Luxus magániskolába járatja gyerekeit a sportért felelős államtitkár

Publikálás dátuma
2018.09.04. 10:30

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Szabó Tünde a Facebookon örvendezett az iskolakezdésnek, gyermekei évente közel kétmillió forintért tanulhatnak egy magánintézményben.
Közösségi oldalán tudatta Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, hogy más gyerekekhez hasonlóan sajátjai is megkezdték a tanévet: a fotókról ugyanakkor az derül ki, hogy a két gyerek nem állami, Klik-fenntartású iskolába, hanem a SEK Budapest International Schoolba, ahol fejenként közel 2 millió forintba kerül egy tanév – írja bejegyzést megtaláló 444.hu.
A portál emlékeztet, fideszes-kereszténydemokrata vezetésben nem ő az egyetlen, aki az állami intézmények helyett magániskolába járatja a gyerekeit, de erről posztolni még nem nagyon lehetett látni senkit.
444.hu később megkérdezte az államtitkárt, miért nem állami intézménybe íratta a gyerekeit, és miért vállalta nyilvánosan, hogy az államival szemben a magániskola mellett döntött. Erre Szabó Tünde azt válaszolta: „A gyermekeim taníttatása nem köz-, hanem magánügy. Kérem a nyilvánosságot, hogy gyermekeim, családom magánéletét tartsák tiszteletben.” Azt nem tudni, ennek fényében miért közölt nyilvános posztot a gyerekeiről.

Máshol elég tanár sincs

Eközben naponta érkeznek hírek arról, hogy a KLIK által fenntartott iskolákban tanárhiánnyal kezdődött a tanév: az Index értesülései szerint augusztus végén 4325 betöltetlen álláshely volt az általános és középiskolákban, a 24.hu pedig az iskolakezdés napján közel 700, pedagógusoknak kiírt álláshirdetést számolt össze; a hirdetések között olyan is volt, amiben bármilyen képesítésű tanárt várnak vidéki iskolákba, annyira nincs munkára fogható pedagógus.
Szerző
Frissítve: 2018.09.04. 19:57

Kiadós ebédet rendeltek a razziázó adóellenőrök

Publikálás dátuma
2018.09.04. 10:00

Fotó: Népszava
Nem fogták vissza magukat az adóellenőrök a nyári főszezonban a balatoni próbavásárlások idején – és nem csak a vizsgálatok számát illetően. Az év első felében 20 milliót költöttek próbavásárlása a NAV-ellenőrök, és egyes hírek szerint volt, ahol nagy lakomát csaptak. Összesen pedig félmilliárdos bírságot szabtak ki.
Egy tóparti étterem-tulajdonos lapunknak arról számolt be: többször jártak nála ellenőrök, és kifejezetten a drága ételek közül választottak, így tízezrekbe kerülő, adóforintokból fizetett ebédekkel tesztelték, betartja-e a szabályokat. Nála egyébként – saját bevallása szerint – mindent rendben találtak. Beszéltünk ugyanakkor olyan balatoni büféssel, aki ennek éppen az ellenkezőjéről számolt be: „Egyetlen nyomorult 200 forintos palacsintát vettek a nyári csúcs idején, a nagy tömegben. Ezt persze a kiszolgálóként dolgozó fiatal diáklány nem ütötte be a gépbe, hiába mondtam neki vagy ezerszer, hogy itt még levegőt sem vesz senki nyugta nélkül.” Megkerestük az Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), hogy megtudjuk, ellenőreik mennyit költöttek egy-egy próbavásárlás során az éttermekben. A hivatal azonban – közérdekű adatigénylésünk nyomán – erre nem adott választ. A NAV szerint ugyanis arról nincs összesítés, hogy átlagosan mennyit költöttek éttermekben egy-egy próbavásárláson az ellenőrök, vagyis így utólag az sem deríthető ki, került-e például hatezer forintos bélszín terítékre a munkaebéden. Azt írták: „A NAV ügyviteli rendszerében a jegyzőkönyvekben felvezetett számlák nincsenek részletezve, erre vonatkozóan a NAV nyilvántartást nem vezet.” A hivatal ugyanakkor sietett leszögezni, hogy az elköltött adóforintok sokszorosan megtérültek. A kiszabott mulasztási bírság összege 2016-ban 32-szerese, 2017-ben 27-szerese, 2018. első félévében pedig 29-szerese volt a próbavásárlások során elköltött pénznek – állították. 2016-ban 34 ezer próbavásárlás során 39,4 milliót költöttek el, és majd 1,3 milliárdos bírságot szabtak ki. 2017-ben 34 ezer ellenőrzésre 41,9 milliót áldoztak és összesen 1,1 milliárddal szankcionálták a mulasztó vállalkozókat. 2018 első hat hónapjában 25 ezer ellenőrzést tartottak, 19,7 milliót költöttek, és ahogy korábban, az esetek 25 százalékában szabtak ki bírságot, összesen 574 milliót. Ez alapján persze kiszámítható, hogy átlagosan kevesebb mint 800 forintot költöttek egy-egy vásárlásra, ám ez még önmagában nem zárja ki a drága ebédről szóló hírt, mert sokszor – miként az említett büfés üzletében – valóban csak pár száz forintos vételről van szó.
Frissítve: 2018.09.04. 11:15

15 nyári nappal volt idén több

Publikálás dátuma
2018.09.04. 09:29
Illusztráció: Pexels
A sokéves átlagnál több mint 1,5 fokkal melegebb volt az idei nyár - írta az MTI-hez eljuttatott elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat, amely szerint az idei nyarat a heves esőzések és a hosszan tartó, sokfelé aszályos helyzetet kiváltó augusztusi hőség teszi emlékezetessé.
Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 21,8 Celsius-fok volt, ami 1,6 fokkal haladta meg az 1981-2010-es normálértéket. Ezzel - az 1901 óta vezetett rangsorban - az idei volt a 7. legmelegebb nyár. A júniusi havi középhőmérséklet 1,5 fokkal, a júliusi 0,7 fokkal, az augusztusi pedig 2,6 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Ezzel 2018 augusztusa a 4. legmelegebb 1901 óta. Az idei legmagasabb hőmérsékletét Budakalászon mérték: július 29-én és augusztus 9-én is 36,6 fokot.
Ezen a nyáron három jelentős hőségperiódus volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzései alapján az országos tisztifőorvos háromszor rendelt el másodfokú hőségriasztást: július 30-tól augusztus 5-ig, augusztus 7-től augusztus 10-ig, valamint augusztus 21-től augusztus 23-ig.
Országos átlagban 75 "nyári" - maximum 25 fok feletti hőmérsékletű - "napot" regisztráltak. Ez 15 nappal több, mint a sokéves átlag. Emellett tízzel több "hőségnap" - amikor 30 fok feletti maximumot mértek - is volt. A legtöbb hőségnapot Fülöpháza környezetében tapasztalták: ott 51 napon haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. Idén nyáron a "forró nap" - amikor 35 foknál is nagyobb a meleg - nem volt jellemző. A legtöbb ilyet, négyet Újpesten és Pakson jegyezték fel.
Ezen a nyáron a hajnali órákban születtek új fővárosi melegrekordok. Lágymányoson három egymást követő napon megdőlt a legmagasabb minimumhőmérséklet napi rekordja. Július 30-án csak 24,7 fokig, 31-én 24,4 fokig, augusztus elsején 24,5 fokig csökkent a levegő hőmérséklete. Augusztus 21-én a János-hegyen volt rekordmeleg a hajnal, akkor 23,6 fokig hűlt le a levegő.
Országos átlagban 2018 nyara átlagos csapadékú volt, de az egyes hónapok meglehetősen eltértek egymástól. A nyári csapadék jelentős része zivatarok, felhőszakadások formájában hullott. Júniusban a sokéves átlaghoz képest 32 százalékkal több volt a csapadék. A júliusi mennyiség kissé maradt csak el az átlagostól, az ilyenkor szokásos mennyiség 92 százaléka hullott le. Az augusztus - az előzetes adatok alapján - meglehetősen száraz volt, a szokásos mennyiség 76 százaléka esett csak. A háromhavi csapadékmennyiség országos átlagban 202 milliméter körüli volt, ami a sokévi átlagnak megfelelő mennyiség - derült ki a meteorológiai szolgálat elemzéséből.