Előfizetés

Húsz éven belül kiderül, van-e élet a Földön kívül

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.07. 11:11

Fotó: B.A.Tafreshi / AFP
Az esetleges földönkívüli létformák felkutatása érdekében több pénzért nagyobb távcsöveket kell építenie a NASA-nak - derült ki az amerikai tudományos akadémia friss jelentéséből.
Hatalmas földi és űrteleszkópokra kellene költenie a NASA-nak a Naprendszeren kívüli bolygókra szánt büdzsét – olvasható a David Charbonneau amerikai csillagász vezette bizottság jelentésében, amely az amerikai űrhivatal jövőbeli feladataival kapcsolatban fogalmaz meg prioritásokat. Az emberiség már több évszázada, sőt talán több évezrede mereng azon, létezhet-e élet más bolygókon - idézi a HVG a Harvard professzorának, a Space.com oldalnak mondott szavait.  
"Ez egy nagyon különleges pillanat a történelemben: a következő 20 évben megtalálhatjuk a választ erre a kérdésre"

A jelentésben az áll, ehhez szükség lenne például egy olyan nagy teljesítményű űrteleszkópra, amellyel közvetlenül megfigyelhetők a Naprendszeren kívüli (exo)bolygókat, de kellenének hasonló kaliberű földi távcsövek is.
A következő 15-20 év feladatait számba vevő jelentés készítői támogatják többek között a Webb-űrtávcső üzembe helyezését is. A Hubble utódjának szánt teleszkóp aktiválását már többször elhalasztották, egyszer pedig azért is veszélybe került az eszköz léte, mert a projekt elérte maximális költségkeretét. Most úgy tűnik, 2021-ben helyezi majd üzembe a NASA.
A jelentés a pénzt igénylő célokon kívül kitért arra is, hogy az exobolygók kutatásával foglalkozó tudósoknak fokozottabban együtt kellene működniük más tudományterületekkel, fontos lenne a diverzitás előtérbe helyezése, a diszkrimináció és a zaklatások aktív megelőzése is.

Nem divathóbort, sunyin súlyos betegség az inzulinrezisztencia

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.09.06. 14:14
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Mivel világszerte egyre nagyobb méreteket ölt az elhízás, egyre több embernek van inzulinrezisztenciája is. Sokan nem is tudnak róla, mert ez a súlyos betegség sokszor sunyin lapít.
Az elhízás egyik következményeként kialakuló inzulinrezisztencia esetén nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség ahhoz, hogy adott mennyiségű vércukor a szövetekbe, elsősorban a májba és az izmokba jusson a véráramból – mondta dr. Pusztai Péter, a Budai Egészségközpont endokrinológusa a Népszavának.

Nem mindig van tünete

Vannak, akik ezt az állapotot „észre sem veszik” vagy más betegségre gyanakszanak. Előfordul, hogy a PCOS, a policisztás ovárium szindróma váltja ki, cukorbetegséggel is járhat, de annak előszobájának is tartják.
„Pár évtizede a diabétesz kialakulását még csak négy okkal magyarázták, ma már tizenegyet tételezünk fel. Ebből csak egy, hogy több inzulinra van szükség ahhoz, hogy a vércukor szövetekbe jusson.”

Már egész fiatal korban is kialakulhat, szinte mindig elhízás következtében. Túlsúly esetén ezért tünetek nélkül sem felesleges a vizsgálat. Előfordul persze, hogy a súlytöbblet, nem jár következményekkel, de ez nagy valószínűséggel csak időleges. Ha az inzulinrezisztencia szénhidrátanyagcsere-zavarral, például 2-es cukorbetegséggel jár, jellegzetesek lehetnek a tünetei – nagy mennyiségű vizeletürítés és folyadékfogyasztás, a nemi szervek környékén fokozott gyulladás- és gombás fertőzésekre való hajlam -. A nagyon súlyos inzulinrezisztencia-szindrómák általában bőrtünetekkel - súlyos aknékkal, sok pattanással - járnak. Az erős, férfias jellegű, fokozott szőrösödés, hajhullás, menstruációs zavar is utalhat rá, de a gyakori a teljes tünetmentesség is. A rossz közérzet, fáradékonyság, nem megfelelő koncentrálóképesség, gyengeség is lehet a jele, de ezek csalókák, hiszen nem csak erre a betegségre jellemzők. PCOS esetén a hajlatokban: a nyakon, a hónaljban megjelenő barnás csíkozottság figyelemfelhívó jel lehet – mondta dr. Pusztai Péter. 

Hol nő a férfias szőr?

Az orr alatt, az állon, a mellkason, a mellbimbók körül, a fartájékon és a válltól a könyökig, illetve a combtól a térdig terjedő területeken. 

Mérése

Az IR kivizsgálásához szükséges - a hiperinzulinémiás euglikémiás klemp - a hétköznapokban kivitelezhetetlen módszer, bonyolult, hosszú és meg is viseli a beteget, ezért a jelenleg elfogadott vizsgálat az úgynevezett HOMA-indexet határozza meg. Ez a reggeli éhomi vércukor- és inzulinszint szorzatának a 22,5-el való hányadosából számolható. Hátránya, hogy normál testsúly esetén mutatja a legkorrektebb eredményt, túlsúly esetén lehetnek benne eltérések. Ha ez az érték 3 alatt van, nincs szó inzulinrezisztenciáról, 3 és 4 között van a szürke zóna: „ha akarom, igen, ha akarom, nem”, ebben az esetben a többi körülményt is figyelembe kell venni. 4 fölött pedig ki lehet mondani az inzulinrezisztenciát. 

Kezelése: életmódváltás

A folyamat megfelelő terápiával visszafordítható, ám kezeletlenül cukorbetegséggé alakulhat. Az első lépés a testsúly normalizálása. Ez életmódi terápiával kell, hogy történjen, ami nagyon szabályozott étrendet és jól felépített fizikai aktivitást jelent. 
„Ugyanúgy kell alkalmazni és tartani, mint a gyógyszeres előírást. Orvosi terápiaként kell alkalmazni.”

Ennek módszerével kapcsolatban Dr. Pusztai Péter azt mondta, a legfontosabb az energiabevitel szabályozása. Általában többet viszünk be, mint amennyit felhasználunk. Túlsúly esetén biztosan. A szervezetet úgy kell „átverni”, hogy egy kicsivel kevesebb kalóriát kapjon, mint amennyire szüksége van. Jelenleg az az átlagos elv, hogy nőknek 1200, férfiaknak pedig 1500 kalóriát mindenképpen be kell vinnie naponta. Ennél kevesebb esetén csökken az alapanyagcsere. Kalóriát a szénhidrátok mellett fehérjéből és zsírból nyer a szervezet. Előbbi kettő egy-egy grammja 4, míg az utóbbié 9 kalóriát ad, ezért ezek aránya a meghatározó. Az ajánlott mennyiségük mindig változik, jelenleg az alacsony szénhidrátbevitel a javasolt. Azaz a napi kalóriabevitel 45 százalékának szénhidrátból, 25 százalékának fehérjéből és 30 százalékának kell zsírból állnia. 
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Mozgáshoz pedig a „láb mindig kéznél van”, így - fiatal, egészséges, terhelhető túlsúlyosak esetén – napi 40 perces erőltetett séta tökéletes megoldás, de mindenféle kardió jellegű testedzés, ahol a kezek és a lábak is mozognak, például kerékpározás, úszás, de akár a tánc is megfelelő – mondta az endokrinológus.
Kapcsolódó
Ezért okoz hízást az inzulinrezisztencia

Szándékosan fúrhatták meg a Szojuzt az oroszok szerint

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.06. 14:11
A Szojuz, összekapcsolódva a Nemzetközi Űrállomással, 2018. augusztus 16-án
Fotó: AFP/ Archivo Notimex
Azt is vizsgálják, vajon nem a Nemzetközi Űrállomás asztronautái rongálták-e meg saját űrhajójukat. Ám az ezekben a kérdésekben az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozó névtelen források értesüléseit hivatalosan senki sem erősítette meg.
Szándékosan okozhatták a légszivárgást a Szojuz MSZ-09 űrhajóban, az Energia űrkutatási vállalat belső vizsgálóbizottsága szerint, amely a rosszhiszeműség lehetőségét is mérlegeli - közölte csütörtökön a "jól értesült forrásokra" hivatkozó TASZSZ orosz állami hírügynökség, írja az MTI.
"A bizottság az esetet azonosítatlan személyek szándékos cselekedetének minősíti"

- jelentette ki egy névtelenül nyilatkozó, az űriparban illetékesnek mondott informátor. A forrás szerint a gyártási eljárás nem irányoz elő semmilyen két milliméteres átmérőjű fúrást az űrhajó törzsében. A Szojuzokat egyedileg, kézzel, fúró használata nélkül szerelik össze, minden nyílást présformák sajtolásával állítanak elő.
Egy ugyancsak névtelen nyilatkozó a TASZSZ-nak elmondta, hogy a gyártási dokumentációban nem találtak olyan munkálatokra való utalást, amelyek során a nyílás keletkezhetett volna. Ez önmagában persze nem döntő érv: vezethették a naplót is hiányosan.
A TASZSZ úgy értesült, hogy a Szojuz MSZ-09-es vagy a végső összeszerelő üzemben, vagy pedig az ellenőrző és tesztelő állomáson sérülhetett meg, még azelőtt, hogy a járművet átszállították volna Bajkonurba.
Az állami hírügynökség információit hivatalosan nem erősítették meg. Az Energia mellett a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat is vizsgálja, miért lukas az űrhajó - egyebek között azt is, hogy a Szojuz sérülése nem már a Nemzetközi Űrállomással való összekapcsolódása után történt-e.
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója hétfőn közölte, hogy az addigi feltételezésekkel szemben nem mikrometeorit, hanem fúrófejjel okozott belső sérülés miatt keletkezett a hajszálrepedés, majd lépett fel levegőszivárgás múlt szerda éjjel a Szojuz MSZ-09 űrhajón.
A mintegy 2 milliméteres hajszálrepedést az űrhajósoknak péntekre sikerült megtalálniuk és behegeszteniük, helyreállítva ezzel a légnyomás normális szintjét a Nemzetközi Űrállomáson, amelyhez az űrhajót csatlakoztatták.