Az utolsó félévre duplázta meg az egyetem a diákok tandíját

Publikálás dátuma
2018.08.30. 07:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nyáron egy szenátusi döntéssel egységesítették a díjakat a Budapesti Gazdasági Egyetemen.
Meglepve értesültek arról a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) hallgatói, hogy az utolsó, gyakorlati félévükben 115 ezer forint helyett 230 ezer forint tandíjat kell fizetniük. A beiratkozásukkor ugyanis a szerződésükben az szerepelt: erre az időszakra csak az önköltség 50 százalékát kell befizetniük – írja az Index. A portál szerint az egyetem időközben megváltoztatta a feltételeket, és a már évek óta az egyetemre járó hallgatók meglepve vették tudomásul, hogy július első napján egy új szerződést töltöttek fel nekik a tanulmányi rendszerbe (Neptun), amely szerint az utolsó félévre is a teljes összeget kell befizetniük. Augusztus 5-én aztán meg is jelent ehhez a 230 ezer forintos befizetendő összegről szóló számla. A változtatás legalább 200 hallgatót érint.

Szenátusi döntés

A portál megkereste az egyetemet, a BGE pedig közölte: az egyetem szenátusa június 29-én – tehát az egyetemi félév legvégén – fogadta el az új Hallgatói Követelményrendszert (HKR), amely július elsején hatályba is lépett. Erről az egyetem szerint különböző fórumokon tájékoztatták is a hallgatókat, a BGE honlapjára felkerült egy kivonatolt tájékoztató az új feltételekről, és az információk megjelentek a kari ügyfélszolgálatok közösségi oldalain is, amelyek a hallgatók számára elérhetőek. Hozzátették, hogy az új hallgatói követelményrendszer szabályozza az önköltség fizetését is, ez a változtatás az egyetem hallgatói önkormányzatával egyeztetve történt. Az új szabályzatból így kikerült az a rendelkezés, amely szerint a gyakorlati félévben csak az önköltség 50 százalékát kell megfizetni. Emiatt a már egyetemre járó hallgatókra is vonatkozik az, hogy minden félévre a teljes önköltséget meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy ilyenkor a hallgatók egy külső cégnél vagy az egyetem valamelyik gyakorlóhelyén töltik a féléves összefüggő szakmai gyakorlatukat. A hallgatókat nemcsak az döbbentette meg, hogy eredeti szerződésük megváltozott. Sokan azt sem értik, miért kell teljes tandíjat fizetniük, ha ezt a félévet lényegében nem az egyetemen töltik. Az egyetem szerint a változást többek közt az indokolta, hogy az önköltségnek összhangban kell lennie azzal az összeggel, amit az állam a nem tandíjas hallgatók tanulmányai után fizet félévenként. Az egyetem fő indoka az, hogy
„mivel az önköltség az intézmény működéséhez, fenntartásához való hozzájárulás a hallgató részéről, ennek összege nem kerülhet az alapján meghatározásra, hogy a hallgató az adott félévben mennyi időt tölt az intézményben.”

A sajtóiroda válasza szerint az egyetem működési költségeinek zöme állandó jellegű, úgy fogalmaztak, hogy
„a hallgatói létszám kismértékű ingadozása kiadásainkat érdemben nem befolyásolja”.

Az egyetem emellett azzal érvel, hogy az új szabályzatban számos, a hallgatók számára kifejezetten kedvező változtatást hajtottak végre. Az önköltséges hallgatók már korábban is kaphattak támogatást az egyetemtől a Biztos Jövő Ösztöndíjból, és most új ösztöndíjakat is létrehoztak. Az egyetem annyi könnyítést is ad, hogy az önköltséges hallgatóknak a félév elején csak a tandíj 45 százalékát kell befizetniük, a fennmaradó részt pedig félév közepéig kell rendezniük. Azt is közölték:
„A mostani helyzetben is vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy miként tudunk segíteni azoknak a hallgatóknak, akiknek nem volt lehetőségük felkészülni a kedvezményrendszer megváltozásával járó terhekre.”

Az ügyben a portál Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok miniszteri biztosát is megkereste, aki közölte: több hasonló ügyben járt el az elmúlt években, és ha a hallgatók megkeresik, ezt az ügyet is kivizsgálja.

Egy kedvezményt töröltek el

A Budapesti Gazdasági Egyetem a cikk megjelenése után közölte: „A cikkben megjelentekkel ellentétben a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) a hallgatókkal érvényben lévő szerződését nem módosította, az abban meghatározott önköltségi díj továbbra is érvényes a hallgatók tanulmányai végéig. Az elmúlt években a BGE igyekezett könnyíteni a hallgatók terhein, ezért a szabályozási környezet adottságait kihasználva korábban kedvezményt adtunk az önköltségre vonatkozóan a gyakorlati félév alatt. A most bevezetett új Hallgatói Követelményrendszer (HKR) a korábbi önköltségre vonatkozó általános kedvezményt törölte el. Fontos kiemelni azonban, hogy a kedvezményt rászorultsági alapon továbbra is lehet igényelni, illetve az új HKR arról is rendelkezik, hogy hallgatóinkat a továbbiakban bővülő ösztöndíjlehetőségekkel segítjük. Emellett az Egyetem – ahogy ezt hallgatói felé is jelezte - vállalja, hogy az eddig beérkezett és az esetleges további visszajelzések alapján még e tanév elején létrehozza azokat a megoldásokat, amelyek a szabályzatváltozás által érintett hallgatóink számára megkönnyítik tanulmányaik sikeres folytatását.” 

Szerző
Frissítve: 2018.08.30. 12:03

Elszámolt telepfelszámolás

Publikálás dátuma
2018.08.30. 07:30

Fotó: Németh András Péter
A kormány szerint csökkent a szegregátumok száma, a szakértő szerint azonban csak az új módszertan javított a statisztikán, a gettósodás még csak nem is lassult.
– Nem csökken, sőt, inkább nő a gettósodó településrészek száma az országban

– állítja tapasztalati alapon Berki Judit szociálpolitikus.

Szerinte minden erőfeszítés és uniós pályázat ellenére nagyon sok településen emelkednek a szegénységi kockázati mutatók, mert nincs állandó háziorvos, hiányoznak az iskolai szaktanárok, sorra zárnak be a boltok, postahivatalok. A Bátonyterenyei Tanoda és a regionális tanoda hálózat szakmai vezetője – aki 2002 és 2004 között a romaügyekért felelős államtitkárságot is vezette –, most szűkebb térségét, Nógrád megyét hozza példának, ahol leépültek ezek a szolgáltatások, egyre romlik a falvakban élők esélye a középfokú oktatás elérésére, s így később a munkaerőpiaci elhelyezkedésükre, egészségük megőrzésére. Mindez pedig ugyanúgy befolyásolja egy település vagy településrész lakóinak felzárkózását, mint a lakásaik minősége vagy a megélhetésüket biztosító pénz nagysága. Ezt már a kormány is felismerte, ezért ezeknek a kérdéseknek egy részét próbálja komplex programok indításával orvosolni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lapunknak készített visszatekintése szerint 2011-ben 8 helyszínen indult modellprogram a gettók eltüntetésére, 2012 és 2014 között pedig összesen 55 komplex telep-program valósult meg 67 szegregátumban. 2016 augusztusától elindult a komplex telepprogram folytatása, amelyben nagyjából 200 telepet akarnak elérni. A tárca adataiból is az derül ki, hogy a fejlesztési ügynökség 2010-es felmérésének adatait felhasználó, 2015 őszén elfogadott és 2020-ig szóló nemzeti telepfelszámolási stratégiában szereplő 2633 gettóból nem tűnt el majdnem 250 szegregátum. Márpedig idén márciusban a Hajdú-Bihar megyei Pocsajon Czibere Károly szociális államtitkár ennyivel kisebb számot mondott, amikor beharangozta az új gettóellenes csomag gyakorlati elindulását. Valójában nem  látványos csökkenésről van szó, hanem egy trükkről: más módszertan alapján született adatokat használnak, mint korábban.
A KSH 2011-es népszámlálása alapján elkészült országos szegregátum adatbázis és térkép 709 településen „csak” 1384, főként romák lakta telepről beszél. (Épp a keleti térség polgármesterei közül azonban többen is kifogásolták lapunknak, hogy a listát és a térképet az ő bevonásuk nélkül állították össze, s az szerintük nem mindig fedi pontosan a tényleges állapotokat.) Van más baj is a kormányzati kommunikációval telepügyben. A minden hetedik szegregátumot érintő programokra a tavasszal 45 milliárd forintot harangozott be a kabinet, bár a humántárca honlapján elérhető hírek egyikében 2016 augusztusában még az szerepel, hogy „91 milliárd forintból folytatódik a komplex telepprogram”. Az összeg tehát két év alatt a felére csökkent, pedig Berki Judit szerint ebben a periódusban szüneteltek az ilyen programok. Idén júliusra ismét összezsugorodott, immár 21,8 milliárdra – az új szociális államtitkár, Fülöp Attila legalábbis a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Porcsalmán ekkora felzárkóztatási összegről beszélt. Jóhiszeműen feltételezzük, hogy nem ugyanazokra a forrásokra utalt a két államtitkár. Amit viszont biztosan tudni lehet: jelenleg a települések mérete alapján három, összesen négy uniós pályázatra lehet jelentkezni a szegregált élethelyzetek és településrészek felszámolására.  A csak a lakásokat, házakat érintő felújítások vagy építkezések nem nyerhetnek, ezeket a terveket a telepen élőket érintő egészségfejlesztő vagy oktató programokkal kell társítani.
A legkisebbek közt eddig 92 település nyert, a városok közt 65. A 3200 fős szabolcsi Bökönyben például két szegregátumot tartanak nyilván, de ezek nem egyforma méretűek. Piskolczi Géza polgármester és munkatársai most azon dolgoznak, hogy ennek ellenére egyforma szolgáltatási csomaghoz juttathassák hozzá a telepeken lakókat. A legfontosabb itt is a szinte lakhatatlan állapotú ingatlanok kiváltása, ezért öt ikerházat építenének, s a tíz, nagyjából 70 négyzetméteres lakásba majd egy bizottság választja ki a leginkább rászoruló családokat. A megye másik végében, a Nyíregyháza és Mátészalka között fekvő Hodászon ennél rosszabb a helyzet, náluk összesen öt gettószerű településrész van. Ezekben az utcákban a cigányok aránya eléri a 70 százalékot is, de Nagy János polgármester elmondása szerint a 3500 hodászi ember fele amúgy is roma. Egy használhatatlanná vált önkormányzati ingatlan helyén terveznek felépíteni öt szociális bérlakást, kettőbe heten-heten, háromba pedig hat-hat fős családok költözhetnek majd. A település vezetője bízik benne, hogy olyanokat választanak ki, akik öt évig gond nélkül tudják fizetni a bérleti díjat és a rezsit. Közösségi házat és úgynevezett „Csillagpontot” is kialakítanak. Utóbbi olyan közösségi teret jelent, ahol nem csak beszélgetni, találkozni tudnak az emberek, hanem például fürdeni és mosni. A lakásgondok annak ellenére égetőek, hogy a CSOK szegényekre kitalált változata sok családot segített hozzá üresen álló ingatlanok megvásárlásához. A hároméves program azonban Hodászon sem az építkezéssel, hanem a kötelező képzésekkel kezdődik.
A gettósodó telepek felszámolásán dolgozó polgármesterek két veszélyforrásra hívták fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy az önkormányzat vezetésével induló projektekkel párhuzamosan sok civil oktatási, felzárkóztatási program is épp most jut hozzá az elnyert uniós pénzekhez. Több párhuzamos képzés indul, ami rontja majd az eredményeket, hisz lesz, aki egyik tanfolyamról megy át a másikba, így egyiket sem tudja komolyan venni. Másrészt sérelmezik, hogy nagyon lecsökkent a településeknek juttatott állami szociális normatíva, amit más forrásból a legtöbb helyen nem tudnak pótolni. Így a legnagyobb szegénységben élőkön alig tudnak segíteni. A felépülő szociális bérlakásokkal kapcsolatban Berki Judit arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a projekt keretében mód lenne használt lakások megvásárlására is, akkor sokkal több család lakásgondjait lehetne megoldani, hiszen a kisebb településeken rengeteg az üres ház. Egy most megépülő új ingatlan árán akár 3-4 család is jobb helyzetbe kerülhetne. Bármilyen megoldásban alakítsanak ki bérlakásokat, a szociálpolitikus szerint a legfontosabb, hogy megfizethető lakbért állapítsanak meg, különben a segítség nem sokat ér.

A negatív mintaprojekt

A telepfelszámolásnak meglehetősen embertelen módját választotta a miskolci önkormányzat, amikor négy évvel ezelőtt megkezdte a diósgyőri városrészben az úgynevezett Számozott utcák hajdani munkáslakásainak kiürítését. Zömmel romák laktak itt, akiknek lejárt bérleti szerződését indoklás nélkül nem hosszabbították meg. Később kiderült: az eldózerolt épületek helyére az új futballstadion parkolóit álmodták. Annak ellenére költöztették ki folyamatosan a családokat, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság kezdeményezésére a bíróság a lakhatás megoldását szolgáló cselekvési terv kidolgozására, és a kilakoltatások felfüggesztésére kötelezte a miskolci önkormányzatot. A Számozott utcákból csak néhány család útja vezetett elfogadható körülmények közé: ők azok a kevesek, akiknek volt nyugdíjuk, vagy állandó jövedelmük, így a város másik pontján is meg tudták fizetni az emeltebb díjú bérlakást. Sokan azonban a nyomor szélére kerültek: a város szélén, a Pingyom, a Lyukóvölgy vagy a Szarkahegy viskóiban találtak menedéket, jellemzően rokonoknál. Az itteni kalyibákban nincs normális fűtés. nincs ivóvíz, sokszor áram sem, ráadásul távol vannak az iskoláktól, óvodától, orvostól. - DOROS JUDIT

Nagy tervek, kis eredmények

A cigánytelepek felszámolása először 2004-ben merült fel, az akkori szocialista-szabad demokrata kormány országosan 460 szegregátumot vett nyilvántartásba. A program 2005-ben indult, a tervek szerint egy év alatt megszüntették volna a telepek 45 százalékát, ám 2008-ig hárommilliárd forintból mindössze kilencet sikerült. Somogyban, ahol cirka hetven péró (sok helyen így hívják a cigánytelepet) lenne érintett, 6,5-7 milliárdra lett volna szükség, de csak a táskai szegregátumban élőkön sikerült segíteni. A Balaton közeli faluban 55 millióból az önkormányzat egy alapítvánnyal közösen tíz roma családnak tudott új otthont biztosítani 2006 karácsonyára. - Ha azt nézzük, hogy 40-45 embert sikerült kihozni a fóliaházakból normális körülmények közé, sikeres volt a projekt – mondta Gadányi István, Táska polgármestere. – Ugyanakkor valódi előrelépést csak az érintettek felénél sikerült elérnünk. Ők azok, akiknek állandó munkájuk lett, s az ingatlanokat is megbecsülik. A telepről az új házakba beköltözők egy része viszont nem változtatott addigi életén, s csakhamar lelakták a házakat. Az új programok ezért tágították a kört: az új lakások mellett egészségügyi, kulturális és gazdasági értelemben is segítik az érintetteket. Kilenc éve már ezen elvek alapján indult újra a romatelep-rehabilitációs program: az országban nyolc településen, köztük a Dráva menti Zákányban, ahol öt házat vásároltak és újítottak fel, emellett tanfolyamokat, közmunka-programot indítottak, s mentor segítette beilleszkedésüket. Miután a projektet sikeresnek ítélték, a helyi közösségekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal összefogva országosan ötvenöt helyen lett folytatása. - VAS ANDRÁS

Kritikus helyzet a sürgősségin - Nemet mondott 112 orvos a Honvédkórházban

Publikálás dátuma
2018.08.30. 06:00

Fotó: Németh András Péter
Szeptembertől meglehetősen nehéz lesz megszervezni a műtéteket a főváros egyik legnagyobb sürgősségi centrumában.
Fölmondták az önkéntes túlmunka szerződéseiket a Honvédkórház aneszteziológus és traumatológus szakorvosai – tudta meg a Népszava. Emiatt a jövő hónaptól nem lesz könnyű megszervezni a műtéteket a budapesti sürgősségi centrumban. Úgy tudjuk: a Honvédkórház menedzsmentje júniusban megvonta az önkéntes túlmunkáért adható juttatást, az érintett orvosok a júliusi fizetési jegyzékükön szembesültek azzal, hogy több tízezer forinttal kevesebbet kaptak a szokásos összegnél. Volt olyan orvos is, akinél ez a differencia elérte a 100 ezer forintot. Információink szerint az érintettek az elmúlt hetekben folyamatosan próbáltak egyeztetni a munkáltatóval, de nem sikerült megállapodniuk, így a túlmunkát érintő fölmondásuk szeptember elsején életbe lép. Ettől a naptól kezdve az orvosok a korábbi heti 60 óra helyett, csak 48 óra munkát végeznek a Honvédkórházban. Az egészségügyben dolgozók normál munkaideje heti 40 óra, a munkáltató további 8 órányi gyógyítást kötelezően elrendelhet, és további 12 órát pedig önként lehet vállalni. Ez utóbbi kereteit általában külön szerződés szabályozza. Miután az állami egészségügyben egyre nagyobb gondot jelent az orvos- és a szakdolgozóhiány, a munkáltatók arra törekednek, és ezt meg is fizetik, hogy embereik ezt az önként vállalható időt is náluk dolgozzák le. Lapunk úgy tudja: a Honvédkórházban az önkéntes túlmunkáért óránként néhány ezer forint „extra bér” járt, de csak a ténylegesen munkával eltöltött időre. Azaz, ha be voltak osztva, de az idejüket nem a műtőben töltötték, akkor nem járt a többlet. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint 112 orvos egységes föllépése bármely kórház ügyeletét, normál működését megroppantaná. Legjobb esetben csak a tervezett műtéteket kell fölfüggeszteni, rosszabb esetben az ügyeleti ellátás is megakadhat. A Népszava információi szerint úgy tűnik: a kórház menedzsmentje az ügyeleti beosztással még csak megbirkózik, de szeptembertől az előre tervezett műtétekből a korábbinál biztosan kevesebb lesz. Azaz szinte valamennyi műtétes szakmában nőnek majd a várólisták. Traumatológust, aneszteziológust nem egyszerű találni, belőlük országszerte hiány van. Például van olyan kis kórház, amely egyetlen nyolc órás ügyeletért hajlandó akár 150 ezer forintot is fizetni traumatológusnak, a külsős, vállalkozási formában kisegítő aneszteziológusoknak pedig évek óta 50-60 ezer forintos óradíjuk van. A Honvédkórház sürgősségi ellátóhelye is gyakran kerül a lapok hasábjaira. Szinte nincs olyan hét, amikor a közösségi portálokon ne akadna olyan poszt, amely arról szól, hogy egy-egy betegnek megint nyolc-tíz órát kellett várakoznia. Most ott is tovább romolhat a helyzet, mert az elmúlt hetekben tízen, az orvosok harmada távozott onnan a túlzott terhelésre hivatkozva. Lapunk a 112 orvos túlmunka-felmondásával kapcsolatban kereste a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályát, egyelőre a türelmünket kérték. Egyebek mellett arról érdeklődtünk: Pontosan milyen összeget vontak el az érintettektől? Milyen megoldást lát a menedzsment a feszültség oldására? Megszűnhet-e szeptember elseje után a főváros sürgősségi, illetve az ügyeleti ellátásban való részvétele a Honvédkórháznak?

Mégis kifizethetik a gáz és közüzemi számláikat a kórházak

Az egészségügyért felelős államtitkár nyomására föloldotta a Magyar Államkincstár az eladósodott kórházak számláinak blokkolását, így ismét fizethetnek a szállítóiknak azok az intézmények is, amelyeknek mostanra már elfogyott egy-egy költséghelyen a keretük – tudta meg a Népszava. Mint arról korábban írtunk: a pénzügyi kormányzat és az ÁSZ megpróbálta megregulázni az intézményeket és megszüntették a kórházak mentességét a szigorú gazdálkodási szabályok alól. Korábban ez a lazítás tette lehetővé az intézményeknek azt, hogy akkor is fizessenek bért és el tudják látni a betegeket, ha az egészségpénztártól kapott ellátmány arra már nem nyújtott fedezetet.  Az ÁSZ viszont az idei évtől ragaszkodott a szigorú szabályhoz, így a kórházak augusztustól nem költhettek volna többet, mint amennyi egy-egy költséghelyen a keretük, akkor sem, ha egyébként lett volna pénzük. A regula miatt augusztusban a kincstár több tucat kórházi számlát stornózott és nem engedte utalni a szállítóiknak járó összeget, az első körben közüzemi díjak, üzemanyag költségek ragadtak be. Úgy tudjuk: az intézmények segélykérő leveleire lépett az egészségügyért felelős államtitkárság és közbenjárásukra  föloldották az utalási tilalmat. Erről néhány kórházat a kincstár már írásban is értesített.

Szerző
Frissítve: 2018.08.30. 06:49