Előfizetés

Generációváltás Brüsszelben: Weber ülhet az EB elnöki székébe

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.09.01. 12:00

Fotó: ALEXANDER POHL / NURPHOTO
Manfred Weber lehet az Európai Néppárt (EPP) listavezetője Angela Merkel kérésére, így várhatóan ő ülhet az Európai Bizottság elnöki székébe.
Mivel az előrejelzések szerint ismét az Európai Néppárt (EPP) frakciója lesz a legnagyobb az Európai Parlamentben, minden bizonnyal néppárti politikus lesz a következő bizottsági elnök. Manfred Weber az EPP konzervatívabb képviselői számára is elfogadható személyiség, mivel a német Keresztényszociális Unió (CSU) tagja. Szemben azonban a nem kevéssé egocentrikus CSU-elnökkel, Horst Seehoferrel, Weber visszafogott, mérsékelt politikus. Amikor júniusban ádáz vita zajlott a CSU és Merkel pártja, a kereszténydemokrata CDU között, s az uniópártok közötti hagyományos szövetség felmondása is szóba került, Weber figyelmeztetett arra, hogy ennek beláthatatlan következményei lennének. Weber tekintélyes politikus az Európai Néppártban, annak frakcióvezetőjeként kompromisszumokra is kész, ami éppenséggel nem lesz hátrány, ha valóban ő lesz a következő bizottsági elnök. Stílusa teljesen eltér a jelenlegi EB-elnök Jean-Claude Junckerétől. Távolról sem annyira joviális, ám – amint a Die Welt jellemzésében rámutat – Weber szürke egérnek sem nevezhető. Generációváltásnak lehetnek majd tanúi az unió polgárai, mivel a frakcióvezető 17 évvel fiatalabb Junckernél. Bár Weber tehát nem sorolható az EPP liberális szárnyához, jellegzetesen olyan politikus, aki „több Európát” szeretne. Nehezen viseli el, hogy Németországban az emberek többségét nem különösebben érdekli a brüsszeli politika. Korábban amellett kardoskodott, hogy az adatvédelem kérdéseit is európai szintre emeljék, az utóbbi időben pedig többször is amellett emelt szót - Angela Merkel elképzeléseinek megfelelően -, hogy a menekültválságot is európai szinten rendezzék, s ne az egyes tagállamok hozzanak döntéseket. Weber nemrégiben úgy fogalmazott, azt szeretné, hogy a Fidesz az EPP-ben maradjon, egyúttal azonban rendre figyelmezteti a magyar kormánypártot demokratikus kötelezettségeire. Egy májusi, a De Volksrant című holland lapnak adott interjújában egyértelműen leszögezte: „Az olyan alapvető értékeket, mint a jogállamiság, a demokrácia és a független sajtó az Európai Néppárt nem kényszeríti rá senkire. Ezek azok az alapvető értékek, amelyek alapján a társadalmainkat elképzeljük az Európai Unióban. Orbán azt kockáztatja, hogy átlépi a határt a felsőoktatást és a civil szervezeteket sújtó intézkedésekkel. (...) Ha nem tartja tiszteletben ezeket az alapvető értékeket, akkor nem lehet tagja az Európai Néppárt családjának. Világosan beszélünk. Ha betartod a szabályokat, részt vehetsz ebben. Ha nem tartod be, nem vehetsz részt, és kész”. Ugyanakkor amikor azt tudakolták tőle, a Fidesznek lehet-e az EPP-ben maradása, mivel már átlépte ezt a határt, azt közölte, el kell választani az alapvető értékek kérdését a politikaiaktól. Ami pedig a határon emelt szögesdrótot illeti, kifejtette, „kerítéseket kell építenünk, ha szükséges”. Sőt, az előző évben úgy foglalt állást, jogos Magyarország igénye arra, hogy uniós támogatást kapjon a határkerítés építéséhez. Ez is jellemző Weber jellemére. Bár az uniós alapértékeket illető kérdésekben ugyanúgy gondolkodik, mint bármely más demokratikus európai politikus, a nyilvános feddésektől ódzkodik, bírálatait megfontoltan becsomagolja, sőt látszólagos gesztusokat is tesz. Ezt lényegében maga is elismerte ugyanezen interjújában, amikor azt válaszolta az Orbán Viktorral való viszonyát firtató kérdésre, beszélnek egymással, de ezek az eszmecserék időről időre hangos szóváltásig fajulnak, mert néha olyasmit hall a magyar miniszterelnöktől, amit a maga részéről elfogadhatatlannak tart. A hatvanas évek óta, amikor Walter Hallstein irányította a brüsszeli testület munkáját, először kerül német politikus az Európai Bizottság élére, s ez a döntés azt is jelzi: Angela Merkel eltökélten halad tovább a populisták által előidézett ellenszélben. Teljesen véglegesnek még nem nevezhető a döntés, Weber egyelőre még csak a német kancellár jelöltjének tekinthető, szeptember elején az uniópártoknak is áldásukat kell adni jelölésére, ez azonban formalitásnak ígérkezik. Egy kereszténydemokrata politikus a Süddeutsche Zeitungban elmondta, „ha Manfred elvállalja, széleskörű támogatást kap majd”. Weber Németországban nem tartozik a legismertebb hazai politikusok közé, bár erre nincs is szükség, s nem is hátrány. Martin Schulz is addig volt igazán népszerű hazájában, amíg nem vállalt szerepet a német belpolitikában. Weber mindenki számára elfogadható, nemcsak Merkellel áll állandó kapcsolatban, Junckerrel is, s a Salvini-Orbán páros által a főellenségnek kikiáltott Emmanuel Macron francia elnök is már fogadta négyszemközti megbeszélésen az Elysée-palotában.

Michel Barnier lehet a legnagyobb ellenfele

Amennyiben minden a tervek szerint halad, az EPP november 7-én és 8-án esedékes kongresszusán döntenek arról, ki lesz a párt listavezetője a 2019-es Európai Parlamenti választásokon. Manfred  Weber legnagyobb ellenfele Michel Barnier lehet, valószínűtlen azonban, hogy a francia Brexit-főtárgyalónak komoly esélye lenne Angela Merkel jelöltjével szemben.

Robbanás egy német erőműben, 400 tűzoltó küzd a lángokkal

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.01. 11:03

Fotó: Sebastian Pieknik / DPA/News5
Nyolc ember megsérült, mikor robbanás történt majd tűz ütött ki Ingolstadt közelében, a Bayernoil üzemében. 1800 embert költöztettek ki a házaikból a füst miatt.
Eddig ismeretlen okból robbanás történt a bajorországi, Ingolstadhoz közeli Vohburg an der Donau mellett, a Bayernoil erőművében és olajfinomítójában szombat hajnalbaban. A detonáció a gázüzemű erőmű gáztárolójában történt, nyolc ember megsérült. A robbanást követően tűz ütött ki, amelyet négyszáz tűzoltó próbál megfékezni. A füst miatt a polgári védelem 1800 embert költöztetett ki a házaiból, és lezártak egy országos főutat is. 

Propaganda orosz módra

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.09.01. 11:00
A Jimmie Akkeson vezette Svéd Demokraták közül sokan büszkén vállalják nyíltan, hogy iszlamofóbok és nácik
Fotó: MATS ANDERSSON / AFP
A populisták előretörését hozhatja a svéd parlamenti választás, ám nem lesz könnyű kormányra kerülnie a helyi radikális pártnak.
Jövő hét vasárnapján rendezik meg a svéd parlamenti választást. Bár a voksolás nagy esélyesei a skandináv államot évtizedeken keresztül kormányzó szociáldemokraták, az utóbbi két hónapban nem egy olyan felmérés látott napvilágot, amelyek a jobboldali populista Svéd Demokraták párt elsőségét mutatták ki. Augusztus 1-jén a Sentio augusztus 20-án pedig a YouGov ügynökség látta az élen őket. Bár az összes többi irodánál a szociáldemokraták vezetnek, s azóta a Sentio is a baloldali párt elsőségét mutatta ki, elképzelhető, hogy a populisták jelentős potenciállal rendelkeznek, sok rejtőzködő szavazójuk van, akik nem akarják elárulni, hogy a nyíltan bevándorlásellenes párt mellé teszik majd az ikszet. Akad azonban egy másik bizonytalansági tényező is. Svédország sem tudja függetleníteni magát az álhírektől. A Russia Today angol nyelvű orosz hírtelevízió egyik riportja mutatja, hogy Oroszország mily mértékben próbálja meg befolyásolni a voksolást, nyilvánvalóan a populista pártokat segítve. A műsorban egyértelműen a stockholmi kormány ellen hangolják az embereket. „Svédország annyi menekültet vett fel, amennyit egyetlen más uniós tagország sem. Ezért jobboldali fordulattal kell szembesülnie. A svéddemokraták azzal vádolják a kormányt, hogy ügyet sem vetett a tömeges bevándorlás nyomán előállt problémára” - hangzik a riportműsor. A dokumentumfilm célja az, hogy bemutassák, miként gondolkodnak a skandináv államban élők ezekről a kérdésekről, s meg akarták érteni azt, miért váltak közülük sokan rasszistává és neonácivá – közölték a szerkesztők. Az 50 perces dokumentumműsor nem fukarkodik az előítéletek szításával sem – írja honlapján az ORF. Elhangoznak ugyanis azok az érvek, amelyek a többi európai radikális jobboldali, bevándorlásellenes tömörülés kedvencei közé is tartoznak: a menekültek nyomán nőtt a munkanélküliség, szétesett a svéd jóléti állam, válság fenyegeti a gazdaságot. Jellemző módon épp a svéddemokratákból kivált tagok által 2017-ben alapított Alternatíva Svédországért párt vezetőjét, Gustav Kasselstrandot idézték, aki szerint miközben a menekültek „állítólag” napi 100 eurót kapnak, „nem dolgoznak és az állam tartja el őket”. A hangulatkeltést jelzi, hogy, hogy nem, a riportban éppen Stockholm egy olyan negyedét mutatták be, ahol sok menekült él és nem tartozik a legbiztonságosabb környékek közé. Kasselstrand közölte, pártja a bevándorlók hazatoloncolását követeli. A Russia Today tudósításában olyan polgárokat mutatnak be, akik önkéntes járőrszolgálatot teljesítenek, s attól félnek, hogy a svédek kisebbségbe kerülnek a saját országukban. Bloggereket mutatnak be, akik azzal vádolják a női aktivistákat, hogy szexuális erőszakot követtek el kiskorú fiúkkal szemben. Megszólal a riportban Hans, aki büszkén vállalja, hogy rasszistának, nácinak, iszlamofóbnak nevezik. Ő szintén a migránsok kitoloncolásának nagy híve, mivel a menekültek „gyarmatosítani” akarják az országot. Az orosz riport féligazságokkal próbálja manipulálni a közvéleményt. Tény, hogy Svédország a menekültek Kánaánjának számított. 2013 szeptemberében a stockholmi migrációs hivatal bejelentette, hogy a Szíriából érkező menedékkérők állandó letelepedési engedélyt kapnak, ami egyenértékű munkavállalási jogokat biztosított számukra a svéd állampolgárokkal, emellett pedig a családegyesítéseket is engedélyezték. Már ezt megelőzően is Stockholm fogadta be a legtöbb szíriai menekültet Németország után. 2015-ben aztán, a menekültáradat megindulásakor sokan már a szociális ellátórendszer összeomlásától tartottak. Ekkor összesen 163 ezer menedékkérelmet adtak be, s 32 ezernek adták meg a menekültstátuszt. Ugyanakkor a Russia Today azt már nem elemezte, hogy 2016 után jelentősen csökkent a menedékkérelmek száma, csökkent a munkanélküliség és a bűnözési arány.  

Kormányra kerülhetnek a szélsőségesek

Jelenleg Svédországban a szociáldemokraták a Zöldekkel együtt kormányoznak. Ám ez megváltozhat a voksolást követően. A jobboldali Mérsékelt Párt ugyanis nem akarta kizárni a kormányzati együttműködést a svéddemokratákkal. A két legutóbbi felmérés szerint a két politikai erő együttesen 36-37 százalékot szerezhet. Érdekes módon azonban ez alig több annál, mint amennyit az előző, 2014 szeptemberi voksoláson együtt kaptak. Akkor a mérsékeltekre 23,3, a svéddemokratákra 12,9 százalék adta a voksát.