Egykori főmentős lehet Zacher Gábor utódja

Publikálás dátuma
2018.09.01. 12:25

Fotó: Kertész Gábor
A Népszava értesülései szerint Burány Béla, a mentőszolgálat korábbi főigazgatója lehet a Honvédkorház sürgősségi osztályának új vezetője.
Még ki sem hűlt Zacher Gábor széke a Honvédkórház sürgősségi osztályán, máris meg lehet az utódja: információink szerint Burány Béla, az az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) korábbi főigazgatója válthatja a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt távozott főorvost, egyelőre megbízott vezetőként. Zacher péntek éjfélig dolgozott, a Honvédelmi Minisztérium, a munkáltató nem ragaszkodott hozzá, hogy kitöltse a felmondási idejét. Burány Bélát a második Orbán kormány idején, 2013-ban bízták meg – egy pályázat eredményeként – az OMSZ irányításával. A vezetőváltást pénzügyi átvilágítás kísérte, az egészségügyi államtitkárság pedig a Népszabadság akkori információi szerint hárommilliárdos gyorssegélyt adott a felhalmozódott hiány eltüntetésére. 2014-ben viszont már Burány fordult a szaktárcához, és kért 5-6 milliárd forintot, különben – írta – „csökkenteniük kell a mentéshez való hozzáférést”. 2015-ben menesztették posztjáról, miután kiderült, csúsznak a kormány által megígért fejlesztések.

Törölt videó

Aznap, amikor beadta a felmondását a Honvédkórházban, Zacher Gábor a PwC Outlook nevű rendezvényén vett részt egy beszélgetésen Kadarkai Endrével. Ebben több erős kijelentést is tett. Például azt mondta, csak akkor fog megjavulni a magyar egészségügy, ha bedől a rendszer, és ehhez most közel vagyunk. Később azonban az interjút töröltette a YouTube-ról. A hvg.hu szúrta ki, hogy Kadarkai azt írta a Facebookon: a beszélgetésükről készült felvételt Zacher kérésére a PwC eltávolította a YouTube csatornájáról.

Szerző
Témák
Honvédkórház
Frissítve: 2018.09.01. 13:49

Szijjártó szerint Franciaország veszélyezteti az EU egységét

Publikálás dátuma
2018.09.01. 11:43
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
A magyar külügyminiszter szerint Budapest szolidáris a többi tagállammal, és azok veszélyeztetik az egységet, akik a francia külügyminiszterhez hasonlóan szubjektív feltételekhez kötnék a kifizetéseket a kohéziós forrásokból.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Die Presse című osztrák lapnak adott interjúban visszautasította az a francia javaslatot, hogy vonjanak meg európai uniós forrásokat a közösség „nem szolidáris” tagországaitól. Úgy fogalmazott: Franciaország az Európai Unió egységét fenyegeti ezzel, Magyarország pedig a legteljesebb mértékben szolidáris, több mint egymilliárd eurót költött az Európai Unió külső határainak védelmére. Ha nem tette volna, további százezrek özönlöttek volna be az EU-ba. Az újságnak arra a kérdésére, hogy Magyarországot nem először fenyegetik meg a kohéziós források befagyasztásával és nem lenne-e itt az ideje, hogy a kormány „mérsékelje magát”, Szijjártó azt válaszolta, hogy ez zsarolás Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter részéről. „Elegünk van abból”, hogy néhányan úgy állítják be, mintha a közép-európaiak humanitárius segélyként vagy a nyugat-európai nagylelkűség jeleként kapnák az EU-pénzeket. „Magyarország a csatlakozáskor megnyitotta piacait. Osztrák és német cégek hatalmas profitot termelnek” - mondta. A 2021 és 2027 közötti európai uniós költségvetéssel kapcsolatban feltett kérdésre, miszerint Magyarország blokkolni fogja-e a büdzsé elfogadását, ha úgy érzi, nyomást gyakorolnak rá vagy hátrányos megkülönböztetésben részesül, a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, csaták várhatók a tárgyalásokon, de Magyarországnak vannak szövetségesei. Azok pedig, akik a francia külügyminiszterhez hasonlóan szubjektív feltételekhez kötnék a kifizetéseket a kohéziós forrásokból, az Európai Unió egységét veszélyeztetik – vélekedett. A Die Presse emlékeztetett arra, hogy nemcsak Jean-Yves Le Drian kérdőjelezte meg, hogy Magyarország tiszteletben tartja-e még az EU elveit. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács Velencei Bizottsága élesen bírálta a „Stop Soros” néven ismert törvénycsomagot. Szijjártó ezzel kapcsolatban azt mondta: ezek a viták mind egyetlen témával, a migrációval kapcsolatosak. Aki nem osztja az Európai Bizottság politikailag korrekt álszent felfogását, azt támadások érik. „Soros György világossá tette, hogy mit akar: elárasztani Európát migránsokkal és létrehozni egy kevert társadalmat. Mi nem akarjuk ezt” – ismételte meg a kormány hazai szlogenjét a miniszter. A Die Presse felvetésére, miszerint alakulóban van-e egy magyar-osztrák-olasz tengely a migráció ügyében, Szijjártó Péter azt válaszolta, hogy az új olasz és osztrák kormány jóval közelebb áll Magyarországhoz az elődeinél. Olaszország azonban a migránsok EU-n belüli szétosztását szorgalmazza, míg Magyarország ellenzi ezt – idézte fel a lap, mire a magyar külügyminiszter azt válaszolta: abban viszont egyetértenek Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel abban, hogy egyetlen illegális bevándorlónak sem szabad az EU területére lépni. „Szívesen segítünk Olaszországnak az illegális bevándorlók hazajuttatásában” – mondta. Az osztrák lap a Koszovó és Szerbia közötti területcseréről szóló tárgyalásokról is kérdezte a magyar politikust, aki szerint a nyugat-balkáni államokat a lehető leghamarabb fel kellene venni az EU-ba. Magyarországnak Szijjártó szerint nem tetszik, hogy az Európai Bizottság csak 2025-öt jelölte meg a bővítés időpontjának. A Die Presse megkérdezte azt is, hogy van-e a Fidesznek B-terve arra az esetre, ha kizárják az Európai Néppártból (EPP), csatlakozik-e az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az olasz Liga frakciójához. „Az EPP tagja vagyunk, és szeretnénk is maradni” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a Néppárt jelentősen erősödhet, ha a migráció kérdésében az európai nép akaratát képviseli. 

Bugár Béla: Fölöslegesen szórják a pénzt Budapestről

Publikálás dátuma
2018.09.01. 09:09

Senki sem tudja, hogy hová folynak el azok a fejlesztési pénzek, amelyeket az Orbán-kormány saját hűbéreseinek osztogat Szlovákiában - állította a Híd-Most elnöke.
– Miért döntött úgy hogy jelölteti magát köztársasági elnöknek? – A párton belül is sokat vitatkoztunk ezen, négy éve nem volt saját jelöltünk, de ma már elérkezett az az időszak, hogy legyen. Ráadásul most indul először reális eséllyel egy magyar politikus. – Számít még Szlovákiában, hogy magyar származású a jelölt? – Még igen, de már egyre kevésbé. Amikor 1998-ban először lett a szlovák parlamentnek magyar alelnöke, a kormánynak pedig magyar nemzetiségű miniszterei lettek, óriási volt a felháborodás, fenyegetések jöttek. Ma már nem ez az elsődleges szempont, hanem a politikai teljesítmény, de azért vannak még nacionalista jelöltek, akik elő fogják venni a kampányban a „magyar kártyát”. – A kampányában hangsúlyozza majd a magyarságát?  – Nem ezt kell hangsúlyoznom, hanem azt, hogy mit tudok hozni a szlovák politikába. Szerintem a többiekhez képest én tudok a legjobban felülemelkedni a pártpolitikai árkokon, az elmúlt 29 évben ugyanis, mióta politizálok, minden oldallal együtt tudtam működni. Kemény helyzet volt például az Európai Unióról szóló népszavazás, amikor kevésen múlt a többség, vagy akár most, amikor döntenünk kellett, hogy a nem túl magyarbarát Smer-rel és a korábban kifejezetten nacionalista Szlovák Nemzeti Párttal koalícióra lépünk-e. Utóbbi esetben az ország és a programunk érdekében vállaltuk a koalíciót, majd Ján Kuciák és menyasszonya meggyilkolása után mi kényszerítettük ki Robert Fico távozását. Vagyis az adott helyzetben mindig gyorsan és szerintem jól döntöttem. Ráadásul a szlovák-magyar feszültség csökkentéséhez szerintem mi járultunk hozzá az elmúlt években a legnagyobb mértékben. – A Magyar Koalíció Pártja támogatására számít? Tárgyal velük?  – Az MKP különleges helyzetben van, eddig jelöltet sem tudtak állítani, ráadásul megjelent a pártban egy nagyon radikális szárny. Nem akarok a nevükben semmit mondani, minden támogatást elfogadok.
– A magyar kormány részéről nem fogadják el hiteles magyar politikusnak. Nem hívják meg például a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást elősegítő Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT) sem. Ha megválasztanák, mire számítana?  – Nekem nem a magyar kormánynak, hanem a választóimnak kell megfelelnem. Itt lakom, itt fizetem az adómat, az itteni kormánytól várom el, hogy jobbítson a magyar kisebbség helyzetén. Ebben segíthet és ronthat is a magyar kormány. Az igaz, hogy eddig nem volt semmilyen kapcsolat a magyar kormány és a Híd között, bár a minisztereink találkoztak, de magyar részről azt kérték, ez maradjon titokban, mert számukra ez „ciki”. Mi ebbe természetesen nem mentünk bele, de most például egy októberi budapesti konferenciára kaptam meghívót, ahol az uniós költségvetésről tárgyalunk majd. Magától Orbán Viktortól kaptam felkérést, hogy szólaljak fel. – Andrej Kiska mostani elnök kifejezetten aktív a szlovák belpolitikában, sokak szerint „túlmozgásos” is. Ön is hasonló felfogásban dolgozna?  – Andrej Kiskánál sokkal aktívabb lennék a belpolitikai válságok megoldásában. Nézzük csak a Kuciák-gyilkosságot és az utána kialakult helyzetet: neki ebben a helyzetben közvetítő-megoldó szerepet kellett volna játszania, nem pedig politikai szerepjátékot. Én összehívtam volna az összes parlamenti pártot egy asztalhoz, leteszek az asztalra egy elképzelést annak érdekében, hogy ne egyéni politikai célokra használjanak fel egy kettős gyilkosságot. Ehelyett ő minden pártot egyenként hívott meg, majd politikai álláspontot fogalmazott meg. Ez nem a köztársasági elnök feladata. Kiska javaslatot sosem tesz, csak kritizál, én nem így tennék. Ráadásul külföldön is védhetné aktívabban az ország érdekeit. – Mire gondol?  – Egy köztársasági elnök nem beszélhet külföldön kizárólag az ország problémáiról - például a korrupcióról, ha közben az adott kormány küzd is ellene. Én azt is elmondanám, hogy egy sor korrupcióellenes törvényt is hoztak. Ráadásul egy szlovák köztársasági elnök nem feledkezhet meg arról, mekkora értéket jelent, hogy az ország lakóinak 14 százaléka nemzetiségi kisebbség. Kiska úr erről rendszeresen megfeledkezik.  – Amikor átjövünk a határon, már a legelső településeken láthatók azok az orosz nyelvű óriásplakátok, amelyek az orosz befolyásra figyelmeztetnek Szlovákiában. Erről mit gondol?  – Azt, hogy politikát csinálni persze plakátokon is lehet, de a tettek talán fontosabbak. Mi elég sokat tettünk azért, hogy Szlovákia nyugati orientációját bebetonozzuk az EU-, és a NATO-tagsággal, pedig – és erről sokan szívesen elfeledkeznek most – a 90-es években azért ez messze nem volt annyira egyértelmű. A jelenlegi kormány külügyi és biztonságpolitikai stratégiája ennek jegyében készült és ebben benne van nyíltan, hogy Oroszország kockázatot jelent. Vannak egyes politikusok, akik másképp beszélnek, de nézzük meg, hogy a kormány összességében miket tesz. Ilyen esetekben nem lehet szlalomozgatni, egyszer ideállni, egyszer oda. – Ehhez képest a putyinista motoros banda, az Éjjeli Farkasok Szlovákiában saját „bázissal” rendelkezik.  – Azért ezt túlzás bázisnak hívni, van egy magánterület, amire egy vállalkozó beengedte őket, de azóta a megfelelő szlovák kormányszervek megtették a szükséges lépéseket. Tény, hogy egy-két héttel korábban is léphettek volna. – Súlyos, máig tartó belpolitikai válságot okozott, hogy egy német vizsgálat szerint a szlovák kormánynak is köze lehet ahhoz, hogy elraboltak Németországból egy vietnami ellenzéki aktivistát, valószínűleg a vietnami titkosszolgálatok. (Kormánygéppel vitték ki az országból – a szerk.) Ebben mit lép a Híd-Most?  – Mi voltunk az elsők, akik kimondták: ha a szlovák kormány bármely szerve, bármely embere részt vett ebben, nincs mit keresnünk ebben a kormányban. De előbb várjuk meg a vizsgálatot, mert a német ügyészség kétszer vizsgálta az ügyet és mindkétszer arra jutottak, hogy valószínűleg Szlovákia tudta nélkül használták fel erre a célra a kormánygépet. Persze az is komoly kérdés: hogyan lehet a belügyminisztérium gépét másra használni, mint amire mi rendelkezésre bocsájtjuk. – És mikorra kell kiderülnie az igazságnak?  – Semmiképpen sem fél év múlva, mert akkor már fújhatjuk. – Ön számít egyébként előrehozott választásokra Szlovákiában?  – Kizárni nem lehet, de itt azért van néhány határidő, ami kijelöli a kereteket. Az idén már nehezen lehetne, jövőre márciusban lesz valószínűleg az elnökválasztás, május 21-én EP-választás, így nagyjából ez a két dátum adódna az év első felében. Ősszel? Akkor már minek, hiszen februárban úgyis jönnek a „rendes” parlamenti választások, nem lenne értelme négy-öt hónappal előrehozni. – Belemennének újból egy koalícióba a Smerrel és az SNS-szel?  – Soha nem ez a kérdés, hanem, hogy a programunkból mit tudunk megvalósítani. Most szerintem sokat meg tudtunk, miközben a kormánykoalíció kilengéseit is fékeztük. Például amikor Robert Fico elkezdett sorosozni, rögtön leállítottuk, hogy ez számunkra elfogadhatatlan. – Együtt ülnek a Fidesszel az Európai Néppártban, Orbán Viktorék nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy az EP-választások előtt az EPP valamilyen közös kampányba kezd, aminek a migránsozás lesz a fő eleme. Erről mit gondol?  – Azt, hogy aki ezt szeretné, az keveri a gazdasági bevándorlót a menekülttel. Ez volt a baj legutóbb Szlovákiában is a kampányban, amikor ezeket tudatosan keverték, összemosták. – Ez a taktika a Fidesznek kétharmadot hozott.  – Ez egy dolog, egy másik pedig, hogy gátlástalanul, mindenáron felhasználok-e minden eszközt, hogy kormányra kerüljek, vagy a lelkiismeretemre hallgatva azt mondom, vannak olyan morális határok, amelyeket nem lépek át, és nem uszítom emberek egy csoportja ellen a saját választóimat. Az biztos, hogy az EU nem kezelte-kezeli jól a menekültkérdést. Megint naponta hallani híreket arról, hogy hány hajó bolyong a Földközi-tengeren a fedélzetén több száz emberrel. A nagy részük gazdasági migráns, őket egyszerűen vissza kellene fordítani. A menekülteket viszont befogadni, de nagyon szigorú kritériumok alapján. Nálunk nagyon szigorú a rendszer, tavaly heten kaptak ilyet, azelőtt tizenhatan, önöknél kétezren, miközben folyik a migráns-kampány. Akkor miről is beszélünk? A menekültek szétosztása? És hogyan? Mi 150 valóban életében fenyegetett szír keresztényt befogadtunk ma már ötvenen sincsenek itt, pedig akkor önszántukból jöttek. Akkor hogyan fogadjunk be menekülteket? Fegyverrel őrzött táborokban tartsuk őket? Ilyenkor csak néznek az európai liberális barátaim, mert ezt valahogy nem gondolták végig. – Nagyon aktív a magyar kormány a határon túli gazdaságfejlesztésben…  – Én másképp hívnám… – Hogyan?  – Az önök kormánya egyoldalúan előnyben részesít bizonyos köröket, akik a kormány hűbéresei. Fölöslegesen szórják a pénzt. Mi hiába magyaráztuk nekik a legelejétől, hogy lehetne ezt jól is csinálni: kössük össze azt a pénzt, amit mi juttatunk Dél-Szlovákiának és azt, amit Budapestről szánnak ide és közösen, világos kritériumok alapján döntsük el, mire költsük. Így viszont senki nem tudja, hova tűnnek el ezek a pénzek. – A rossz nyelvek szerint egy részüket vissza kell csorgatni Magyarországra.  – Én is hallottam erről, de bizonyítékom nincsen. De az biztos, hogy a magyar adófizetők pénzét fölöslegesen, rossz célokra költik. Ide csorog tízezer euró, oda csorog tízezer euró, ennyit hallunk erről az egészről, így nem sok látszata van. Aminek lehet értelme, az az óvodafejlesztési program, ami a református egyházon keresztül megy, így viszont nagyon nehéz lesz bevinni őket a szlovák óvodai rendszerbe. – A stadionépítésekről mit gondol?  – Nem azért, mert szurkoló vagyok, de a Dunaszerdahelyi AC stadionját ebből kiemelném, mert azt a klubot valóban minden itteni magyar a magáénak érzi. De, hogy Komáromnak van-e szüksége stadionra, azt már kétlem, mert ott nincs foci. Van ellenben extraligás kosárlabda és röplabda.

Névjegy Bugár Béla

Politikai pályafutását a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban kezdte. 1990 után a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés, majd a szétválást követően a szlovák parlament képviselőjeként vált ismertté. 1998-ban az akkor megalakult Magyar Koalíció Pártjának elnökévé választották, ott egészen 2009-ig politizált. Belső viták miatt végül kilépett a pártból és a vele tartókkal Most–Híd néven új szervezetet hoztak létre. A 2010-es választásokon 8,1 százalékkal bejutottak a parlamentbe, míg az MKP kiesett. A legutóbbi, 2016-os voksoláson a szavazatok 6,5 százalékát szerezték meg.

Frissítve: 2018.09.02. 11:52