A gyermekkori elhízás okait vizsgálják

A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatja négy-öt kutatóorvos és doktorhallgató az év eleje óta a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán - közölte a Semmelweis Egyetem a honlapján.

Magyarországon a 18 éven aluli kamaszok 20-25 százaléka elhízott, ami azért aggasztó arány, mert ezeknek a gyerekeknek a 80 százaléka felnőttkorában is túlsúlyos lesz, ami pedig súlyos egészségügyi kockázattal jár.

A gyermekkori túlsúly komplex probléma, amit egy dietetikus, edző, vagy orvos önállóan nem tud hatékonyan kezelni, ezért a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán évekkel ezelőtt létrehoztak egy úgynevezett obezitás centrumot, ahol orvosok, táplálkozásszakértők és pszichológusok működnek együtt – mondta Dr. Szabó András. A központban évente 900-1000 gyereket vizsgálnak meg, elsősorban a tizenéves korosztályból. Hozzátette, nem ritka, hogy 14-15 éves gyerekeket 100 kg feletti testtömeggel regisztrálnak.

A túlsúly kialakulásában fontos szerepe van a genetikai hajlamnak, különösen a gyermekeknél, amikor a környezeti tényezők még nem játszanak akkora szerepet az elhízásban, mint felnőttkorban. Az intézmény obezitás centrumában a klinikai vizsgálatok mellett hosszú évtizedek óta folytatnak genetikai alapkutatásokat, idén év eleje óta pedig – egy pályázatnak köszönhetően – célzottan foglalkoznak a gyermekkori túlsúly kérdéskörével. Négy-öt kutatóorvos és PhD hallgató összesen két éven keresztül dolgozik azért, hogy megtalálják az elhízásért gyermekkorban felelős legfontosabb géneket. Nagyszámú génről ismert már, hogy szerepük van a felnőttkorban kialakuló obezitásban, azonban az nem ismert még pontosan, hogy ezek közül melyiknek van jelentősége gyermekkorban is. Fontos kérdés az is, hogy mely géneltérések előfordulása esetén jelentkeznek gyakrabban az elhízás ismert szövődményei – fogalmazott Dr. Szabó András a Semmelweis Egyetem közleményében.

A gyermekkori elhízás okai között a klinika igazgatója a mozgásszegény életmódot és az iparilag feldolgozott, adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek, zsírban gazdag ételek, és a fölösleges, extra szénhidrátok mértéktelen fogyasztását említette. Kiemelte: a túlzott kalóriabevitel nemcsak azért problémás, mert a 20. század végére az ember által elvégzett fizikai munka minimálisra csökkent, hanem azért is, mert az evolúció során, az esetleges éhínségek idejére, szervezetünk energiaraktározásra rendezkedett be, vagyis a genetikai állományunk szerint az elfogyasztott mennyiségnél jóval kevesebb táplálékkal is fedezni tudnánk a napi energiaszükségletünket.

A klinikaigazgató hangsúlyozta, a szigorú kalóriamegvonásos diétákat nem tartja hatékonynak. Bár ezekkel eleinte látványos fogyás tapasztalható, a sanyargató étrend során a szervezet alkalmazkodik a csökkentett kalóriabevitelhez, és a fogyás leáll, a diéta befejeztével pedig a gyermek vissza is hízza, amit lefogyott. Sokkal célravezetőbb, ha pszichológus is bekapcsolódik az életmód átalakításába. A cél, hogy a normál táplálkozás megtartása és aktívabb életvitel mellett a gyerek ne egyen unalomból vagy stressz hatására. Dr. Szabó András szerint fontos, hogy legalább hetente egyszer „bűnözhessen” is a gyerek, és az ünnepekkor se maradjon ki a közös étkezésekből.

A klinikaigazgató elmondta, hogy óvodás, illetve kisiskolás korban némi túlsúly még elfogadható, a pubertáskori plusz kilók mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni. A fiatalkori obezitásból nagy arányban – az esetek 80 százalékban – lesz felnőttkori elhízás, 30 százalékban pedig további szövődményes kórképek, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, ízületi problémák, valamint kardiovaszkuláris elváltozások kialakulására is számítani kell. Az elhízás folyamatát ráadásul egy idő után nehéz megállítani, hiszen a súlygyarapodással párhuzamosan egyre inaktívabb lesz a gyermek, megterhelővé, fárasztóvá válik számára a sport, illetve könnyen kiszorulhat a csapatjátékokból a kortársak kirekesztő magatartása miatt.

A klinikaigazgató javaslata szerint a túlsúllyal már a kezdeti stádiumban, az első plusz kilók megjelenésekor foglalkozni kell, a hatékony fellépéshez pedig szükséges az egész család együttműködése. Az esetek jelentős részében ugyanis az orvosok is azzal szembesülnek, hogy a szülők sem foglalkoznak az egészségükkel, aminek következtében a gyermek életmódváltása is lehetetlenné válik. Kiemelte, nem a kalóriák számolgatásában van a siker kulcsa, hanem a feldolgozott, ízfokozókkal dúsított élelmiszerek visszaszorításában.