A táplálkozási szokások a világon mindenhol eltérnek egymástól; a helyi adottságoktól és szokásoktól, valamint az adott kultúrától is függ, hogy melyik országban mi kerül az asztalra. Sok országban még mindig probléma az alultápláltság, egyre több ember fogyaszt kalóriadús, illetve magas zsír-, cukor- és sótartalmú ételeket. Az ülőmunka, az utazási szokások megváltozása pedig csökkent fizikai aktivitáshoz vezet, így nem csoda, hogy világméretűvé vált az elhízás, az emberek egyre nagyobb tömege túlsúlyos - írta az Egészségemre.
1975 óta csaknem megháromszorozódott a világon az elhízás, ez pedig a cukor-, a szívbetegségek és egyes rákos megbetegedések elterjedésével jár. És ez nem csak a magas jövedelmű országokra jellemző. Az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a túlsúlyos és elhízott emberek száma még nagyobb sebességgel terjed, de ezen országok egy részében a visszamaradt növekedés, a sorvadás és a mikrotápanyag-hiánybetegségek is jellemzőek. Mindezek miatt a szakemberek úgy vélik, a táplálkozási irányelvek fontosabbak, mint valaha.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) honlapján több mint 100 ország helyi adottságaira és lakossági igényeire szabott táplálkozási irányelv található. Ezekben, bár sem tartalmukban, sem formájukban nem egységesek (van könyv, poszter, videó, dal, étel-piramis formátumú is), van hasonlóság.
Zöldség- és gyümölcsfogyasztás
Egyes országok nagyon pontosan meghatározzák a napi gyümölcs- és zöldségszükségletet: Görögország szerint napi hatszor, Costa Rica és Izland szerint ötször, Magyarország szerint pedig háromszor lenne ideális a fogyasztásuk. Kanada még a zöldségek színére is tesz javaslatot: egy sötétzöld és egy narancssárga zöldség javasolt naponta. Hazánkban a sötétzöld zöldségeket, az élénk színű citrusféléket, és a piros paradicsomot szorgalmazzák a szakértők. Az adagok országonként eltérőek, de abban nincs vita: rengeteg friss zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani.
Egészséges zsírok
A magyar és sok más ország ajánlása szerint is érdemes a szilárd, telített zsírokat csökkenteni, az állati zsírokat növényi olajokkal helyettesíteni. Görögországban az olívaolaj ajánlott, Vietnámban szezám- vagy földimogyoró olaj. Az itthon közkedvelt panírozott és olajban sütött ételek helyett érdemes inkább bunda és zsiradék nélkül készült húsokat és zöldségeket választani.
Globális irányelv
Arra, hogy a finomított cukor káros az egészségre, minden országban igyekeznek felhívni a figyelmet, azt tanácsolják, ha édességre vágynánk, együnk egy kis gyümölcsöt. Érdemes a vizet választani a cukros italokkal szemben. Abban sincs különbség, hogy világszerte a vizet ajánlják szomjoltásra. Hazánkban napi 6-8 pohár víz fogyasztása javasolt. A szomszédos Ausztriában alternatívájaként cukrozatlan gyümölcslevet, akár hígítva, vagy az alacsony kalóriatartalmú zöldségleveket és növényi teákat említik.
Mértékletesen sósan
A hazai javaslat szerint jobb, ha a sót szárított vagy friss zöld fűszernövényekkel helyettesítjük, ezek ugyanis vitaminban gazdagok és a sós íz érzetét keltik. Nigériában a leveskocka használatának mellőzését tanácsolják, míg Máltán a nátriumban gazdag készételek ellen szólalnak fel. Kolumbiában azt javasolják, hogy az egészség érdekében intsünk búcsút a feldolgozott húsoknak, a konzerveknek és más készételeknek, amelyek rendszerint magas sótartalmúak.
Mozgásban
A felnőtteknek legalább 30 perc, a gyermekeknek 60 perc mozgás szükséges egy nap. Ahhoz hogy ez tartani is tudjuk, érdemes olyan tevékenységet választani, amiben örömünket leljük. A példamutatás a legjobb nevelés, így gyermekeink is egészséges és aktív életet élhetnek.
Az országok általános ajánlásai között található az is, hogy élvezzük az ételünket (Románia), étkezzünk családi körben (Venezuela), őrizzük meg a hagyományos receptúrákat (Benin), védjük a környezetet (Katar), osszuk meg ételünket másokkal (Costa Rica), de az is, hogy ne főzzük túl az ételt (Németország), táplálkozzunk nyugodtan, időt hagyva az étkezésre (Magyarország).
A magyarországi ajánlás itt olvasható.
