Alacsony részvétel mellett 94 százalékos Fidesz-győzelem Pakson

Publikálás dátuma
2018.09.03. 07:24
Képünk illusztráció
Fotó: Kiss Ákos / Népszava
Három településen is időközi választást tartottak vasárnap, a néhány száz résztvevő Pakson és Békésen a Fidesz önkormányzati képviselő-jelöltje mellett döntött. Vasboldogasszonyban új polgármestert választottak.
A paksi időközi választáson nem is volt nagyon kérdés, hogy a Fidesz győzni fog, hiszen Ulbert Sándornak csak egy ellenzéki ellenfele volt, az általában pár voksot gyűjtő, rendszerint utolsó Munkáspárt jelöltje – írja az Index. Ulbert a portál szerint hozta a papírformát, még hozzá elég magabiztosan: 94,4 százalékot szerzett (289 szavazat), míg a munkáspárti Szarka Sándor 5,5 százalékot szerzett (17 szavazat), ennek az aránynak nagyon örülne egy parlamenti választáson Thürmer Gyula.   Az önkormányzati képviselői választáson részvétel alacsony volt, a 2076 főből 15 százalék sem ment elszavazni, csupán 307-en voksoltak a valasztas.hu-n közzétett adatok szerint.
Békésen szintén alacsony részvétel mellett választottak új önkormányzati képviselőt. A valasztas.hu adatai szerint a 2175 választópolgár csupán 16 százaléka, 350 fő jelent meg. A fideszes Pásztor Szidónia 54,2 százalékkal (187 szavazat) nyert. A második egy független, Földesi Mihály lett 29,2 százalékkal (101 voks), utána pedig a szintén független Kopanyicza András következik 12,4 százalékkal (43 voks). Nem jó hír az MSZP-nek, hogy a két független után csak az utolsó helyet sikerült megszereznie a jelöltjének, Szabó Gábornak, ráadásul a bűvös 5 százalék alatt szerepelt a jelölt: 4,06 százalék (14 voks).
Három független jelölt közül Németh Zsoltot választották vasárnap a Zala megyei Vasboldogasszony polgármesterének - tájékoztatta a település jegyzője, Szita Gabriella az MTI-t. Az időközi választáson a település 470 választópolgára közül 274 szavazott, egy voks érvénytelen volt. Németh Zsolt, aki eddig képviselő-testületi tagként tevékenykedett, 142 szavazatot kapott. Kihívói közül Zsuppán Béla 99, Laska Róbert 32 voksot gyűjtött össze.  A települést 2010 óta irányító polgármester, a szintén független Mazzag Géza egészségi állapota miatt mondott le májusban. 
Szerző
Frissítve: 2018.09.03. 09:53

Honvédkórház: bevált Zacher doktor diagnózisa

Publikálás dátuma
2018.09.03. 07:10

Fotó: Népszava
Már ebben a hónapban megbénulhat az ellátás a fővárosi sürgősségi központban mert nincs elég orvos. Az osztály korábbi vezetője előre jelezte ezt. "Gyakran éreztem úgy, hogy legszívesebben melléjük feküdnék a hordágyra, már a műszak elején kimerült voltam” – mondta lapunknak a sürgősségi egy szakdolgozója.
Információink szerint a Honvédkórház sürgősségi osztályára már szeptemberre sem sikerült kellő számú orvost találni a műszakokra. A lapunk birtokába került e havi műszaktábla erősen „piroslik”, jelezve, hogy milyen sok helyre nem találtak orvost. Arról is egyre több dokumentum kerül elő, milyen sokszor jelezte Zacher Gábor, a sürgősségi centrum pénteken távozott vezetője feletteseinek, hogy baj van, az adott körülmények között az ellátás nem menedzselhető. Az adatok szerint az elmúlt három évben, miközben mind több lett az ellátandó beteg – tavaly már mintegy 64 ezer embert kezeltek itt –, az orvosok száma egyre csökkent. Márciusban még 39 orvosa volt a centrumnak, mostanra 10-11-gyel van kevesebb. Az osztályvezető főorvos az áldatlan állapotokat a kórház vezetésének jelző levelében, amely a Népszavához is eljutott, már augusztus elején azt írta, ha a feltételek nem javulnak, október elejére működésképtelenné válik a sürgősségi osztály. Akkor hat orvos volt távozóban, és a meglévők közül is többen kisebb óraszámban vagy félállásban akartak már csak dolgozni. Azt korábban is tudni lehetett, hogy a honvéd sürgősségi osztályán az elmúlt három évben erős volt a fluktuáció, általában évente 15-17 új orvost is fölvettek, ám ugyanennyi távozott is. A kilépők, szinte minden esetben az óriási megterhelésre hivatkoztak. 
A Honvédkórház sürgősségi osztályának beosztása Zacher távozása után. A piros szín betöltetlen műszakot jelöl.
A sürgősségin naponta átlagosan 110-160 beteget fogadnak. „A betegek gyors osztályozásához, ellátásához soha nem voltunk elegen” – mondta lapunknak egy ottani szakdolgozó.

„Másodpercenként jön egy újabb feladat, miközben még az előzővel sem végeztél, a folyóson meg ott a sok jajgató ember, egy idő után egyszerűen érzéketlenné válsz. Gyakran éreztem úgy, hogy legszívesebben melléjük feküdnék a hordágyra, már a műszak elején kimerült voltam.”

Közben a sajtóban egyre másra jöttek a történetek az ellátatlan betegekről, a kirívó esetekről, a lapok hasábjain mind gyakrabban panaszolták a páciensek, hogy nem megfelelő a bánásmód. Januárban például órákig hagytak haldokolni egy férfit a Honvéd sürgősségi osztályán. Az üggyel a rendőrség is foglalkozott, nemrég zárta le a vizsgálatot, amely szerint nem történt bűncselekmény. Egy másik elhíresült történetet egy fővárosi, XV. kerületi háziorvos hozta nyilvánosságra, miután hazaküldték betegét a sürgősségiről. Mateisz Erzsébet nyílt levélben tárta a nyilvánosság elé az esetet, „no go zónának” nevezve a Honvéd sürgősségi osztályát. „Az első nagyobb krízis tavaly augusztusban volt, amikor a parancsnokság egy szemorvost és egy nőgyógyászt vezényelt le, hogy az orvos nélküli ügyeleti lyukakat föl lehessen tölteni” – idézi fel a lapunknak megszólaló szakdolgozó a történetet. Hozzátette: az újaknak legalább egy hónap kellett, mire beletanultak a standard feladatokba, megtalálták a kezelőben a munkájukhoz szükséges eszközöket. Nemcsak a betegforgalom nőtt évről évre az osztályon, de a halálozás is, míg 2015-ben 254-en, addig tavalyra már 333-an haltak meg a Honvédkórház sürgősségijén. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban önmagában ezek a számok nem jelentenek túl sokat, hiszen a sürgősségire a nagyon súlyos esetek kerülnek, akiknél eleve az egyik lehetőség, hogy nem sikerül megmenteni őket. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy az szakemberhiány biztosan rontja a minőségi mutatókat. A honvédelmi tárca sajtóosztálya a médiához eljutó problémákkal kapcsolatban folyamatosan hárított, mondván minden rendben van, a betegellátás zavartalan. Áprilisban például arról érdeklődtünk a HM sajtóosztályánál, hogy megerősítik-e a hírt Zacher Gábor és további hat orvos júniusi távozásáról, valamint engedélyt kértünk helyszíni riport készítéséhez, mindössze azt írták: „Az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrumában (SBC) semmilyen felmondás nincs napirenden, az osztályt Dr. Zacher Gábor főorvos vezeti. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvédkórház vezetése elégedett szakmai munkájával és a továbbiakban is az SBC vezetőjeként számítunk rá.” Egyéb kéréseinkre pedig nem is reagáltak. Többször megakadályozták ráadásul, hogy az osztályvezető főorvos a lapok megkereséseire érdemben nyilatkozzon. Amikor legutóbb augusztus végén a Népszava beszámolt arról, hogy krízis van – kérdéseinkre először nem válaszoltak, csak a türelmünket kérték, majd az MTI-ben közzétett közlemény linkjét küldték el lapunknak. Ebben egyebek mellett cáfolták, hogy probléma lenne az önként vállalt túlmunkadíjak kifizetésével. Sőt az írták: „Nyomatékosítjuk, hogy a Honvédkórház Sürgősségi Centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem, a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosi létszám, rendelkezésre áll.” Majd amikor Zacher Gábor lemondása eltagadhatatlanná tette a helyzetet, a katonai vezetők reagálásból annyi derült ki, hogy a főorvost már a felmondási időre sem akarják látni. Ezt követően meglepően gyorsan választottak utódot is. Információink szerint már pénteken megbízták a sürgősségi osztály vezetői feladatainak ellátásával Burány Bélát, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) korábbi főigazgatóját. Személye nem ismeretlen a nyilvánosság előtt, őt a második Orbán kormány idején, 2013-ban bízták meg az OMSZ irányításával, oda pedig éppen innen, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának vezetői székéből érkezett.
Szerző
Frissítve: 2018.09.03. 09:52

Durva leépítés a külügynél

Publikálás dátuma
2018.09.03. 06:00
Fotó: Molnár Ádám
Balogh Csaba, a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára a tárca belföldi állományának 40 százalékos leépítésről beszélt a múlt heti nagyköveti értekezleten – értesült lapunk. Úgy tudjuk, az államtitkár arról is szólt, hogy bár az állomány kisebb lesz, a maradó kormánytisztviselőket kétszer jobban fizetnék meg.
Mindez azért is érdekes, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus közepén annyit ismert el: óvatos becslés szerint 15-20 százalékos létszámcsökkentés lehet a központi közigazgatásban, és a cél, hogy ezt január 1-jére el is érjék. Vagyis valójában lesz, ahol kétszer nagyobb leépítés várható, mint amekkoráról Gulyás beszélt. Ezt erősíti egyébként az is, hogy a múlt héten a 24.hu-hoz jutottak el olyan információk, amelyek szerint legalább 40 százalékos leépítésre kell készülni a minisztériumoknál. A portál értesülései szerint a Pénzügyminisztériumban 43, az innovációs tárcánál 38-40 százalékos elbocsátások várhatók. Gulyás Gergely korábban elmondta, hogy kevesebb mint 14 ezren dolgoznak ma a minisztériumokban és a háttérintézményekben, de ez a szám csökkenthető. Állította, hogy az intézkedés célja nem a költségmegtakarítás, hanem a párhuzamosságok megszüntetése.
Szerző