Krízis: mégiscsak felmondtak az orvosok a sürgősségin

Publikálás dátuma
2018.08.31 19:42

Fotó: MTI/ Róka László
Gyors cáfolatot kapott a Honvédelmi Minisztérium, amely a Honvédkórházban kialakult vészhelyzetet próbálta eltagadni. Lemondott Zacher Gábor, a kórház sürgősségi- , valamint Gáspár Szabolcs, a traumatológiai osztály vezetője is.
Kritikus a helyzet a sürgősségin – írta lapunk csütörtökön, miután úgy értesültünk, hogy a Honvédkórház sürgősségi ellátóhelyén az elmúlt időszakban tízen mondtak fel túlzott terhelésre hivatkozva. Az intézmény fenntartója, a Honvédelmi Minisztérium cikkünkre reagálva még tegnap közleményt adott ki, amiben az állt: A kórház sürgősségi centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem. Ezek után pénteken beadta felmondását Zacher Gábor, a kórház sürgősségi osztályának vezetője, és – mint azt a hvg.hu megírta – döntését azzal indokolta: az a személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munkavégzést veszélyeztette, az elmúlt időszakban 9 orvos adta be felmondását. 
„Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam. Hatalmas terhelés nehezedett a sürgősségi osztályra, leamortizálódott a felszerelés, olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimumfeltételek 60 százalékával egy centrum nem tud felelősséget vállalni ”
– fogalmazott a hvg.hu-nak Zacher Gábor, aki jelezte, két hónapos felmondási ideje október végén jár le, addig ellátja feladatát. Zacher felmondását megelőzően Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a kialakult helyzetről soron kívüli egyeztetést kezdeményezett a kórház vezetésével. Levelében a szakszervezeti vezető a kórházi főigazgatót, Kun Szabó István vezérőrnagyot emlékeztette arra: a legutolsó tájékoztatóján ő maga közölte, hogy a II. számú telephely radiológiai osztályát bezárták és az ott dolgozókat átirányították az I. telephelyre. Azt pedig mind a mai napig nem tudni, hogy a II. telephelyen működő közel 800-1000 ágyas kórház milyen módon jut radiológiai ellátáshoz. A sürgősségi osztályon kialakult krízis csak a jéghegy csúcsa. Érdemes felidézni: csütörtöki cikkünkben arról is, írtunk: a Honvédkórház orvosainak sokasága mondta fel az önkéntes túlmunka szerződéseit. (Korábban azt írtuk, hogy 112 orvos mondta fel a szerződést, de a friss információk szerint ezt végül „csak” 42-en tették meg.) Csütörtökön ugyanakkor egy szakmai konferencián Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár már árnyaltabban fogalmazott, amikor a Honvédkórházban kialakult helyzetről kérdezte őt az intézmény egyik orvosa. Az államtitkár elmondta: hogy a sürgősségi rendszer átalakításán dolgozó munkacsoport az „asztal közepére tette” a Honvédkórház ügyét, azt vizsgálva, miként tudnak ellátásszervezéssel szakmai segítséget nyújtani a probléma megoldásában. Az önkéntes túlmunkát felmondókkal kapcsolatban a politikus úgy vélte, nem szerkezeti problémáról van szó, ebben az esetben a munkáltató, és a dolgozók közötti megegyezésre van szükség. Úgy tűnik az egyezkedés nem megy simán, mert pénteken miután Zacher Gábor fölmondott, Gáspár Szabolcs, a traumatológiai osztályvezetője pedig a vezető megbízatását adta vissza. A kórházvezetői a pénteki parancsnoki megbeszélésen jelentést kértek heti bontásban a sürgősségi centrum beteg számáról, a rendkívüli eseményekről, a felmondásokról, eszközhiányról.  A parancsnoki értekezleten Zacher Gábor jelezte, hogy valótlannak és igazságtalanak tartja a HM csütörtöki, lapunk cikkére kiadott nyilatkozatát, közölte azt is, hogy elmegy. Aztán fölállt és távozott az értekezletről is. A Népszavának a szakdolgozók is jelezték, hogy az önként vállalt túlmunka elszámolásokkal ők is hasonló cipőben járnak, mint az orvosok. Nehéz követni az elszámolást, az önkéntes túlmunka díjakat nem a havi fizetéssel, hanem három-, hat hónap átlagában számolják ki és fizetik.

Mennyit keresnek az aneszteziológusok?

Erős izgalmat váltott ki az érdekeltek egy részében csütörtöki közlésünk, hogy aneszteziológusok akár 60 ezer forintot is ki kell fizetniük a kórházaknak egy órára, ha megszorulnak, mert nincs szakemberük. Sokan üzenték, hogy szívesen vállalnak ennyiért feladatot. Volt olyan vállalkozó is aki kifejezetten tagadta, hogy ennyit kaphatnának az érdekeltek. Névvel, papírral dokumentált adatot senki sem szolgáltat, a piac pedig tökéletesen áttekinthetetlen. A kórházvezetők leginkább abban érdekeltek, hogy ne ismerjék el, hogy mennyire szorult helyzetben vannak, és ne nyilatkozzanak olyat, hogy maguk adjanak érveket saját munkatársaik bérharcához. A kormányzatnak szintén nem érdeke feltárni ezt a helyzetet, mert akkor nyilvánvalóvá válna, hogy mennyire hajszálon függ a rendszer működőképessége. És azt is könnyen beláthatjuk, hogy azoknak, akik tényleg el tudnak érni ilyen árakat a piacon ugyancsak nem érdekük, hogy nyilvánosan gyűjtsenek irigyeket a kollégáik körében. Mi a reklamálók jelentkezése után ismét körbekérdeztünk: volt aki megerősítette a 60 ezer forintos óradíjat, volt aki szerint ez nem óránként, hanem műszakonként értendő. Mások a 60 ezer forintot egy műszakra nevetséges összegnek ítélték.

Szerző
Frissítve: 2018.09.01 07:17

Csütörtök délutántól esősre vált az időjárás

Publikálás dátuma
2019.02.20 18:16

Shutterstock
Az enyheség egyelőre megmarad, északkeleten lesz hűvösebb.
Az időjárási előrejelzés szerint éjszaka fátyolfelhők érkeznek, amihez csütörtökön már gomolyfelhők is társulnak, majd kora délutántól észak, északnyugat felől megnövekszik a felhőzet, és estére már jobbára mindenütt beborul az ég. Szerdán néhol futó zápor előfordulhat, csütörtök késő délutántól először az északi megyékben, majd egyre többfelé elered az eső, záporeső. Az északnyugati, nyugati szél megélénkül, szerdán az északi vidékeken olykor meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -3 és +3 fok között várható. Nyugaton lesz enyhébb a hajnal. A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön általában 7 és 14 fok között alakul. Északkeleten lesz hűvösebb.
Szerző

"Nem kell olvasni" a propagandát - véli a kormány kedvenc tudóskörének elnöke

Publikálás dátuma
2019.02.20 17:10

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Náray-Szabó Gábor, a Professzorok Batthyány Körének első embere szerint az értelmiségnek a sorosozáson sem kell magát idegesítenie, mert "nem neki szól". Az más kérdés, hogy a "népet" szabad-e butítani?
"Én el tudom viselni a sorosozást, de sok embert ismerek, akik szerint sok." Ezt Náray-Szabó Gábor, a kormánnyal híresen jó viszonyt ápoló Professzorok Batthyány Körének elnöke mondta egy interjúban, amely az e heti Magyar Narancsban jelenik meg, és amelyből a hetilap internetes oldalán már most közöltek néhány részletet. A kémikus hozzátette, még az ő köreikben is szoktak viták lenni a kormány mindent elsöprő Soros-kampányáról, ő maga pedig ilyenkor azzal érvel: kár ezen bosszankodni, hisz az egész úgysem az értelmiségnek szól.
"Az értelmiség ne érezze magát idegesítve. Azt már lehet mondani, hogy a népet nem szabad butítani, de ez nem biztos, hogy teljesen igaz lenne."
-mondta Náray-Szabó, aki előtte azzal próbálta elvenni a sorosozás élét, hogy "ugyanúgy idegesít engem, ha huszonötször elmondják a tévében, hogy vegyek meg egy gyógyszer-helyettesítő készítményt."
A média egyre több és több szegletéből áradó propagandáról az elnöknek az a véleménye, hogy aki akarja, kerülje el:
"A Batt­hyány Körben is vannak, akiket idegesít, őket arra buzdítom, hogy váltsanak csatornát, és ne olvassák a propagandát."
Az interjúban szóba került az a közlemény is, amelyet a Professzorok Batthyány Köre a Magyar Tudományos Akadémia körüli ügy kapcsán írt, és amelyet Náray-Szabó szerint mind az MTA, mind Palkovics László "továbbgondolhatónak" és egyfajta tárgyalási alapnak tekint a jövőben - ebben szerepelt többek közt az is, hogy az MTA és a Minisztérium közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését. Ettől függetlenül, hacsak nem hívják őket, nem vesznek részt a későbbi tárgyalásokon.