Előfizetés

Nem divathóbort, sunyin súlyos betegség az inzulinrezisztencia

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2018.09.06. 14:14
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Mivel világszerte egyre nagyobb méreteket ölt az elhízás, egyre több embernek van inzulinrezisztenciája is. Sokan nem is tudnak róla, mert ez a súlyos betegség sokszor sunyin lapít.
Az elhízás egyik következményeként kialakuló inzulinrezisztencia esetén nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség ahhoz, hogy adott mennyiségű vércukor a szövetekbe, elsősorban a májba és az izmokba jusson a véráramból – mondta dr. Pusztai Péter, a Budai Egészségközpont endokrinológusa a Népszavának.

Nem mindig van tünete

Vannak, akik ezt az állapotot „észre sem veszik” vagy más betegségre gyanakszanak. Előfordul, hogy a PCOS, a policisztás ovárium szindróma váltja ki, cukorbetegséggel is járhat, de annak előszobájának is tartják.
„Pár évtizede a diabétesz kialakulását még csak négy okkal magyarázták, ma már tizenegyet tételezünk fel. Ebből csak egy, hogy több inzulinra van szükség ahhoz, hogy a vércukor szövetekbe jusson.”

Már egész fiatal korban is kialakulhat, szinte mindig elhízás következtében. Túlsúly esetén ezért tünetek nélkül sem felesleges a vizsgálat. Előfordul persze, hogy a súlytöbblet, nem jár következményekkel, de ez nagy valószínűséggel csak időleges. Ha az inzulinrezisztencia szénhidrátanyagcsere-zavarral, például 2-es cukorbetegséggel jár, jellegzetesek lehetnek a tünetei – nagy mennyiségű vizeletürítés és folyadékfogyasztás, a nemi szervek környékén fokozott gyulladás- és gombás fertőzésekre való hajlam -. A nagyon súlyos inzulinrezisztencia-szindrómák általában bőrtünetekkel - súlyos aknékkal, sok pattanással - járnak. Az erős, férfias jellegű, fokozott szőrösödés, hajhullás, menstruációs zavar is utalhat rá, de a gyakori a teljes tünetmentesség is. A rossz közérzet, fáradékonyság, nem megfelelő koncentrálóképesség, gyengeség is lehet a jele, de ezek csalókák, hiszen nem csak erre a betegségre jellemzők. PCOS esetén a hajlatokban: a nyakon, a hónaljban megjelenő barnás csíkozottság figyelemfelhívó jel lehet – mondta dr. Pusztai Péter. 

Hol nő a férfias szőr?

Az orr alatt, az állon, a mellkason, a mellbimbók körül, a fartájékon és a válltól a könyökig, illetve a combtól a térdig terjedő területeken. 

Mérése

Az IR kivizsgálásához szükséges - a hiperinzulinémiás euglikémiás klemp - a hétköznapokban kivitelezhetetlen módszer, bonyolult, hosszú és meg is viseli a beteget, ezért a jelenleg elfogadott vizsgálat az úgynevezett HOMA-indexet határozza meg. Ez a reggeli éhomi vércukor- és inzulinszint szorzatának a 22,5-el való hányadosából számolható. Hátránya, hogy normál testsúly esetén mutatja a legkorrektebb eredményt, túlsúly esetén lehetnek benne eltérések. Ha ez az érték 3 alatt van, nincs szó inzulinrezisztenciáról, 3 és 4 között van a szürke zóna: „ha akarom, igen, ha akarom, nem”, ebben az esetben a többi körülményt is figyelembe kell venni. 4 fölött pedig ki lehet mondani az inzulinrezisztenciát. 

Kezelése: életmódváltás

A folyamat megfelelő terápiával visszafordítható, ám kezeletlenül cukorbetegséggé alakulhat. Az első lépés a testsúly normalizálása. Ez életmódi terápiával kell, hogy történjen, ami nagyon szabályozott étrendet és jól felépített fizikai aktivitást jelent. 
„Ugyanúgy kell alkalmazni és tartani, mint a gyógyszeres előírást. Orvosi terápiaként kell alkalmazni.”

Ennek módszerével kapcsolatban Dr. Pusztai Péter azt mondta, a legfontosabb az energiabevitel szabályozása. Általában többet viszünk be, mint amennyit felhasználunk. Túlsúly esetén biztosan. A szervezetet úgy kell „átverni”, hogy egy kicsivel kevesebb kalóriát kapjon, mint amennyire szüksége van. Jelenleg az az átlagos elv, hogy nőknek 1200, férfiaknak pedig 1500 kalóriát mindenképpen be kell vinnie naponta. Ennél kevesebb esetén csökken az alapanyagcsere. Kalóriát a szénhidrátok mellett fehérjéből és zsírból nyer a szervezet. Előbbi kettő egy-egy grammja 4, míg az utóbbié 9 kalóriát ad, ezért ezek aránya a meghatározó. Az ajánlott mennyiségük mindig változik, jelenleg az alacsony szénhidrátbevitel a javasolt. Azaz a napi kalóriabevitel 45 százalékának szénhidrátból, 25 százalékának fehérjéből és 30 százalékának kell zsírból állnia. 
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Mozgáshoz pedig a „láb mindig kéznél van”, így - fiatal, egészséges, terhelhető túlsúlyosak esetén – napi 40 perces erőltetett séta tökéletes megoldás, de mindenféle kardió jellegű testedzés, ahol a kezek és a lábak is mozognak, például kerékpározás, úszás, de akár a tánc is megfelelő – mondta az endokrinológus.
Kapcsolódó
Ezért okoz hízást az inzulinrezisztencia

Szándékosan fúrhatták meg a Szojuzt az oroszok szerint

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.06. 14:11
A Szojuz, összekapcsolódva a Nemzetközi Űrállomással, 2018. augusztus 16-án
Fotó: AFP/ Archivo Notimex
Azt is vizsgálják, vajon nem a Nemzetközi Űrállomás asztronautái rongálták-e meg saját űrhajójukat. Ám az ezekben a kérdésekben az orosz állami hírügynökségnek nyilatkozó névtelen források értesüléseit hivatalosan senki sem erősítette meg.
Szándékosan okozhatták a légszivárgást a Szojuz MSZ-09 űrhajóban, az Energia űrkutatási vállalat belső vizsgálóbizottsága szerint, amely a rosszhiszeműség lehetőségét is mérlegeli - közölte csütörtökön a "jól értesült forrásokra" hivatkozó TASZSZ orosz állami hírügynökség, írja az MTI.
"A bizottság az esetet azonosítatlan személyek szándékos cselekedetének minősíti"

- jelentette ki egy névtelenül nyilatkozó, az űriparban illetékesnek mondott informátor. A forrás szerint a gyártási eljárás nem irányoz elő semmilyen két milliméteres átmérőjű fúrást az űrhajó törzsében. A Szojuzokat egyedileg, kézzel, fúró használata nélkül szerelik össze, minden nyílást présformák sajtolásával állítanak elő.
Egy ugyancsak névtelen nyilatkozó a TASZSZ-nak elmondta, hogy a gyártási dokumentációban nem találtak olyan munkálatokra való utalást, amelyek során a nyílás keletkezhetett volna. Ez önmagában persze nem döntő érv: vezethették a naplót is hiányosan.
A TASZSZ úgy értesült, hogy a Szojuz MSZ-09-es vagy a végső összeszerelő üzemben, vagy pedig az ellenőrző és tesztelő állomáson sérülhetett meg, még azelőtt, hogy a járművet átszállították volna Bajkonurba.
Az állami hírügynökség információit hivatalosan nem erősítették meg. Az Energia mellett a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat is vizsgálja, miért lukas az űrhajó - egyebek között azt is, hogy a Szojuz sérülése nem már a Nemzetközi Űrállomással való összekapcsolódása után történt-e.
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója hétfőn közölte, hogy az addigi feltételezésekkel szemben nem mikrometeorit, hanem fúrófejjel okozott belső sérülés miatt keletkezett a hajszálrepedés, majd lépett fel levegőszivárgás múlt szerda éjjel a Szojuz MSZ-09 űrhajón.
A mintegy 2 milliméteres hajszálrepedést az űrhajósoknak péntekre sikerült megtalálniuk és behegeszteniük, helyreállítva ezzel a légnyomás normális szintjét a Nemzetközi Űrállomáson, amelyhez az űrhajót csatlakoztatták.

Magyar kutatók szerint fekete lyukak hemzseghetnek a galaxismagban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.09.06. 10:21

Fotó: MARK GARLICK / AFP/Science Photo Library
A galaxismagban hemzsegő fekete lyukak egy korongba rendeződve keringenek a központi, szupernehéz fekete lyuk körül - derül ki az ELTE kutatóinak vizsgálatából.
Csillagászati megfigyelések szerint a legtöbb galaxis közepén szupernehéz fekete lyuk található. A gravitáció hatására csillagok milliói és naptömegű fekete lyukak ezrei gyülemlenek a sűrű, mindössze néhány fényév sugarú gömbbe. A magyar asztrofizikusok a galaxismagban keringő csillagok pályáinak kölcsönhatásait szimulálva azt találták, hogy a fekete lyukak pályái eddig nem várt módon rendeződnek.: a nehezebb égitestek egy vastag korongot alkotva keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül - olvasható az egyetem honlapján.
"Korábban azt gondoltuk, hogy a kisebb és nagyobb tömegű objektumok egyaránt tetszőleges irányban keringhetnek a központi nagy fekete lyuk körül. Kutatásaink azonban azt igazolják, hogy a nehezebb csillagok és a fekete lyukak egyetlen korongba rendeződnek"

- mondta Szölgyén Ákos, az ELTE PhD-hallgatója, aki a rangos Physical Review Letters fizikai szaklapban publikált kutatást vezette.

A kutatók egy eddig nem vizsgált effektust, az úgynevezett vektor rezonáns relaxációt is számításba vették a galaxismag numerikus szimulációjában. Ez az effektus leírja az égitestek pályái között fellépő gravitációs forgatónyomatékot, ami hosszú idő alatt rezonáns módon összeadódik, és azt eredményezi, hogy évmilliók alatt a keringési pályák síkja fokozatosan elfordul. Mivel a galaxismagban több millió csillag és akár több ezer fekete lyuk is keringhet, a vektor rezonáns relaxáció hatása nagyon jelentős lehet, és alapvetően befolyásolja azt, hogy hosszú idő után milyen pályákon keringenek az égitestek. A kutatók az egyes égitestek pályáinak kölcsönhatásait a galaxismag kialakulásának pillanatától kezdték szimulálni. 
Kocsis Bence, az ELTE Atomfizikai Tanszékén működő GalNUC ERC kutatócsoport vezetője szerint a galaxisok magját alkotó sűrű csillaghalmazok fejlődésük során megpróbálják maximálisan kitölteni a rendelkezésükre álló teret, akárcsak a gázok egy tartályban. Azonban a nehezebb égitestekből álló komponens nem tudja elérni ezt a rendezetlenebb, gömbszimmetrikus állapotot. Ezek a nagy tömegű objektumok a gravitáció hatására "leülepednek" és egy alacsony entrópiájú állapotot, egy korongot hoznak létre.
„Ellentétben a kas körül dongó méhrajjal, a csillagok rendezetten keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül: pályáik síkban precesszáló ellipszisek. A pályák közötti kölcsönhatás következtében a pályasíkok évmilliók alatt elfordulnak”

– magyarázza Kocsis Bence.

A kutatás szerint míg a közepes tömegű, B-típusú csillagok pályái szintén mutatnak némi anizotrópiát, azaz korongszerű rendeződést, addig a számítások szerint a kis tömegű csillagok, mint a Naphoz hasonló idős, fősorozati csillagok, valamint a neutroncsillagok és fehér törpék leginkább gömbszimmetrikusan fordulnak elő a galaxismagban. A kapott eredmények egyeznek a Tejútrendszer közepének eddigi csillagászati megfigyelésével is, amelyek szerint a kis tömegű csillagok gömbszerűen oszlanak el, míg a nagy tömegű fiatal csillagok egy hajlott korongba rendeződve keringenek a szupernehéz fekete lyuk körül.
A felfedezésnek nagy jelentősége lehet a galaxismagok dinamikájának és a galaxisfejlődésnek a megértésében, és fontos lehet a gravitációshullám-források eredetének értelmezésében is. 
"Ha több száz vagy ezer fekete lyuk korongba rendeződik a központi szupernehéz fekete lyuk körül, akkor ezek együttesen erősen meghajlíthatják és kilyukaszthatják a gázfelhőket, amiből megfigyeljük a nagyenergiás kiáramlásokat. Ez több ezer fényévre is képes megváltoztatni a galaxis nagyskálás szerkezetét. A legérdekesebb kérdés, hogy vajon a most megjósolt eloszlása a fekete lyukaknak megmagyarázza-e a LIGO/VIRGO detektorokkal észlelt gravitációshullám-jelek magas gyakoriságát"

- mondta Kocsis Bence.