Az utolsó félévre duplázta meg az egyetem a diákok tandíját

Publikálás dátuma
2018.08.30 07:57
Illusztráció
Shutterstock
A nyáron egy szenátusi döntéssel egységesítették a díjakat a Budapesti Gazdasági Egyetemen.
Meglepve értesültek arról a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) hallgatói, hogy az utolsó, gyakorlati félévükben 115 ezer forint helyett 230 ezer forint tandíjat kell fizetniük. A beiratkozásukkor ugyanis a szerződésükben az szerepelt: erre az időszakra csak az önköltség 50 százalékát kell befizetniük – írja az Index. A portál szerint az egyetem időközben megváltoztatta a feltételeket, és a már évek óta az egyetemre járó hallgatók meglepve vették tudomásul, hogy július első napján egy új szerződést töltöttek fel nekik a tanulmányi rendszerbe (Neptun), amely szerint az utolsó félévre is a teljes összeget kell befizetniük. Augusztus 5-én aztán meg is jelent ehhez a 230 ezer forintos befizetendő összegről szóló számla. A változtatás legalább 200 hallgatót érint.

Szenátusi döntés

A portál megkereste az egyetemet, a BGE pedig közölte: az egyetem szenátusa június 29-én – tehát az egyetemi félév legvégén – fogadta el az új Hallgatói Követelményrendszert (HKR), amely július elsején hatályba is lépett. Erről az egyetem szerint különböző fórumokon tájékoztatták is a hallgatókat, a BGE honlapjára felkerült egy kivonatolt tájékoztató az új feltételekről, és az információk megjelentek a kari ügyfélszolgálatok közösségi oldalain is, amelyek a hallgatók számára elérhetőek. Hozzátették, hogy az új hallgatói követelményrendszer szabályozza az önköltség fizetését is, ez a változtatás az egyetem hallgatói önkormányzatával egyeztetve történt. Az új szabályzatból így kikerült az a rendelkezés, amely szerint a gyakorlati félévben csak az önköltség 50 százalékát kell megfizetni. Emiatt a már egyetemre járó hallgatókra is vonatkozik az, hogy minden félévre a teljes önköltséget meg kell fizetni, függetlenül attól, hogy ilyenkor a hallgatók egy külső cégnél vagy az egyetem valamelyik gyakorlóhelyén töltik a féléves összefüggő szakmai gyakorlatukat. A hallgatókat nemcsak az döbbentette meg, hogy eredeti szerződésük megváltozott. Sokan azt sem értik, miért kell teljes tandíjat fizetniük, ha ezt a félévet lényegében nem az egyetemen töltik. Az egyetem szerint a változást többek közt az indokolta, hogy az önköltségnek összhangban kell lennie azzal az összeggel, amit az állam a nem tandíjas hallgatók tanulmányai után fizet félévenként. Az egyetem fő indoka az, hogy
„mivel az önköltség az intézmény működéséhez, fenntartásához való hozzájárulás a hallgató részéről, ennek összege nem kerülhet az alapján meghatározásra, hogy a hallgató az adott félévben mennyi időt tölt az intézményben.”
A sajtóiroda válasza szerint az egyetem működési költségeinek zöme állandó jellegű, úgy fogalmaztak, hogy
„a hallgatói létszám kismértékű ingadozása kiadásainkat érdemben nem befolyásolja”.
Az egyetem emellett azzal érvel, hogy az új szabályzatban számos, a hallgatók számára kifejezetten kedvező változtatást hajtottak végre. Az önköltséges hallgatók már korábban is kaphattak támogatást az egyetemtől a Biztos Jövő Ösztöndíjból, és most új ösztöndíjakat is létrehoztak. Az egyetem annyi könnyítést is ad, hogy az önköltséges hallgatóknak a félév elején csak a tandíj 45 százalékát kell befizetniük, a fennmaradó részt pedig félév közepéig kell rendezniük. Azt is közölték:
„A mostani helyzetben is vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy miként tudunk segíteni azoknak a hallgatóknak, akiknek nem volt lehetőségük felkészülni a kedvezményrendszer megváltozásával járó terhekre.”
Az ügyben a portál Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok miniszteri biztosát is megkereste, aki közölte: több hasonló ügyben járt el az elmúlt években, és ha a hallgatók megkeresik, ezt az ügyet is kivizsgálja.

Egy kedvezményt töröltek el

A Budapesti Gazdasági Egyetem a cikk megjelenése után közölte: „A cikkben megjelentekkel ellentétben a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) a hallgatókkal érvényben lévő szerződését nem módosította, az abban meghatározott önköltségi díj továbbra is érvényes a hallgatók tanulmányai végéig. Az elmúlt években a BGE igyekezett könnyíteni a hallgatók terhein, ezért a szabályozási környezet adottságait kihasználva korábban kedvezményt adtunk az önköltségre vonatkozóan a gyakorlati félév alatt. A most bevezetett új Hallgatói Követelményrendszer (HKR) a korábbi önköltségre vonatkozó általános kedvezményt törölte el. Fontos kiemelni azonban, hogy a kedvezményt rászorultsági alapon továbbra is lehet igényelni, illetve az új HKR arról is rendelkezik, hogy hallgatóinkat a továbbiakban bővülő ösztöndíjlehetőségekkel segítjük. Emellett az Egyetem – ahogy ezt hallgatói felé is jelezte - vállalja, hogy az eddig beérkezett és az esetleges további visszajelzések alapján még e tanév elején létrehozza azokat a megoldásokat, amelyek a szabályzatváltozás által érintett hallgatóink számára megkönnyítik tanulmányaik sikeres folytatását.” 

Frissítve: 2018.08.30 12:03

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.