezet nélküli személyi hitelek, valamint az autóvásárlásra felvett kölcsönöket általában 5-10 százalékért adják tovább - mondta lapunk érdeklődésére Erdősi Éva. A pénzügyi tanácsadó ehhez hozzáfűzte, hogy a fedezetlen kölcsönök esetében azért ilyen alacsony az összeg, mert itt már csak az adós jövedelme maradt, amiből letiltható összeg, a hitelből vásárolt autó, vagy egyéb tárgy már rég nincs meg. A jelzálogfedezet mellett felvett hiteleket 50 százalék körüli összegekért adják tovább, miután ezek mögött értékesíthető ingatlan áll. A szakember kifejtette: önmagában a követeléskezelés intézményének szükségessége nem kérdőjelezhető meg. Viszont álláspontja szerint nem helyes, hogy a hitelnyújtással és a beérkező törlesztőrészletek elkönyvelésével, valamint a mulasztásokkal kapcsolatos értesítésekkel véget ér a bankok szerepe, s amikor késedelembe esik az ügyfél, akkor anélkül adják át a követelést a faktorcégeknek, hogy maguk megkísérelnének egyezségre jutna az adóssal. Az lenne a helyes gyakorlat, ha a bank megbízna egy szakértőt az ügyfél számára is kedvező lehetőség kidolgozásával. Azonban ebben az esetben a rossz követelés a pénzintézet könyveiben maradna, rontaná a mérleget, ellenben, ha átadja a követeléskezelőnek, akkor kikerül onnan. A jelenlegi helyzet amiatt állt elő - mondta Erdősi Éva -, hogy a bankok túlvállalják magukat, s olyan mértékben helyeznek ki hiteleket, hogy azok sorsát már nem tudják végig követni. Ez az oka, hogy létezik a gömböc módjára duzzadó másodlagos piac. Nem mentség az sem, amit a bankok szoktak magukról állítani, hogy pénzintézetek és nem ingatlanforgalmazó cégek. Így alkalom nyílik arra, hogy olyan cégek is foglalkozzanak követeléskezeléssel, amelyek tulajdonosi hátterével lehetnek gondok. Céljuk, hogy olcsón jussanak értékes ingatlanokhoz, amelyet szerencsés esetben többszörös áron adhatnak. Az Európai Bíróság döntése egyébként nem érinti a magyar gyakorlatot, miután az ezzel kapcsolatos szabályokat  - a spanyolokhoz hasonlóan - nálunk is a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Ettől függetlenül a pénzintézetek szinte mindegyike eladta már a nem fizetett devizahitelek miatt halmozódó követeléseiket behajtócégeknek. A spanyol ügyben az ottani bank  az adós 53 664 eurós tartozását mindössze 3 215 euróért adta el. Az ügyfél egyébként vállalta volna, hogy ennyiért szívesen végtörlesztené a hitelét, kiegészítve hat százalékos kamattal, és az egyéb banki költségekkel. A bank azonban nem adta, s az adósok ezért fordultak az unió bíróságához, ahol vesztettek.  A humánus megoldás egyébként az lenne, ha - mivel az ingatlanhitelnél hosszú távú hitelezésről van szó -, a bank is hosszú időszakra vonatkozó adósságrendezést alkalmazna - vélekedett Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke. A követeléskezelők viszont csak egyszeri projektként vásárolnak fel követeléseket, céljuk a gyors megtérülés, nem törekednek egyezségre. A szakember a jövőt tekintve sem optimista, szerinte itthon a következő 3-5 évben a faktorcégek jóval magasabb profithányaddal működhetnek majd, mint a bankszektor.

Hosszabb futamidő és fix kamat a cél

Már a nyáron ismertté vált, hogy szigorítás jön a lakáshitelezésben, a múlt héten pedig megjelent az erről szóló rendelet is. A leglényegesebb változás, hogy október 1-től a fix törlesztőrészletet kevesebb mint 5 évre garantáló lakáshiteleknél a törlesztőrészlet nem lehet majd magasabb a havi nettó fizetés 25 százalékánál. 400 ezer forintnál magasabb nettó jövedelem esetén pedig 30 százalék lesz a korlát. Az 5 és 10 évig fix törlesztőrészletű lakáshiteleknél az új szabályok 35, illetve 40 százalékos limitet szabnak. Ez jelentős szigorítás, miután a mostani szabályozás értelmében 50 és 60 százalék ez a limit - mondta Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértője. Az új szabályok értelmében csak a 10 évnél hosszabb időre vagy a futamidő végéig rögzített törlesztést nyújtó lakáshiteleknél lehet elmenni a nettó jövedelem 50 vagy 60 százalékáig. Tagnap a Moody's is értékelte a jegybank lépését, és Magyarország hitelminősítése szempontjából pozitív jelzővel illette a múlt héten bevezetett jelzáloghitelezési szabályok - szemlézte a Portfolio. Bár a magyar háztartások eladósodottsága nemzetközi összevetésben még mindig nagyon alacsony, a jelzáloghitelezés ezen belül a legfontosabb tényező - emelte ki az intézmény. A Moody's legközelebb november 23-án vizsgálja felül a magyar államadós-osztályzatot.

Szerző
Témák
hitel
Frissítve: 2018.08.28. 11:35