Félárból kijön a belső ellenőrzés, ha a Miniszterelnökség végzi

Publikálás dátuma
2018.09.04 07:39
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter olcsóbban is megoldaná a belső ellenőrzést
Fotó: Népszava/ Tóth Gergely
Míg az Orbán-család ügyvédjéhez köthető iroda mintegy egy év alatt 3,5 milliárdért végezte a közbeszerzések kontrollját, a minisztérium saját tanácsadói három év alatt kevesebbet költenének a feladatra.
 Duplán bukott az Orbán családot képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István fideszes képviselőhöz köthető SBGK: két, egyenként durván 5 milliárd forintos tanácsadói megbízásból is kikoptatta Gulyás GergelyMiniszterelnökséget vezető miniszter – írja a 24.hu.   Eddig az uniós finanszírozású projektekhez kapcsolódó, nettó 4,8 milliárd forintos gigaszerződésről tudtunk, amelyet az SBGK, illetve a Nagy és Kiss ügyvédi irodákkal, valamint az Ész-Ker Kft.-vel kötöttek. A feladat kiszervezését a kancellária új vezetője és az Európai Bizottság auditorai egyaránt indokolatlannak találták: a miniszter kevéssé költséghatékonynak nevezte a külsős tanácsadók megbízását, a brüsszeliek kevésbé szemérmesen durva túlárazást jeleztek a magyar hatóságoknak. 
 A Miniszterelnökség – amint ezt Gulyás egy kormányinfón elmondta – a 2020-ig szóló (és meghosszabbítható) keretszerződés kifutása után nem kötött újabb kontraktust további részfeladatokra. 

Kijön az félárból is

A 24.hu szerint azonban nem ez az egyetlen elhalt kontraktus, a Miniszterelnökség egy másik, az előbbinél is méretesebb szerződést is „kifuttatott”. Ez a keretmegállapodás a hazai forrásból, azaz a magyar költségvetésből finanszírozott közbeszerzések ellenőrzésére szólt, fő kedvezményezettje ugyancsak az SBGK és az Ész-Ker. A hazai finanszírozású projektek közbeszerzési-jogi tanácsadására 2016 végén, közvetlenül a Szentestét megelőző napon 6,35 milliárd forint keretösszeget hagyott jóvá a kormány a 2020-ig terjedő időszakra. Augusztus végén azonban módosította a kabinet a határozatot azzal, hogy a keretből fennmaradó 3,05 milliárd forintot a Miniszterelnökséggel közvetlen foglalkoztatási jogviszonyban álló munkatársak foglalkoztatására fordítsák. Ezek szerint ennek a keretmegállapodásnak sincs folytatása, a 2020-ig meghatározott elméleti keretösszegből 3,3 milliárdot már felhasználtak, a maradék 3 milliárd pedig a Miniszterelnökségre kerül – írja a lap. A portál nem hivatalos információi szerint ezután 3 milliárd forintból oldják meg a külső tanácsadók pótlását, vagyis ennyit fizetnek Gulyásék a Miniszterelnökség saját közbeszerzésellenőrző apparátusának bővítésére, a száz „szuperellenőrnek” a következő három évben, 2019 és 2021 között.  
A Miniszterelnökségen úgy számolnak, hogy a száz új alkalmazott felvétele „rövid időn belül gazdaságos lesz”, még akkor is, ha belekalkuláljuk, hogy az ellenőrök elhelyezésére csaknem 3 milliárd forintért vásároltak épületet az Andrássy úton. Az ingatlan árának feltételezett felsrófolása, illetve a költségvetés megpumpolása miatt feljelentést is tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.
A Bajkai-féle iroda és a Miniszterelnökség közötti kifutó keretszerződésről lapunk írt először, Információnkat Gulyás Gergely miniszter megerősítette a Kormányinfón, hangsúlyozta, hogy kifutó keretszerződésről van szó, amit nem bontanak fel, csak éppen nem újítanak meg. 

Egészségügy: határozottan a halogatás mellett döntött a kormány

Publikálás dátuma
2019.04.18 17:57
Kihelyezett kormányülés 2018.május 18-án, a Klebersberg Kastélyban
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Szecsődi Balázs
Megvolt az egészségügyet érintő kormányvizit: a rendszert átalakító döntések nem születtek
Az egészségügyért felelős miniszter nem kért túl sokat az ágazatnak a kormánytól és a kabinet sem kötelezte el magát különösebben – derült ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Kormányinfóján. Kásler Miklós a szerdai kormányülésen jelezte minisztertársainak, tudja, hogy az ország teljesítőképességének hol vannak a határai, és „mi az az összeg, amiről lehet beszélni”. Azt ugyan nem hozták nyilvánosságra, hogy mit tartalmazott a miniszter régóta várt csomagja, ám az kiderült a Kormányinfón, hogy milyen döntéseket halasztott el a kabinet. Szabad utat kapott a szakdolgozók béremelésének folytatása. Eszerint idén júliustól nyolc százalékkal, 
jövőre 14 százalékkal, 2021-ben 20 százalékkal, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal nő az ápolók és a többi szakdolgozók bére.
 Folytatódik az Egészséges Budapest Program. Pontot tett a kormány a miskolci megyei kórház és a sugárterápiás központot üzemeltető vállalkozás közötti elszámolási vitára. Biztosítanak 1,8 milliárd forintot a vállalkozó tulajdonában lévő két lineáris gyorsító megvásárlására, s ezzel ismét ellátáshoz juthatnak a betegek. Lapunk úgy tudja: Kásler Miklós több száz oldalas indítvánnyal készült a kormány szerdai ülésére, és e csomag megvalósítására a ciklus végéig mintegy 1800 milliárdos forrásra lett volna szüksége. A csomag része volt az Egészséges Budapest Program, a Semmelweis Egyetem fejlesztési terve, négy egészségügyi program - alapellátási, népegészségügyi, humánerőforrás, valamint az intézmény finanszírozási és ellátásfejlesztési program -, az ezekhez kapcsolódó egészségfejlesztés, továbbá a sürgősségi-, és az alapellátás átalakítása. A miniszter által az ülésen részletezett előterjesztéseket egy szűk szakmai stábon kívül senki sem ismerte. Az egyeztetés hiánya ellenére is bízott a szakma Kásler csomagjának sikerében, és hogy a kormány még ebben a ciklusban belevág a rendszer szisztematikus átalakításába. Ehhez kiváló muníciót jelenthettek volna a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjainak forrásteremtő javaslatai. Ezzel szemben Kásler Miklós - úgy tudjuk - csak a költségvetéstől remélte a pénzt. A szakma arra számított (és korábban arról is volt szó), hogy szerdán a teljes kormányülés az egészségügyről szól, ám ehelyett végül csak néhány óra jutott az ágazatnak. A miniszter két órás expozéja után mindössze néhány ügyben született konkrét döntés. A kormány rögzítette, hogy az Egészséges Budapestért Program megvalósítása 700 milliárdba kerülhet, a idén 49 milliárd van a feladatra, ám jövőre ennél lényegesen több pénzre, az azt követő években még többre lesz szükség. A Semmelweis Egyetem fejlesztési tervéről is esett szó a kormányülésen, de a komplex programról döntés nem született. A miniszter népegészségügyi programjának koncepcióját a kormány elfogadta, de az ahhoz szükséges költségvetési források biztosítása, ütemezése attól függ, hogy milyen lesz az idei gazdasági növekedés. A jövő évi költségvetési tételeket is érintő kérdésekre várhatóan májusban, a jövő évi költségvetési törvény júniusi parlamenti benyújtása előtt még visszatérnek.   
A kórházak eladósodásának okait az Emmi és a Pénzügyminisztérium közösen vizsgálja. Ha ez lezárul - mondta Gulyás Gergely – az eredmény függvényében dönt a kormány a szükséges forrásról. Kérdésünkre kiderült, hogy a fogorvosok praxisjövedelmének rendezéséről sem született döntés, mint Gulyás Gergely fogalmazott: az alapellátó fogorvosok követeléseiről tárgyalnak majd az érintettekkel. Az orvosok általános béremelésére pedig az év második felében térnek vissza. A miniszter beszélt a kormány törekvéséről, hogy az egészségügyben a magánszolgáltatók helyett az állam biztosítsa az eszközöket és megszüntesse az ezzel ellentétes konstrukciókat. Ezzel függ össze az a döntés is, hogy 1,8 milliárdot biztosítanak a miskolci kórháznak az onkológiai kezeléshez szükséges két sugárterápiás berendezés megvásárlásához.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 18:14

Most minden kormánytisztviselő kiszámolhatja, mennyire járt rosszul az új szabályozással

Publikálás dátuma
2019.04.18 17:40
A kormánytisztviselők törvényben rögzített életpálya alapján jövő januártólbiztosan kapnak emelést - Illusztráció FOTÓ: BOHANE
Átlagosan nyolc százalékos fizetéscsökkenést jelent a több munka mellett változatlanul hagyott bér.
"Önnek 5 nappal kevesebb szabadsága lett, naponta 30 perccel (6,25 százalékkal) nőtt a munkaideje, a fentiek miatt 17,53 nappal (8,74 százalékkal) kell többet dolgoznia évente, bruttó fizetése nem változott, de a munkaidő növekedése miatt órabére valójában 8,04 százalékkal csökkent! Ha a Kormány által kommunikált átlagos 30 százalékos béremelést megkapta volna, akkor havonta 153 133 forinttal lenne több a bruttó fizetése, ez éves szinten 1 837 593 forint bevételkiesést jelent Önnek!" Ilyen eredményeket olvashat, aki kitölti a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) közösségi oldalára nemrég feltöltött bér- és szabadság kalkulátor sorait a saját adataival.  Akit érdekel, mennyivel járt rosszabbul ide kattintva töltheti fel adatait. A programot egy kormányhivatalban dolgozó szakember készítette, miután kiszámolta magának órabérre lebontva, hogy mennyivel járt rosszabbul az új törvény alapján, s azt gondolta, mindenkinek meg kellene adni a pontos szembenézés esélyét a kormányhivatalokban. Elküldte a program linkjét a szakszervezetnek, de kilétét nem kívánta felfedni. Arra biztat minden érintettet, jelezzen vissza, ha úgy látja, érdemes lenne továbbfejleszteni a kalkulátort. Arról, hogy mennyire hátrányosan érintette a járási hivatalok és megyei kormányhivatalok dolgozóit a rájuk vonatkozó új szabályozás, az utóbbi hónapokban a Népszava is számtalan cikket jelentetett meg. Márciusban 2500 köztisztviselő távozott a hivatalokból, egész osztályok ürültek ki, főként az idősebb, tapasztalt munkatársak menekültek el. Hiányukat még nem érzik az ügyfelek, mert még felmondási idejüket töltik, de néhány hét múlva kiderül, mekkora űrt hagynak maguk után. Az MKKSZ elnöke folyamatosan figyelmeztetett, hogy sok munkatársnak egy hónappal nőtt meg a munkaideje márciustól, emiatt a változatlanul hagyott fizetésük kevesebbet ér. Boros Péterné elmondása szerint, amikor reggel megkapták a kalkulátort, több vidéki munkatársukat is arra kérték, próbálják ki. Az eredmények alapján átlagosan 8 százalékos bércsökkenést igazoltak vissza a kollégáik, ami mellett már a kormány sem mehet el szótlanul. Az MKKSZ ezek alapján 2019-re 30 százalékos béremelést követel a kormányhivatali dogozóknak, ami a valóságban alig haladná meg a 20 százalékot, hiszen az elvesztett bér visszapótlása nem jelentene valóságos béremelést, csak a korábbi állapot visszaállítását. A szakszervezet arra kér minden köztisztviselőt, aki úgy látja, hátrányosan érintette az új törvény bevezetése, végezze el a számítást és az eredményt küldje el a központjukba, hogy a várható tárgyalásokon kellő súllyal tudják igazolni a jogi lépés negatív következményeit. (A szakszervezet címe: mkksz@mkksz.org.hu; jelige: kalkulátor). Boros Péterné szerint a hibát már a kormány is érzékeli, tudomása szerint számolgatják is a korrigálás lehetőségét, de meg kell hallgatniuk a munkavállalók követeléseit is, hiszen az MKKSZ változatlanul fenntartja 12 pontos sztrájkkövetelését ebben a szférában, amihez most társul a 30 százalékos béremelési elvárás is.