Trükkös számítással bizonyították, hogy elbírja a Duna Paks2-t

Publikálás dátuma
2018.08.29 06:00

Fotó: Paksi Atomerőmű
A tervezett paksi bővítés úgy kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a szakértők azt állították: a hűtővíz sosem fogja túlmelegíteni a Dunát. A „soha” már a múlt héten megtörtént.
Példátlan felelőtlenség volt az Orbán-kormány részéről, hogy a szakértők által javasolt hűtőtornyos megoldás helyett a Duna vizére alapozták Paks 2-hűtését – mondták lapunknak a tervezett bővítési projekt előkészítését célzó Lévai-projektben részt vevő szakemberek azok után, hogy a múlt héten Paks alatt a folyó vízhőmérséklete a hivatalos adatok szerint hajszálnyira megközelítette, a nem hivatalos mérések szerint pedig túl is lépte a környezetvédelmi engedélyben megjelölt 30 Celsius fokos határt. Az a tény, hogy a folyó a jelenleg meglévő, összesen 2000 megawattos erőművi kapacitás mellett sem képes a nyári körülmények között elegendő hűtővizet szolgáltatni, azt jelenti ugyanis, hogy amikor a tervezett új blokkokkal együtt 4800 megawattnyi kapacitású reaktortömeg biztonságos hűtéséről kellene gondoskodni, a friss vizes hűtés visszatérően elégtelennek bizonyul majd. A helyzetet súlyosbítja, hogy mindezzel a kormány is pontosan tisztában van: úgy erőltette át a kormányfelügyelet alá vont hatósági rendszeren a beruházás környezetvédelmi engedélyét, hogy már a papír kiadásához is trükkök sorozatára volt szükség.  A problémára, illetve az engedélyezési folyamat meghekkelésére Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője hívta föl a figyelmet. Mint a politikus fölidézte, a magyar szabályozás eleve önkényesen atomerőmű-párti előírásokat tartalmaz, például a nálunk 30 fokos küszöb Franciaországban 28 fok. Ráadásul a kritikus napokban átálltak kézi hőmérsékletmérésre, amit a leghűvösebb időszakban, hajnalban végeztek, tovább nehezítve, hogy kiderüljön, milyen meleg is valójában a Duna a felmelegedett hűtővíz beengedési pontja alatt. Ahogyan Jávor lapunknak elmondta – és a blogján is kitért rá –, a hűtési krízis akkor válik igazán kezelhetetlenné, amikor majd a mostani négy reaktorblokk mellé belép a bővítés keretében felépülő két újabb reaktor is: a bő kétszeresére nő a hűtési igény, illetve a folyóba jutó meleg hűtővíz mennyisége. Az EP-képviselő szerint már a bővítési beruházás környezetvédelmi engedélyének kiadásakor is látszott, hogy ebből baj lesz, a hatóság az első körben vissza is dobta a képtelen adatokat tartalmazó számításokat. „Az eredeti hatástanulmány azzal trükközött, hogy 1500 m3/s vízhozam mellett számolta ki a hőterhelés hatását a Dunára (ami másfélszeresen meghaladja a tényleges kisvízi adatokat, és inkább egy középvízi állapotnak felel meg). Ezt követően hiánypótlásként benyújtottak egy másik, 950 m3/s vízhozamra elkészített elemzést, amiben az engedély érdekében egy másik trükköt alkalmaztak. Míg az 1500 m3/s-os vízhozamnál ténylegesen 25-26 fokos dunai háttér vízhőmérséklettel számoltak, a 950 m3/s-os vízhozam esetében a kisebb víztömeghez egyszerűen alacsonyabb alap vízhőmérsékletet társítottak, és azt feltételezték, hogy a 950 m3/s vízhozamkor a Duna 20-21 fokos.” Vagyis az időközben a kormányhivatalba integrált zöldhatóság elfogadta azt a képtelen feltételezést, hogy amikor kevesebb víz van a Dunában, akkor automatikusan alacsonyabb is a vízhőmérséklet (miközben a mostani nyári aszály idején a hűtővíz nélkül is 26 fokig melegedett a Duna). A trükk bejött, az engedélyt kiadták, amihez azonban egy másik durva csúsztatásra is szükség volt: azt állították, hogy az alacsony vízhozam és a magas vízhőmérséklet kombinációja a gyakorlatban soha nem fog előfordulni. Erről az alábbiakat tartalmazza a környezeti hatástanulmány: „A vizsgálatokat a 950 m³/s-os vízhozammal és magas Duna vízhőmérséklettel is elvégeztük. Meg kell azonban jegyezni, hogy ilyen vízhozam-vízhőmérséklet kombinációnak a kialakulása nagyon valószínűtlen (eddig még sohasem fordult elő, mint azt a mérési adatok is alátámasztják). Megközelítőleg 1:100 000 éves vagy attól nagyobb valószínűséggel, illetve kevesebb mint 0,1nap/év tartóssággal jellemezhető.” Jávor Benedek viszont azt hangsúlyozta, hogy a múlt héten három napon át is fennállt az, ami a hatóságilag elfogadott tanulmány szerint százezer évenként csak egyszer lehetséges, ami a számításokat és az engedélyt is nevetségessé teszi. Az Átlátszón publikált adatok szerint augusztusban hivatalosan 29,88 fokos volt a legmagasabb mért érték a Dunában Paks alatt, az Átlátszó és az Energiaklub stábja viszont ugyanott 30 fok fölötti értékeket mért. Az eltérésre nehéz jóhiszemű magyarázatot találni, különösen úgy, hogy a Vízügy honlapjáról eltűntek a Duna paksi vízhozam-adatai (holott azokból, illetve a beengedett hűtővíz mennyiségéből és hőmérsékletéből mérés nélkül is viszonylag pontosan ki lehetne számolni a folyó tényleges hőmérsékletét), aminek okára hiába kérdeztünk rá, eddig nem kaptunk választ. Jávor Benedek szerint a konklúzió mindenesetre egyértelmű: a bővítés környezetvédelmi engedélyét vissza kell vonni, és újra el kell végezni a számításokat, már a valós adatok alapján. Az ugyanis nem megoldás, hogy amikor kevés víz van a Dunában, nem működtetik majd az új reaktorokat: a beruházás megtérüléséhez a blokkok 95 százalékos kihasználtsága szükséges.

Látszott, hogy gond lesz

A mostanihoz hasonló eset már máskor is előfordult: legutóbb 2011 nyarán történt meg, hogy csak az ország minden szegletéből Paksra szállított szivattyúkkal tudták megoldani a hűtővízellátást. Mivel a Duna medre folyamatosan mélyül, a hűtővízcsatorna magasabban fekvő medrébe aszály idején gravitációs úton nem jut elegendő víz. Ezért javasolták a szakértők annak idején a hűtőtornyos hűtést, arra is utalva, hogy a klímaváltozás miatt az alacsony vízállással és forrósággal jellemezhető időszakok egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek.

Frissítve: 2018.08.29 06:00

Letartóztatták az Iszlám Állam Magyarországon elfogott, feltételezett tagját

Publikálás dátuma
2019.03.24 13:15
A Terrorelhárítási Központ (TEK) különleges egysége szállítja a terrorizmus miatt március 22-én őrizetbe vett szír állampolgárt
Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap/ MTI/Mihádák Zoltán
A Fővárosi Törvényszék egy hónapra rendelte el a szír férfi letartóztatását. Ügyvédje korábban lapunknak elárulta, mindent tagadó védencét többek közt azzal gyanúsítják, hogy részt vett 20 ember meggyilkolásában.
Letartóztatták a terrorizmus gyanúja miatt elfogott szír férfit - tájékoztatta a fővárosi főügyész vasárnap az MTI-t. F. Haszant,  a Magyarországon elfogott, és terrorizmus miatt március 22-én őrizetbe vett szír állampolgárt a Terrorelhárítási Központ (TEK) különleges egysége szállította vasárnap a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületéhez.
A férfi a gyanú szerint három éve az Iszlám Állam nemzetközi terrorszervezet tagja és 2016-ban kivégzésekben vett részt.
Az ügyészség minősített emberölés bűntettével elkövetett terrorcselekmény bűntette és terrorcselekmény előkészülete miatt hallgatta ki és indítványozta a letartóztatását. Ez utóbbit a hivatalos közlemény szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság vasárnap egy hónapra el is rendelte.

Lapunk szombaton elérte a férfi ügyvédjét, Kelen Lászlót, aki egyéb részletek mellett azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész személyesen kért nyomozást a szír állampolgár ellen.
Az ügyvéd elárulta, védencét többek közt azzal gyanúsítják, hogy Homszban részt vett 20 ember meggyilkolásában.
Kelen akkor úgy nyilatkozott, F. Haszan következetesen tagad minden ellene felhozott állítást. Az ügyvéd már tegnap azt valószínűsítette, hogy a szír férfit letartóztatják, mivel bűnösségének bizonyításához vagy cáfolatához hosszas eljárásra, külföldi hatóságoktól beszerzett információkra is szükség lesz.
Frissítve: 2019.03.24 13:48

Több mint 200 millió forintot taxizhatnak el a minisztériumi dolgozók

Publikálás dátuma
2019.03.24 12:00
Illusztráció
Fotó: Vajda József
A City Taxi márciusban két évre szóló, mintegy 209 milliós szerződést kötött a kormányzati munkát végző tisztviselők személyszállítására. A cégnek novemberig még élő szerződése volt ugyanerre a célra.
A City Taxi nyerte meg a minisztériumi dolgozók személyszállítására kiírt közbeszerzési tendert - írja az mfor.hu az uniós közbeszerzési értesítőben fellelt információkra hivatkozva. A tárcák - kivéve a honvédelmit és a külügyit - munkafeltételeinek biztosítását végző Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nettó 208 756 799 forintért szerződött a feladatra a céggel. A megállapodás értelmében a kormányzati munkát végző tisztviselők személyszállítását vállalta a City.
A szerződést a hirdetmény szerint március 14-én írták alá és 24 hónapra szól.
A KEF honlapja szerint egyébként még élő szerződésük van ugyanerre a szolgáltatásra a City Taxival. Abban a kontraktusban a 2017. február 3. és 2019. november 2. közötti időszakra állapodtak meg a felek. Vagyis az előző szerződést is ezzel a taxis társasággal kötötték meg, de arra nem adnak választ a közbeszerzési dokumentumok, hogy miért kellett egy korábban meghatározott teljesítési időszak közben új szerződést kötni ugyanarra a célra.
Frissítve: 2019.03.24 12:01