Előfizetés

Ettől is függ, hogy egy-egy országban mi kerül az asztalra

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.29. 15:40
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Az egészségesebb élet érdekében az országok olyan táplálkozási irányelveket dolgoztak ki, amelyek alkalmazkodnak a lakosság szokásaihoz és lehetőségeihez.
A táplálkozási szokások a világon mindenhol eltérnek egymástól; a helyi adottságoktól és szokásoktól, valamint az adott kultúrától is függ, hogy melyik országban mi kerül az asztalra. Sok országban még mindig probléma az alultápláltság, egyre több ember fogyaszt kalóriadús, illetve magas zsír-, cukor- és sótartalmú ételeket. Az ülőmunka, az utazási szokások megváltozása pedig csökkent fizikai aktivitáshoz vezet, így nem csoda, hogy világméretűvé vált az elhízás, az emberek egyre nagyobb tömege túlsúlyos - írta az Egészségemre.
1975 óta csaknem megháromszorozódott a világon az elhízás, ez pedig a cukor-, a szívbetegségek és egyes rákos megbetegedések elterjedésével jár. És ez nem csak a magas jövedelmű országokra jellemző. Az alacsony- és közepes jövedelmű országokban a túlsúlyos és elhízott emberek száma még nagyobb sebességgel terjed, de ezen országok egy részében a visszamaradt növekedés, a sorvadás és a mikrotápanyag-hiánybetegségek is jellemzőek. Mindezek miatt a szakemberek úgy vélik, a táplálkozási irányelvek fontosabbak, mint valaha.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) honlapján több mint 100 ország helyi adottságaira és lakossági igényeire szabott táplálkozási irányelv található. Ezekben, bár sem tartalmukban, sem formájukban nem egységesek (van könyv, poszter, videó, dal, étel-piramis formátumú is), van hasonlóság.
Illusztráció: Pexels

Zöldség- és gyümölcsfogyasztás

Egyes országok nagyon pontosan meghatározzák a napi gyümölcs- és zöldségszükségletet: Görögország szerint napi hatszor, Costa Rica és Izland szerint ötször, Magyarország szerint pedig háromszor lenne ideális a fogyasztásuk. Kanada még a zöldségek színére is tesz javaslatot: egy sötétzöld és egy narancssárga zöldség javasolt naponta. Hazánkban a sötétzöld zöldségeket, az élénk színű citrusféléket, és a piros paradicsomot szorgalmazzák a szakértők. Az adagok országonként eltérőek, de abban nincs vita: rengeteg friss zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani.

Egészséges zsírok

A magyar és sok más ország ajánlása szerint is érdemes a szilárd, telített zsírokat csökkenteni, az állati zsírokat növényi olajokkal helyettesíteni. Görögországban az olívaolaj ajánlott, Vietnámban szezám- vagy földimogyoró olaj. Az itthon közkedvelt panírozott és olajban sütött ételek helyett érdemes inkább bunda és zsiradék nélkül készült húsokat és zöldségeket választani.

Globális irányelv

Arra, hogy a finomított cukor káros az egészségre, minden országban igyekeznek felhívni a figyelmet, azt tanácsolják, ha édességre vágynánk, együnk egy kis gyümölcsöt. Érdemes a vizet választani a cukros italokkal szemben. Abban sincs különbség, hogy világszerte a vizet ajánlják szomjoltásra. Hazánkban napi 6-8 pohár víz fogyasztása javasolt. A szomszédos Ausztriában alternatívájaként cukrozatlan gyümölcslevet, akár hígítva, vagy az alacsony kalóriatartalmú zöldségleveket és növényi teákat említik. 

Mértékletesen sósan

A hazai javaslat szerint jobb, ha a sót szárított vagy friss zöld fűszernövényekkel helyettesítjük, ezek ugyanis vitaminban gazdagok és a sós íz érzetét keltik. Nigériában a leveskocka használatának mellőzését tanácsolják, míg Máltán a nátriumban gazdag készételek ellen szólalnak fel. Kolumbiában azt javasolják, hogy az egészség érdekében intsünk búcsút a feldolgozott húsoknak, a konzerveknek és más készételeknek, amelyek rendszerint magas sótartalmúak.

Mozgásban

A felnőtteknek legalább 30 perc, a gyermekeknek 60 perc mozgás szükséges egy nap. Ahhoz hogy ez tartani is tudjuk, érdemes olyan tevékenységet választani, amiben örömünket leljük. A példamutatás a legjobb nevelés, így gyermekeink is egészséges és aktív életet élhetnek.
Az országok általános ajánlásai között található az is, hogy élvezzük az ételünket (Románia), étkezzünk családi körben (Venezuela), őrizzük meg a hagyományos receptúrákat (Benin), védjük a környezetet (Katar), osszuk meg ételünket másokkal (Costa Rica), de az is, hogy ne főzzük túl az ételt (Németország), táplálkozzunk nyugodtan, időt hagyva az étkezésre (Magyarország).
A magyarországi ajánlás itt olvasható.

A kecskék is jobban szeretik, ha mosolygunk

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.08.29. 15:16
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
A kecskék a boldogságot tükröző arckifejezéseket részesítik előnyben - állítják brit kutatók. Az eredmények azt sugallják, az eddig véltnél sokkal több állat lehet képes leolvasni az érzelmeket az emberek arcáról.
Az Open Science című folyóiratban publikált tanulmány helyszínéül az angliai Kentben működő Buttercups Sanctuary for Goats nevű állatjóléti szervezet szolgált - írta az MTI a BBC hírportálja alapján.
A londoni Queen Mary Egyetemen dolgozó Alan McElligott és kollégái egy pár fekete-fehér képet helyeztek el egy teszthelyiség falán egymástól nagyjából 1,3 méter távolságra. A fotókon ugyanaz a személy szerepelt, ám az egyik képen dühös, a másikon boldog arckifejezéssel. A kecskéket beengedték a területre, ahol aztán szabadon járkálhattak. A kutatók szerint a kecskék határozottan előnyben részesítették a mosolygós arcot: először azt közelítették meg, és csak utána vettek tudomást a dühös arcot ábrázoló fotóról. Emellett több ideig vizsgálgatták az orrukkal a mosolygós képet.
A boldog arckifejezés előnyben részesítése azonban csak addig volt kiugró, amíg a boldog fotókat a jobb oldalra helyezték. Amikor átkerültek a bal oldalra, a kecskék semelyik kép irányába sem mutattak jelentős érdeklődést. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy több más állathoz hasonlóan a kecskék is az agyuk egyik felét használják az információ feldolgozására. Lehetséges, hogy a bal agyféltekéjük dolgozza fel a pozitív érzelmeket vagy a jobb agyféltekéjük játszik közre a dühös arckifejezések elkerülésében.
McElligott szerint a tanulmányuk fontos eredményekkel bír a jószágokkal és egyéb állatokkal való kapcsolatteremtésre vonatkozóan, mivel azt sugallja, hogy az emberi érzelmek felismerésének képessége nemcsak a háziállatokra korlátozódik, hanem sokkal elterjedtebb lehet az állatvilágban.
"Az emberi érzelmek felismerését vizsgáló tanulmányok rendkívül összetett képességeket mutattak ki a kutyáknál és a lovaknál"

- mondta Natalia Albuquerque, a Sao Pauló-i Egyetem munkatársa, aki a tanulmány társszerzője volt.

"Mostanáig azonban nem volt rá bizonyíték, hogy az olyan állatok, mint például a kecskék, képesek olvasni az emberi arckifejezésekből".

A szakember szerint az eredmények új utakat nyithatnak a háziasított állatok "érzelmi intelligenciájának" jobb megértéséhez. A tanulmány segíthet továbbá az állatok jólétének javításában is.

MTA: Keményebb fellépés kell az álgyógyítók ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.08.29. 12:40

Fotó: Shutterstock
Bizonyítékok nélküli gyógyászatot végezni súlyos kockázatot jelenthet a betegek számára – szögezték le.
Új állásfoglalást adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya, melyben leszögezik: elengedhetetlen, hogy a terápiás eredményeket a komplementer eljárások (vagyis azok a gyógyító és diagnosztikus eljárások, amelyek nem részei a hagyományos vagy konvencionális, nyugati orvostudománynak) esetében is tudományos módszerekkel bizonyítsák – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. Az MTA orvosi osztálya a komplementer eljárások jogi szabályozásának újragondolását sürgeti, az osztály javaslatait az Egészségügyi Tudományos Tanács is támogatja. Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya még június 20-án fogadta el a most kiadott állásfoglalást a témában. Az osztály kifogásolja, hogy míg a konvencionális orvoslásnál törvényes és társadalmi követelmény, hogy bizonyítsák működése hatékonyságát és biztonságosságát, addig a nem konvencionális eljárások ez alól mentesülnek. Az állásfoglalás szerint a komplementer eljárásoknak
a jelenlegi törvényi háttér melletti alkalmazása egyet jelenthet a bizonyítékok nélküli gyógyászattal. Bizonyítékok nélküli gyógyászatot végezni pedig súlyos kockázatot jelenthet a betegek számára.

Mindezek alapján nélkülözhetetlennek tartják, hogy az egyes nem konvencionális eljárások is csak akkor legyenek végezhetők, ha – a tudományos bizonyítások módszertanának alkalmazásával – az adott betegségre vagy kóros állapotra hatékonynak bizonyulnak, és semmilyen káros következménnyel nem járnak.

A jogszabály újragondolását javasolják

Az anyag részletesen kitér a jogi szabályozás jelenlegi hiányosságaira is. Úgy vélik, hogy
az aktuális magyar jogszabályi háttér nem megnyugtató, ennek újragondolása, egységes jogi háttér kialakítása szükséges.

Mint írják, a jogszabályban javasolt annak pontos meghatározása, hogy kik milyen végzettséggel milyen feltételek mellett és milyen területen alkalmazhatják az egyes komplementer eljárásokat. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy szinte valamennyi olyan eljárás, amely akár súlyosan veszélyeztető (például a hashajtáson alapuló „méregtelenítési” terápiák), akár hatástalan (például homeopátia), esetleg a kuruzslás határait súrolja (például ezoterikus gyógymódok) a hatályos rendelet 1. sz. mellékletének értelmezése szerint jogilag szabályosnak számít – teszik hozzá. Az MTA Orvosi Tudományok Osztálya emellett azt javasolja, hogy az e területen folyó tevékenység megnevezésekor, illetve szabályozásakor – a félreértések elkerülése végett – az „alternatív medicina” helyett a „komplementer eljárások” elnevezést rögzítsék. Az osztály egyetért az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) véleményével, mely szerint a homeopátia esetében nincs evidencia arra, hogy a homeopátia a placebónál hatékonyabb terápia lenne. Ennek alapján a homeopátia nem tekinthető a komplementer medicina részének – közölte az MTA.