Manfred Weber indul az Európai Néppárt csúcsjelöltségéért

Publikálás dátuma
2018.09.05 12:28
Manfred Weber - korábbi felvétel.
Fotó: NURPHOTO/ NICOLAS LIPONNE
Ha sikerrel jár a német kormányzópártok egyikének, a CSU-nak politikusa, ő lehet a következő elnöke az Európai Bizottságnak.
Manfred Weber szerdán bejelentette, hogy elindul az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke - írja az MTI.
Mivel az előrejelzések szerint ismét az Európai Néppárt (EPP) frakciója lesz a legnagyobb az Európai Parlamentben, minden bizonnyal néppárti politikus lesz a következő elnöke az Európai Bizottságnak. Ha Weber sikerrel jár az EPP-n belül, akkor ez a személy ő lesz.
Az EPP jelenlegi európai parlamenti frakcióvezetője a Der Spiegel értesülése szerint szerdán délelőtt először a képviselőcsoportot tájékoztatja döntéséről, majd 12.45-kor sajtónyilatkozatot tesz.
Weber - aki a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökhelyettese is -, az első politikus, aki ringbe száll a csúcsjelöltségért. Jelentkezni október közepéig lehet, és végül a pártcsalád november elején Helsinkiben tartandó kongresszusán döntenek arról, hogy ki lesz a csúcsjelölt a jövő májusi EP-választáson. A Der Spiegel szerint a CSU vezetősége és a testvérpárt német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Angela Merkel német kancellár is támogatja, hogy Manfred Weber legyen az EPP csúcsjelöltje.

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

„Kedveli Kim elnököt” – Észak-Korea elleni szankciókat vont vissza Trump

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:01

Fotó: AFP/ SAUL LOEB
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok elnöke mely büntetőintézkedésekre célzott.
Donald Trump amerikai elnök pénteken elrendelte a kormánya által Észak-Korea ellen életbe léptetett legújabb szankciók visszavonását. Az elnök Twitter-bejegyzésben közölte:
„az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy további, széleskörű szankciókkal bővíti a már érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen. Utasítást adtam az újabb szankciók visszavonására”.
A Fehér Ház nem válaszolt az újságírók részleteket firtató kérdéseire, így nem világos az sem, hogy az Egyesült Államok elnöke mely szankciókra célzott. Sarah Huckabee Sanders szóvivő csupán annyit mondott: Donald Trump
„kedveli Kim elnököt és nem gondolja, hogy ezek a szankciók szükségesek”.
Az amerikai kormány csütörtökön két kínai hajózási vállalat ellen hozott büntetőintézkedéseket, azzal vádolva a cégeket, hogy segítenek Észak-Koreának kibújni az érvényben lévő szankciók alól. A döntést azzal indokolták, hogy fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreára annak érdekében, hogy Kim Dzsong Un feladja atomfegyver-programját.
Szerző