„Kajakra adom, ha megsiratsz” – ki érti a mai szlenget?

Az argót fiatalok és idősek is egyaránt használják, azonban rohamos változása miatt kommunikációs szakadék jöhet létre.

„Csákány! Nagyon fain az új képed a Fácsén! Dzsalok blázért a trafikba. Zsír. Az estét szkippelem. De a tegnap nagyon kúl volt, tudod, yolo.” Valószínűleg sokan nem értik, mit jelentenek ezek a mondatok, pedig biztosan mindenki hallott már ehhez hasonlót beszédet.

Bár mindenki használ szlenget, sokaknak fogalmuk sincs, hogy az éppen kimondott szó része annak. Mindig újabb és újabb kifejezések bukkannak fel a hétköznapi nyelvben, amely leggyorsabban a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében változik. A szleng terjedésében a közösségi média játssza a legnagyobb szerepet.

Manapság nagy divat a tizenévesek körében a videobloggerek (vloggerek) követése, akár Youtube-on, akár a közösségi hálón (Instagram, Facebook, Twitter). A tini korosztály elsősorban az ő nyelvezetüket veszi át, ugyanis a vloggerek sajátos szavajárásaikat beépítik megjelenésükbe, ezt pedig a környezetük nagyjából két-három hét alatt veszi át. Mivel a szülők nem nagyon követik ezeket a „celebeket”, így sokszor a gyermekük beszédét sem értik.

„Amikor beszélgetünk a barátnőmmel, és a szüleink vagy a tanáraink hallják, fontos, hogy ne nagyon értsék azt, amit mondunk. Persze, ha kérik, szívesen elmagyarázzuk a szavak jelentését” – mondta lapunknak egy 14 éves kamaszlány.

Azt, hogy a felnőttekkel szemben nem engedik meg maguknak ezt a beszédstílust, egy középiskolai magyartanártól tudjuk: – Tapasztalataim szerint tudnak disztingválni, nem jellemző, hogy a szleng dominálna. A kötetlenebb beszélgetésben persze előfordulnak olyan kifejezések, mint például valaki jár valakivel, kockának nevezik egymást, kajálnak és nem esznek – mesélte Nyuzó Béla, a Makói József Attila Gimnázium pedagógusa.

– Ami a kamaszok nyelvhasználatát illeti, én inkább azt tapasztalom, hogy sok szó és kifejezés kezd eltűnni a szókincsükből. Ennek valószínűleg az az oka, hogy alig olvasnak nyomtatott könyveket, az interneten pedig ritkán fordulnak elő olyan szavak, kifejezések, amelyek régről származnak, például monumentális, tehetős ember, bekötik valakinek a fejét, kolosszális, kopja – hirtelen az elmúlt pár évből ezek jutottak eszembe, amiket magyarázni kellett. Ami feltűnő, hogy kezd eltűnni a -ban, -ben rag, felváltja a -ba, -be. A rövidítések jellemzik legjobban a kamaszok nyelvét, de ez inkább az ifjúsági nyelvváltozat sajátja, nem a szlengé. Ezzel a felnőttek is egyre inkább élnek, hogy fiatalabbnak látsszanak – folytatja a magyartanár.

A szleng is elavulhat. Az idősebbek még a régi szófordulatokat alkalmazzák inkább, ezért a fiatal generáció és köztük kialakulhat egy kommunikációs szakadék, ugyanis egyre kevésbé értik egymás beszédét. Míg az idősebb nemzedék „csipáz” valamit vagy valakit, addig a fiatalabbak „adják” azt; az idősebbek „bepuszilták” az ételt, míg a fiatalabbak „bedobták”.

Az internetes szleng leginkább a rövidítések miatt jött létre, mert az emberek meg szeretnék spórolni a billentyűleütések számát. A fiatalabb korosztály az angol szlengből is vesz át kifejezéseket, amiket lerövidít (ilyen például a LOL, mely a „lots of laugh” rövidítése, jelentése: sok nevetés; illetve a jó8 is hasonló, ebben a kifejezésben az angol és a magyar keveredik. A 8-as szám angolul „eight”, melyet „éjt”-nek ejtenek.)

Az illem és a szlenges nyelvhasználat gyakran szöges ellentétben állnak egymással. Sokan nem szeretnének rossz pontot szerezni azzal, hogy egy kollégájukkal való beszélgetésben a főnöküket főmuftinak, vagy górénak nevezik, miközben ő ott áll a hátuk mögött. Ha egy színházi előadásra, vagy fontos eseményre megyünk, nemcsak öltözködésünket változtatjuk meg, hanem beszédünket is. Azaz miközben a szleng a hétköznapi megszokott élet része, jobb, ha óvatosan bánunk vele.