Egykori főmentős lehet Zacher Gábor utódja

Publikálás dátuma
2018.09.01 12:25

Fotó: / Kertész Gábor
A Népszava értesülései szerint Burány Béla, a mentőszolgálat korábbi főigazgatója lehet a Honvédkorház sürgősségi osztályának új vezetője.
Még ki sem hűlt Zacher Gábor széke a Honvédkórház sürgősségi osztályán, máris meg lehet az utódja: információink szerint Burány Béla, az az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) korábbi főigazgatója válthatja a személyi és tárgyi feltételek hiánya miatt távozott főorvost, egyelőre megbízott vezetőként. Zacher péntek éjfélig dolgozott, a Honvédelmi Minisztérium, a munkáltató nem ragaszkodott hozzá, hogy kitöltse a felmondási idejét. Burány Bélát a második Orbán kormány idején, 2013-ban bízták meg – egy pályázat eredményeként – az OMSZ irányításával. A vezetőváltást pénzügyi átvilágítás kísérte, az egészségügyi államtitkárság pedig a Népszabadság akkori információi szerint hárommilliárdos gyorssegélyt adott a felhalmozódott hiány eltüntetésére. 2014-ben viszont már Burány fordult a szaktárcához, és kért 5-6 milliárd forintot, különben – írta – „csökkenteniük kell a mentéshez való hozzáférést”. 2015-ben menesztették posztjáról, miután kiderült, csúsznak a kormány által megígért fejlesztések.

Törölt videó

Aznap, amikor beadta a felmondását a Honvédkórházban, Zacher Gábor a PwC Outlook nevű rendezvényén vett részt egy beszélgetésen Kadarkai Endrével. Ebben több erős kijelentést is tett. Például azt mondta, csak akkor fog megjavulni a magyar egészségügy, ha bedől a rendszer, és ehhez most közel vagyunk. Később azonban az interjút töröltette a YouTube-ról. A hvg.hu szúrta ki, hogy Kadarkai azt írta a Facebookon: a beszélgetésükről készült felvételt Zacher kérésére a PwC eltávolította a YouTube csatornájáról.

Szerző
2018.09.01 12:25
Frissítve: 2018.09.01 13:49

Orbán kampánytanácsot ajándékozott az ő Tarlósának

Publikálás dátuma
2018.11.20 07:00

Fotó: MTI/ Mónus Márton
A főpolgármester már javában édesgeti magához a szavazókat, míg az ellenzéki oldalon Márki-Zay Péterék mozgalma nélkül is alakul az összefogás.
Meg is tartott első ülését tegnap a hétvégén létrehozott Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa – jelentette be Tarlós István főpolgármester. Az első ülésről azonban kevés konkrétum derült ki – a hírek szerint elsősorban a hármas metró és a HÉV-vonalak felújítása került szóba –, de ez cseppet sem lepte meg Reiner Rolandot, az Integrity Lab elemzőjét, szerinte ugyanis a tanács főképp Tarlós kampányában játszhat szerepet. – Egyrészt konkrét fejlesztési terveket lehet bejelenteni, másrészt azt tudja mutatni, hogy egyenrangú partnerként tud tárgyalni a miniszterelnökkel, erre pedig más ellenzéki politikus nem képes – fogalmazott lapunknak Reiner. A szakértő szavait alátámasztja, hogy Tarlós – részletek ismertetése nélkül – tegnap már arról beszélt, hogy napok alatt mintegy 110 milliárd forintot sikerült szerezni a fővárosnak. – Nem is létezne a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ellenzéki városvezetés esetében – így reagált lapunknak Király Dávid, A Republikon Intézet szakértője emlékeztetett, hogy a főpolgármester értelmezése szerint azért jött létre a tanács, hogy a főváros jobban belelásson azokba a beruházásokba, amelyeket a kormány bonyolít Budapesten. Az elmúlt években ugyanis – folytatta a szakértő –, a stadionépítésektől kezdve a Várkert Bazár felújításán át a Liget projektig sok olyan fejlesztés történt, amelyekhez a Fővárosi Önkormányzatnak nem volt köze. Így pedig – legalábbis Király Dávid szerint – Budapest nyerhet a tanáccsal. Igaz, a főpolgármester utalt arra is, hogy a tanács csak akkor működik tovább, ha ha jövőre újra őt választják meg Budapest élére.
Miközben a kormánypárti jelölt a fővárosban elkezdte felpörgetni a kampányt, az ellenzéki oldalon Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester új mozgalma hozott némi pezsgést. – Már az áprilisi választást követő Mi vagyunk a többség!-tüntetésen elmondtam, csak összefogással lehet legyőzni a hatalmat: a választási rendszer is csak erre ad lehetőséget, és a választók is ezt akarják – mondta megkeresésünkre Pollreisz Balázs, az MSZP győri elnöke. – A teljes összefogással tehát egyetértünk. De pártok nélkül? Az infrastruktúrájuk nélkül? Persze ki kell találni, jogilag milyen formája legyen helyben az együttműködésnek. Az viszont egyértelmű, hogy csak az egy körzet, egy ellenzéki jelölt gondolkodásnak van esélye. Nemény András, a szocialisták szombathelyi elnöke szerint a vasi megyeszékhelyen az októberi időközi önkormányzati választás bebizonyította, hogy összefogással valóban célt lehet érni. – Nálunk a gyakorlatban működik, amit Márki-Zay Péterék most elméletben hirdetnek – mondta Nemény, hozzátéve: az önkormányzati választásokon is ezen elvek szerint indulunk majd, a tárgyalások folynak, s egy hónapon belül megállapodás születhet a Mindenki Magyarországa Mozgalom nélkül is.  – Minden olyan kezdeményezést támogatunk, mely elősegíti a Fidesz leváltását, így az új mozgalmat is – jegyezte meg Pintér Attila, az MSZP kaposvári elnöke. – Ha tudják majd segíteni a demokratikus erőket, nem kizárt az együttműködés velük, de ehhez ismerni kell a részleteket.

"Nincs más módszer"

Nem hinném, hogy a pártok, különösen az április 8-i kudarcot követően, látványosan szembe mennének a választóikkal – állítja Ábrahám Júlia, egykori LMP-s elnökségi tag, aki szerepet vállalt Márki-Zay Péter új mozgalmában. Mint mondta, mozgalmuk tagjai tisztességes és elszánt emberek, és céljaik azonosak. Ha pedig ezek a célok találkoznak a domináns választói akarattal, akkor ez egy elég nagy nyomásgyakorlási eszköz lesz ahhoz, hogy a pártok kimozduljanak a saját érdekkörükből. – Jelenleg nincs más módszer, együttműködésre vagyunk ítélve. Azok a pártok, amelyek széleskörű egyeztetés nélkül saját jelölteket indítanak, maguk is hozzájárulnak a korrupció és a megfélemlítés rendszerének fennmaradásához. Ezzel ma már az ellenzéki  szavazók nagy része tisztában van – fogalmazott.

2018.11.20 07:00
Frissítve: 2018.11.20 07:00

Ha áttételesen, is de bevallotta a kormány, hogy elbukott a bölcsődeprogramja

Publikálás dátuma
2018.11.20 06:45

Fotó: Shutterstock/
Újabb két évig nem lesz kötelező bölcsődét nyitni a tízezer főnél kisebb településeken. A népjóléti bizottság ma tárgyalja a kormány javaslatát, ami annak beismerése, hogy rossz volt a koncepció.
Nem tolonganak a települések, hogy a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását, és így az anyák munkába állását bölcsődék indításával támogassák. A 2017 januárjában hatályba lépett rendelkezés szerint minden magyar településnek bölcsődei ellátást kell nyújtani, ha legalább öt kisgyermek szülei ezt igénylik, vagy ha több mint negyven ilyen korú gyerek él a faluban, kisvárosban. A hatályban lévő gyermekvédelmi törvény szerint idén év végéig minden érintett önkormányzatnak lépnie kellett volna, de látva, hogy a települések töredéke indított eddig ilyen fejlesztést, a kormány egy szociális tartalmú salátatörvénybe bújtatva 2020. december 31-re akarja módosítani a határidőt. A népjóléti bizottság szocialista elnöke úgy látja, azért nem képes tartani az Orbán-kormány a saját polgármestereinek kitűzött határidőt, mert a fideszes településvezetők is a csendes ellenállás módszerét választották a bölcsődealapítás helyett. Korózs Lajos arra emlékeztetett, az önkormányzati vezetők azért halogatják a lépést, mert úgy látják, nehéz lesz finanszírozni az intézmények folyamatos működtetését. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke ennél csak valamivel optimistább, szerinte a plusz két év elég lesz az igények pontos felmérésére és a lehetőségek mérlegelésére. Schmidt Jenő úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy nagyjából két évet lehet előre látni mindenhol: az elmúlt hónapokban született gyerekeket és a kismamákat. Így meghozható a döntés, hogy indítani kell-e bölcsődét vagy sem, az azonban már bizonytalan, hogy a két év után mi lesz a folytatás. Szerinte a harmadik évet akkor is be fogják vállalni a települések, ha a kötelező létszám alá kerül a három év alatti kicsik száma, de utána el kell gondolkodniuk, hogy meddig nyelik le a veszteséget. Novák Katalin család és ifjúságügyért felelős államtitkár néhány hete úgy nyilatkozott, hogy az idén bevezetett feladatalapú finanszírozásnak köszönhetően az önkormányzatoknak már nem ráfizetéses bölcsődét működtetni. A legnagyobb hazai önkormányzati szövetség vezetője lapunknak úgy pontosított, hogy az új normatíva a fenntartási költségek 80 százalékát fedezi, a korábbi 50 százalékkal szemben. Bölcsőde ügyben az sem mellékes, hogy lesz-e elegendő szakképzett munkaerő az intézményekben. Novák Katalin sokszor hangoztatja, hogy a kisgyermeknevelők bérét az elmúlt években jelentősen megemelte a kormány. A sikerbeszámolóhoz nem csatlakozik a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). Szűcs Viktória elnök arról számolt be, hogy egyre több kisgyermeknevelő szakembert képeznek az országban, de sokan épp az alacsony fizetések miatt gyorsan távoznak a területről, sőt, a nappali tagozatos főiskolások ötöde már el sem kezdi a pályát. Nem ritka, hogy diákmunkásként még nettó kétszázezret tudott összeszedni valaki, de ha munkába áll, az induló bére bruttó 187 ezer lesz. Nem csoda, ha változatlanul nagy az elvándorlás az ágazatból. Szűcs Viktória szerint az sem pontos, amikor a kormány 16 ezer új bölcsődei létszámról beszél a fejlesztési program elindítása óta, mert szerinte ezek fele a korábbi ellátási formák férőhelyeinek átnevezését jelenti.

Nincs tömeges építkezés

A nagyjából 3500 magyar település közül most 2500-ban nincs bölcsőde. A 2015-ben elfogadott fejlesztési csomag keretében eddig mindössze 70 településen indultak építések.

2018.11.20 06:45
Frissítve: 2018.11.20 06:45