Szélsőségesek és antifasiszták csaptak össze a rendőrséggel Chemnitzben (fotók)

Publikálás dátuma
2018.09.02. 10:04

Fotó: RALF HIRSCHBERGER / DPA
Több ezer német idegengyűlölő, illetve antifasiszta nézett farkasszemet szombaton a rendőrséggel.
Szombatra az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű radikális szélsőjobboldali mozgalom és a szövetségi kormány menekültpolitikájának és bevándorlási politikájának erőteljes bírálatára összpontosító, szintén idegengyűlölő és szélsőséges Alternatíva Németországnak (AfD) ellenzéki párt hirdetett tüntetést Chemnitzbe. Demonstrációjukra közel 4500-an mentek el, és - mint a Deutsce Welle írja - nagyjából 3500 antifasiszta ellentüntető is az utcára vonult. 1200 rendőr választotta el őket egymástól.
A szélsőségesek egy gyászmenetet szerveztek: némán vonultak, zászlókat és állítólagosan bevándorlók által meggyilkolt emberek képeit tartva. A nagyrészt fiatalokból álló ellentüntetők egy karnevál-szerű felvonulást tartottak, "Herz statt Hetze", azaz "szívet az üldözés helyett" címmel. Állítólag sokan provokálták közülük a kordonokat átlépve a szélsőjobboldali tömeget, többen meg is sérültek.
A bejelentett demonstrációk végét követően mindkét csoport az utcákon maradt, így a tüntetéseket éjjel a hatóságok oszlatták fel.
"Egységeinknek esetenként közvetlen erőt kellett alkalmaznia" - tájékoztatott erről utólag a rendőrség. Vízágyúkat és lovas egységeket is bevetettek.

Összesen 18 ember sérült meg, köztük három rendőr, akik horzsolásokat szenvedtek - erről már az MTI számol be. Különösen a hivatalos rendezvények után volt szükség a hatóságok beavatkozására: ismeretlenek rátámadtak például a kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) híveinek egy csoportjára, egy afgán fiatalra pedig négy maszkos vetette rá magát. A vasárnap nap közben összeállított adatok szerint 37 feljelentést tettek különböző bűncselekmények, köztük rongálás, testi sértés és alkotmányellenes szervezetek jelképeinek - azaz vélhetően horogkereszteknek - használata miatt.
Az egész múlthéten zajló demonstrációkat egy gyilkossági ügy váltotta ki: az áldozat egy orosz származású német férfi, a bűncselekménnyel egy iraki és egy szíriai férfit gyanúsítanak, előzetes letartóztatásba helyezték őket.
Vasárnap két demonstrációt tartanak, a szervezők civil szervezetek és az evangélikus egyház. A megmozdulásokkal az erőszakmentesség, a jog és a demokrácia tisztelete és a párbeszéd mellett állnak ki, a helyszínre várják mások mellett Michael Kretschmer tartományi miniszterelnököt, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusát és Barbara Ludwig SPD-s chemnitzi polgármestert.
A rendezvények Chemnitzben hétfőn is folytatódni fognak: a nyitottságért és a demokráciáért szót emelő szervezetek közreműködésével nagyszabású szabadtéri koncertet szerveznek. A fellépők között van az egyik legismertebb német zenekar, a Die Toten Hosen.
Szerző
Frissítve: 2018.09.02. 20:30

Theresa May: kizárt egy újabb Brexit-szavazás

Publikálás dátuma
2018.09.02. 08:44

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/ANADOLU
Kitart korábbi álláspontja mellett a brit miniszterelnök - annak ellenére is, hogy bebizonyosodott, manipulálták a korábbi népszavazást, és az ország többsége már rég a kilépés ellen van.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott referendumról - amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - semmiképp sem lesz újabb népszavazás - fejtette ki Theresa May brit miniszterelnök a The Sunday Telegraph című konzervatív, erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú brit lapnak írt cikkében, írja az MTI.
May szerint milliók adtak kifejezést akaratuknak, sokan évtizedek óta először bíztak is abban, hogy szavazatuk számít, és abban, hogy miután évekig úgy érezték, a politika nem törődött velük, most meghallja szavukat. Ha ezek után még egyszer feltennék nekik az EU-tagságról szóló kérdést, az a demokrácia és a népszavazásba vetett választói bizalom súlyos elárulása lenne. Mondta ezt annak ellenére, hogy bebizonyosodott: a Brexit-népszavazást manipulálták a Cambridge Analytica cég adatgyűjtése segítségével, és a britek többsége már rég nem a kilépést pártolja.
Tavasszal országos kampánycsoport alakult People's Vote - a Nép szavazata - névvel ismert közéleti személyiségek, politikusok és üzleti vezetők részvételével annak kiharcolására, hogy népszavazás dönthessen a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről. A szervezet két frontembere az ismert színész, Sir Patrick Stewart és Gary Lineker egykori angol futballsztár, a BBC televízió jelenlegi futball-szakkommentátora.
A People's Vote a nyár elején, az EU-tagságról tartott népszavazás második évfordulóján minden eddiginél nagyobb, százezres népszavazáspárti tüntetést szervezett Londonban, követelve, hogy a brit EU-tagság megszűnése előtt ismét referendum döntsön a kilépés feltételrendszeréről.
A konzervatív brit kormány azonban eddig is mereven elvetette bármiféle újabb népszavazás gondolatát, és hivatalosan a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt jelenlegi vezetése sem támogatja az erre irányuló kezdeményezéseket.
Szerző
Frissítve: 2018.09.02. 10:09

Generációváltás Brüsszelben: Weber ülhet az EB elnöki székébe

Publikálás dátuma
2018.09.01. 12:00

Fotó: ALEXANDER POHL / NURPHOTO
Manfred Weber lehet az Európai Néppárt (EPP) listavezetője Angela Merkel kérésére, így várhatóan ő ülhet az Európai Bizottság elnöki székébe.
Mivel az előrejelzések szerint ismét az Európai Néppárt (EPP) frakciója lesz a legnagyobb az Európai Parlamentben, minden bizonnyal néppárti politikus lesz a következő bizottsági elnök. Manfred Weber az EPP konzervatívabb képviselői számára is elfogadható személyiség, mivel a német Keresztényszociális Unió (CSU) tagja. Szemben azonban a nem kevéssé egocentrikus CSU-elnökkel, Horst Seehoferrel, Weber visszafogott, mérsékelt politikus. Amikor júniusban ádáz vita zajlott a CSU és Merkel pártja, a kereszténydemokrata CDU között, s az uniópártok közötti hagyományos szövetség felmondása is szóba került, Weber figyelmeztetett arra, hogy ennek beláthatatlan következményei lennének. Weber tekintélyes politikus az Európai Néppártban, annak frakcióvezetőjeként kompromisszumokra is kész, ami éppenséggel nem lesz hátrány, ha valóban ő lesz a következő bizottsági elnök. Stílusa teljesen eltér a jelenlegi EB-elnök Jean-Claude Junckerétől. Távolról sem annyira joviális, ám – amint a Die Welt jellemzésében rámutat – Weber szürke egérnek sem nevezhető. Generációváltásnak lehetnek majd tanúi az unió polgárai, mivel a frakcióvezető 17 évvel fiatalabb Junckernél. Bár Weber tehát nem sorolható az EPP liberális szárnyához, jellegzetesen olyan politikus, aki „több Európát” szeretne. Nehezen viseli el, hogy Németországban az emberek többségét nem különösebben érdekli a brüsszeli politika. Korábban amellett kardoskodott, hogy az adatvédelem kérdéseit is európai szintre emeljék, az utóbbi időben pedig többször is amellett emelt szót - Angela Merkel elképzeléseinek megfelelően -, hogy a menekültválságot is európai szinten rendezzék, s ne az egyes tagállamok hozzanak döntéseket. Weber nemrégiben úgy fogalmazott, azt szeretné, hogy a Fidesz az EPP-ben maradjon, egyúttal azonban rendre figyelmezteti a magyar kormánypártot demokratikus kötelezettségeire. Egy májusi, a De Volksrant című holland lapnak adott interjújában egyértelműen leszögezte: „Az olyan alapvető értékeket, mint a jogállamiság, a demokrácia és a független sajtó az Európai Néppárt nem kényszeríti rá senkire. Ezek azok az alapvető értékek, amelyek alapján a társadalmainkat elképzeljük az Európai Unióban. Orbán azt kockáztatja, hogy átlépi a határt a felsőoktatást és a civil szervezeteket sújtó intézkedésekkel. (...) Ha nem tartja tiszteletben ezeket az alapvető értékeket, akkor nem lehet tagja az Európai Néppárt családjának. Világosan beszélünk. Ha betartod a szabályokat, részt vehetsz ebben. Ha nem tartod be, nem vehetsz részt, és kész”. Ugyanakkor amikor azt tudakolták tőle, a Fidesznek lehet-e az EPP-ben maradása, mivel már átlépte ezt a határt, azt közölte, el kell választani az alapvető értékek kérdését a politikaiaktól. Ami pedig a határon emelt szögesdrótot illeti, kifejtette, „kerítéseket kell építenünk, ha szükséges”. Sőt, az előző évben úgy foglalt állást, jogos Magyarország igénye arra, hogy uniós támogatást kapjon a határkerítés építéséhez. Ez is jellemző Weber jellemére. Bár az uniós alapértékeket illető kérdésekben ugyanúgy gondolkodik, mint bármely más demokratikus európai politikus, a nyilvános feddésektől ódzkodik, bírálatait megfontoltan becsomagolja, sőt látszólagos gesztusokat is tesz. Ezt lényegében maga is elismerte ugyanezen interjújában, amikor azt válaszolta az Orbán Viktorral való viszonyát firtató kérdésre, beszélnek egymással, de ezek az eszmecserék időről időre hangos szóváltásig fajulnak, mert néha olyasmit hall a magyar miniszterelnöktől, amit a maga részéről elfogadhatatlannak tart. A hatvanas évek óta, amikor Walter Hallstein irányította a brüsszeli testület munkáját, először kerül német politikus az Európai Bizottság élére, s ez a döntés azt is jelzi: Angela Merkel eltökélten halad tovább a populisták által előidézett ellenszélben. Teljesen véglegesnek még nem nevezhető a döntés, Weber egyelőre még csak a német kancellár jelöltjének tekinthető, szeptember elején az uniópártoknak is áldásukat kell adni jelölésére, ez azonban formalitásnak ígérkezik. Egy kereszténydemokrata politikus a Süddeutsche Zeitungban elmondta, „ha Manfred elvállalja, széleskörű támogatást kap majd”. Weber Németországban nem tartozik a legismertebb hazai politikusok közé, bár erre nincs is szükség, s nem is hátrány. Martin Schulz is addig volt igazán népszerű hazájában, amíg nem vállalt szerepet a német belpolitikában. Weber mindenki számára elfogadható, nemcsak Merkellel áll állandó kapcsolatban, Junckerrel is, s a Salvini-Orbán páros által a főellenségnek kikiáltott Emmanuel Macron francia elnök is már fogadta négyszemközti megbeszélésen az Elysée-palotában.

Michel Barnier lehet a legnagyobb ellenfele

Amennyiben minden a tervek szerint halad, az EPP november 7-én és 8-án esedékes kongresszusán döntenek arról, ki lesz a párt listavezetője a 2019-es Európai Parlamenti választásokon. Manfred  Weber legnagyobb ellenfele Michel Barnier lehet, valószínűtlen azonban, hogy a francia Brexit-főtárgyalónak komoly esélye lenne Angela Merkel jelöltjével szemben.

Frissítve: 2018.09.01. 12:35