Félárból kijön a belső ellenőrzés, ha a Miniszterelnökség végzi

Publikálás dátuma
2018.09.04. 07:39
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter olcsóbban is megoldaná a belső ellenőrzést
Fotó: Tóth Gergely / Népszava
Míg az Orbán-család ügyvédjéhez köthető iroda mintegy egy év alatt 3,5 milliárdért végezte a közbeszerzések kontrollját, a minisztérium saját tanácsadói három év alatt kevesebbet költenének a feladatra.
 Duplán bukott az Orbán családot képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István fideszes képviselőhöz köthető SBGK: két, egyenként durván 5 milliárd forintos tanácsadói megbízásból is kikoptatta Gulyás GergelyMiniszterelnökséget vezető miniszter – írja a 24.hu.   Eddig az uniós finanszírozású projektekhez kapcsolódó, nettó 4,8 milliárd forintos gigaszerződésről tudtunk, amelyet az SBGK, illetve a Nagy és Kiss ügyvédi irodákkal, valamint az Ész-Ker Kft.-vel kötöttek. A feladat kiszervezését a kancellária új vezetője és az Európai Bizottság auditorai egyaránt indokolatlannak találták: a miniszter kevéssé költséghatékonynak nevezte a külsős tanácsadók megbízását, a brüsszeliek kevésbé szemérmesen durva túlárazást jeleztek a magyar hatóságoknak. 
 A Miniszterelnökség – amint ezt Gulyás egy kormányinfón elmondta – a 2020-ig szóló (és meghosszabbítható) keretszerződés kifutása után nem kötött újabb kontraktust további részfeladatokra. 

Kijön az félárból is

A 24.hu szerint azonban nem ez az egyetlen elhalt kontraktus, a Miniszterelnökség egy másik, az előbbinél is méretesebb szerződést is „kifuttatott”. Ez a keretmegállapodás a hazai forrásból, azaz a magyar költségvetésből finanszírozott közbeszerzések ellenőrzésére szólt, fő kedvezményezettje ugyancsak az SBGK és az Ész-Ker. A hazai finanszírozású projektek közbeszerzési-jogi tanácsadására 2016 végén, közvetlenül a Szentestét megelőző napon 6,35 milliárd forint keretösszeget hagyott jóvá a kormány a 2020-ig terjedő időszakra. Augusztus végén azonban módosította a kabinet a határozatot azzal, hogy a keretből fennmaradó 3,05 milliárd forintot a Miniszterelnökséggel közvetlen foglalkoztatási jogviszonyban álló munkatársak foglalkoztatására fordítsák. Ezek szerint ennek a keretmegállapodásnak sincs folytatása, a 2020-ig meghatározott elméleti keretösszegből 3,3 milliárdot már felhasználtak, a maradék 3 milliárd pedig a Miniszterelnökségre kerül – írja a lap. A portál nem hivatalos információi szerint ezután 3 milliárd forintból oldják meg a külső tanácsadók pótlását, vagyis ennyit fizetnek Gulyásék a Miniszterelnökség saját közbeszerzésellenőrző apparátusának bővítésére, a száz „szuperellenőrnek” a következő három évben, 2019 és 2021 között.  
A Miniszterelnökségen úgy számolnak, hogy a száz új alkalmazott felvétele „rövid időn belül gazdaságos lesz”, még akkor is, ha belekalkuláljuk, hogy az ellenőrök elhelyezésére csaknem 3 milliárd forintért vásároltak épületet az Andrássy úton. Az ingatlan árának feltételezett felsrófolása, illetve a költségvetés megpumpolása miatt feljelentést is tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.
A Bajkai-féle iroda és a Miniszterelnökség közötti kifutó keretszerződésről lapunk írt először, Információnkat Gulyás Gergely miniszter megerősítette a Kormányinfón, hangsúlyozta, hogy kifutó keretszerződésről van szó, amit nem bontanak fel, csak éppen nem újítanak meg. 
Szerző

„Aki mindent kritizál, kiszolgálja a Fideszt”

Publikálás dátuma
2018.09.04. 07:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nem gondolta komolyan, hogy fenn tudna tartani egy mindennap megjelenő nyomtatott lapot – árulta el lapunknak Ungár Péter, az LMP parlamenti képviselője. Úgy vélte: jelenlegi állapotában irányíthatatlan az LMP.
– Nyár derekán azt mondta: lesznek még konfliktusok az LMP-ben, de szeptemberre minden kisimul, és egy egységes, ütőképes párt fut neki az őszi politikai szezonnak. Ez már az lenne? – Mindjárt megválasztjuk az új frakcióvezetőt, pár héten belül az új társelnököt, úgyhogy hamarosan feláll a pártvezetés, ami legalább az önkormányzati választásokig marad is.
– Miért, az önkormányzati megmérettetés után mi lesz? – Meglátjuk.
– Bővebben? – Meglátjuk.
– Híre ment, hogy ön is aspirál képviselőcsoport irányítására. Mit gondol, mennyi esélye van? – Keresztes László Lóránt társelnököt alkalmas frakcióvezetőnek tartom.
– És mi a helyzet a társelnöki pozícióval: megmarad, vagy egyszemélyes vezetésre áll át a párt? – Három társelnök távozott eddig a párt éléről. Nem véletlen, hogy Schiffer András, Hadházy Ákos és Szél Bernadett egyaránt azért kárhoztatta az LMP-t, mert jelenlegi formájában irányíthatatlan. Mindhármuknak igaza volt. Úgyhogy én az egyelnökös, centralizált működés híve vagyok – gondolom, most is kisebbségben maradok.
– Ez hatalomtechnikai kérdés, de hogy áll a tartalom – mi a legfontosabb az ön világnézetében? – Hogy patrióta vagyok, mert a nemzetképviselet az első. A jóléti állam pártján állok, mert ez a nemzeti politika alapja: épp ezért a Fidesz legnagyobb hibája, hogy módszeresen csonkolja azt. Továbbá rendszerkritikus ökopolitika kell.
– Szándékosan nem használja a bevett jobboldali-baloldali formulát? – Mivel a balliberális konszenzus ellenfele vagyok, balról egyértelműen jobboldalinak látszom. Pedig ha ideálképet kellene nevesítenem, akkor számomra a nemzeti érdekeket kifejezetten szem előtt tartó, a második világháború után kormányzó brit Munkáspárt lenne az.  – Ebbe a balos patriotizmusba hogyan fér bele az a kijelentés, miszerint igaza van a Fidesznek a migrációs politikai alapvetéseiben? – Kezdjük kicsit messzebbről. Amikor elindult a Jobbik rasszista-cigányozós kampánya, majd a Fidesz migránskampánya, akkor a balliberális reakció mindössze annyi volt, hogy a jobboldal gyűlölettel mételyezi az embereket, és mindenki egy gyűlölködő zombi lesz. Pedig- és ez a lényeg! – a problémafelvetés helyes volt. Pontosabban volt benne olyasmi, ami azonos volt az emberek mindennapi valóságával. Ez akkor is igaz, hogyha a Jobbik rasszista módon beszélt egy közbiztonsági problémáról, a Fidesz pedig felelőtlen módon az EU-egyik legsúlyosabb kérdéséről. De utóbbi lényege mindenképpen az, hogy ki dönti el: ki élhet Magyarországon és erre mennyit áldozunk az említett jóléti állam közpénzeiből. És igen, vállalom: a kerítéssel morálisan egyet lehet érteni, és jobban tenné az ellenzék is, ha ezt tudomásul venné, mert a szavazói is szeretik a határzárat. – Érdekes időzítés morális vállalhatóságot emlegetni azután, hogy kiderült: a kormány gyakorlatilag éhezteti azokat, akiknek elutasította a menedékkérelmét. – Abszurd, hogy sokadjára kell elmagyaráznom: nem értek egyet a Fidesz migránspolitikájának minden részletével: az alapfelvetést tartom helyesnek. Ha azt gondoljuk, hogy mindenki rasszista gyűlöletkeltő, aki szerint a kerítés jó, és a migrációs politikának nemzeti hatáskörben kell maradnia, nos akkor az ellenzék 3,6 millió polgárról lemond. És nem állunk olyan jól, hogy ezt meg lehessen tenni. Egyébként a média egy része – mondjak bármit – azonnal megvádol, hogy én vagyok Schmidt Mária náci fiacskája. – Ezt hogyan dolgozza fel? – Nem érintenek meg. Azoknak az ágenseknek az „érvelése” ez, akik nem érdekeltek az ellenzéki politika megújításában, mert ha ez megtörténne elvesztenék maradék befolyásukat is. – Szép szó ez az ágens, valaha a fizetett politikai ügynököket nevezték így. Ön is azzal jön, hogy a hatalom beépült az ellenzéki pártokba, hogy a tehetetlenség állapotában tartsa őket? – Szerintem az politizál a Fidesz érdekében, aki teljesen kiszámítható. Amikor Orbán Viktor mond valamit, akkor pontosan tudja, mi lesz a reakció, magyarán a Fidesz kommunikációs stratégái kedvük szerint mozgatják az ellenzéket. Ha a miniszterelnök azt mondja, migrációs probléma, Kunhalmi Ágnes rögtön riposztozik, hogy ez álprobléma. És máris eljutottunk e „kerítésbontó ellenzék” kampányig. Mindezt úgy, hogy az MSZP-szavazók többsége kerítés-párti. – Jól értem, azt mondja, hogy aki Orbán minden lépését kritizálja, az a Fidesz-ügynöke? – Ha nem is feltétlenül az ügynöke, de a Fidesz politikáját akarva akaratlanul kiszolgálja. 
– A különböző megnyilatkozásai mindegyikéből hiányzott egy szó: a hitelesség. Ez azért van mert saját magát sem tartja hitelesnek? – Ezt talán döntsék el a választópolgárok. – Az azért kíván némi magyarázatot, hogy a választások előtt nem ölelte a keblére a kerítést, most pedig, hogy a felmérések azt mutatják, az LMP nem jut be 2022-ben, hirtelen elfogadott lett a határzár. – Nálam nem így van: 2015-ben a kvótanépszavazáson a kormány álláspontjával egyezett a szavazatom – ezt a Magyar Nemzet dokumentálta is. – Egyébként akár egy másodpercig is komolyan gondolta, hogy az öné lehet a Magyar Nemzet? – Azt én sem gondoltam, hogy fel tudok tartani egy mindennap megjelenő nyomtatott lapot, de azt elhittem, hogy online formában tovább tud működni. Amikor bejelentettem, hogy megvenném rögtön megjelentek a pletykák és különböző újságcikkek, hogy igazából a Fidesznek akarom megvenni a Magyar Nemzetet. Hála isten, hogy nem vettem meg és így nem került át a Fidesz kezébe. Remélem az irónia érződik az írott szövegben is. – Az imént egyes szocialista politikusokat kárhoztatott, hogy szembe mentek a szavazóik akaratával. A mérések azt mutatják, az LMP-tábora mérsékelten, vagy egyáltalán nem nyitott a Jobbikkal való együttműködésre. – Nem láttam ilyen számokat, ha látok, megfontolom az üzenetüket. Ha a választások előtt nem úgy tűnt volna, hogy az összefogás-bohózat csupán technikai kérdésekről szólna, hanem lettek volna közös tartalmi pontjaink, könnyebb lett volna az együttműködés is. – És mond egy közös tartalmi pontot? – Például az „Orbán vagy Európa” mondás kapcsán egyik párt sem ül fel ennek az álságos szembe állításnak. Ha ezt a nézőpontot nem sikerül felülírni, akkor a Fidesz nagyon csúnyán nyeri az EP-választásokat. A migrációs problémára Európa sem tudja a választ, miközben Orbán a bevándorlásellenes szövetség építgetésével egy európai aktor lett. Ráadásul Macron elnök megtette neki azt a szívességet, hogy kinevezte első számú ellenséggé. Ha erre az ellenzék azt reagálja, hogy „mi a Macron-team vagyunk”, akkor azonnal az idegen érdekek képviselőjének tűnik.
Témák
Ungár Péter LMP

Ingatlanos kívánságműsor egyházaknak

Publikálás dátuma
2018.09.04. 06:00
Károlyi-Csekonics-palota és a volt BÁV székház
Fotó: Szalmás Péter/Molnár Ádám / Népszava
Hiába zárult le a felekezetek rendszerváltás utáni kárpótlása, az Orbán-kormány továbbra is igen bőkezűen osztogatja az ingatlanokat. A vallási közösségek ráadásul már igényelhetnek is épületeket.
Az állam az elmúlt nyolc évben 34 ingatlan tulajdonjogát adta át teljesen ingyen valamelyik vallási közösségnek - derült ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) lapunk közérdekű adatigénylésére küldött adataiból. Az épületek összesen több mint 13,2 milliárd forintot érnek. A legértékesebb mind közül a 3,42 milliárd forintra becsült, volt BÁV-székházként is ismert 4590 négyzetméteres budapesti épület, amelyet az állam nem sokkal az átadás előtt vásárolt meg és újított fel. Ezt az ingatlant a Református Egyház kapta meg, csakúgy mint azt az 1,46 milliárd forintot érő VIII. kerületi (Károlyi-Csekonics-palotaegyüttesként is ismert) épületet, amely összesen csaknem háromezer négyzetméteres. Várhatóan mindkettőt a Károli Gáspár Református Egyetem használhatja majd. Az ingatlanok ingyenes átjátszását lehetővé tevő törvény szerint a tulajdonjog átadásához csak egy kormányhatározatra van szükség, így a kabinet saját hatáskörben dönthet az egyházaknak juttatott „ajándékokról”. Az átruházáskor ugyanakkor azt is rögzíteni kell, hogy az egyházak milyen célra kapják az épületeket. Leggyakrabban a hitéleti és oktatási célokat jelölnek meg, ám például a Szeged-Csanádi Egyházmegye három ingatlant is kapott – összesen csaknem 240 millió forint értékben - „labdarúgás-utánpótlás nevelési és oktatási sportfejlesztési” céllal.   
Az MNV által kiadott dokumentumokból az is kiderült, hogy a Szent Mór Bencés Perjelség is jól járt, megkapták ugyanis a 2,12 milliárd forintot érő győri Lloyd-palotát, amelyben oktatási munkákat végezhetnek. - Pedig semmi sem indokolja, hogy a használati jogon kívül a tulajdonjog is az egyházhoz kerüljön, az érintett ingatlan ugyanis soha sem volt egyházi kézben – kommentálta a választások előtt három nappal megkötött szerződést Neupor Zsolt, a Demokratikus Koalíció helyi politikusa. Szerinte azért is aggályos az ingyenes átadás, mert a Győrben korábban az volt a gyakorlat, hogy az egyház saját pénzből fejlesztett, nem pedig állami átruházásokkal. Példaként említette a Rejtő textilipari szakképző iskola épületét, amelyet a katolikus egyházmegye és az orsolyita rend 434 millió forintért vásárolt meg még a 2000-es évek elején a győri önkormányzattól. 
A győri Lloyd-palota
Fotó: Szente Ákos / MTI
Orbán Viktor gyülekezete sem panaszkodhat, a Felhő utca 10. szám alatt álló templom köré ugyanis református központot építenek, ehhez pedig szükség volt a Felhő utca 6. és 8. szám alatti telkekre is. Ezeket december közepén csaknem 650 millió forintért vásárolta meg az állam, majd ingyenesen továbbadta a gyülekezetnek. Egy tavaly nyári kormányrendeletben ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Református Központtal kapcsolatos hatósági ügyeket. Az MNV-től kapott adatokban egyébként csak a korábban állami kézben lévő ingatlanok szerepelnek, az eredetileg önkormányzati tulajdonúak nem. Ez ugyanakkor szintén jelentős támogatást jelent: tavaly például – amikor még parlamenti döntés kellett az átruházáshoz - az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez került egy miskolci ingatlan, a Don Bosco Szalézi Társaságához egy újpesti épület, az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez két esztergomi épület, míg az egri főegyházmegyéhez egy egri pincerendszer. Mint ahogy lapunk arról korábban beszámolt, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi exarchátusa is értékes ingatlannal gazdagodott, a felekezet ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeum mellett, az Ötpacsirta és Múzeum utca sarkán lévő palotát kapta meg. Akkor több ellenzéki képviselő is szót emelt amiatt, hogy álláspontjuk szerint az egyházak „esetlegesen és átláthatatlan módon, a kormány kénye-kedve szerint hozott döntések alapján jutnak ingyenes állami ingatlanokhoz”. Az ingatlan-átruházási rendszer pikantériája, hogy az állam – a Horn-kormány intézkedése alapján – 1998 óra fizet úgynevezett ingatlanjáradékot az egyházaknak azok után az épületek után, amelyek tulajdonjogára a felekezetek nem tartottak igényt a rendszerváltás utáni kártalanítás során. Ezzel az állam rövidtávon igen sokat spórolt, ám húszéves távlatban már rosszul járt. Akkoriban azért érte meg, mert ha például egy oktatási intézményt kellett volna visszaadni valamelyik felekezetnek, akkor az iskola új helyéről is gondoskodni kellett volna. Ennél olcsóbb megoldás volt, ha az állam járadékot fizet a vissza nem adott ingatlanok után. Ennek a járadéknak az összege azonban igen gyors ütemben növekszik, míg 1998-ban 3,2 milliárd forintot fordítottak erre a célra, addig idén már 18,3 milliárd forintot, jövőre pedig várhatóan 18,7 milliárd forintot. Az ezen a címen kifizetett összeg - korábbi számításaink alapján - a 200 milliárd forintot is túllépte. A törvény egyébként december óta azt is lehetővé teszi, hogy az egyházak igényeljenek bizonyos ingatlanokat ingyenes átadásra. Az MNV tájékoztatása szerint egy ingatlan sorsa jelenleg is elbírálás alatt áll.

Putyin látogatása után pénznek is örülhettek

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly augusztusi látogatása után 313 millió forintot kapott a magyar államtól a moszkvai patriarchátus magyarországi egyházszervezete a tokaji Szent Miklós ortodox templom megvásárlására. Az épület önkormányzati tulajdonban volt, a vásárlás után teljesen felújítják. Utóbbira szintén a kormány adott támogatást, amikor – Putyin tavaly februári látogatása előtt egy nappal – 2,4 milliárd forintot adott a tokaji templom, a budapesti Nagyboldogasszony-székesegyház, a miskolci Szentháromság ortodox templom renoválására, valamint egy teljesen új, hévízi templom építésére.

Öt legértékesebb átadott ingatlan

Magyar Református Egyház – Budapest, Kinizsi utca 12., volt BÁV-székház – 3,426 MRD forint
Szent Mór Bencés Perjelség – Győr, Széchenyitér 7. Lloyd-palota – 2,122 MRD forint
Magyar Református Egyház – Budapest, Reviczky utca 6. és Múzeum utca 17. Károlyi-Csekonics-palotaegyüttes – 1,462 MRD forint
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége – Budapest, Dohány utca 2. - 1,287 MRD forint
Magyarországi Református Egyház – Budapest, Felhő utca 6. és 8., az Orbán Viktor gyülekezetének átadott telkek – 647 millió forint

Szerző
Témák
egyház