A magyarok több mint harmada alig mozog

Publikálás dátuma
2018.09.05. 11:08
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Nagyon sokan még mindig nagyon keveset sportolnak - derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentéséből.
Nagyon kevéssé sikerült csökkenteni az emberek inaktivitását, a WHO becslése szerint a világ lakosságának több mint negyede, azaz 1,4 milliárd ember nem mozog eleget, ráadásul ez az arány nem sokat javult a 2001-es globális jelentés óta - írta a 444.hu.
A WHO kutatói 358 népességkutatás eredményeit vetették össze, az eredmények szerint a fejlett országokban az inaktív emberek száma a 2001-es 32 százalékról 2016-ra csak 37 százalékra nőtt. Szakértők szerint ennek oka az ülőmunka, illetve az autós közlekedés terjedése is. A legkevésbé aktív országok között több kifejezetten jómódú ország is szerepel, és az adatokból kitűnik az is, hogy általában a nők mozognak kevesebbet. 
A magyarországi eredmények kicsit az átlag fölött vannak: a lakosság 38,5 százaléka nem mozog eleget. A férfiaknál az arány 33,1, míg a nőknél 43,3 százalék. 
Nem elegendőnek a heti 150 perc mérsékelt, vagy 75 perc erőteljes testmozgásnál kevesebbet értékelték a felmérést végzők.
A mozgáshiány számos egészségügyi problémát okozhat, de a rendszeresen sportolás a lélek egészségére is jó hatással van.
Szerző

Mindig fázik? Pajzsmirigy probléma is okozhatja

Publikálás dátuma
2018.09.04. 15:15
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
A pajzsmirigynek a testhőmérséklet szabályozásában is fontos szerepe van, alulműködése esetén jellemző tünet a fázósság.
A pajzsmirigy egy viszonylag kis szerv, ám működése az egész szervezetre nagy hatással van: az általa termelt hormonok részt vesznek az emésztés szabályozásában, a kiválasztásban, a növekedésben, a szexuális és az agyi működésben is. 

Többféle tünet, eltérő intenzitással

A nem megfelelő jódellátottság miatt a pajzsmirigy gyakran nem képes megfelelően ellátni a munkáját, alulműködik. Ennek erősségben is sokféle tünete lehet: fáradtság, székrekedés, depresszió, menstruációs zavarok, valamint akár a nyár végén, a hűvösebb esték idején gyakori hideg intolerancia is jellemezheti - mondta dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. 
„Egy-egy tünet önmagában még nem elegendő a pajzsmirigy aluműködés diagnózisának felállításához, de gyanú esetén szakorvoshoz kell fordulni”

A Budai Endokrinközpont szakorvosa elmondta, a pajzsmirigy alulműködés vizsgálata a vérből történő hormonszintek maghatározásával történik, amennyiben magas a TSH szint, gyanakodhatunk alulműködésre, de a TSH érték egyénenként, életkoronként, sőt évszakonként is eltérhet, ezért fontos, hogy a teljes pajzsmirigy hormon ellenőrzése, valamint az, hogy laborvizsgálat mellett ultrahangvizsgálat is történjen.

Életmódváltás és...

A betegség megállapítása esetén a szakorvos életmódváltozást javasol, amelyet gyógyszeres hormonpótlással és a szükséges nyomelemekkel (jód, szelén) és vitaminokkal (D, E, A) egészít ki. 
„A pajzsmirigy alulműködés megfelelő szakorvosi kontroll és kezelés mellett jó eredményekkel kezelhető”

– hangsúlyozta dr. Bérczy Judit.

Szerző
Témák
pajzsmirigy

Ezért magasabb a vérnyomás az orvosnál, mint otthon

Publikálás dátuma
2018.09.03. 14:14
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels
Gyakori, hogy az orvosi rendelőben soha nem látott magasságokba emelkedik a vérnyomásunk. Ennek okáról, és az úgynevezett fehérköpeny-szindrómáról dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája beszélt.
Az orvosi rendelőben mért magasabb vérnyomásértékek oka lehet az úgynevezett fehérköpeny-szindróma, ami azt jelenti, hogy a beteg vérnyomása az orvosok, a rendelő miatt érzett stressz miatt megemelkedik. Ez ráadásul ördögi körként is működhet, hiszen akinél egyszer előfordult már ez a jelenség, legközelebb már szorongva lép be a rendelőbe, tehát már magasabb az érték. Ezzel a diagnózissal azonban óvatosan kell bánni: csak akkor szabad kimondani, ha az otthoni vérnyomásértékek igazoltan a normál tartományban vannak – mondta a szakember.
„Aki otthon – akár rendszeresen – méri a vérnyomását, számos tényezővel nem számolhat. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat.”

Ha valaki már gyógyszert szed a magas vérnyomására, annak hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni. A fehérköpeny-szindróma hatásait természetesen szintén bele kell számítani, ezért a minél pontosabb eredmények érdekében az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM. Ezzel a vizsgálattal kideríthető, milyenek a vérnyomásértékek a munkahelyen, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás és alvás közben – mondta dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. Ez egy fájdalommentes vizsgálat: a páciens karjára 24 órára elhelyeznek egy vérnyomásmérőt, amelyet összekötnek egy kis övtáska méretű eszközzel. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet és kiderülhet akár az álcázott hipertónia is. 
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz zavaró tünetet, nem is igényel kezelést. Sokan csak a következményes problémák, megbetegedések miatt fordulnak orvoshoz, holott a kezeletlen magas vérnyomás alattomosan károsíthatja a szívet, az agyat, a vesét, a szemet, a végtagok keringését, a férfiaknál erektilis diszfunkciót, a nőknél terhességi szövődményeket okozhat.
Szerző
Témák
vérnyomás