Előfizetés

Őrült tempóban fogynak a háziorvosok

Kuslits Szonja Vasárnapi Hírek
Publikálás dátuma
2018.09.02. 12:00

Fotó: Németh András Péter / Vasárnapi Hírek
Több mint száz praxissal nőtt a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek listája mindössze három év alatt. Jelenleg 341 körzet üres, de félő, hogy az elöregedés miatt pár éven belül több mint 2000 praxis sorsa lesz kérdéses.
„Csak egy receptért jöttem”, „Beutalóért lépnék be”, „Nekem csupán egy lelet kellene” – gyakran elhangzó mondatok, amivel a betegek próbálják kikerülni a nem ritkán 2-3 órás várakozást a háziorvosnál. Kifogások, amik ugyan indokolhatják, hogy valaki ne rostokoljon ennyi időt, de attól még bosszantóak lehetnek az ücsörgőknek-ácsorgóknak. Mégis, ők a szerencsések, hiszen legalább van kihez fordulniuk, ha egészségügyi problémájuk van.

Tíz éve üres praxisok

Az országban ugyanis riasztó gyorsasággal emelkedik a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma. A legfrissebb adatok szerint 341 tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen körzet van Magyarországon. Alig két hónap alatt 17 körzettel duzzadt a lista. Az elmúlt három évben pedig több mint száz új körzet vált tartósan betöltetlenné. 2015 júliusában ugyanis még „csak” 231 ilyen praxis volt, 2017 augusztusában ez már 317-re emelkedett, idén júniusban pedig 324 volt – derült ki az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adataiból készített összesítésünkből. Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében a legrosszabb a helyzet. Békés megye esetében több településen már 2011-2012 óta nincs háziorvos; nehéz helyzetben van például Vésztő, Tótkomlós vagy Battonya. Ennél is súlyosabb állapotok uralkodnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol nyolc olyan települést is találtunk, ahol 2005 óta nincs állandó háziorvos, és idén került fel a listára Hejőkeresztúr és Sajószentpéter.

Húszmillió forint sem motivál

A tartósan betöltetlen körzetek vállalására anyagi támogatással próbálja ösztönözni az orvosokat a kormány, több-kevesebb sikerrel. Akár húszmillió forintos letelepedési támogatást is kaphat az a nyertes pályázó orvos, aki hat évre ilyen praxist vállal. Ám a több éve működő program során sosem sikerült felhasználni a rendelkezésre álló keretösszeget, nagyon kevés a jelentkező. Az egyszeri támogatás tehát messze nem minden, a szakma szerint rendszeres, és a kórházi mellett is versenyképes jövedelemre lenne szükség. A probléma azért is égető, mert Magyarországon a háziorvosok kétharmada nyugdíjaskorú vagy öt éven belül az lesz, így 2200 praxis sorsa kérdéses.

Teher a bérek növelése

„A forráshiány állandó probléma az ágazatban. Magyarországon a legtöbb beteg a háziorvosi rendelőkben fordul meg, legnagyobb részük ellátást is ott kap. A kórházi kassza nagysága mégis hétszerese a háziorvosénak”

– mondta Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (Fakoosz) elnöke a csütörtökön rendezett „Egészségügy öt dimenzióban” című konferencián.

Négy év alatt több százezer forinttal növelték ugyan a háziorvosok bevételeit, de a növekvő kiadások miatt ez nem annyira jelentős bővülés, mint azt szerették volna. Ráadásul egyre nyílik az olló, vagyis folyamatosan növekednek a különbségek a bérek között. A kórházban dolgozó orvosok és nővérek keresete jelentősen emelkedett, ami nehezít a háziorvosok dolgát. Hiszen ahhoz, hogy ne maradjanak nővér nélkül, a praxisoknak jóval többet kell fizetni, különben a kórházba mennek dolgozni. Selmeczi Kamill jelenleg két nővérrel dolgozik, mint mondta, nem könnyű kigazdálkodni nekik a versenyképes jövedelmet. „Lassan közelítünk az első 100 naphoz, így mérlegre lehetne tenni, hogy mi is történt az új kormány megalakulása óta az egészségügyben. Sajnos az látható, hogy évek óta ugyanazok a témák, amelyekkel foglalkozni kellene, de mégsem sikerül.”
„Lassan közelítünk az első 100 naphoz, így mérlegre lehetne tenni, hogy mi is történt az új kormány megalakulása óta az egészségügyben. Sajnos az látható, hogy évek óta ugyanazok a témák, amelyekkel foglalkozni kellene, de mégsem sikerül.”

Zátonyra futott kezdeményezések

A háziorvosi ellátás esetében különösen rossz a helyzet, ha a tervek megvalósulását nézzük. Évek óta csúszik például a sokszor beharangozott új törzskartonrendszer bevezetése és az úgynevezett kollegiális rendszer kialakítása is. Utóbbi azt jelenti, hogy az alapellátásban dolgozó háziorvosokat, házigyermekorvosokat és a fogorvosokat területi, megyei és országos vezetők ellenőriznék. Az új rendszer indulását 2017 őszére ígérték, de azóta sem valósult meg. Nemrégiben a Weborvos írt arról, hogy bár miniszteri rendelet szabályozta a hálózat kialakítását, ismét egyéves várakozás következhet. Pedig a szakma szerint ez egy igényelt és jó koncepció is, aminek bevezetését 2015-ben már törvénybe is foglalták, de a megvalósítás forrásigényes. Ez lehet az egyik oka a csúszásnak. A törzskartonnal kapcsolatban a Vasárnapi Híreknek Selmeczi Kamill ugyanakkor arról beszélt: ez egy szerencsétlen kezdeményezés. Semmiféle előnnyel nem járna, de lassítaná a háziorvosi munkát és olyan bizalmas adatokat is kérnek, ami nem tartozik senki másra, csak az orvosra és a betegre.

Minimum egymillió forint

A törzskarton és a kollegiális rendszer mellett a praxisközösségek kialakítása is gödörbe került. Ennek a lényege az lett volna, hogy azonos tudású háziorvosok közös szakmai és népegészségügyi háttértámogatással, például gyógytornásszal, dietetikussal, egészségfejlesztővel dolgozzanak együtt. Erről élénk vita zajlik a szakmában, Selmeczi Kamill szerint azonban egyedül a háziorvoshiányra jelenthet valamiféle megoldást. A jelenlegi finanszírozás azonban nem elegendő, sokkal több pénz kell ennek a megfelelő működéséhez. Kiemelte azt is: el kell érni, hogy olyan összeget kapjanak a háziorvosok, amiből a nettó egymillió forint jövedelem kigazdálkodható, ha ez nem valósul meg, akkor idővel nem lesz háziorvos és összeomlik a rendszer. Erre pedig nem is kell évtizedeket várni, hiszen sokan az utánpótlás hiánya miatt most is 70-80 évesen praktizálnak.

Vörös kód - Támad a pollen az Alföldön

MTI
Publikálás dátuma
2018.09.02. 11:00
Illusztráció: AFP
Extrém magas parlagfű pollenkoncentráció miatt figyelmeztetést adott ki az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) vasárnapra az Alföld egyes területeire.
Szigeti Tamás, az OKI levegőhigiénés és aerobiológiai osztályának vezetője elmondta, jelenleg az ország egész területén magas a parlagfű pollenszórása, ami másodfokú figyelmeztetésnek felel meg. Az Alföld egyes területein, Kecskemét és Szeged térségében azonban extrém magas lesz a parlagfű pollenjének koncentrációja. A szakember elmondta, főként zivatarok környezetében a kezdeti viharos időszak is megemelheti a pollenkoncentrációt, ilyenkor az arra érzékenyeknél asztmatikus tünetek is jelentkezhetnek. Szigeti Tamás kiemelte, hogy az elkövetkező napokban fokozódik a pollenterhelés, a pollenszezon csúcsát szeptember első hetére várják a szakemberek. Akinek allergiás tünetet okoz a parlagfű, mindenképpen forduljon szakemberhez, hiszen gyógyszeres kezeléssel a tünetek enyhíthetők - tette hozzá. A szakember azt javasolja, hogy ezekben a hetekben érdemes kora reggel, vagy késő este szellőztetni, a mosott ruhát ne a szabadban szárítsuk, valamint lehetőség szerint naponta mossunk hajat és gyakrabban cseréljünk ágyneműt, hiszen ezekben is megtapadhatnak a pollenszemek. 

Az egészségügytől félünk, nem a bevándorlástól

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.02. 10:47
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A világ félelmeiről készült felmérésből kiderül, az egészségügy továbbra is katasztrofális helyzetben van a magyarok szerint. Ráadásul az ország háromnegyede szerint rossz irányba mennek a dolgok.
A magyarok az egészségügy, illetve a szegénység miatt aggódnak jobban, mint bárki más – derül ki az Ipsos 28 országban végzett reprezentatív felméréséből, amit a Ténygyár szúrt ki.
10-ből 7 magyar említette a legsúlyosabb három probléma között a gyógyulás feltételeit - a kutatás arról tanúskodik, hogy nincs más olyan ország, ahol ennyire súlyosnak tartanák az emberek az egészségügy helyzetét. Még 40 százalék feletti arányt is csak három államban mértek (Lengyelország 56%, Brazília 45%, Egyesült Királyság 44%).
A felmérés résztvevőinek mindössze negyede volt az, aki említette egyáltalán az egészségügyet a legsúlyosabb gondjai között.

Hasonló a helyzet a szegénységgel és a társadalmi egyenlőtlenségekkel: ezek a magyarok 57 százaléka szerint tartoznak az ország súlyos gondjai közé. Ennél többen csak Oroszországban érzik súlyos problémának az egyenlőtlenségeket (64%).
A felmérés szintén rácáfol az áprilisi választások eredményeire:
a magyarok háromnegyede, 74 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban.

A világátlag 54 százalék, és Magyarországnál csupán Brazília, Peru és Dél-Afrika lakosai látják borúsabban a helyzetet. Olaszországban ugyanakkor Giuseppe Conte miniszterelnökké választásának hónapjában 13 százalékkal lettek elégedettebbek az emberek, és a mexikói elnökválasztás is hasonló eredményt hozott: Andrés Manuel López Obrador győzelme 19 százalékkal emelte az országos elégedettséget.
A magyar bankokról nem sok jót mond, hogy a hitelhez jutás problémáját a vizsgált 28 ország közül a magyarok tartják a legfontosabbnak – nálunk 8 százalék említette, míg a világátlag csupán 2 százalék. Érdekesség még, hogy a lényegében 2015 óta folyamatosan tartó menekültellenes kormányzati kampány ellenére,
a magyarok továbbra sem tartanak sem a migrációtól, sem a kormánysajtóban a migrációval rendszeresen összekapcsolt terrorizmustól.

A legsúlyosabb probléma világszerte a munkanélküliség, a szegénység, a bűnözés és a politikai korrupció volt. Ezeket az összes megkérdezett 32-33 százaléka sorolta hazájának három legaggasztóbb gondja közé. A klímaváltozás miatt csak 10 százalék, a szélsőségek előretörése miatt pedig csak 9 százalék aggódik.