Előfizetés

Orbán Viktor eldöntötte: a türköktől származunk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.03. 10:05
Savkat Mirzijojev üzbég (b), Nurszultán Nazarbajev kazah (b2), Szooronbaj Zseenbekov kirgiz (b3), Recep Tayyip Erdogan török (j2
Fotó: Szecsődi Balázs / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Hiába érettségi tétel a finnugor nyelvrokonság, a miniszterelnök teljes határozottsággal jelentette ki Kirgizisztánban, hogy magyar a türk nyelvcsaládhoz tartozik.
Magyarország készen áll a magyar-türk együttműködés új fejezetének megnyitására – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a türk nyelvű államok együttműködési tanácsának VI. ülésén, a kirgizisztáni Csolpon-Atában . Orbán szerint Magyarország mindig is figyelemmel kísérte a türk identitású országok együttműködését. A modern világban is megőrzi nyelvét, kultúráját, hagyományait, tiszteli, ápolja türk gyökereit. Azt is hozzáfűzte, hogy a magyarok Attila kései leszármazottainak tekintik magukat, a hun-türk eredet alapján állnak, nyelvük a türk nyelvekkel áll rokonságban - idézi szavait az MTI.
Orbán Viktor ezzel hátat fordított a finnugor nyelvrokonság 200 éve feltárt bizonyítékainak ( hangtani egyezések, a finnugor nyelvekre jellemző toldalékolás, stb.) – az MTA egyértelmű állásfoglalásának, de még annak a ténynek, is hogy aktuális nyelvtani érettségi tétel a magyar nyelv finnugor eredete.

Ettől csak még ijesztőbb a miniszterelnök megállapítása, hogy „az a nép lehet erős, amely büszke nemzeti identitására”.

Érdek a tudomány felett

Beszédének folytatásából az is kiderült, hogy a miniszterelnök miért hamisítja meg a magyar nyelvtörténet bizonyított állításait: szerinte korábban sértés volt, ma már dicséretet jelent, ha keleti népnek nevezik a magyarokat – a régi világrend ugyanis megdőlt, az újat pedig alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg; a pillanatnyi politikai és gazdasági érdek így írja felül a tudományos tényeket is az Orbán által megálmodott Magyarisztánban.
Orbán emlékeztetett, Magyarország 2014 óta megfigyelő a türk nyelvű államok parlamenti közgyűlésének munkájában, 2017-ben pedig csatlakozási kérelmet nyújtott be a nemzetközi türk akadémiához, és ma már az eddiginél is szorosabb együttműködésre törekszik a türk nyelvű államok együttműködési tanácsával. Mint kiemelte, Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal évek óta stratégiai partnerség szintjén vannak a kapcsolatok, és ez a cél Kirgizisztánnal, illetve Üzbegisztánnal is – a magyar Eximbank 1,5 milliárd dolláros hitelkeretet nyitott meg a hat türk nyelvű országgal való gazdasági együttműködés, a befektetések fejlesztése érdekében A csoportülésen Orbán olyan keleti vezetőkkel és autokratákkal találkozott, mint  Szooronbaj Zseenbekov kirgiz, Nurszultán Nazarbajev kazah, Ilham Alijev azeri, Recep Tayyip Erdogan török és Savkat Mirzijojev üzbég államfő. 

A dolgozók kérték: legyen újra vasárnapi boltzár

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.03. 09:18

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
„Több százezer munkavállaló nevében” fordult Orbán Viktorhoz egy szakszervezet, kérve a boltzár újbóli bevezetését. A KDNP szorgalmazta korlátozás egyszer már csúfosan megbukott.
Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordul a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. Azt kérik, a kormány vegye fontolóra a vasárnapi munkavégzés áruházi tilalmának újbóli elrendelését, akár részlegesen, nemzetközi mintára – írja a Magyar Idők. „A boltzár a javaslattevők szerint enyhítené a béremelések ellenére fennálló munkaerőhiányt, könnyítené a cégek működését, és azt üzenné Európának: hazánk a családok értékeit a haszon elé helyezi.”
A KDFSZ – amely alapvetően Tesco-dolgozókat tömörít, taglétszáma pedig nem túl nagy – már jövőre üdvösnek tartaná a boltzár ismételt bevezetését , legfőbb érvük a korlátozás mellett, hogy hiába nő a lakossági fogyasztás, továbbra is égető probléma a boltokban a munkaerő­hiány, ami év végére csak fokozódhat. A szakszervezet elnöke, Bubenkó Csaba szerint legalább tízezer ember kellene még a nagy látogatottságú áruházakba ahhoz, hogy a fogyasztás mértékével és a piac növekedésével arányos, az élelmiszer-biztonsági, munka- és fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő kiszolgálásban részesüljön a lakosság.
A munkaerő-hiány mögött jellemzően bérproblémák állnak, a cikk szerint Bubenkó mégsem a további fizetésemelésben, hanem a boltzárban látja a megoldást – azt pedig külön is hangsúlyozza, hogy az elmúlt két évben 50-60 ezer forintban nőtt az áruházi dolgozók bruttó keresete, a kiskereskedelem kapcsán pedig „gáláns”, évenként tíz százalék feletti emelésről beszélt.
Más furcsaság is akad a kormánypárti lap cikkében: a „Megérett az idő itthon is a vasárnapi boltzárra” című írás megemlíti, hogy korábban is volt ilyen intézkedés, a fölött viszont elegánsan elsiklik, hogy a 2015 márciusában a KDNP javaslata nyomán bevezetett, főként a nagy áruházláncokat és vásárlóikat sújtó korlátozás csúfosan elbukott. Nem csak hogy komoly ellenérzéseket váltott ki, de hatására a kereskedelmi ágazatban összességében 9000 fővel csökkent a foglalkoztatottság, továbbá a múlt év óta mintegy 2500 kis üzlettel lett kevesebb, a kieső munkerőt pedig a megmaradó dolgozók havi több tízezres túlórája pótolta.
A társadalmi elutasítottságra pedig jellemző, hogy a Medián 2015 júniusi felmérése szerint még a Fidesz-szavazók 63 százaléka sem örült a kormányzati döntésnek. A boltzár eltörlésére több népszavazási kezdeményezés is történt, de ezeket a  a Nemzeti Választási Bizottság elutasította. A Kúria döntése után azonban 2015. november 13-án egy kezdeményezés zöld utat kapott az NVB-nél. A vélhetően presztízsvesztességtől, illetve egy sikeres népszavazástól tartó kormány 2016. április 11-én maga döntött úgy a törvénymódosítás visszavonását javasolja az Országgyűlésnek, ami meg is történt. A boltzár egy évet élt. Eltörlése miatt egyetlen szakszervezet tiltakozott: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete az Origo cikke szerint 200 fős demonstrációt tartott Budapesten.
A KDFSZ bejelentését az MSZP-elnök Tóth Bertalan sem hagyta szó nélkül: hétfői, Karácsony Gergellyel tartott sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy ha a munkaerő-hiányra hivatkozva kell bezárni boltokat, akkor a fél országot be lehetne zárni ugyanolyan indokkal; a kormánynak pedig gumicsonttémák helyett inkább az elvándorlás valós, százezreket érintő problémáival kellene foglalkoznia.

Látszólag demokratikus választások

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.09.03. 08:30

Fotó: Népszava
Miközben demokratikusnak nevezik a hazai voksolást az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (Ebesz) választási megfigyelői, azt leszögezik: nem voltak egyelőek a feltételek. Erről furcsa kettőségről is kérdeztük Haraszti Miklóst, aki magyarként nem vehetett részt a hazai vizsgálatban, de évek óta vezet választási megfigyelői csoportokat a világban.
Hogy lehet demokratikus a választás, ha nem egyelőek a feltételek? Az Ebesz azt írta a jelentésében, hogy a választások jogszabályi kerete megfelelő alapot biztosított a demokratikus voksolás lebonyolításához, de ezt az előtte és utána lévő mondattal együtt kell értelmezni. Azokban leírták ugyanis, hogy az információszabadság, a médiaszabadság és az egyesülés, azaz például a szervezetalapítás szabadsága is korlátozott, és éppen a közelmúltbeli jogi változások miatt. A demokratikus jelző tulajdonképpen csak azt jelzi, hogy részt vehettek a voksolásban más pártok is a Fideszen kívül. Mik a legsarkalatosabb bírálatai az Ebesznek? Már a vezetői összefoglalóban is a média szabadságát és pluralizmusát hiányolják, a részletes jelentésben pedig leírták azokat az egymást követő stációkat is, amelyekben megszorították a médiát. Ugyanis, habár formálisan több kézben, de információs monopóliuma van a kabinetnek és a kormányzó pártnak. Egypárti diktátumként írják le a választójogot, és azt részletesen is bírálják többek között a választói egyenlőség hiánya, vagy a győzteskompenzáció miatt. Hangsúlyozzák, hogy probléma van az egyesülés szabadságával is. Vélhetően ez a legfájdalmasabb a magyar kabinetnek, hiszen az Ebesz kitér a civil társadalom elleni legutóbbi fellépésekre is. Mi köze a civil szervezeteknek a választási eljáráshoz? A jelentés rögzíti, hogy az egyesített kormány- és Fidesz-kampány egyik fő üzenete éppen a civiljogok megnyirbálása volt. Ráadásul egyedülálló módon a civilszervezetek hazánkban ki vannak zárva a választási megfigyelésből. Sok olyan körzet volt áprilisban, ahol nem ült ellenzéki delegált, ezt a hiányt pótolja mindenütt a demokratikus világban a civilszervezetek választási megfigyelői jogköre. Elismerve azt, amit a magyar kormány ma szisztematikusan tagad, hogy igenis van közük a politikához. Egyébként 2010-ben Orbán Viktor is aláírta az Asztanai Nyilatkozatot, amely szerint a civil társadalom és a szabad média segít az emberi jogok, a demokrácia, a szabad és tiszta választások bebiztosításában. A kormány szerint az Ebesz túllépte a hatáskörét. A reakció azt bizonyítja, hogy nem vették dicséretnek a demokratikus jelzőt. Egyszerűbb lett volna, ha kiemelik, hogy demokratikusnak tartja egy külföldi szervezet is a hazai voksolást. Még ha ki is emelték volna a demokratikus jelzőt, és csak ezt hangsúlyozzák annak a hatalmas választói rétegnek, amelyet a jelentésben is bírált módon kizárólagosan érnek el évek óta, akkor sem tudták volna elrejteni a valódi üzenetet. Ettől függetlenül is, a magyar kormány taktikája, hogy ellenséget keres külföldön. Előszeretettel nemzetközi szervezeteket, amelyek az egyetemes emberi jogok alapján állnak. A kampányban is támadták az EU-t, vagy az ENSZ-t. A populista politika lényege, hogy külföldi ellenségeket és hozzájuk társítható belföldi árulókat keres, így állandó harcban maradhat, két kedvenc pozitúráját előadva: a védelmet és a győzelmet. A logikának, a tényeknek, a saját korábbi cselekedeteknek, a diplomáciának, a jogi kritikának nem kell, hogy eleget tegyenek, mert kizárólag a saját bázisuknak akarnak megfelelni. Ön régóta választási megfigyelői csoportokat vezet szerte a világban. Legutóbb Hollandiában és Türkmenisztánban járt. Melyikhez hasonlítunk jobban? Az Ebesz nem hasonlít össze országokat. Hollandiában, ahol 28 párt indult, egyetlen olyan szabadsághiány sem mutatkozott, mint a magyarországi voksolással kapcsolatban. Türkmenisztánban pedig a demokratikus jelző is hiányzott, hiszen két párt van csak az elnök eredeti pártján kívül. A mezőgazdasági és vállalkozói pártnak azonban nincs is külön programja. Nem kétséges egyébként, hogy a magyar pártok a hazai rendszert minden bírálatuk mellett elfogadták, részt vesznek benne, s ezzel hozzájárultak, hogy ezt a rendszert kívülről nézve demokratikusnak lehessen nevezni.