Némiképp enyhítette az orosz nyugdíjreform tervezetét az orosz elnök, miután elképzelései miatt jelentősen csökkent az orosz elnök népszerűsége és tüntetéseket is rendeztek az országban.
A legújabb tervek szerint a nőket a jövőben 60 éves korukban nyugdíjazzák az eredetileg előirányzott 63 helyett, ami a korhatár öt évvel való kiterjesztésének felel meg.
Ugyanakkor a férfiaknál nem lesz változás, 60 helyett 65 éves koruktól vehetik fel az öregségi járulékot, miközben esetükben a várható élettartam 66 év. Az érdekvédelmi szervezetek ezért figyelmeztettek arra, hogy a férfiak alig élvezhetik a nyugdíjas életet. A nőknél kedvezőbb a helyzet, várható élettartamuk ugyanis 77 év.
A VtsIOM közvéleménykutató intézet szerint Putyin elnök népszerűsége rövid időn belül 80-ról 64 százalékra esett vissza. Putyint a március 18-iki elnökválasztáson rekord, 76,7 százalékos eredménnyel választották újra.
Megszavazta az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a jogállamot védelmező civil szervezeteknek jutó támogatás jelentős növelését előíró határozatát.
Eszerint az EP a következő hétéves pénzügyi ciklusban folyó áron több mint 1,8 milliárd eurót javasol elkölteni az EU értékeinek és normáinak az előmozdítására és védelmére. Ez háromszor annyi, mint amennyit a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság javasolt. A képviselőtestület ebből 850 milliót fordítana a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő projektekre, és gondoskodna arról, hogy ennek felét a civil szervezetek kapják.
Az EP állampolgári jogi bizottságában hétfő este elfogadott jelentés a 2021-ben kezdődő új költségvetési ciklus Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű támogatási programjáról szóló parlamenti álláspontot rögzíti. A szakbizottsági jóváhagyást követően a parlamenti tárgyalóküldöttségnek a kormányok képviselőiből álló EU Tanáccsal kell megállapodnia a program céljairól és finanszírozásáról.
A Bodil Valero svéd zöldpárti EP-képviselő által készített jelentés leszögezi, hogy az Európai Uniónak növelnie kell az uniós értékek előmozdításával foglalkozó civil szervezetek támogatását helyi, regionális, nemzeti és európai szinten. A határozat szerint az EU-nak többek között pénzügyi segítséget kell nyújtania a jogállamiság helyzetét figyelemmel kísérő emberijog-védőknek, az alapvető jogok védelme terén tevékenykedő társadalmi szervezeteknek, a visszaélést bejelentő személyek védelmét végzőknek, a média szabadságának előmozdítására irányuló kezdeményezéseknek, a hatóságok elszámoltathatóságát szorgalmazó és ellenőrző nem-kormányzati szférának.
Az elfogadott álláspont szerint ha egy tagállamban súlyos és gyors romlás történik a jogállamiság tiszteletben tartása terén, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárásban nyújthat támogatást a demokratikus párbeszéd elősegítését végző civilek számára.
Abban az esetben, amikor az Európai Bizottság jogállamisági eljárást indít egy tagállammal szemben, vagy az EU intézményei elindítják a 7. cikkelyes folyamatot, a kormányokból álló EU Tanács – bizottsági javaslatra – úgy dönthet, hogy az országnak szánt pénzügyi támogatás egy részét átcsoportosítják a Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek nevű programra.
Egy sor intézkedést jelentett be a köztársasági elnök a sárga mellényesek újabb hétvégi zavargásai után. Nem adóztatják meg a túlórát és az év végi prémiumot.
Száz euróval emelik a minimálbért 2019 januárjától Franciaországban. Egyebek mellett ezt jelentette be hétfő esti, 13 perces televíziós szózatában Emmanuel Macron. A francia köztársasági elnök már múlt héten jelezte, átfogó reformokat tervez, hogy megnyugtassa a közvéleményt. Az elmúlt hetekben tüntetéshullám rázta meg az országot, a lecsúszott középosztály tagjai és a legrosszabban keresők tömegesen csatlakoztak a sárga mellényesek mozgalmához, akik óriási gondot okoztak az államfő és pártja számára. Az elnök népszerűsége 20 százalék körülire esett.
Macron beszédében kifejtette, elfogadhatatlannak tartja az erőszakot. Megjegyezte ugyanakkor, megérti azokat is, akik az utcára vonultak, s vállalja a felelősséget. A minimálbér emelése mellett bejelentette, hogy semmiféle adóval sem sújtják a túlórát. Nem adóztatják meg az év végi prémiumot sem. Könnyítéseket jelentett be a 2000 eurós nyugdíjnál kevesebbet kereső idősek számára is.
A francia elnök közölte, sokan azt szeretnék, hogy visszaállítsa az általa eltörölt nyereségadót. Szerinte ennek nem lenne értelme. Macron úgy vélte, a mostani tiltakozási hullám 40 év rossz döntéseinek az eredménye. Ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy összefogással sikerül túljutni a nehézségeken.
Szakértők szerint az elnök intézkedései több millió embert érintenek, bár a sárga mellényesek – mint a beszéd után közölték – keveslik a bejelentéseket, ennél is többet akarnak. Így nagy kérdés, sikerül-e az államfőnek megnyugtatnia a kedélyeket.
