Iskolát is fizet az állam, csak jöjjön a BMW!

Publikálás dátuma
2018.08.31 19:30

Fotó: / Konyhás István
Alaposan kistafírozza Debrecen a BMW-gyárat. Nemcsak a gyár működéséhez szükséges négyszáz hektáros telket vásárolja meg és közművesíti állami hitelgaranciával 44 milliárd forintból – a terület később, egyelőre ma még ismeretlen feltétekkel kerülhet majd a német autóipari céghez –, de közel négy milliárdos állami pénzből egy nemzetközi iskolát is felhúznak a Nagyerdőhöz közeli Pallagon.
Az öt hektáron elterülő, s a tervek szerint jövő nyárra elkészülő 7000 négyzetméteres oktatási intézmény alapkövét tegnap tette le Gulyás Gergely miniszter, Kósa Lajos országgyűlési képviselő és Papp László polgármester. Valamennyien hangsúlyozták: az angol nyelvű iskola nem csak az idetelepülő nemzetközi nagyvállalatok külföldi dolgozóinak gyerekeit várja – bár nem titkoltan ez az elsődleges célja - , hanem a debreceniekét is. Építését száz százalékban állami költségvetésből finanszírozzák. Fizetős, vagyis tandíjas lesz, s az óvodától kezdve az általános iskolán át a gimnáziumig fogad majd a gyerekeket. - Magyarországon ez lesz az első ilyen intézmény, s olyan lesz, hogy akár a budapestiek is megirigyelhetik majd – kezdte köszöntőjét Kósa Lajos, aki üdvözölte a jelenlegi városvezetés bátorságát, hogy folytatva elődei hagyományait – vagyis az övéit, korábban ugyanis ő volt a város polgármestere -, vállalja az úttörő szerepet, s bele mer vágni az ismeretlenbe. A beruházás része az Új Főnix tervnek és a Modern Városok Programnak, amelyben a következő években Debrecenre közel 200 milliárd forintot költenek. Kósa arról is beszélt, hogy Debrecenben egy fabódé se épülhet meg úgy, hogy a környékbeliek ne tiltakoznának, s így volt az iskola esetében is, de – tette hozzá – sikerült megnyugtatni az ellenérzőket, akik között „még egyetemi oktató is volt”. Gulyás Gergely azt hangsúlyozta: egy ilyen színvonalú iskola fékezi majd azt az agyelszívási folyamatot, ami a rossz demográfiájú Európában jelenleg tapasztalható, majd hozzátette: amúgy pedig nem érdemes kivándorlásról beszélni, mert az unió egységes piac és egységes oktatási térség. Szavai szerint ez az irány is változóban van, Magyarországra az utóbbi időben többen tértek vissza, mint amennyien ugyanazon időszak alatt elmentek Elhangzott: az iskolában csak külföldi, vagyis nem magyar anyanyelvű óvodapedagógusok, tanítók és tanárok dolgoznak majd az 500, különböző korosztályú gyerekkel. A Bordás Péter tervező által megálmodott kör alakú épületben lesz színházterem, uszoda és stadion is. A létesítmény épp a Natura 2000 védettségű, szigorú besorolás alá eső Nagyerdővel határos, sőt, egy helyi környezetvédő arról beszélt lapunknak, hogy a látványtervek alapján a sportolásra szánt területek már bele is lógnának abba, jelentős tájsebet ejtve rajta. Ez azért aggályos, mert a védett övezetben egyetlen fát sem szabadna kivágni uniós engedélyezési eljárás nélkül. A városháza egyik munkatársa ezzel kapcsolatos kérdésünkre a helyszínen azt mondta: a beruházás garantáltan nem érint fokozott védettségű területet.

Honnan lesz munkaerő?

Debrecenben van szabad munkaerő: évente 6 ezer hallgató végez az egyetemen, 2 ezer diák a szakközépiskolákban, s naponta 8 ezer debreceni ingázik a város környéki munkahelyekre. A városvezetés elsősorban az oktatás fejlesztésével kívánja megoldani a munkaerőigények kielégítését – válaszolta a városháza sajtóirodája lapunk kérdésére, miszerint miként lehet majd munkaerőt toborozni a BMW-gyárba. Közölték: a Debreceni Egyetemen a Műszaki Kar fejlesztése kiemelt feladat, mert ha itt tanul egy diák, sokkal könnyebb a városban tartani a végzés után, mint felnőttként idecsábítani.

2018.08.31 19:30
Frissítve: 2018.08.31 20:11

Macedóniai Helsinki Bizottság: Gruevszki menedékkérelmét semmi sem indokolja

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:31

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
„Ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna” – mondta Uranija Pirovszka.
A Macedóniai Helsinki Bizottság igazgatója szerint semmilyen szabálytalanság nem történt Gruevszki bírósági eljárása során, ami indokolná a menedékkérelmét. Uranija Pirovszka az Indexnek azt mondta: Gruevszki nem állt támadások célpontjában, nincs olyan ügy, amelyben ő lenne az áldozat. „A bírósági eljárásokban, amelyekben ő a vádlott, nem találtunk olyan eljárási hibát, vagy bármilyen intézkedést, amely ne felelt volna meg a jogszabályoknak”, a menedékkérelmének a jóváhagyása ezért megalapozatlan – tette hozzá.
„Jogászként azt mondom, ha én lettem volna a bíró, őrizetben tartottam volna. Túl sok pénze van, túl sok kapcsolata, és befolyásolhatja a tanúkat”
– mondta, és kitért arra, hogy az ügyészség nem is kérte az őrizetbe vételt.
„Láttam a nyilatkozatában, hogy arra panaszkodott: másfél éve minden nap meg kellett jelennie a bíróságon. – tette hozzá, és kiemelte: „ez azért van, mert olyan sok ügyben ő a vádlott”. Az Index felidézi, hogy a Macedóniai Helsinki Bizottság egyike volt azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Gruevszki kormányzása alatt lehallgattak, és lejárató kampány célpontjaivá tettek. 2015-ben robbant ki emiatt egy botrány, amikor az ellenzék akkori vezetője, a mostani miniszterelnök Zoran Zaev hangfelvételekkel állt elő, amelyek vélhetően ezekből a lehallgatásokból származtak. Uranija Pirovszka azt mondta, hogy az első ilyen felvétel 2011-ből került elő, és az ő telefonját azóta lehallgatják. Hozzátette, hogy 23 szervezetben voltak mindennaposak a pénzügyi ellenőrzések hét hónapon keresztül. Szórólapokat terjesztettek Macedóniában, amelyeken Soros zsoldosainak hívták azokat, akik ezekben a szervezetekben dolgoztak.
2018.11.21 07:31
Frissítve: 2018.11.21 07:32

Rideg karácsony vár a kórházakra

Publikálás dátuma
2018.11.21 07:30

Fotó: / Német András Péter
A kórházi vezetők helyében nem számítanék olyan adósságrendezési csomagra, mint amilyen tavaly volt - hűtötte le hallgatóságát Kiss Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség jubileumi konferenciáján. A teremben javarészt az ellátórendszer hitelezői ültek, és legkevésbé sem számítottak erre a mondatra. Rásky László a szervezet főtitkára utóbb lapunknak úgy fogalmazott: elfogadhatatlan lenne, ha év végéig tényleg nem jutnának a pénzükhöz. A teljes kórházi adósság 51 milliárdjából csak az ő tagvállalataiknak húsz milliárddal tartoznak az intézmények. Csak októberben több mint ötmilliárddal nőtt az kórházak tartozása.
S miközben egy évvel ezelőtt ilyenkor már volt kormánydöntés is a 2017-es adósságok rendezéséről, idén az intézményvezetők és a hitelezők sem kaptak információt arról, hogy mikor juthatnak a pénzükhöz. Sok kórházban szeptember óta kincstári szakemberekből válogatott költségvetési felügyelőket rendeltek az intézményvezetők mellé, akiknek a túlköltések megakadályozása lenne a dolga. Csakhogy a kórházi eladósodás problémája bonyolultabb annál, minthogy néhány, a költségvetési felügyelők ad hoc fiskális intézkedéseivel megszüntethető lenne.
Kiss Zsolt is beszélt arról, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy rendre az év vége felé kerül szóba a konszolidáció. Évről-évre azt lehet látni, hogy az év végi adósságok rendezése után harmadára, negyedére esik vissza a tartozás, majd ezt követően negyedévenként ütemesen nő. Rendszerszerű beavatkozásra lenne szükség. Igaz – tette hozzá – nem minden intézménynél nő egyformán a tartozás. Egyes kórházakban teljesen a lovak közé dobják a gyeplőt, máshol kontroll alatt tartják a kiadásokat. A tartós rendezés érdekében az egészségbiztosító már tavaly azt javasolta, hogy adósságrendezés helyett a működés finanszírozására találjanak fedezetet – mondta. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja, egykori egészségügyi miniszter is egyetértett azzal, hogy az év végi adósságrendezések nem oldják meg a kórházak gazdálkodási problémáját. Szerinte csak azok az intézmények képesek kiegyensúlyozott működésre, ahol a kórház gyógyítási portfóliójában jól finanszírozott ellátások vannak. Az államosítás is növelte az eladósodást - erről Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem igazgató-helyettese beszélt. Mint mondta: a kórházak működtetéséből erősen hiányzik az önkormányzatok pénze, a helyhatóságok az államosítás előtti utolsó évben 120 milliárd forinttal egészítették ki az E-Alaptól érkező finanszírozást. Sinkó Eszter szerint a protokollok mentén kellene beárazni az ellátásokat, és ahhoz szabni a díjazást, amelyet a kórházak esetében minimum 20 százalékkal kellene megnövelni. 
Szerző
2018.11.21 07:30
Frissítve: 2018.11.21 07:30