„Csak egy receptért jöttem”, „Beutalóért lépnék be”, „Nekem csupán egy lelet kellene” – gyakran elhangzó mondatok, amivel a betegek próbálják kikerülni a nem ritkán 2-3 órás várakozást a háziorvosnál. Kifogások, amik ugyan indokolhatják, hogy valaki ne rostokoljon ennyi időt, de attól még bosszantóak lehetnek az ücsörgőknek-ácsorgóknak. Mégis, ők a szerencsések, hiszen legalább van kihez fordulniuk, ha egészségügyi problémájuk van.
Tíz éve üres praxisok
Az országban ugyanis riasztó gyorsasággal emelkedik a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma. A legfrissebb adatok szerint 341 tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen körzet van Magyarországon. Alig két hónap alatt 17 körzettel duzzadt a lista. Az elmúlt három évben pedig több mint száz új körzet vált tartósan betöltetlenné. 2015 júliusában ugyanis még „csak” 231 ilyen praxis volt, 2017 augusztusában ez már 317-re emelkedett, idén júniusban pedig 324 volt – derült ki az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adataiból készített összesítésünkből.
Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megyében a legrosszabb a helyzet. Békés megye esetében több településen már 2011-2012 óta nincs háziorvos; nehéz helyzetben van például Vésztő, Tótkomlós vagy Battonya. Ennél is súlyosabb állapotok uralkodnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol nyolc olyan települést is találtunk, ahol 2005 óta nincs állandó háziorvos, és idén került fel a listára Hejőkeresztúr és Sajószentpéter.
Húszmillió forint sem motivál
A tartósan betöltetlen körzetek vállalására anyagi támogatással próbálja ösztönözni az orvosokat a kormány, több-kevesebb sikerrel. Akár húszmillió forintos letelepedési támogatást is kaphat az a nyertes pályázó orvos, aki hat évre ilyen praxist vállal. Ám a több éve működő program során sosem sikerült felhasználni a rendelkezésre álló keretösszeget, nagyon kevés a jelentkező.
Az egyszeri támogatás tehát messze nem minden, a szakma szerint rendszeres, és a kórházi mellett is versenyképes jövedelemre lenne szükség. A probléma azért is égető, mert Magyarországon a háziorvosok kétharmada nyugdíjaskorú vagy öt éven belül az lesz, így 2200 praxis sorsa kérdéses.
Teher a bérek növelése
Négy év alatt több százezer forinttal növelték ugyan a háziorvosok bevételeit, de a növekvő kiadások miatt ez nem annyira jelentős bővülés, mint azt szerették volna. Ráadásul egyre nyílik az olló, vagyis folyamatosan növekednek a különbségek a bérek között. A kórházban dolgozó orvosok és nővérek keresete jelentősen emelkedett, ami nehezít a háziorvosok dolgát. Hiszen ahhoz, hogy ne maradjanak nővér nélkül, a praxisoknak jóval többet kell fizetni, különben a kórházba mennek dolgozni. Selmeczi Kamill jelenleg két nővérrel dolgozik, mint mondta, nem könnyű kigazdálkodni nekik a versenyképes jövedelmet. „Lassan közelítünk az első 100 naphoz, így mérlegre lehetne tenni, hogy mi is történt az új kormány megalakulása óta az egészségügyben. Sajnos az látható, hogy évek óta ugyanazok a témák, amelyekkel foglalkozni kellene, de mégsem sikerül.”
Zátonyra futott kezdeményezések
A háziorvosi ellátás esetében különösen rossz a helyzet, ha a tervek megvalósulását nézzük. Évek óta csúszik például a sokszor beharangozott új törzskartonrendszer bevezetése és az úgynevezett kollegiális rendszer kialakítása is. Utóbbi azt jelenti, hogy az alapellátásban dolgozó háziorvosokat, házigyermekorvosokat és a fogorvosokat területi, megyei és országos vezetők ellenőriznék. Az új rendszer indulását 2017 őszére ígérték, de azóta sem valósult meg. Nemrégiben a Weborvos írt arról, hogy bár miniszteri rendelet szabályozta a hálózat kialakítását, ismét egyéves várakozás következhet. Pedig a szakma szerint ez egy igényelt és jó koncepció is, aminek bevezetését 2015-ben már törvénybe is foglalták, de a megvalósítás forrásigényes. Ez lehet az egyik oka a csúszásnak.
A törzskartonnal kapcsolatban a Vasárnapi Híreknek Selmeczi Kamill ugyanakkor arról beszélt: ez egy szerencsétlen kezdeményezés. Semmiféle előnnyel nem járna, de lassítaná a háziorvosi munkát és olyan bizalmas adatokat is kérnek, ami nem tartozik senki másra, csak az orvosra és a betegre.
Minimum egymillió forint
A törzskarton és a kollegiális rendszer mellett a praxisközösségek kialakítása is gödörbe került. Ennek a lényege az lett volna, hogy azonos tudású háziorvosok közös szakmai és népegészségügyi háttértámogatással, például gyógytornásszal, dietetikussal, egészségfejlesztővel dolgozzanak együtt. Erről élénk vita zajlik a szakmában, Selmeczi Kamill szerint azonban egyedül a háziorvoshiányra jelenthet valamiféle megoldást. A jelenlegi finanszírozás azonban nem elegendő, sokkal több pénz kell ennek a megfelelő működéséhez.
Kiemelte azt is: el kell érni, hogy olyan összeget kapjanak a háziorvosok, amiből a nettó egymillió forint jövedelem kigazdálkodható, ha ez nem valósul meg, akkor idővel nem lesz háziorvos és összeomlik a rendszer. Erre pedig nem is kell évtizedeket várni, hiszen sokan az utánpótlás hiánya miatt most is 70-80 évesen praktizálnak.
