A gyermekkori elhízás okait vizsgálják

Publikálás dátuma
2018.09.06 09:45
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatja négy-öt kutatóorvos és doktorhallgató az év eleje óta a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán - közölte a Semmelweis Egyetem a honlapján.
Magyarországon a 18 éven aluli kamaszok 20-25 százaléka elhízott, ami azért aggasztó arány, mert ezeknek a gyerekeknek a 80 százaléka felnőttkorában is túlsúlyos lesz, ami pedig súlyos egészségügyi kockázattal jár. 
A gyermekkori túlsúly komplex probléma, amit egy dietetikus, edző, vagy orvos önállóan nem tud hatékonyan kezelni, ezért a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán évekkel ezelőtt létrehoztak egy úgynevezett obezitás centrumot, ahol orvosok, táplálkozásszakértők és pszichológusok működnek együtt – mondta Dr. Szabó András. A központban évente 900-1000 gyereket vizsgálnak meg, elsősorban a tizenéves korosztályból. Hozzátette, nem ritka, hogy 14-15 éves gyerekeket 100 kg feletti testtömeggel regisztrálnak.
A túlsúly kialakulásában fontos szerepe van a genetikai hajlamnak, különösen a gyermekeknél, amikor a környezeti tényezők még nem játszanak akkora szerepet az elhízásban, mint felnőttkorban. Az intézmény obezitás centrumában a klinikai vizsgálatok mellett hosszú évtizedek óta folytatnak genetikai alapkutatásokat, idén év eleje óta pedig – egy pályázatnak köszönhetően – célzottan foglalkoznak a gyermekkori túlsúly kérdéskörével. Négy-öt kutatóorvos és PhD hallgató összesen két éven keresztül dolgozik azért, hogy megtalálják az elhízásért gyermekkorban felelős legfontosabb géneket. Nagyszámú génről ismert már, hogy szerepük van a felnőttkorban kialakuló obezitásban, azonban az nem ismert még pontosan, hogy ezek közül melyiknek van jelentősége gyermekkorban is. Fontos kérdés az is, hogy mely géneltérések előfordulása esetén jelentkeznek gyakrabban az elhízás ismert szövődményei – fogalmazott Dr. Szabó András a Semmelweis Egyetem közleményében.
A gyermekkori elhízás okai között a klinika igazgatója a mozgásszegény életmódot és az iparilag feldolgozott, adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek, zsírban gazdag ételek, és a fölösleges, extra szénhidrátok mértéktelen fogyasztását említette. Kiemelte: a túlzott kalóriabevitel nemcsak azért problémás, mert a 20. század végére az ember által elvégzett fizikai munka minimálisra csökkent, hanem azért is, mert az evolúció során, az esetleges éhínségek idejére, szervezetünk energiaraktározásra rendezkedett be, vagyis a genetikai állományunk szerint az elfogyasztott mennyiségnél jóval kevesebb táplálékkal is fedezni tudnánk a napi energiaszükségletünket.
A klinikaigazgató hangsúlyozta, a szigorú kalóriamegvonásos diétákat nem tartja hatékonynak. Bár ezekkel eleinte látványos fogyás tapasztalható, a sanyargató étrend során a szervezet alkalmazkodik a csökkentett kalóriabevitelhez, és a fogyás leáll, a diéta befejeztével pedig a gyermek vissza is hízza, amit lefogyott. Sokkal célravezetőbb, ha pszichológus is bekapcsolódik az életmód átalakításába. A cél, hogy a normál táplálkozás megtartása és aktívabb életvitel mellett a gyerek ne egyen unalomból vagy stressz hatására. Dr. Szabó András szerint fontos, hogy legalább hetente egyszer „bűnözhessen” is a gyerek, és az ünnepekkor se maradjon ki a közös étkezésekből.
A klinikaigazgató elmondta, hogy óvodás, illetve kisiskolás korban némi túlsúly még elfogadható, a pubertáskori plusz kilók mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni. A fiatalkori obezitásból nagy arányban – az esetek 80 százalékban – lesz felnőttkori elhízás, 30 százalékban pedig további szövődményes kórképek, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, ízületi problémák, valamint kardiovaszkuláris elváltozások kialakulására is számítani kell. Az elhízás folyamatát ráadásul egy idő után nehéz megállítani, hiszen a súlygyarapodással párhuzamosan egyre inaktívabb lesz a gyermek, megterhelővé, fárasztóvá válik számára a sport, illetve könnyen kiszorulhat a csapatjátékokból a kortársak kirekesztő magatartása miatt.
A klinikaigazgató javaslata szerint a túlsúllyal már a kezdeti stádiumban, az első plusz kilók megjelenésekor foglalkozni kell, a hatékony fellépéshez pedig szükséges az egész család együttműködése. Az esetek jelentős részében ugyanis az orvosok is azzal szembesülnek, hogy a szülők sem foglalkoznak az egészségükkel, aminek következtében a gyermek életmódváltása is lehetetlenné válik. Kiemelte, nem a kalóriák számolgatásában van a siker kulcsa, hanem a feldolgozott, ízfokozókkal dúsított élelmiszerek visszaszorításában.
2018.09.06 09:45
Frissítve: 2018.09.06 09:45

Metabolikus szindrómához vezethet az „almaság”

Publikálás dátuma
2018.10.22 14:14

Fotó: AFP / Roos Koole / ANP/
A túlsúly ritkán jár egyedül. Aki túl sok kalóriát visz be és nem mozog, nagy valószínűséggel társbetegségeket is begyűjt. És, ha ez a körhinta beindul, meglehetősen nehéz kiszállni - mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
A szakemberek szerint az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség olyan gyakran fordul elő együtt, hogy akár "négyes fogatként" is lehetne jellemezni. A  tünetegyüttest metabolikus szindrómának nevezik, amelynek többnyire feltűnő külső jegyei is vannak, amelyek valószínűsítik a kórkép jelenlétét. A veszélyeztetett típus tagjai főleg törzsre, hasra híznak, azaz alma-típusú az elhízásuk, amit sokan összekevernek a sörhassal. 
A túlsúly mértéke nem mindig egyenesen arányos az anyagcsere-eltérések súlyosságával. Sokszor egészen kisfokú túlsúly is jelentős anyagcsere változással jár. A hasi elhízás és a vele együtt megjelenő magas vérnyomás, vérzsír eltérések, cukorbetegség - mint szív- és érrendszeri rizikófaktorok - legsúlyosabb szövődményei a szívinfarktus és a stroke (agyi érelzáródás, agyvérzés). Ugyanakkor sokszor állhatnak rejtetten  érszűkület vagy  korai potenciazavar megjelenése mögött is.

Hogyan alakul ki az ördögi kör?

A magas vérnyomást súlyosbítja, hogy a zsírszövet növekedése miatt a szív csak nehezen tudja átpumpálni a vért, sőt a túlsúly az idegrendszer aktiválásán keresztül is gyorsíthatja a szívműködést. Ráadásul az alma típusú elhízottaknál a hasban elhelyezkedő speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia alakul ki. Ha pedig a sejtek inzulinérzékelése csökken, a szervezet inzulinhiányt észlel, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó, még több inzulint termel. A nagyobb hasi körmérettel rendelkezők többségénél kimutatható a magas inzulinszint, ami a magas vérnyomású betegek több mint felénél is jelen van. Itt is ördögi a kör, hiszen a magas inzulinszint egyik mellékhatása, hogy fokozza a vesékben a nátrium-visszatartást, ez megemeli a folyadék mennyiségét az érpályákban, amely tovább súlyosbítja a magas vérnyomás. A védő HDL-koleszterinszint csökkenése és az ártó LDL-koleszterinszint emelkedése miatt kialakuló érelmeszesedés az érrendszer rugalmasságát csökkenti, amely a magasvérnyomás-betegség további romlását eredményezi. Mindezek közösen, egyéb biokémiai kölcsönhatásokkal együtt érelmeszesedéshez, szívinfarktushoz, agyi érelzáródáshoz vezethetnek. 
A folyamatok tehát összefüggenek és szerteágaznak, valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények. A metabolikus szindróma azért is jelent kiemelt veszélyt, mert minden egyes eleme nemcsak egyszerűen megemeli, hanem szinte megháromszorozza a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Így akinél a tünetegyüttes valamennyi tagja jelentkezett már, az 14-15-ször nagyobb eséllyel számíthat az egyre súlyosabb szövődményekre. 
A fenyegető következmények riasztóak, de jó hír, hogy a metabolikus szindróma minden elemét lehet befolyásolni: táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel. A komplex életmódterápia fokozatosan csökkentheti a gyógyszerszedést, sőt  idejében elkezdve a beteg gyógyszermentessé is válhat – mondta dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
2018.10.22 14:14
Frissítve: 2018.10.22 14:14

Nátha vagy valami más?

Publikálás dátuma
2018.10.20 14:14

Fotó: Pixabay/
Az őszi időjárás: hűvös reggelek, melegebb nappalok kedveznek a felső légúti gyulladások kialakulásának, amelyek következtében az „egyszerű” náthából akár garat-, torok-, mandulagyulladás is kialakulhat ki, de nem ritka, hogy az orrmelléküregekben is panaszokat okoz.
Ha nátha vagy felső légúti gyulladás következtében kialakult orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, nyálkahártya bélelésük megduzzad, az üreg szellőzése gátolttá válik. A váladék nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el – mondta dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A melléküregben fokozatosan genny keletkezik, a feszülés miatt fájdalom jelentkezik. A gyulladást fokozza, ha a szellőzést valami, például orrsövényferdülés akadályozza. Ilyenkor a náthára jellemző tünetek elhúzódnak és feszítő, a fej előrehajtásával fokozódó, esetleg lüktető, a homloktájék, a szemek felé sugárzó arcfájdalom alakul ki sárgás-zöldes, gennyes orrfolyás mellett.

Szövődményekkel járhat

Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt heveny melléküreg-gyulladásnál a folyamat fokozatosan és észrevétlenül idültté válhat. Polipok alakulhatnak ki, amelyek egy idő után orrlégzési akadályt képeznek. A folyamatosan fennálló melléküreg gyulladás következtében állandósult, garat felé hátracsorgó váladékozás tartós köhögést, hörghurutot okoz, asztma esetén fokozza a tüneteket. Ha a gyulladás túllép az üreg falán, és átterjed a szomszédos szervekre, szövetekre is, agyhártyagyulladást, agytályogot vagy a szemüreg gyulladását is okozhatja.
Témák
nátha
2018.10.20 14:14
Frissítve: 2018.10.20 14:14