Honvédkórház: bevált Zacher doktor diagnózisa

Publikálás dátuma
2018.09.03 07:10

Fotó: Népszava/
Már ebben a hónapban megbénulhat az ellátás a fővárosi sürgősségi központban mert nincs elég orvos. Az osztály korábbi vezetője előre jelezte ezt. "Gyakran éreztem úgy, hogy legszívesebben melléjük feküdnék a hordágyra, már a műszak elején kimerült voltam” – mondta lapunknak a sürgősségi egy szakdolgozója.
Információink szerint a Honvédkórház sürgősségi osztályára már szeptemberre sem sikerült kellő számú orvost találni a műszakokra. A lapunk birtokába került e havi műszaktábla erősen „piroslik”, jelezve, hogy milyen sok helyre nem találtak orvost. Arról is egyre több dokumentum kerül elő, milyen sokszor jelezte Zacher Gábor, a sürgősségi centrum pénteken távozott vezetője feletteseinek, hogy baj van, az adott körülmények között az ellátás nem menedzselhető. Az adatok szerint az elmúlt három évben, miközben mind több lett az ellátandó beteg – tavaly már mintegy 64 ezer embert kezeltek itt –, az orvosok száma egyre csökkent. Márciusban még 39 orvosa volt a centrumnak, mostanra 10-11-gyel van kevesebb. Az osztályvezető főorvos az áldatlan állapotokat a kórház vezetésének jelző levelében, amely a Népszavához is eljutott, már augusztus elején azt írta, ha a feltételek nem javulnak, október elejére működésképtelenné válik a sürgősségi osztály. Akkor hat orvos volt távozóban, és a meglévők közül is többen kisebb óraszámban vagy félállásban akartak már csak dolgozni. Azt korábban is tudni lehetett, hogy a honvéd sürgősségi osztályán az elmúlt három évben erős volt a fluktuáció, általában évente 15-17 új orvost is fölvettek, ám ugyanennyi távozott is. A kilépők, szinte minden esetben az óriási megterhelésre hivatkoztak. 
A sürgősségin naponta átlagosan 110-160 beteget fogadnak. „A betegek gyors osztályozásához, ellátásához soha nem voltunk elegen” – mondta lapunknak egy ottani szakdolgozó.
„Másodpercenként jön egy újabb feladat, miközben még az előzővel sem végeztél, a folyóson meg ott a sok jajgató ember, egy idő után egyszerűen érzéketlenné válsz. Gyakran éreztem úgy, hogy legszívesebben melléjük feküdnék a hordágyra, már a műszak elején kimerült voltam.”
Közben a sajtóban egyre másra jöttek a történetek az ellátatlan betegekről, a kirívó esetekről, a lapok hasábjain mind gyakrabban panaszolták a páciensek, hogy nem megfelelő a bánásmód. Januárban például órákig hagytak haldokolni egy férfit a Honvéd sürgősségi osztályán. Az üggyel a rendőrség is foglalkozott, nemrég zárta le a vizsgálatot, amely szerint nem történt bűncselekmény. Egy másik elhíresült történetet egy fővárosi, XV. kerületi háziorvos hozta nyilvánosságra, miután hazaküldték betegét a sürgősségiről. Mateisz Erzsébet nyílt levélben tárta a nyilvánosság elé az esetet, „no go zónának” nevezve a Honvéd sürgősségi osztályát. „Az első nagyobb krízis tavaly augusztusban volt, amikor a parancsnokság egy szemorvost és egy nőgyógyászt vezényelt le, hogy az orvos nélküli ügyeleti lyukakat föl lehessen tölteni” – idézi fel a lapunknak megszólaló szakdolgozó a történetet. Hozzátette: az újaknak legalább egy hónap kellett, mire beletanultak a standard feladatokba, megtalálták a kezelőben a munkájukhoz szükséges eszközöket. Nemcsak a betegforgalom nőtt évről évre az osztályon, de a halálozás is, míg 2015-ben 254-en, addig tavalyra már 333-an haltak meg a Honvédkórház sürgősségijén. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban önmagában ezek a számok nem jelentenek túl sokat, hiszen a sürgősségire a nagyon súlyos esetek kerülnek, akiknél eleve az egyik lehetőség, hogy nem sikerül megmenteni őket. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy az szakemberhiány biztosan rontja a minőségi mutatókat. A honvédelmi tárca sajtóosztálya a médiához eljutó problémákkal kapcsolatban folyamatosan hárított, mondván minden rendben van, a betegellátás zavartalan. Áprilisban például arról érdeklődtünk a HM sajtóosztályánál, hogy megerősítik-e a hírt Zacher Gábor és további hat orvos júniusi távozásáról, valamint engedélyt kértünk helyszíni riport készítéséhez, mindössze azt írták: „Az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegellátó Centrumában (SBC) semmilyen felmondás nincs napirenden, az osztályt Dr. Zacher Gábor főorvos vezeti. A Honvédelmi Minisztérium és a Honvédkórház vezetése elégedett szakmai munkájával és a továbbiakban is az SBC vezetőjeként számítunk rá.” Egyéb kéréseinkre pedig nem is reagáltak. Többször megakadályozták ráadásul, hogy az osztályvezető főorvos a lapok megkereséseire érdemben nyilatkozzon. Amikor legutóbb augusztus végén a Népszava beszámolt arról, hogy krízis van – kérdéseinkre először nem válaszoltak, csak a türelmünket kérték, majd az MTI-ben közzétett közlemény linkjét küldték el lapunknak. Ebben egyebek mellett cáfolták, hogy probléma lenne az önként vállalt túlmunkadíjak kifizetésével. Sőt az írták: „Nyomatékosítjuk, hogy a Honvédkórház Sürgősségi Centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem, a biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosi létszám, rendelkezésre áll.” Majd amikor Zacher Gábor lemondása eltagadhatatlanná tette a helyzetet, a katonai vezetők reagálásból annyi derült ki, hogy a főorvost már a felmondási időre sem akarják látni. Ezt követően meglepően gyorsan választottak utódot is. Információink szerint már pénteken megbízták a sürgősségi osztály vezetői feladatainak ellátásával Burány Bélát, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) korábbi főigazgatóját. Személye nem ismeretlen a nyilvánosság előtt, őt a második Orbán kormány idején, 2013-ban bízták meg az OMSZ irányításával, oda pedig éppen innen, a Honvédkórház Sürgősségi Betegellátó Centrumának vezetői székéből érkezett.
Szerző
2018.09.03 07:10
Frissítve: 2018.09.03 09:52

Fogaskerekek között beszélt az élet matematikájáról Orbán

Publikálás dátuma
2018.09.25 22:14
Orbán Viktor az EuroSkills 2018 ünnepi megnyitóján
Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Nem, ez nem egy futurista lázálom: a miniszterelnök az Euroskills megnyitóján, ipari díszletek között méltatta Magyarország „világszínvonalú szakmunkásait”. Akik valószínűleg külföldön inkább próbálnak szerencsét, hiszen itthon közel 84 ezer betöltetlen álláshely maradt.
Európa kiváló szakemberek képzésével dolgozhatja le versenyhátrányát - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden az EuroSkills Budapest 2018 - a szakmák Európa-bajnokságának ünnepélyes megnyitóján. Orbán szerint a fiatalok valójában sorsdöntő mérkőzés részesei, melyet a világ különböző földrészei vívnak egymással. „Európa öregszik, népessége fogy, ezért komoly versenyhátrányban van.Ezt a hátrányt kiváló szakemberek képzésével dolgozhatjuk le, vagyis Európa akkor nyeri vissza újra az erejét, ha mi neveljük fel és képezzük ki a világ legjobb szakmunkásait” - fogalmazott a miniszterelnök. 
Orbán Viktor szerint Magyarországnak világszínvonalú munkásai vannak, akikre büszke az ország, és akiket megbecsül. A magyarok a szellemi és fizikai erejükre, tudásukra és munkájukra számíthatnak - idézi szavait az MTI.
A legfennköltebb retorikai képek azonban csak ezután következtek: Orbán elmagyarázta, hogy – miként a szakmáknak – úgy az életnek is van matematikája. Az élet matematikájának alapképlete, hogy ha nincsenek fiatalok, nincs jövő sem. Ha megszületnek és vannak fiatalok, de úgy érzik, nincs jövőjük, akkor az országuknak sincs jövője. Ha az országoknak nincs jövője, akkor Európának sincs, és eltűnik minden, ami kétezer év alatt a földrészen létrejött – mondta a miniszterelnök.
A gazdasági statisztikák matematikája azonban nem kedvez Orbánnak: a napokban derült ki, hogy közel 84 ezer betöltetlen álláshely van ma Magyarországon – ennek több mint negyede az iparban –  miközben tavaly 25 ezer és 2016-ban pedig 29 ezer  ember hagyta el az országot, külföldön próbálva szerencsét. A „kalandvágyból itthon maradók” helyzete sem könnyű – legutóbb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége  hívta fel rá a figyelmet, hogy a munkába álló fiatalok 25 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a rábízott feladatot. Az MGYOSZ ezért a kormánytól kérte, állítsák vissza 18 évre a tankötelezettség korhatárát, hogy ne képzetlen pályakezdők essenek ki az iskolapadból.
2018.09.25 22:14
Frissítve: 2018.09.25 22:17

Palkovics László vette át a Corvinus fenntartását

Publikálás dátuma
2018.09.25 21:47
Palkovics László miniszterjelölt. Fotó: Népszava
Fotó: /
Az innovációs miniszter új működési modellt adna az eddig az Emmi felügyelete alatt működő egyetemnek, rendeznék az intézmény kötelezettségeit is.
Az innovációs és technológiai miniszter gyakorolja októbertől a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartói jogait, hogy előkészítse a felsőoktatási intézmény új működési modelljét - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent kormányhatározatból.    A fenntartói jogok átruházást Palkovics Lászlónak, valamint Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek és Varga Mihály pénzügyminiszternek kell intéznie, idézi a határozatot az MTI.
A határozat szerint Palkovics Lászlónak, Varga Mihálynak, valamint Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek fel kell mérnie az egyetem által az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási szerződéseket, javaslatot kell készíteniük a kötelezettségek állami kiváltására, illetve a kötelezettségekhez társuló állami garanciavállalás, támogatás további biztosítására. Korábban a 168 Óra írt arról, hogy kikerülhet az Emmi alól, és közalapítványi fenntartású egyetemmé válhat a Corvinus. A lap idézte Palkovics László minisztert is, aki egy tanévnyitón már felvetette, a kormány támogatja több kiváló egyetem azon szándékát, hogy „a lehetőségeiket jobban kihasználva, szabadabb fenntartási struktúrában működhessen.
2018.09.25 21:47