Több szabadságot, kevesebb terhet szeretnénk az oktatásban

Publikálás dátuma
2018.09.01. 15:10

Agyonhajszolt gyerekek, túlterhelt és alulfizetett tanárok, zsúfolt és korszerűtlen tananyag – ezt tapasztalják az emberek a magyar iskolákban, derült ki a Publicus Intézet Vasárnapi Hírek megbízásából a tanévkezdés előtt készített reprezentatív kutatásából.
Az oktatás helyzete hazánk második legnagyobb problémája, az iskolákban tapasztalható állapotoknál csak az egészségügy helyzete aggasztja jobban a Publicus felmérésében megkérdezetteket: míg előbbit 19 százalék nevezte meg a legnagyobb gondnak, utóbbit 32 százalék jelölte meg. Viszont árulkodó, hogy a kormánypropaganda által folyamatosan napirenden tartott menekülthelyzetet a válaszolók csupán 7 százaléka gondolja a legsúlyosabb gondnak, a korrupció és az elvándorlás pedig 6-6 százalékot kapott.  

Felelős: a kormány

Ennek fényében meglepő lehet, hogy a két és fél évvel ezelőttihez képest valamelyest javult az állami oktatási rendszer megítélése: 2016 februárjában még az emberek 29 százaléka volt teljes mértékben vagy inkább elégedett az oktatási rendszerben tapasztalt állapotokkal, mostanra ez a szám 36 százalékra növekedett. Ebből viszont nem érdemes messzebb menő következtetéseket levonni. Az elégedettek száma ugyanis kizárólag a Fidesz szavazóinak körében haladja meg az elégedetlenkedőkét, esetükben viszont jócskán: 56 százaléknyian értékelik inkább pozitívan az iskolákban folyó munkát, szemben 24 százaléknyi kritikus kormánypárti szavazóval. Összességében valószínű, hogy az oktatás általános megítélésének javulása annak köszönhető, hogy a nagyobb átalakítások már évekkel ezelőtt lefutottak, ráadásul a civil mozgalmak, tiltakozóakciók és demonstrációk kifáradásával a téma valamivel kevesebbet jelenik meg a médiában és a közbeszédben is. A megkérdezettek 50 százaléka szerint romlottak az utóbbi években az állapotok az állami oktatási rendszerben, és 28 százalék szerint javultak – ebben a kérdésben is messze a Fidesz szavazói a legpozitívabbak. Emellett úgy tűnik, hogy mindez csak a felszín, a kisebb részkérdésekben a megkérdezettek már sokkal kritikusabbak voltak. Azt például teljesen tisztán látják az emberek, hogy az iskolákban történő változások és folyamatok hol dőlnek el: 53 százalék szerint egyértelműen a kormány felelős az oktatás állapotáért, maguk az iskolák és a tanárok csak 3 százalékot kaptak, a szakértelem hiánya pedig például mindössze 1-et, de semelyik másik válaszlehetőség (például az ellenzék, korábbi kormányok vagy a pénzhiány) sem kapott egy-két százaléknál többet. Vagyis az emberek számára is egyértelmű, hogy az oktatási változások nem a szakma bevonásával, hanem az ország vezetőinek íróasztalainál dőlnek el.

Leterhelt gyerekek, túl sok tudásanyag

Az utóbbi időben a legtöbb vita arról szól, hogy vajon a gyerekeknek pontosan mit és mennyit kellene tanulniuk az iskolában – a tananyag tartalma mellett a mennyisége is a figyelem középpontjába került, nem véletlenül. Egyelőre még leginkább csak találgatni lehet, hogy az új, a napokban nyilvánosságra kerülő Nemzeti alaptanterv (NAT) vajon mennyire reformálja meg a sok tekintetben elavult tartalmakat (lásd keretes írásunkat), de az teljesen nyilvánvalóan látszik, hogy azoknak a nagy része, akiknek van erről tapasztalata, úgy gondolja: túl nagy a nyomás a diákokon. A megkérdezettek 74 százaléka szerint a gyerekek nagyon vagy inkább túlterheltek az iskolában, és csupán 13 százalék gondolja ennek az ellenkezőjét. Még nagyobb a különbség, ha azoknak a véleményét vizsgáljuk, akiknek jelenleg is van iskolás korú gyerekük vagy unokájuk: közülük 77 százalék látja úgy, hogy az iskolásoknak túl sokat kell „dolgozniuk”. Ez a szóhasználat pedig egyáltalán nem túlzó, a házifeladat-írással és otthoni tanulással együtt egy középiskolás ma már, ha jó jegyeket szeretne szerezni, több időt tölthet iskolához kapcsolódó elfoglaltságokkal, mint a saját szülei a munkahelyükön. Ebben a kérdésben még a Fidesz-szavazók is viszonylag határozottak: közülük 71 százalék szerint van túl sok teher a gyerekeken. Ennek legfőbb oka a tananyag túlzsúfoltsága: az emberek 54 százaléka szerint túl sok az iskolában elsajátítandó anyag, 25 százalék szerint éppen megfelelő, 7 százalék viszont még több „tudást” tuszkolna a gyerekek fejébe. Abban viszont még ennél is kritikusabbak a megkérdezettek, hogy pontosan milyennek kellene lennie ennek – csupán 17 százalék gondolja úgy, hogy jelenleg megfelelő dolgokat tanulnak a diákok az iskolában (a Fidesz szavazóinak is csak 28 százaléka véli így), 54 százalék szerint viszont több praktikus, a mindennapi életben, munkában használható készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adni nekik. 

Szabadságot a tanároknak

A pedagógusok munkaterheit szintén túlzónak gondolja a többség: összesen 66 százalék szerint nagyon vagy inkább túlterheltek, ezzel szemben csak 15 százalék gondolja úgy, hogy nincsen okuk panaszra. A kérdésre választ adhatna az a felmérés, amelyet a Századvég kutatóintézet a kormány kérésére fog elvégezni szeptemberben az ország 170 ezer pedagógusa körében. Most azonban, úgy tűnik, hogy a munkával töltött órák számánál kíváncsibbak a tanárok hírlevél-feliratkozásaira, szakszervezeti és más tagságaikra, sőt még arra is: milyen csoportoknak tagjai a Facebookon. A kutatást egyébként a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete kezdeményezte, mert szerintük a tanárok heti munkaóráinak száma inkább 50, mint 40, de jelezték: egyáltalán nem erre gondoltak, amikor felvetették a felmérés ötletét. A jelek szerint a kormány gyakorlatilag a tanárok magánéletében szeretne turkálni a kérdéssorral. Pedig már a szakmai életük is erősen túlszabályozott – a merev tananyagok és az egyre kevesebb választható tankönyv minimális mozgásteret enged nekik, hogy a gyerekek, osztályok egyedi igényeihez alkalmazkodjanak. Pedig a Publicus Intézet kutatása szerint az emberek 56 százaléka úgy gondolkodik: magasabb színvonal lenne elérhető az oktatásban, ha az iskolák és a tanárok minél önállóbban dönthetnének a tananyagról és az általuk alkalmazott módszerekről. Ezzel szemben 26 százalék helyesli a jelenlegi irányt, vagyis úgy gondolja: a központilag meghatározott, egységes tananyag és módszerek alapján oktassanak az iskolák. Emellett csupán 1 százaléknyian vannak azok, akik szerint nem ettől függ a színvonal, és további 17 százaléknak nincs véleménye a kérdésről. A Fidesz-kormány tankönyvpolitikáját is kevesen helyeslik – 26 százalék szerint van rendben, hogy a tanárok csak korlátozott számú (a jövőben várhatóan már csak kettő) könyv közül választhatnak, 58 százalék szerint ennél több mozgásteret kellene engedni a pedagógusoknak ebben a tekintetben is. Kizárólag a Fidesz szavazói megosztottak a kérdésben: 41-41 százalékot kapott mindkét álláspont. Úgy tűnik, azt is hiába sulykolja a kormánypárt már évek óta, hogy nagymértékű béremelést adott a tanároknak. A megkérdezetteknek mégis csupán 26 százaléka gondolja úgy, hogy a pedagógusok fizetése éppen megfelelő, 5 százalék szerint pedig magasabb az elvárhatónál. 40 százalék továbbra is úgy vélekedik, a pedagógusbérek az elvárható szint alatt vannak. A mérleg ismét csak a Fidesz szavazóinál billen át: 42 százalékuk szerint pont eleget keresnek a tanárok, és csak 27 százalék szerint érdemelnének ennél többet. A kutatásból egyértelműen kiderül: az emberek nagyobb része több szabadságot adna a tanároknak, és kevésbé terhelné le a gyerekeket, akinek több használható készséget adna az iskolákban, a hatalmas lexikális tudásanyag helyett. A Fideszkormány politikája az utóbbi két ciklusban éppen ezzel ellentétes irányba tolta az iskolákat, és a korszerű, a jövő kihívásaira is felkészítő oktatás helyett visszatérni látszik valahova a múlt század elejére. A jövő héten kezdődő, előttünk álló tanévben kiderülhet, hogy a következő ciklusban vajon ugyanezt a munkát folytatják vagy hallgatnak a hozzáértők és az érintettek szavára. 

Drága iskolakezdés

Megterheli a családokat az iskolakezdés anyagilag, hiába ingyenes a tankönyv(használat) a 9. évfolyamig, mindössze a családok 1 százaléka ússza meg a gyerekek felszerelését 10 ezer forint alatt. 10-20 ezer forint közötti összeget is csupán 22 százalék költ, a szülők 24 százaléka 20 és 40 ezer forint között költ ebben az időszakban. Sokan viszont még ennél is többet kénytelenek kiadni, a 40 ezer forint feletti költség pedig könnyen összeadódik: a füzetek, tollak és más papíráru mellett a legnagyobb összeg az akár 10-20 ezer forintot is meghaladó iskolatáskára és a tornafelszerelésre, cipőre megy el. A kutatás szerint az egyházi vagy magániskolában tanuló gyerekek szülei egy kicsivel olcsóbban ússzák meg a tanévkezdést: közülük 9 százalék költ 10 ezer forintnál kevesebbet, és csak 26 százalék költségei szállnak 40 ezer forint fölé. 

Jön az új NAT

Egyelőre csak meg nem erősített hírek szivárognak az új Nemzeti alaptantervről, aminek részleteit várhatóan lapzártánk után ismerteti Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter a központi tanévnyitón. A héten szárnyra kelt a hír, mely szerint a jövőben – az eredeti tervek szerint már jövő szeptembertől – megszűnik az önálló fizika, kémia és biológia tantárgy az iskolákban. Ötödikben és hatodikban természetismeretet tanulnának a diákok, ezt követően hetedikben és nyolcadikban sem lennének önálló tantárgyak, hanem ezeket összevonva természettudományok néven tanulnák. Az úgynevezett Science tantárgy külföldön sok helyen jól működik, a szakemberek jelentős része is egyetért abban, hogy ezeket az ismereteket érdemes komplexen oktatni. Ugyanakkor ez a fajta átalakítás a szakképzésben már 2017-ben végbement, eddig, úgy tűnik, kevés sikerrel. Ennek legfőbb oka, hogy egyszerűen nincs az országban olyan tanár, aki mindegyik természettudományos tárgyhoz értene, és taníthatná az új komplex tantárgyat, amelynek még igazi tankönyvei, tanmenetei sincsenek. Éppen ezért a legtöbb iskolában az tanítja a természettudományt, aki éppen ráér – ha a fizikatanár megy be, fizikaóra van, és így tovább.

„Ez a Nat-tervezet nem mindenkié”

Publikálás dátuma
2018.09.01. 14:14

Fotó: Népszava
Szakmai szervezetek sem rajonganak az új Nemzeti alaptanterv koncepciójáért. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Tanítanék Mozgalom tanévnyitó értekezletén számos probléma szóba került.
Ugyan nem tükrözi a kormány hazafias és keresztény szemléletű elvárásait (éppen ezért a jelek szerint a kabinet tetszését sem nyerte el), a szakma sincs elájulva az új Nemzeti alaptanterv (Nat) péntek éjjel nyilvánosságra hozott tervezetétől – derült ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Tanítanék Mozgalom szombati, budapesti tanévnyitó értekezletén, ahol Nahalka István oktatáskutató elemezte a koncepciót. – Azt nem lehet állítani, hogy fércművet alkottak volna a kollégák, de az a tervezet, amit kiadtak, ósdi – fogalmazott a szakértő, aki szerint a most kidolgozott vitaanyag részleteiben ugyanaz, mint a jelenleg érvényben lévő 2012-es Nat. – Nincs előrelépés. Az alaptantervbe foglalt tananyag mennyisége érdemben nem csökken, a kerettantervek kötelező jellege visszatér. A kulcskompetenciákra ugyan nagyobb hangsúlyt fektet, de ez még mindig egy tananyagközpontú tanterv – mondta Nahalka. Úgy véli, a gyermekek fejlődésével és a tanuláshoz való hozzáállásában is túlhaladott elképzeléseket tartalmaz az anyag, a tanulói teljesítménymérések túl nagy hangsúlyt kapnak. Nincsenek benne érdemi válaszok az esélyegyenlőtlenség csökkentésére, ez a kérdéskör csak „lózungok” szintjén kerül elő. A kutató szerint az oktatási programcsomagok rendszereihez sehogy sem viszonyul a tervezet, a személyre szabott, differenciált oktatás elképzelései sincsenek megfelelően kidolgozva benne. – Ez a Nat nem az összes, közoktatásban tanuló diák Natja, a szakképzésről alig esik szó benne – tette hozzá. Hasonlóképp vélekedett Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzési szakértője is. Mint mondta, a szakközépiskolák csak két mondat erejéig jelennek meg a tervezetben. Emellett rámutatott azokra a problémákra, amelyekkel a szakképző intézményeknek idén szeptembertől is szembe kell nézniük: elképesztő hiány van szakmai tanárokból és szakoktatókból, sok helyen nem tudják megtartani a szakos órákat. De előfordulhatnak olyan szakképzések is, amelyek végül nem indulnak el szeptembertől, ugyancsak a szakoktatók hiánya miatt. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke hangsúlyozta: a közoktatás egészében érezhető a tanárhiány. A pedagógus társadalom egyre idősödik, a nyugdíjazások száma évről évre növekszik. Szerinte a helyzet csak rosszabb lesz, ha nem törlik el a közszférát érintő nyugdíjkorlátozást. Hiába jelentkeznek ugyanis a korábbiakhoz képest valamivel többen pedagógusképzésre, a lemorzsolódás aránya hatalmas: a jelentkezők 45 százaléka nem fejezi be tanulmányait, a pályakezdő tanárok 30 százaléka pedig egy év után, további 30 százalék öt év után elhagyja a pályát. Vannak olyan tanárok, akik alkalmatlanok erre a hivatásra, mégis a pályán maradnak – erről Kormos Krisztián, a Független Diákparlament (FDP) szóvivője beszélt. Az FDP egyebek mellett azt javasolja, hogy az iskolák számára hozzanak létre egy elektronikus és névtelen, diákok és szülők által is kitölthető tanári értékelő rendszert, melynek keretében a több éven át az elvártnál rosszabb értékelést kapó, megalapozott panasszal illetett pedagógusok ügyében az intézményeknek legyen kötelességük eljárni (ez azonban ne legyen nyilvános). Szükségesnek tartják az is, hogy minden iskolában legyen olyan jogorvoslati rendszer, ami a tanárok és intézményvezetők szabálysértéseit is szankcionálhatja. Továbbá szakmai tárgyakat csak az adott szakmában képzett tanár taníthasson. A közoktatás egy másik fontos szeglete a tankönyvellátás. Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének alelnöke szerint a tankönyvellátás az iskolarendszer állapotának bemutatására is alkalmas „lakmuszpapír” – a jelenlegi „mérési eredmények” nem sok jót mutatnak. A magánkiadókat egyre inkább kiszorítják, tankönyvi engedélyeik meghosszabbítását – eljárás lefolytatása nélkül – elutasították. Miközben az ugyanolyan paraméterű állami kiadású tankönyvek engedélyét minden gond nélkül meghosszabbították. Több magánkiadó emiatt pert indított az Oktatási Hivatal ellen, az első tárgyalásokra már szeptemberben sor kerül.
Szerző
Frissítve: 2018.09.01. 14:35

Egykori főmentős lehet Zacher Gábor utódja

Publikálás dátuma
2018.09.01. 12:25

Fotó: Kertész Gábor
A Népszava értesülései szerint Burány Béla, a mentőszolgálat korábbi főigazgatója lehet a Honvédkorház sürgősségi osztályának új vezetője.
Még ki sem hűlt Zacher Gábor széke a Honvédkórház sürgősségi osztályán, máris meg lehet az utódja: információink szerint Burány Béla, az az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) korábbi főigazgatója válthatja a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt távozott főorvost, egyelőre megbízott vezetőként. Zacher péntek éjfélig dolgozott, a Honvédelmi Minisztérium, a munkáltató nem ragaszkodott hozzá, hogy kitöltse a felmondási idejét. Burány Bélát a második Orbán kormány idején, 2013-ban bízták meg – egy pályázat eredményeként – az OMSZ irányításával. A vezetőváltást pénzügyi átvilágítás kísérte, az egészségügyi államtitkárság pedig a Népszabadság akkori információi szerint hárommilliárdos gyorssegélyt adott a felhalmozódott hiány eltüntetésére. 2014-ben viszont már Burány fordult a szaktárcához, és kért 5-6 milliárd forintot, különben – írta – „csökkenteniük kell a mentéshez való hozzáférést”. 2015-ben menesztették posztjáról, miután kiderült, csúsznak a kormány által megígért fejlesztések.

Törölt videó

Aznap, amikor beadta a felmondását a Honvédkórházban, Zacher Gábor a PwC Outlook nevű rendezvényén vett részt egy beszélgetésen Kadarkai Endrével. Ebben több erős kijelentést is tett. Például azt mondta, csak akkor fog megjavulni a magyar egészségügy, ha bedől a rendszer, és ehhez most közel vagyunk. Később azonban az interjút töröltette a YouTube-ról. A hvg.hu szúrta ki, hogy Kadarkai azt írta a Facebookon: a beszélgetésükről készült felvételt Zacher kérésére a PwC eltávolította a YouTube csatornájáról.

Szerző
Témák
Honvédkórház
Frissítve: 2018.09.01. 13:49