Krízis: mégiscsak felmondtak az orvosok a sürgősségin

Publikálás dátuma
2018.08.31. 19:42

Fotó: Róka László / MTI
Gyors cáfolatot kapott a Honvédelmi Minisztérium, amely a Honvédkórházban kialakult vészhelyzetet próbálta eltagadni. Lemondott Zacher Gábor, a kórház sürgősségi- , valamint Gáspár Szabolcs, a traumatológiai osztály vezetője is.
Kritikus a helyzet a sürgősségin – írta lapunk csütörtökön, miután úgy értesültünk, hogy a Honvédkórház sürgősségi ellátóhelyén az elmúlt időszakban tízen mondtak fel túlzott terhelésre hivatkozva. Az intézmény fenntartója, a Honvédelmi Minisztérium cikkünkre reagálva még tegnap közleményt adott ki, amiben az állt: A kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem. Ezek után pénteken beadta felmondását Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője, és – mint azt a hvg.hu megírta – döntését azzal indokolta: az a személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette, az elmúlt időszakban 9 orvos adta be felmondását. 
„Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam. Hatalmas terhelés nehezedett a sürgősségi osztályra, leamortizálódott a felszerelés, olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimumfeltételek 60 százalékával egy centrum nem tud felelősséget vállalni ”

– fogalmazott a hvg.hu-nak Zacher Gábor, aki jelezte, két hónapos felmondási ideje október végén jár le, addig ellátja feladatát. Zacher felmondását megelőzően Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a kialakult helyzetről soron kívüli egyeztetést kezdeményezett a kórház vezetésével. Levelében a szakszervezeti vezető a kórházi főigazgatót, Kun Szabó István vezérőrnagyot emlékeztette arra: a legutolsó tájékoztatóján ő maga közölte, hogy a II. számú telephely radiológiai osztályát bezárták és az ott dolgozókat átirányították az I. telephelyre. Azt pedig mind a mai napig nem tudni, hogy a II. telephelyen működő közel 800-1000 ágyas kórház milyen módon jut radiológiai ellátáshoz. A sürgősségi osztályon kialakult krízis csak a jéghegy csúcsa. Érdemes felidézni: csütörtöki cikkünkben arról is, írtunk: a Honvédkórház orvosainak sokasága mondta fel az önkéntes túlmunka szerződéseit. (Korábban azt írtuk, hogy 112 orvos mondta fel a szerződést, de a friss információk szerint ezt végül „csak” 42-en tették meg.) Csütörtökön ugyanakkor egy szakmai konferencián Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár már árnyaltabban fogalmazott, amikor a Honvédkórházban kialakult helyzetről kérdezte őt az intézmény egyik orvosa. Az államtitkár elmondta: hogy a sürgősségi rendszer átalakításán dolgozó munkacsoport az „asztal közepére tette” a Honvédkórház ügyét, azt vizsgálva, miként tudnak ellátásszervezéssel szakmai segítséget nyújtani a probléma megoldásában. Az önkéntes túlmunkát felmondókkal kapcsolatban a politikus úgy vélte, nem szerkezeti problémáról van szó, ebben az esetben a munkáltató, és a dolgozók közötti megegyezésre van szükség. Úgy tűnik az egyezkedés nem megy simán, mert pénteken miután Zacher Gábor fölmondott, Gáspár Szabolcs, a traumatológiai osztályvezetője pedig a vezető megbízatását adta vissza. A kórházvezetői a pénteki parancsnoki megbeszélésen jelentést kértek heti bontásban a sürgősségi centrum beteg számáról, a rendkívüli eseményekről, a felmondásokról, eszközhiányról.  A parancsnoki értekezleten Zacher Gábor jelezte, hogy valótlannak és igazságtalanak tartja a HM csütörtöki, lapunk cikkére kiadott nyilatkozatát, közölte azt is, hogy elmegy. Aztán fölállt és távozott az értekezletről is. A Népszavának a szakdolgozók is jelezték, hogy az önként vállalt túlmunka elszámolásokkal ők is hasonló cipőben járnak, mint az orvosok. Nehéz követni az elszámolást, az önkéntes túlmunka díjakat nem a havi fizetéssel, hanem három-, hat hónap átlagában számolják ki és fizetik.

Mennyit keresnek az aneszteziológusok?

Erős izgalmat váltott ki az érdekeltek egy részében csütörtöki közlésünk, hogy aneszteziológusok akár 60 ezer forintot is ki kell fizetniük a kórházaknak egy órára, ha megszorulnak, mert nincs szakemberük. Sokan üzenték, hogy szívesen vállalnak ennyiért feladatot. Volt olyan vállalkozó is aki kifejezetten tagadta, hogy ennyit kaphatnának az érdekeltek. Névvel, papírral dokumentált adatot senki sem szolgáltat, a piac pedig tökéletesen áttekinthetetlen. A kórházvezetők leginkább abban érdekeltek, hogy ne ismerjék el, hogy mennyire szorult helyzetben vannak, és ne nyilatkozzanak olyat, hogy maguk adjanak érveket saját munkatársaik bérharcához. A kormányzatnak szintén nem érdeke feltárni ezt a helyzetet, mert akkor nyilvánvalóvá válna, hogy mennyire hajszálon függ a rendszer működőképessége. És azt is könnyen beláthatjuk, hogy azoknak, akik tényleg el tudnak érni ilyen árakat a piacon ugyancsak nem érdekük, hogy nyilvánosan gyűjtsenek irigyeket a kollégáik körében. Mi a reklamálók jelentkezése után ismét körbekérdeztünk: volt aki megerősítette a 60 ezer forintos óradíjat, volt aki szerint ez nem óránként, hanem műszakonként értendő. Mások a 60 ezer forintot egy műszakra nevetséges összegnek ítélték.

Szerző
Frissítve: 2018.09.01. 07:17

Iskolát is fizet az állam, csak jöjjön a BMW!

Publikálás dátuma
2018.08.31. 19:30

Fotó: Konyhás István
Alaposan kistafírozza Debrecen a BMW-gyárat. Nemcsak a gyár működéséhez szükséges négyszáz hektáros telket vásárolja meg és közművesíti állami hitelgaranciával 44 milliárd forintból – a terület később, egyelőre ma még ismeretlen feltétekkel kerülhet majd a német autóipari céghez –, de közel négy milliárdos állami pénzből egy nemzetközi iskolát is felhúznak a Nagyerdőhöz közeli Pallagon.
Az öt hektáron elterülő, s a tervek szerint jövő nyárra elkészülő 7000 négyzetméteres oktatási intézmény alapkövét tegnap tette le Gulyás Gergely miniszter, Kósa Lajos országgyűlési képviselő és Papp László polgármester. Valamennyien hangsúlyozták: az angol nyelvű iskola nem csak az idetelepülő nemzetközi nagyvállalatok külföldi dolgozóinak gyerekeit várja – bár nem titkoltan ez az elsődleges célja - , hanem a debreceniekét is. Építését száz százalékban állami költségvetésből finanszírozzák. Fizetős, vagyis tandíjas lesz, s az óvodától kezdve az általános iskolán át a gimnáziumig fogad majd a gyerekeket. - Magyarországon ez lesz az első ilyen intézmény, s olyan lesz, hogy akár a budapestiek is megirigyelhetik majd – kezdte köszöntőjét Kósa Lajos, aki üdvözölte a jelenlegi városvezetés bátorságát, hogy folytatva elődei hagyományait – vagyis az övéit, korábban ugyanis ő volt a város polgármestere -, vállalja az úttörő szerepet, s bele mer vágni az ismeretlenbe. A beruházás része az Új Főnix tervnek és a Modern Városok Programnak, amelyben a következő években Debrecenre közel 200 milliárd forintot költenek. Kósa arról is beszélt, hogy Debrecenben egy fabódé se épülhet meg úgy, hogy a környékbeliek ne tiltakoznának, s így volt az iskola esetében is, de – tette hozzá – sikerült megnyugtatni az ellenérzőket, akik között „még egyetemi oktató is volt”. Gulyás Gergely azt hangsúlyozta: egy ilyen színvonalú iskola fékezi majd azt az agyelszívási folyamatot, ami a rossz demográfiájú Európában jelenleg tapasztalható, majd hozzátette: amúgy pedig nem érdemes kivándorlásról beszélni, mert az unió egységes piac és egységes oktatási térség. Szavai szerint ez az irány is változóban van, Magyarországra az utóbbi időben többen tértek vissza, mint amennyien ugyanazon időszak alatt elmentek Elhangzott: az iskolában csak külföldi, vagyis nem magyar anyanyelvű óvodapedagógusok, tanítók és tanárok dolgoznak majd az 500, különböző korosztályú gyerekkel. A Bordás Péter tervező által megálmodott kör alakú épületben lesz színházterem, uszoda és stadion is. A létesítmény épp a Natura 2000 védettségű, szigorú besorolás alá eső Nagyerdővel határos, sőt, egy helyi környezetvédő arról beszélt lapunknak, hogy a látványtervek alapján a sportolásra szánt területek már bele is lógnának abba, jelentős tájsebet ejtve rajta. Ez azért aggályos, mert a védett övezetben egyetlen fát sem szabadna kivágni uniós engedélyezési eljárás nélkül. A városháza egyik munkatársa ezzel kapcsolatos kérdésünkre a helyszínen azt mondta: a beruházás garantáltan nem érint fokozott védettségű területet.

Honnan lesz munkaerő?

Debrecenben van szabad munkaerő: évente 6 ezer hallgató végez az egyetemen, 2 ezer diák a szakközépiskolákban, s naponta 8 ezer debreceni ingázik a város környéki munkahelyekre. A városvezetés elsősorban az oktatás fejlesztésével kívánja megoldani a munkaerőigények kielégítését – válaszolta a városháza sajtóirodája lapunk kérdésére, miszerint miként lehet majd munkaerőt toborozni a BMW-gyárba. Közölték: a Debreceni Egyetemen a Műszaki Kar fejlesztése kiemelt feladat, mert ha itt tanul egy diák, sokkal könnyebb a városban tartani a végzés után, mint felnőttként idecsábítani.

Szerző
Frissítve: 2018.08.31. 20:11

Orbán: Kerényi Imre a bajtársam volt

Publikálás dátuma
2018.08.31. 16:21

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Beszédet mondott a miniszterelnök Kerényi Imre búcsúztatásán a Fiumei úti temetőben. Orbán szerint az egykori színházigazgató, majd miniszterelnöki megbízott a harcostársa volt. Annak idején Cseh Tamást is így jellemezte.
Bajtársaként, barátjaként és munkatársaként búcsúzott Kerényi Imrétől Orbán Viktor miniszterelnök az augusztus 11-én elhunyt miniszterelnöki megbízott, rendező, színigazgató temetésén pénteken a Fiumei úti sírkertben.    A kormányfő hangsúlyozta: Kerényi Imre rendkívüli művész és példás hazafi volt; rendező, tanár, szerkesztő, a magyar kultúra fáradhatatlan harcosa, írja az MTI.
Kerényi Imre már egy teljes színházi életművel a háta mögött döntött úgy, hogy a magyar közélet szorítójába lép, és a tőle megszokott lelkiismeretességgel és munkabírással a polgári körök mozgalmának szellemi vezére lesz - idézte fel Orbán Viktor, hozzátéve: „így lettem a bajtársa, és ő az enyém, és harcoltunk együtt jóban-rosszban”.
Azt hittem, nemcsak harcolni, de célba érni is együtt fogunk; mert oda fogunk érni nélküled is, de az nem ugyanaz lesz - búcsúzott Kerényi Imrétől a miniszterelnök. 

Katonadolog?

A militáns kifejezéseket és szerepvállalást kedvelő Orbán Viktor nem először használ háborúra utaló kifejezéseket búcsúszertartás során: 2009-ben, Cseh Tamás temetése után mondta azt, hogy a művész „a legjobb katonánk, a legjobb harcosunk volt”. Ezzel Kerényi Imre és Cseh Tamás életét is azonosította a Fidesz, vagyis saját politikai harcaival és célkitűzéseivel.
Orbán szavaival ugyanakkor talán maga Kerényi is egyet értene. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész aktívan politizált: a rendszerváltás előtt ugyan az MSZMP tagja volt, később – a MIÉP-nél, majd az MSZP és az SZDSZ által támogatott Demokratikus Chartánál tett kitérők után – azonban teljes mellszélességgel állt ki a Fidesz mellett, és haláláig képviselte a párt érdekeit. A kormánypárt 2002-es veresége után az utcai demonstrációk egyik szervezője és fő szónoka lett. A nevéhez fűződik a „Szent István Magyarországa és a Kun Bélák Magyarországa” szembeállítása. Szerintem címmel egyszemélyes, szatirikus politikai műsora volt a Hír TV-n. A 2010-es kormányváltás után azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az új alaptörvény díszkiadásához rendelt meg kortárs festményeket. 2012-től kezdte kiadni a Nemzeti könyvtárnak nevezett sorozatot, ami szándéka szerint a magyar irodalom legjavát foglalta volna össze. 2014-től a Magyar Krónika nevű kormánypárti folyóirat elindításában vett részt.
Szerző