Trükkös számítással bizonyították, hogy elbírja a Duna Paks2-t

Publikálás dátuma
2018.08.29 06:00

Fotó: Paksi Atomerőmű/
A tervezett paksi bővítés úgy kapta meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a szakértők azt állították: a hűtővíz sosem fogja túlmelegíteni a Dunát. A „soha” már a múlt héten megtörtént.
Példátlan felelőtlenség volt az Orbán-kormány részéről, hogy a szakértők által javasolt hűtőtornyos megoldás helyett a Duna vizére alapozták Paks 2-hűtését – mondták lapunknak a tervezett bővítési projekt előkészítését célzó Lévai-projektben részt vevő szakemberek azok után, hogy a múlt héten Paks alatt a folyó vízhőmérséklete a hivatalos adatok szerint hajszálnyira megközelítette, a nem hivatalos mérések szerint pedig túl is lépte a környezetvédelmi engedélyben megjelölt 30 Celsius fokos határt. Az a tény, hogy a folyó a jelenleg meglévő, összesen 2000 megawattos erőművi kapacitás mellett sem képes a nyári körülmények között elegendő hűtővizet szolgáltatni, azt jelenti ugyanis, hogy amikor a tervezett új blokkokkal együtt 4800 megawattnyi kapacitású reaktortömeg biztonságos hűtéséről kellene gondoskodni, a friss vizes hűtés visszatérően elégtelennek bizonyul majd. A helyzetet súlyosbítja, hogy mindezzel a kormány is pontosan tisztában van: úgy erőltette át a kormányfelügyelet alá vont hatósági rendszeren a beruházás környezetvédelmi engedélyét, hogy már a papír kiadásához is trükkök sorozatára volt szükség.  A problémára, illetve az engedélyezési folyamat meghekkelésére Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője hívta föl a figyelmet. Mint a politikus fölidézte, a magyar szabályozás eleve önkényesen atomerőmű-párti előírásokat tartalmaz, például a nálunk 30 fokos küszöb Franciaországban 28 fok. Ráadásul a kritikus napokban átálltak kézi hőmérsékletmérésre, amit a leghűvösebb időszakban, hajnalban végeztek, tovább nehezítve, hogy kiderüljön, milyen meleg is valójában a Duna a felmelegedett hűtővíz beengedési pontja alatt. Ahogyan Jávor lapunknak elmondta – és a blogján is kitért rá –, a hűtési krízis akkor válik igazán kezelhetetlenné, amikor majd a mostani négy reaktorblokk mellé belép a bővítés keretében felépülő két újabb reaktor is: a bő kétszeresére nő a hűtési igény, illetve a folyóba jutó meleg hűtővíz mennyisége. Az EP-képviselő szerint már a bővítési beruházás környezetvédelmi engedélyének kiadásakor is látszott, hogy ebből baj lesz, a hatóság az első körben vissza is dobta a képtelen adatokat tartalmazó számításokat. „Az eredeti hatástanulmány azzal trükközött, hogy 1500 m3/s vízhozam mellett számolta ki a hőterhelés hatását a Dunára (ami másfélszeresen meghaladja a tényleges kisvízi adatokat, és inkább egy középvízi állapotnak felel meg). Ezt követően hiánypótlásként benyújtottak egy másik, 950 m3/s vízhozamra elkészített elemzést, amiben az engedély érdekében egy másik trükköt alkalmaztak. Míg az 1500 m3/s-os vízhozamnál ténylegesen 25-26 fokos dunai háttér vízhőmérséklettel számoltak, a 950 m3/s-os vízhozam esetében a kisebb víztömeghez egyszerűen alacsonyabb alap vízhőmérsékletet társítottak, és azt feltételezték, hogy a 950 m3/s vízhozamkor a Duna 20-21 fokos.” Vagyis az időközben a kormányhivatalba integrált zöldhatóság elfogadta azt a képtelen feltételezést, hogy amikor kevesebb víz van a Dunában, akkor automatikusan alacsonyabb is a vízhőmérséklet (miközben a mostani nyári aszály idején a hűtővíz nélkül is 26 fokig melegedett a Duna). A trükk bejött, az engedélyt kiadták, amihez azonban egy másik durva csúsztatásra is szükség volt: azt állították, hogy az alacsony vízhozam és a magas vízhőmérséklet kombinációja a gyakorlatban soha nem fog előfordulni. Erről az alábbiakat tartalmazza a környezeti hatástanulmány: „A vizsgálatokat a 950 m³/s-os vízhozammal és magas Duna vízhőmérséklettel is elvégeztük. Meg kell azonban jegyezni, hogy ilyen vízhozam-vízhőmérséklet kombinációnak a kialakulása nagyon valószínűtlen (eddig még sohasem fordult elő, mint azt a mérési adatok is alátámasztják). Megközelítőleg 1:100 000 éves vagy attól nagyobb valószínűséggel, illetve kevesebb mint 0,1nap/év tartóssággal jellemezhető.” Jávor Benedek viszont azt hangsúlyozta, hogy a múlt héten három napon át is fennállt az, ami a hatóságilag elfogadott tanulmány szerint százezer évenként csak egyszer lehetséges, ami a számításokat és az engedélyt is nevetségessé teszi. Az Átlátszón publikált adatok szerint augusztusban hivatalosan 29,88 fokos volt a legmagasabb mért érték a Dunában Paks alatt, az Átlátszó és az Energiaklub stábja viszont ugyanott 30 fok fölötti értékeket mért. Az eltérésre nehéz jóhiszemű magyarázatot találni, különösen úgy, hogy a Vízügy honlapjáról eltűntek a Duna paksi vízhozam-adatai (holott azokból, illetve a beengedett hűtővíz mennyiségéből és hőmérsékletéből mérés nélkül is viszonylag pontosan ki lehetne számolni a folyó tényleges hőmérsékletét), aminek okára hiába kérdeztünk rá, eddig nem kaptunk választ. Jávor Benedek szerint a konklúzió mindenesetre egyértelmű: a bővítés környezetvédelmi engedélyét vissza kell vonni, és újra el kell végezni a számításokat, már a valós adatok alapján. Az ugyanis nem megoldás, hogy amikor kevés víz van a Dunában, nem működtetik majd az új reaktorokat: a beruházás megtérüléséhez a blokkok 95 százalékos kihasználtsága szükséges.

Látszott, hogy gond lesz

A mostanihoz hasonló eset már máskor is előfordult: legutóbb 2011 nyarán történt meg, hogy csak az ország minden szegletéből Paksra szállított szivattyúkkal tudták megoldani a hűtővízellátást. Mivel a Duna medre folyamatosan mélyül, a hűtővízcsatorna magasabban fekvő medrébe aszály idején gravitációs úton nem jut elegendő víz. Ezért javasolták a szakértők annak idején a hűtőtornyos hűtést, arra is utalva, hogy a klímaváltozás miatt az alacsony vízállással és forrósággal jellemezhető időszakok egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek.

2018.08.29 06:00
Frissítve: 2018.08.29 06:00

Tovább hallgat a kormány Gruevszkiről

Publikálás dátuma
2018.11.18 17:53

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
Továbbra sem tudják az Orbán-kormány képviselői, miként kommunikáljanak a nyilvánosság előtt arról, hogy a vesztegetésért jogerősen elítélt macedón ex-miniszterelnök, Nikola Gruevszki vélhetően illegális úton és a magyar kabinet segítségével szökött Magyarországra börtönbüntetése elől. A hétvégén Gulyás Gergelytől, a Miniszterelnökséget vezető minisztertől próbálták megtudni újságírók, ki adott felhatalmazást arra magyar diplomatáknak, hogy Albániából Budapestre hozzák a politikust. Gulyás nem tudott érdemi választ adni, mindössze annyit mondott, Gruevszki ügyében már zajlik a menekültügyi eljárás. Amikor az RTL Klub újságírója felvetette, hogy amikor utaztatták Gruevszkit, még semmilyen eljárás nem folyt, a miniszter csak annyit mondott: az eljárás lezárásáig semmilyen információt nem ad. A kormánynak pedig van ideje kommunikációs stratégia kidolgozására: az Orbán Viktorral minden jel szerint jó viszonyt ápoló macedón politikus menedékkérelmének elbírálása akár hónapokig is eltarthat. A Magyar Helsinki Bizottság nemrég jogi összefoglalót közölt a Gruevszki-ügyről, amelyben azt is leírták, ha a kormány betartaná saját szabályait, Gruevszkinek – mivel érvényes úti okmányok nélkül jött Magyarországra – most nem Budapesten, hanem egy tranzitzónában lenne a helye. – Magyarország törvényt sért azzal, hogy nem adja ki Macedóniának a jogerősen elítélt egykori miniszterelnöküket, akinek magyar diplomaták segíthettek eljutni Magyarországra – jelentette ki vasárnap a Párbeszéd szóvivője. Barabás Richárd szerint ezért a magyar külügyminiszternek, Szijjártó Péternek le kellene mondania. – A külföldi sajtóból lehet tudni, hogy a magyar nagykövetségek, a tiranai és a montenegrói nagykövetségek munkatársai aktívan részt vettek Gruevszki szöktetésében, és aktívan hozzájárultak, hogy ez az illegális migráns egyébként törvénytelen módon kerüljön Magyarország területére megsértve a magyar törvényeket, és megsértve a déli határzárat is – fogalmazott. Mindeközben a Fideszhez közeli médiacégek Macedóniában próbálják támogatni a Gruevszki nevéhez köthető VMRO-DPMNE pártot. A hvg.hu arról írt: a magyar kormányhoz közeli médiacégek – melyek mögött Schatz Péter, a Szlovéniában is jelen lévő Ripost egyik társtulajdonosa, illetve Adamik Ágnes, a Magyar Televízió egykori vezető munkatársa áll – tavaly jelentek meg az országban, s napi- és hetilapokból, internetes oldalakból és egy tévéállomásból álló médiabirodalmat építettek ki.
Szerző
2018.11.18 17:53

Ön mit tippelt? Mutatjuk a hatos lottó nyerőszámait

Publikálás dátuma
2018.11.18 16:46
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 46. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 8 (nyolc) 21 (huszonegy) 26 (huszonhat) 30 (harminc) 39 (harminckilenc) 40 (negyven) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 331 350; a 4 találatos szelvényekre 7055; a 3 találatos szelvényekre 1710 forintot fizetnek.
2018.11.18 16:46