Gyanúsított lett Netanjahu felesége

Publikálás dátuma
2018.08.30. 21:36
Sara és Benjamin Netanjahu
Fotó: Michael Kappeler / AFP/DPA
Férjéhez, az izraeli miniszterelnökhöz hasonlóan Sara Netanjahut is korrupcióval gyanúsítják a hatóságok.
Sara Netanjahu ellen is eljárás indult a Bezeq távközlési vállalattal kapcsolatos korrupciós ügyben - jelentette az izraeli tízes tévéhíradó csütörtök este.  A rendőrség képviselője szerint a Netanjahu házaspár tisztában volt lépései pénzügyi vonatkozásaival, amikor előnyben részesítette Saul Elovicsot, a Bezeq többségi részvényesét, cserébe a birtokában lévő, Walla nevű internetes újság számukra kedvező tudósításaiért.
A Sara Netanjahu elleni nyomozást a rendőrség ezt azzal támasztja alá, hogy mind a Netanjahu család tagjai, mind Saul Elovics és felesége tudatában volt cselekedetei jelentésének.    Uri Kanar főfelügyelő ezt Irisz Elovics ügyvédjének kérdéseire válaszolva jelentette be, amikor az ügyvéd megkérdezte, hogy vajon Sara Netanjahu tudta-e, hogy a Bezeq vállalat számára előnyös döntések születnek, cserébe a számára kedvező tájékoztatásért.
 A Netanjahu házaspár ügyvédjének válasza szerint a kormányfő és családtagjai nem követtek el törvénysértést, ellentétben a rendőrség álláspontjával.  A négyezres aktának nevezett, a Bezeq távközlési vállalat korrupciós ügyletét tartalmazó nyomozásban azzal vádolják Benjámin Netanjahut, hogy 2017-ig, miniszterelnökként, amikor a médiaügyi minisztériumot is vezette, azért hozott a közérdekkel ellentétes, a Bezeqnek kedvező döntéseket, hogy cserébe a vállalat tulajdonában álló, népszerű Walla honlapon kedvezőbb színben tüntessék föl a Netanjahu házaspárt. Emellett a cég számára előnyös döntéseket hozott az után is, hogy Saul Elovics főrészvényessel ápolt baráti kapcsolatai miatt ettől kifejezetten eltiltotta a legfőbb ügyész - írja az MTI.
Szerző

Katonai támogatást ígért a brit miniszterelnök Nigériának

Publikálás dátuma
2018.08.30. 17:33
Theresa May brit miniszterelnök
Fotó: NIC BOTHMA / AFP
A kereskedelmi kapcsolatok erősítését célzó tárgyalás többek közt a Boko Haram elleni határozott fellépésről szóló megegyezéssel ért véget.
Az Egyesült Királyság növeli a Nigériának nyújtott katonai támogatást, jelentette Theresa May brit miniszterelnök Muhammadu Buhari nigériai elnökkel folytatott megbeszélése után - írja az Euronews. A terrorizmus, és főleg a nyugat-afrikai országban aktív Boko Haram elleni harc központi kérdés volt a tárgyaláson, melyen
a két ország olyan katonai és biztonsági együttműködésről írt alá megállapodást, melynek része a nigériai katonák képzése, valamint az embercsempészet és a kalózok elleni harc is.

De szóba került a Niger és Nigéria között határ megerősítése, valamint a modern rabszolgaság megállítása - ez utóbbi áldozatainak megsegítésére 10,5 millió fontot szán a brit kormány.
May azt is bejelentette, hogy felállít egy egységet, amely segít a Nigériából ellopott és Nagy-Britanniába menekített vagyon felkutatásában, majd visszajuttatásában.
Nigéria az Egyesült Királyság második legnagyobb kereskedelmi partnere az afrikai kontinensen. May végéhez közeledő, háromnapos afrikai útjának célja, hogy a Brexit utáni új gazdasági-kereskedelmi lehetőségeket keresse. Dél-Afrikában azt hangoztatta:
May azt szeretné, ha 2022-re az Egyesült Királyság lenne a legnagyobb befektető a kontinensen.

A brit kormányfő a Dél-afrikai Köztársaság és Nigéria után Kenyában folytatja útját.
Szerző

Washington keményen belenyúl a román belpolitikába

Publikálás dátuma
2018.08.30. 17:16

Fotó: PETER FOLEY / AFP
A korrupcióellenes harc ürügyén folyó romániai politikai csatározásba már Donald Trump jogászcsapatának vezetője is beleszólt, mint kiderült, nem kis pénz ellenében. Washington hivatalos álláspontja viszont teljesen más.
Az Unió soros elnökségének átvételére készülő Romániát egyre inkább eluralja a politikai abszurd. A mindennapokat mélyen meghatározó korrupcióellenes harc ugyan már másfél évtizede teljes gőzzel dübörög, de ettől egyelőre Románia nem tisztább, csupán megosztottabb lett. A jelenleg hatalmon lévő, a nagyközönség szemében a korrupciót megtestesítő baloldal, mindenekelőtt a nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a napokban váratlan segítséget kapott Washingtonból. Ez nem mindennapi dolog, mert általában a nyugat, beleértve az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, illetve annak nyugati tagországait, eddig minden esetben a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), illetve annak nemrég leváltott vezetője, Laura Codruta Kövesi mellett álltak ki, és aggodalmukat fejezték ki a PSD kormányzat által kezdeményezett igazságügyi reform miatt.  Hiába derült ki, hogy a DNA a titkosszolgálatokkal titkos protokollok alapján dolgozott, hiába egyértelmű, hogy az igazságügyi törvényeken és eljáráson valóban módosítani kell - uniós jogharmonizációs kényszer, valamint alkotmánybírósági döntés teszi ezt szükségessé –, maga a tény, hogy a kormánypárt elnöke, Liviu Dragnea korrupció miatt felfüggesztett börtönbüntetését tölti és egy másik eljárás is folyamatban van ellene, hiteltelenné tesz mindent, amit az emberi jogokra és a jogállamra  hivatkozva a kormánypárt hangoztat. És nem utolsó sorban azt a tüntetők és az ellenzék által is hangoztatott variációt erősíti kifelé is, hogy a román igazságügyi reform elsődleges célja nem más, mint megmenteni Dragneat az újabb börtönbüntetéstől. Rudolf Giuliani levele, amelyet Klaus Johannis román államfőhöz, Viorica Dancila miniszterelnökhöz, valamint Calin Popescu Tariceanu szenátusi és Liviu Dragnea képviselőházi házelnökhöz címzett, mennyei mannaként jött a kormánypártok és főképp Dragnea számára. Donald Trump amerikai elnök jogászcsapatának vezetője ugyanis a korrupcióellenes harc és a DNA túlkapásaira figyelmeztette Románia négy legfőbb tisztségviselőjét és többek között amnesztiát javasolt azoknak a személyeknek, akiket a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az ügyészség, illetve a DNA titkos megállapodásai alapján ítéltek el. New York korábbi polgármesterének megszólalása többszörösen gyanút keltett, hiszen azon túlmenően, hogy szöges ellentétben áll az eddig ismert hivatalos amerikai állásponttal, konkrétan azt mondta ki, amit még a PSD sem mert megtenni eddig: semmisítsék meg a korábbi ítéleteket, vagyis kapjon amnesztiát a PSD több vezető politikusa. Nem véletlen, hogy a bukaresti amerikai nagykövetség azonnal reagált, jelezve, hogy „az Egyesült Államok kormánya nem kommentálja az amerikai állampolgárságú magánszemélyek véleményét, Washingtont továbbra is aggasztják a büntető törvénykönyvek módosításai”. A képviselet szóvivője a román sajtónak nyilatkozva emlékeztetett arra a közös deklarációra, amelyet az amerikai nagykövetség és Románia fő európai partnerei adtak ki június 28-án a román igazságügyi törvények módosítása és Kövesi leváltása kérdésében. Ennek lényege az volt, hogy az aláírók aggódnak a román korrupcióellenes harc akadályoztatása és az igazságszolgáltatás függetlensége miatt. Giuliani levele az amerikai média figyelmét is felkeltette. A New York Timesnak és a Politiconak válaszolva a volt New York-i polgármester kénytelen volt beismerni, hogy valóban anyagi ellenszolgáltatásért írta aggódó sorait a román hivatalosságoknak. Megbízója a Freeh Group International Solutions tanácsadó cég volt, de hogy a cég kinek a megbízásából járt el, az egyelőre nem derült ki, mint ahogy az sem, hogy mekkora összegért jegyezte a levelet Giuliani. Ő azonban közölte, megnyilvánulásának nincs köze az amerikai kormányhoz és a hivatalos washingtoni állásponthoz, annak dacára, hogy Donald Trump személyes ügyvédje. Azt állította, független ügyvédként és tanácsadóként több országban végez tanácsadói biztonsági, jogalkalmazási illetve terrorizmussal kapcsolatos kérdésekben. Giuliani lépése több okból is nagy port kavart és nagy figyelmet keltett. Egyszerre igazolta a Trump körüli külpolitikai káoszt, valamint környezetének hiányosságait. Ugyanakkor a román politika kapcsán teljesen előzmény nélküli amerikai álláspontot jelentett. Közismert, hogy az amerikai kormányzatok, függetlenül színezetüktől, általában nem a román baloldallal szimpatizálnak – azzal csak hivatalból együttműködnek -, és évek óta mindig, következetesen a Korrupcióellenes Ügyészség mellett álltak. Romániában anekdota szintjén - de vélhetően nem alaptalanul - az a mondás kering, hogy az ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség valamint a velük szorosan együttműködő titkosszolgálat először az amerikai nagykövetséggel egyeztet, csak utána a román politikai élet szereplőivel. A bukaresti politikai döntéshozatal pedig szorosabban van bekötve Washingtonba, mint Brüsszelbe, amióta a deveselui amerikai rakétabázis építése megkezdődött és nőtt az amerikai katonai jelenlét a Fekete Tenger melletti amerikai katonai bázison, Mihai Kogalniceanun. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Giuliani beismerése után egy órás megbeszélést folytatott Hans Klemm amerikai bukaresti nagykövet és Livu Dragnea PSD elnök, de részleteiről nem közöltek semmit.

Nem vicc

Hogy mennyire abszurd a román politikai vagdalkozás, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy Giuliani levele előtt, az erőszakosan szétvert bukaresti kormányellenes tüntetések után, Liviu Dragnea azzal állt elő, hogy Soros György bérgyilkossal akarta őt eltétetni láb alól. Klaus Johannis államfő pedig a sertéspestis vészes terjedéséért elsősorban a kormányt hibáztatta. „Az igazságszolgáltatással háborúskodó kormány elfelejtett megküzdeni az afrikai sertéspestissel” – mondta a román elnök. 

Szerző