Az utolsó félévre duplázta meg az egyetem a diákok tandíját

Publikálás dátuma
2018.08.30 07:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A nyáron egy szenátusi döntéssel egységesítették a díjakat a Budapesti Gazdasági Egyetemen.
Meglepve értesültek arról a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) hallgatói, hogy az utolsó, gyakorlati félévükben 115 ezer forint helyett 230 ezer forint tandíjat kell fizetniük. A beiratkozásukkor ugyanis a szerződésükben az szerepelt: erre az időszakra csak az önköltség 50 százalékát kell befizetniük – írja az Index. A portál szerint az egyetem időközben megváltoztatta a feltételeket, és a már évek óta az egyetemre járó hallgatók meglepve vették tudomásul, hogy július első napján egy új szerződést töltöttek fel nekik a tanulmányi rendszerbe (Neptun), amely szerint az utolsó félévre is a teljes összeget kell befizetniük. Augusztus 5-én aztán meg is jelent ehhez a 230 ezer forintos befizetendő összegről szóló számla. A változtatás legalább 200 hallgatót érint.

Szenátusi döntés

A portál megkereste az egyetemet, a BGE pedig közölte: az egyetem szenátusa június 29-én – tehát az egyetemi félév legvégén – fogadta el az új Hallgatói Követelményrendszert (HKR), amely július elsején hatályba is lépett. Erről az egyetem szerint különböző fórumokon tájékoztatták is a hallgatókat, a BGE honlapjára felkerült egy kivonatolt tájékoztató az új feltételekről, és az információk megjelentek a kari ügyfélszolgálatok közösségi oldalain is, amelyek a hallgatók számára elérhetőek. Hozzátették, hogy az új hallgatói követelményrendszer szabályozza az önköltség fizetését is, ez a változtatás az egyetem hallgatói önkormányzatával egyeztetve történt. Az új szabályzatból így kikerült az a rendelkezés, amely szerint a gyakorlati félévben csak az önköltség 50 százalékát kell megfizetni. Emiatt a már egyetemre járó hallgatókra is vonatkozik az, hogy minden félévre a teljes önköltséget meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy ilyenkor a hallgatók egy külső cégnél vagy az egyetem valamelyik gyakorlóhelyén töltik a féléves összefüggő szakmai gyakorlatukat. A hallgatókat nemcsak az döbbentette meg, hogy eredeti szerződésük megváltozott. Sokan azt sem értik, miért kell teljes tandíjat fizetniük, ha ezt a félévet lényegében nem az egyetemen töltik. Az egyetem szerint a változást többek közt az indokolta, hogy az önköltségnek összhangban kell lennie azzal az összeggel, amit az állam a nem tandíjas hallgatók tanulmányai után fizet félévenként. Az egyetem fő indoka az, hogy
„mivel az önköltség az intézmény működéséhez, fenntartásához való hozzájárulás a hallgató részéről, ennek összege nem kerülhet az alapján meghatározásra, hogy a hallgató az adott félévben mennyi időt tölt az intézményben.”
A sajtóiroda válasza szerint az egyetem működési költségeinek zöme állandó jellegű, úgy fogalmaztak, hogy
„a hallgatói létszám kismértékű ingadozása kiadásainkat érdemben nem befolyásolja”.
Az egyetem emellett azzal érvel, hogy az új szabályzatban számos, a hallgatók számára kifejezetten kedvező változtatást hajtottak végre. Az önköltséges hallgatók már korábban is kaphattak támogatást az egyetemtől a Biztos Jövő Ösztöndíjból, és most új ösztöndíjakat is létrehoztak. Az egyetem annyi könnyítést is ad, hogy az önköltséges hallgatóknak a félév elején csak a tandíj 45 százalékát kell befizetniük, a fennmaradó részt pedig félév közepéig kell rendezniük. Azt is közölték:
„A mostani helyzetben is vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy miként tudunk segíteni azoknak a hallgatóknak, akiknek nem volt lehetőségük felkészülni a kedvezményrendszer megváltozásával járó terhekre.”
Az ügyben a portál Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok miniszteri biztosát is megkereste, aki közölte: több hasonló ügyben járt el az elmúlt években, és ha a hallgatók megkeresik, ezt az ügyet is kivizsgálja.

Egy kedvezményt töröltek el

A Budapesti Gazdasági Egyetem a cikk megjelenése után közölte: „A cikkben megjelentekkel ellentétben a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) a hallgatókkal érvényben lévő szerződését nem módosította, az abban meghatározott önköltségi díj továbbra is érvényes a hallgatók tanulmányai végéig. Az elmúlt években a BGE igyekezett könnyíteni a hallgatók terhein, ezért a szabályozási környezet adottságait kihasználva korábban kedvezményt adtunk az önköltségre vonatkozóan a gyakorlati félév alatt. A most bevezetett új Hallgatói Követelményrendszer (HKR) a korábbi önköltségre vonatkozó általános kedvezményt törölte el. Fontos kiemelni azonban, hogy a kedvezményt rászorultsági alapon továbbra is lehet igényelni, illetve az új HKR arról is rendelkezik, hogy hallgatóinkat a továbbiakban bővülő ösztöndíjlehetőségekkel segítjük. Emellett az Egyetem – ahogy ezt hallgatói felé is jelezte - vállalja, hogy az eddig beérkezett és az esetleges további visszajelzések alapján még e tanév elején létrehozza azokat a megoldásokat, amelyek a szabályzatváltozás által érintett hallgatóink számára megkönnyítik tanulmányaik sikeres folytatását.” 

2018.08.30 07:57
Frissítve: 2018.08.30 12:03

Komjáthi Imre: Azt hittem, felrobbanok!

Publikálás dátuma
2018.12.09 19:18

Fotó: /
Az MSZP alelnöke nem bán semmit, és a főnökieknél becsületesebb rendőrökről beszél. Az elemző szerint megeshet, hogy a hatalom meghátrál.
Semmit sem bántam meg, soha nem voltam jobban – jelentette ki a Népszavának Komjáthi Imre. Az MSZP alelnöke a szombati rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba. Komjáthi lapunknak leszögezte, nem tervezte meg előre akcióját. – Azt vártam, hogy a szakszervezetek részéről történik majd valami. Ugyanis az összes tüntetésre való felhívás arról szólt, hogy a Kossuth térre vonulunk majd. Erre péntek éjszaka jött a hír a lezárásról, biztos voltam benne, hogy csak azért is bemegyünk – mondta az ellenzéki politikus. Ott álltam a színpad mögött – folytatta Komjáthi -, majd megint elhangzott, hogy menjünk haza békével. – Azt hittem felrobbanok, éreztem, hogy muszáj tennem valamit. A szocialista politikus most fájdalomcsillapítókat szed, egy hétig pedig injekcióznia kell magát, hogy megelőzze a vérömleny kialakulását. – Ez nem számít, a fontos, hogy mi történik majd az útlezárásokon és a tiltakozásokon. Ha sikerült lelket öntenem a résztvevőkbe, akkor megérte az egész. Még szombat este kiadott egy közleményt a BRFK, amelyben hangsúlyozták, hogy „Komjáthi Imrét nem rendőrök teperték földre, vele szemben rendőri intézkedés nem történt”. – Értem a rendőrség aggályait, attól félnek, hogy külföldön is hír lesz egy ellenzéki politikus sérülése. Nem vagyok jogász, nem tudom mi a rendőri intézkedés, de az, hogy egy hatos rendőrsorfal tolja ki a tömeget a térről, szerintem annak számít – reagált Komjáthi. A politikus szerint az esetről készült felvételek azt már nem mutatták, amikor a baj történt. Komjáthi ugyanis azt állítja, az erősítésként érkező készenléti rendőrök nyomták meg erősen a tömeget és ekkor tolták rá az ő lábát is egy kőkockára. Amikor viszont szólt, hogy baj van, akkor a rendőrsor elején álló fiatalabb egyenruhások enyhítettek a nyomáson és megvárták, amíg kiemelik a tömegből. – Ők becsületesebbek voltak, mint akik ezt a közleményt kiadták – fogalmazott az ellenzéki politikus. 

Előremutató volt, hogy a szakszervezetek és a pártok közösen tüntettek, sikeres akció volt – vont mérleget a szombati tüntetésről Reiner Roland, az Integrity Lab intézet alapítója. Szerint a sikerben szerepe volt annak is, hogy egy jól megragadható rabszolgatörvény megnevezéssel fókuszálhatták a felháborodást. Az sem mellékes, hogy a parlamenti vitában az ellenzék egységesen dolgozott együtt. Látható – mondta az elemző –, hogy a Fidesz magához képest kevésbé következetesen kommunikál a törvényről, az elmúlt egy hétben úgy tűnt, hogy enyhítenek, majd, hogy szigorítanak rajta. – Ha pedig valóban jönnek további tiltakozások, útlezárás, sztrájk, akkor nem tartom kizártnak, hogy végül idén meghátrál a kormány, és legfeljebb jövőre hozza vissza a törvényt, más formában – vélekedett a szakértő.

2018.12.09 19:18
Frissítve: 2018.12.09 19:41

Viharos szél és ónos eső - cudar egy nap lesz a hétfő

Publikálás dátuma
2018.12.09 16:29

Fotó: /
Nem szépen közeleg a tél.
Hajnalban ónos eső áztathatja az ország észak-keleti részét, de ha abba marad, akkor sem lesz sok ok az örömre. Az ország északnyugati, illetve délkeleti tengelyében helyenként viharos szél nyargal, sebessége óránként mintegy 55-65 kilométer lesz, és széllökések súlyosbítják a helyzetet.
2018.12.09 16:29