A gyermekkori elhízás okait vizsgálják

Publikálás dátuma
2018.09.06 09:45
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatja négy-öt kutatóorvos és doktorhallgató az év eleje óta a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán - közölte a Semmelweis Egyetem a honlapján.
Magyarországon a 18 éven aluli kamaszok 20-25 százaléka elhízott, ami azért aggasztó arány, mert ezeknek a gyerekeknek a 80 százaléka felnőttkorában is túlsúlyos lesz, ami pedig súlyos egészségügyi kockázattal jár. 
A gyermekkori túlsúly komplex probléma, amit egy dietetikus, edző, vagy orvos önállóan nem tud hatékonyan kezelni, ezért a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán évekkel ezelőtt létrehoztak egy úgynevezett obezitás centrumot, ahol orvosok, táplálkozásszakértők és pszichológusok működnek együtt – mondta Dr. Szabó András. A központban évente 900-1000 gyereket vizsgálnak meg, elsősorban a tizenéves korosztályból. Hozzátette, nem ritka, hogy 14-15 éves gyerekeket 100 kg feletti testtömeggel regisztrálnak.
A túlsúly kialakulásában fontos szerepe van a genetikai hajlamnak, különösen a gyermekeknél, amikor a környezeti tényezők még nem játszanak akkora szerepet az elhízásban, mint felnőttkorban. Az intézmény obezitás centrumában a klinikai vizsgálatok mellett hosszú évtizedek óta folytatnak genetikai alapkutatásokat, idén év eleje óta pedig – egy pályázatnak köszönhetően – célzottan foglalkoznak a gyermekkori túlsúly kérdéskörével. Négy-öt kutatóorvos és PhD hallgató összesen két éven keresztül dolgozik azért, hogy megtalálják az elhízásért gyermekkorban felelős legfontosabb géneket. Nagyszámú génről ismert már, hogy szerepük van a felnőttkorban kialakuló obezitásban, azonban az nem ismert még pontosan, hogy ezek közül melyiknek van jelentősége gyermekkorban is. Fontos kérdés az is, hogy mely géneltérések előfordulása esetén jelentkeznek gyakrabban az elhízás ismert szövődményei – fogalmazott Dr. Szabó András a Semmelweis Egyetem közleményében.
A gyermekkori elhízás okai között a klinika igazgatója a mozgásszegény életmódot és az iparilag feldolgozott, adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek, zsírban gazdag ételek, és a fölösleges, extra szénhidrátok mértéktelen fogyasztását említette. Kiemelte: a túlzott kalóriabevitel nemcsak azért problémás, mert a 20. század végére az ember által elvégzett fizikai munka minimálisra csökkent, hanem azért is, mert az evolúció során, az esetleges éhínségek idejére, szervezetünk energiaraktározásra rendezkedett be, vagyis a genetikai állományunk szerint az elfogyasztott mennyiségnél jóval kevesebb táplálékkal is fedezni tudnánk a napi energiaszükségletünket.
A klinikaigazgató hangsúlyozta, a szigorú kalóriamegvonásos diétákat nem tartja hatékonynak. Bár ezekkel eleinte látványos fogyás tapasztalható, a sanyargató étrend során a szervezet alkalmazkodik a csökkentett kalóriabevitelhez, és a fogyás leáll, a diéta befejeztével pedig a gyermek vissza is hízza, amit lefogyott. Sokkal célravezetőbb, ha pszichológus is bekapcsolódik az életmód átalakításába. A cél, hogy a normál táplálkozás megtartása és aktívabb életvitel mellett a gyerek ne egyen unalomból vagy stressz hatására. Dr. Szabó András szerint fontos, hogy legalább hetente egyszer „bűnözhessen” is a gyerek, és az ünnepekkor se maradjon ki a közös étkezésekből.
A klinikaigazgató elmondta, hogy óvodás, illetve kisiskolás korban némi túlsúly még elfogadható, a pubertáskori plusz kilók mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni. A fiatalkori obezitásból nagy arányban – az esetek 80 százalékban – lesz felnőttkori elhízás, 30 százalékban pedig további szövődményes kórképek, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, ízületi problémák, valamint kardiovaszkuláris elváltozások kialakulására is számítani kell. Az elhízás folyamatát ráadásul egy idő után nehéz megállítani, hiszen a súlygyarapodással párhuzamosan egyre inaktívabb lesz a gyermek, megterhelővé, fárasztóvá válik számára a sport, illetve könnyen kiszorulhat a csapatjátékokból a kortársak kirekesztő magatartása miatt.
A klinikaigazgató javaslata szerint a túlsúllyal már a kezdeti stádiumban, az első plusz kilók megjelenésekor foglalkozni kell, a hatékony fellépéshez pedig szükséges az egész család együttműködése. Az esetek jelentős részében ugyanis az orvosok is azzal szembesülnek, hogy a szülők sem foglalkoznak az egészségükkel, aminek következtében a gyermek életmódváltása is lehetetlenné válik. Kiemelte, nem a kalóriák számolgatásában van a siker kulcsa, hanem a feldolgozott, ízfokozókkal dúsított élelmiszerek visszaszorításában.
2018.09.06 09:45
Frissítve: 2018.09.06 09:45

Mágikus és asszonymunkát tiltó nap a mai

Publikálás dátuma
2018.12.13 12:42
Molnár László és fia Péter, tardi hagyományőrzők Lucaszéket készítenek
Fotó: MTI/ H. Szabó Sándor
Luca napja volt a Gergely-naptár bevezetése előtt az év legrövidebb napja, amelyhez számos népszokás, hagyomány is fűződik.
A néphit szerint ezen a napon tilos az “asszonyi munka”; a mosás, vasalás, fonás, szövés, varrás, kenyérsütés. Aki a tilalmat megszegi, azt Luca nagyon keményen megbünteti. Sütni viszont lehetett, sőt molnárkalácsot szinte kötelező volt, és ilyenkor sütötték meg a szentestére szánt, lisztből és vízből készült ostyát is. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és babot kellett fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást - írta a Sokszínű Vidék
Sok helyen Luca napon a búzát, kukoricát kis tálkába szórták, meleg, világos helyre tették, és karácsonyig öntözgették. A szemek „szintjét” kövekkel emelték meg. Ha magasra hajtottak ki, bő termést várhattak a következő évre. A hajtatásból azt is megjövendölték, hogy az közelgő év egyes hónapjaiban mennyi csapadékra számíthatnak a földeken, és milyen időjárás várható.
Szokás volt a termékenységvarázslás is. A legények hosszú gerendát és szalmát vittek be a házba. Ráültek a póznára, és hosszan mondogatták a kotyoló verset, néhol közben vizet öntöttek rájuk. Ezeken nem volt szabad megsértődni, de közbeszólni sem, mert az megtöri a varázslatot.
Ha a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harapott, majd az utolsó falattal kiment az utcára, az első szembejövő lett a férje. Aki szép akart lenni, az Luca napján a vízbe tett almából evett, és abban a vízben mosdott meg.
A Luca-kalendárium a karácsonyig terjedő 12 nap időjárásából próbált következtetni a jövő évre. Ha például december 13-án havazott, az a jóslat szerint azt jelentette, hogy az év első hónapja havas lesz.
Luca nevét szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, Svédországban ilyenkor örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló a boszorkányok napja lett, mert a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet a varázslataikkal.

Luca-széke

Ezen a napon kezdték faragni az ötszög alakú Luca székét. Kilencféle fát – kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát – használtak hozzá, és karácsonyig el kellett készülnie. A hiedelem szerint a szék készítője a december 24-én az éjféli misén ráülve megláthatta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok.
Témák
Luca-nap
2018.12.13 12:42

Zöldség- és gyümölcsevésben sereghajtók vagyunk Európában

Publikálás dátuma
2018.12.12 17:17
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Átlagosan csak napi 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok, a legkevesebbet a kisgyermekes családok. Ezzel a mennyiséggel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk: a WHO szerint ideális zöldség- és gyümölcsbevitel ennek közel a duplája lenne; 400 gramm.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása lényeges szerepet játszik a gyermekek fejlődésében, a betegségek megelőzésében, az egészségügyi állapot javításában és fenntartásában, azonban – a nemzetközi trendekkel párhuzamban – Magyarországon is folyamatosan csökken a fogyasztásuk. Az OTÁP felmérése szerint hazánkban a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2014-re éves szinten 300 gramm alá esett. A KSH 2016-os adatai szerint a magyarok fejenként csak napi 262 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, amellyel az Európai Unióban az utolsók között vagyunk - írta az Élelmiszer Online.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) 2014-es kutatása  kimutatta, hogy a 4-10 éves korú gyermekek körében évről évre egyre magasabb a túlsúly és az elhízás mértéke. A TÉT Platform 11-18 évesek körében azt találta, hogy 24 százalékuk, azaz minden negyedik tinédzser túlsúlyos vagy elhízott.

Hogyan vegyük rá a gyereket a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra?

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint nagyon fontos, hogy már kiskorukban megszerettessük a gyermekekkel a zöldségeket és gyümölcsöket, az egészséges táplálkozást. 
„A gyümölcsök és a zöldségek alapvető táplálékaink, vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat tartalmaznak, amelyeknek kiemelkedő egészségmegőrző, betegség-megelőző szerepük van. Ezért fontos, hogy a gyermekek minél előbb ismerkedjenek meg velük. Vonjuk be őket az ételkészítésbe, díszítsünk, szobrászkodjunk együtt, vigyük el őket magunkkal a piacra!”
A szakértő kiemelte, célszerű, ha a szülők, nagyszülők odafigyelnek arra, hogy a gyermek mind az öt étkezése tartalmazzon zöldséget vagy gyümölcsöt, lehetőleg minél változatosabban és színesebben. Ha egy-egy új gyümölcsöt vagy zöldséget adunk, a megkedvelését segítheti, ha kitalálunk hozzá egy mesét és magyarázzuk el azt is, hol teremnek, honnan jönnek a zöldségek, gyümölcsök. Az adott évszakra jellemző gyümölcsök, zöldségek közös beszerzésekor – például piaclátogatás alkalmával – lehetőség nyílik a termények összehasonlítására is. Amikor lehet, vonjuk be a gyereket a veszélytelen, egyszerű konyhai műveletekbe. Kérjük meg például a gyereket, hogy műanyag késsel vágja fel a gyümölcsöket salátának, vagy pucoljon mandarint. Igyekezzünk minél többféle érzékszervét (látás, szaglás, tapintás, hallás) is bevonni a megismerési folyamatba. 

Játékosan könnyebb

Az Európai Friss Kalandok nevű programsorozat keretében országszerte 15 településre látogatott el Frutti és Veggi, a kampány két központi figurája, akik több mint 14 ezer kilométert utazva hozták közelebb a gyümölcsök és zöldségek szeretetét a 6-14 éves korú gyermekekhez és családjaikhoz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Interfel francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet programjában roadshow-n, áruházi megjelenésekkel és a Gyerek Szigeten megrendezett Friss Zöldségek és Gyümölcsök Ünnepe révén a magyar lakosság több mint öt százalékát, félmillió embert sikerült elérni. Az Európai Friss Kalandok program már okostelefonos játék formájában is elérhető. Az alkalmazásban idén Veggivel, jövőre pedig már Fruttival és Benivel is kalandozhatnak a gyerekek: a Vegapolis mesés hőseivel különböző akadálypályákat kell teljesíteniük és értékes hozzávalókat, kincseket összegyűjteniük. Minden sikeresen teljesített pálya végén egy zöldségekkel és gyümölcsökkel kapcsolatos feladványt is meg kell fejteniük a játékosoknak. Az alkalmazásban a gyermekek könnyen elkészíthető zöldség- és gyümölcsétel recepteket is találnak.
2018.12.12 17:17
Frissítve: 2018.12.12 17:17