Jön az állami könyvkereskedő cég?

Publikálás dátuma
2018.09.05. 07:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
„Én csak egy vidéki képviselő vagyok, nem tudom, mi az állam szándéka” - L. Simon László így ütötte el azt a kérdést, hogy a tankönyvkiadás államosítása után a kormány milyen további lépéseket tervez a könyvpiacon.
Állammal vagy állam nélkül? – tették fel a kérdést az Örökség Kultúrpolitikai Intézet keddi beszélgetése meghívottjainak a Petőfi Irodalmi Múzeumban; Kolosi Tamás szociológusnak, a Líra Könyv Zrt. elnökének, L. Simon László írónak, kultúrpolitikusnak és Gyurgyák János történésznek, az Osiris Kiadó igazgató-főszerkesztőjének. Mintegy ötven könyvkiadó képviselője volt jelen a teltházas rendezvényen, jelezve, ez a kérdés nagyon is foglalkoztatja – és aggodalommal tölti el − a könyves szakmát. Nem kérték ugyanis, de megkapták a tankönyvpiac államosítását 2013-ban – ami a teljes könyvpiac 26-28 százaléka. Tavaly viszont hiába kérték, hogy az állam konszolidálja azokat a könyvkiadókat és nyomdákat, amelyek az Alexandra bedőlésekor kerültek nehéz helyzetbe, ahogyan az a javaslat sem talált meghallgatásra, hogy a könyvkiadókat vonják be a társasági adórendszer (tao) kedvezményezetti körébe.

Lehet, hogy tudja, de nem mondja

− Az állam mindig is jelen volt a könyvpiacon, a szerzőket ösztöndíjakkal, a könyvkiadókat, elsősorban a kisebbeket pályázati úton támogatja – sorolta a könyvszakmai evidenciákat L. Simon László. – De nem igaz, hogy teljesen államosítva lenne a tankönyvpiac: a tavalyi 15 milliárd forintos forgalmából 6 milliárd forint magán-könyvkiadókra jut, amelyek a tankönyvpiac 40 százalékát alkotják. – Sok problémát érzékel L. Simon. Szerinte például hiába prosperál a könyvszakma (60 milliárd forintra becsülhető az idei könyvforgalom), ha fele annyi új könyv jelenik meg, mint huszonöt évvel ezelőtt, és a könyvek átlagos példányszáma is jelentősen megcsappant. De hogy az állam milyen konkrét lépéseket tervez a könyvszakmát illetően, elütötte a kérdést. − Én csak egy vidéki képviselő vagyok, nem tudom, mi az állam szándéka − mondta. Pedig a beszélgetés moderátora, Zsuppán András műfordító – a bezárt Heti Válasz egykori újságírója – többször is utalt L. Simon László kurzusépítő elképzeléseire. „Újra felvetődik a kérdés, nem kellene-e jogi eszközökkel fellépnie az államnak annak érdekében, hogy a könyvkereskedelmi cégek ne lehessenek kiadók tulajdonosai, hiszen ezzel nem csupán a piacot befolyásolják, hanem az irodalmi-szellemi élet pluralizmusát is veszélyeztetik” – írta például ez egykori államtitkár az Alexandra-ügy kapcsán még tavaly a Facebook-oldalán.

Képzeletbeli forgatókönyvek

− A miniszterelnök nem szokott blöffölni, egészen biztosan lesznek változások a kulturális életben, ami a könyvszakmát is fogja érinteni – vélte Gyurgyák János, aki több lehetséges forgatókönyvet is felvázolt. Azon túl, hogy több kulturális intézmény vezetőjét meneszteni fogják, a kormány szellemi holdudvarát részlegesen, vagy teljesen lecserélik, Gyurgyák szerint az sem kizárt, hogy a könyvkiadókat is tulajdonló két nagy könyvkereskedelmi céget, a Librit vagy a Lírát szemelték ki államosításra. (Gyurgyák persze azt is lehetségesnek tartja, hogy az internetes kereskedelemmel, könyvkiadással foglalkozó amerikai cég, az Amazon, illetve a kínai Ali Baba terjeszkedésének lesz majd útjában e két cég.) Az Osiris vezetője szerint a kormánynak nagyon fontos az emlékezetpolitika alakítása, a könyvkiadásban feltehetően e ponton fog beavatkozni. L. Simon szerint kizárt, hogy az állam a Librit vagy a Lírát felvásárolja, ugyanakkor felvetette: − Ha a Petőfi Irodalmi Múzeum kapna ötvenmilliárd forintot egy könyvkereskedelmi hálózat létrehozására, ott nyilván minden kiadót forgalmazna, de persze önálló kereskedelempolitikát folytatna, ami összefér a piaci viselkedéssel. Mi van, ha a könyvkereskedelem nem csupán piaci kérdés, mert az állam azt gondolja, hogy minden polgárának biztosítani akarja a kultúrához való hozzáférési jogot?  

Nem vészes monopóliumok

Kolosi Tamás emlékeztetett: a tankönyvpiac államosításával komoly likviditási gondokat okozott az állam 2013-ban a kiadóknak. Ahol viszont az államnak már be kellene avatkoznia: az a szakkönyvkiadás, az egyetemi könyvek, tudományos művek megjelentetésének segítése. Új, korszerű tudományos művek ugyanis kis példányszámban kelnek el, e könyvek megjelenésének támogatását pedig az állam mintegy húsz éve folyamatosan csökkenti. Bár a Líra Könyv Zrt. elnöke jelezte, beszélgetőtársai is többször emlékeztették: nem lehet elfogulatlan abban a kérdésben, hogy szerencsés-e, ha egy nagy könyvkereskedelmi cég kiadókat is tulajdonol. – Ennek története a XIX. századra vezethető vissza Magyarországon, Olaszországban is százéves hagyomány, míg az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az 1970-es évektől kezdve olvadnak össze a kereskedelmi cégek kiadókkal. A Libri és a Líra monopóliuma nem vészes – állította Kolosi Tamás.

A tankönyvpiac államosítása

A kormány 2013 elején első az állam tulajdonában lévő Könyvtárellátó Nonprofit Kft. feladatává tette a közoktatási tankönyvek iskolákba történő eljuttatását. (A Könyvtárellátó a Téka könyvterjesztőből kiválva 1991-ben alakult meg, eredetileg azért, hogy mintegy négyezer könyvtárat lásson le könyvekkel.) Ám a 2013−14-es tanévben akadt iskola, ahová még félévkor sem érkezett meg a megrendelt tankönyv. A következő tanévben rendőrök és közmunkások is besegítettek a tankönyvek iskolába juttatásába, idén a Magyar Posta kapta ezt a feladatot. 2013 végén a tankönyv-kereskedelem után államosították a tankönyvek kiadását is. A tankönyvellátásról szóló törvény elfogadása után a magánkiadóknak mindössze két munkanapjuk volt arra, hogy meghosszabbíthassák az akkor lejáró tankönyv-engedélyeiket. A Népszava már júliusban megírta: öt magánkézben lévő tankönyvkiadó pert indított az Oktatási Hivatal ellen, mert nyilvánvaló diszkriminációnak tartják, hogy az ugyanolyan kerettantervhez írt állami kiadású tankönyvek engedélyét meghosszabbították, míg a magánkiadók által szabályosan benyújtott hosszabbítási kérelmeket elutasították.   

Amikor megjelent verseny

Állami Könyvterjesztő Vállalat (ÁKV), Művelt Nép és Téka: ez a három állami vállalat határozta meg legfőképp a rendszerváltás előtt a magyarországi könyvterjesztést. A szocializmus diszkrét bája: ezek a cégek mindig fizetőképesek voltak 1990-ig. A vállalatok azonban a rendszerváltás után nem tudtak lépést tartani az újonnan megjelent magánkiadókkal és a terjesztőkkel. A magánkiadók kis magánterjesztőket csináltak, és a saját terjesztői hálózatukban fizették ki maguknak a saját maguk által kiadott könyveket. A magánterjesztők sikertörténetének legismertebb szereplője Matyi Dezső, aki utcai könyvárusból lett az ezredfordulóra az Alexandra-bolthálózat feje, az Alexandra néhány évvel később már több kiadót is tulajdonolt. A versenyhelyzet mellett az állami könyvterjesztőknek az sem kedvezett, hogy 1990-ben eltörölték a könyvkiadók és -terjesztők 80 százalékos adókedvezményét. A pénz szűkébe került nagy állami könyvterjesztők ezért nem egy esetben az utcai árusokat, a magánboltokat hamarabb látták el újonnan megjelent könyvekkel, mint a saját üzleteiket. 1992-re mindhárom vállalat tönkrement, adósságaikat a kiadók felé részben a könyvraktári készleteikből igyekeztek törleszteni, részben pedig a könyvesbolt-hálózataik eladásával. A Libri elsősorban a fővárosi boltok tulajdonosaként, a Líra pedig vidéken nőtt nagyra. Az első nagyobb csőd 2006-ban történt, a könyvkiadással és – terjesztéssel is foglalkozó Magyar Könyvklub nevéhez köthető. A cég ellen a felszámolást az egykori Alexandra-boltokat könyvekkel ellátó Pécsi Direkt Kft. kezdeményezte. Az Alexandra-boltok időközben a Rainbow Kft. tulajdonába kerültek, a tavalyi krachot a körbetartozás okozta. A csődök oka részben az, hogy egy konjunktúra velejárója a túltermelés – ez a könyvszakmában túl sok könyvet és boltot jelent.

Őrületes retrospektív világsztárokkal

Publikálás dátuma
2018.09.04. 13:00
Ráduly György
Fotó: Vajda József / Népszava
Nagyot álmodtak a kedden kezdődő II. Budapest Klasszikus Film Maraton szervezői, azaz a rendezvény mögött álló Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNF) csapata.
A Film Maraton  tavaly novemberi szárnypróbálgatás után nagyot ugrott a színvonal: sokkal több film és vetítés mellett még világsztárok is jönnek a mustrára, jelesül, Claudia Cardinale, Klaus Maria Brandauer és Jean-Marc Barr. Ráduly György, az archívum igazgatója szerint az ars poetica nem változott: most is a frissen felújított magyar filmörökség kincseit akarják megmutatni. Ehhez persze jól jön, ha vannak nemzetközi egyetemes filmörökségek bemutatói és sztárok egyben, mivel ezek közönségnövelő generátorként működnek. Ami mindemellett szintén újdonság, hogy Egerben is zajlik majd a maraton, illetve Győrben is lesznek vetítések és hosszú távú cél, hogy végül a teljes országot, legalábbis az összes megyeszékhelyet lefedjék. Illetve további újdonság, hogy lesznek vetítések külső helyszíneken. Ahogy Ráduly György fogalmaz, a cél, hogy „őrületes nemzetközi film retrospektívét szervezzenek”, mint például a párizsi Cinematheque által szervezett A világ emlékezete fesztivál. Amúgy Ráduly György szerint egy ilyen fesztivál sokat segít abban, hogy a magyar klasszikusok visszakerüljenek a nemzetközi körforgásba, mustrákra, film intézetek rendezvényire, forgalmazói körforgásba.
Volt egyszer egy vadnyugat
Fotó: Paramount Pictues
Egyszóval, a Film Maraton nem csak a nézőknek jó, hanem magának magyar filmörökségnek is, csak üdvözölni tudjuk a rendezvény mögött álló elképzeléseket, ambíciókat. Kérdés azonban, hogy miért csak egy szűk hétig tart a pezsgés – jelenleg ugyanis Budapest azon kevés európai fővárosok egyike, ahol nincs önálló Filmmúzeum. Ahogy Ráduly György fogalmaz, ebben a témában is merni kell álmodni, mert előbb-utóbb valóra válhatnak. Hangsúlyozva: fontos kijelenteni, hogy az Archívum állományának fejlesztése, a tárolási kondíciók korszerűsítése, a digitalizálás olyan elképesztően nagy feladat és ez most prioritást élvez. Az igazgató szerint a Film Maraton is jelzi, hogy a mozis vetítések fontosak, és nagyon reméli, hogy felerősödik a párbeszéd azokkal a partnerekkel, akik segíthetnek a filmmúzeum létrehozásában. Addig is a jelenlegi vetítőhelyekkel folyamatosan erősítik a kapcsolatot, illetve csatlakoztak a könyvtárprogramhoz, hogy olyan településeken is lehessenek közösségi filmélmények, ahol nincs vetítőhely. további örömhír, hogy az MNF az év végére tervezi a saját VOD szolgáltatását, melyen külföldi feliratokkal is ellátott hazai klasszikusokat lehet majd nézni. Ráduly György elmondta: 35 mm-es kópiákat ma már ritkán adnak ki, mert ezek könnyen sérülnek és a megőrzés prioritás. Arra a kérdésre, hogy a szakember mit szól Christopher Nolan azon álláspontjához, hogy a klasszikusok digitalizásása blaszfémia és csakis az eredeti állapot elfogadható, azt reagálta: csak bizonyos esetekben, filmóriásoknál kuriózumként. ellenben úgy véli, hogy a digitalizáció tényleg megszépíti a filmeket és a legjobb technológia jelenleg, hogy a régi műveket visszavigyék a mozikba. A Film Maraton keretében a Francia Intézetben ma egy szakmai workshop is lesz a filmmegőrzésről és a film közoktatásban betöltött szerepéről.
Mephisto

A program

 A Maraton nyitóestjén a restaurált, Oscar-díjas Mephisto című filmet vetítik az Uránia Nemzeti Filmszínházban, Szabó István Oscar-díjas filmrendező, Koltai Lajos Oscar-díjra jelölt operatőr és a főszereplő, Klaus Maria Brandauer jelenlétében. Szeptember 5. és 9. között 60 filmóriást (pl. 2001 Űrodüsszeia, Ridley Scott Párbajhősök, Federico Fellini 8 és fél, a Pomádé, Milos Forman Amadeus, Mészáros Márta, Sára Sándor és Szabó István restaurált filmjei...) láthatunk 500 Ft-os jegyár mellett. A budapesti Szent István tér szeptember 5-től az ország legnagyobb “mozijává” alakul: ingyen nézhetjük meg Korda Sándor gyönyörű, 1918-as Az aranyemberét - Zagar és a Changing Grey zenei kíséretével, szeptember 6-án, este Claudia Cardinale színésznő személyes részvételével a Volt egyszer egy Vadnyugatot. Szeptember 7-én a Moszkva tér, 8-án pedig A nagy kékség lesz látható a téren - a főszereplő, Jean-Marc Barr jelenlétében.

Témák
film maraton

Szenzációs Négyes: mikor Szabó Simon világgá fut

Publikálás dátuma
2018.09.03. 21:39

Fotó: RTL Klub
Vasárnap este debütált az RTL Klub saját fejlesztésű celeb-tehetségkutatója, a Szenzációs Négyes, ami majdnem rekordot döntött: ilyen gyorsan eljutni a mélypontig csak Aureliónak sikerült a Való Világban. A műsor „Aurelióját” a RTL trash realityjéből, az Éjjel-nappal Budapestből importálták: Lali (Kamarás Norbert) és társai estéről estére eddig is csak azt a gyanút keltették, hogy léteznek zombik – beszélő agyhalottak −, erre most csak ráerősített. A játék menete szerint négy négyfős csapat – négy generáció – próbál valami meglepő produkcióval előrukkolni az Alföldi Róbert, Ráskó Eszter és Ganxsta Zolee alkotta zsűri előtt. Az ötven pluszosok egy profi módon előadott, gagyi Chicago-átirattal indítottak, a negyvenesek egy visszafogottan szellemes bűvészelőadással kontráztak. Majd jöttek a harmincasok. Lali mint csapatkapitány szemléletes módon vezette föl az ötletét társai, Nagy Alexandra, Szabó Simon és Tóth Gabi előtt: bokáig letolta a nadrágját. Újra bebizonyosodott, hogy a nőknek több eszük van: a Barátok közt színésznőjét és az énekesnőt semmi pénzért nem lehetett rábeszélni a vetkőző showra – bár meglepettségük, felháborodások kissé tettetettnek tűnt. A színész-rendező Szabó Simon viszont kötélnek állt. Pontosabban fürdőlepedőnek: a két férfi törülközőtáncot járt a takarítónőnek öltözött nők társaságában, számuk „csúcspontjaként” felmosófával jelezték intim méretük nagyságát. A zsűri értékelését Szabó Simon már nem várta meg, világgá futott és vissza se jött – a legőszintébb reakció díját nyugodtan elnyerhette volna. Istenes Bence műsorvezetőtől ezek után még megtudhattuk, Lali ülepét sminkelni kellett, mert próba közben fenékre esett. Erre Oszvald Marika rátett még egy lapáttal, mondván: meglovagoltatná az ölében. Mint Alföldi Róbert megjegyezte, ízlésről nem lehet vitatkozni, vagy van, vagy nincs – ez esetben nem volt. S persze, minden családban van egy elmeháborodott, de ez azért nem egy hálás szerep hosszú távon. Kár volt ilyen produkcióval agyoncsapni a többit: Hajdu Steve és társainak bűvészmutatványát, Oszvald Marika pankrátor számát, vagy Tóth Gabi énekét. A konkurens tévécsatornától ekkor meg is ajánlottam a műsornak egy emojit: a facepalmot – mikor a figura szégyenében a kezébe temeti az arcát.  
Témák
RTL Klub
Frissítve: 2018.09.04. 09:11