Nem divathóbort, sunyin súlyos betegség az inzulinrezisztencia

Publikálás dátuma
2018.09.06. 14:14
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Mivel világszerte egyre nagyobb méreteket ölt az elhízás, egyre több embernek van inzulinrezisztenciája is. Sokan nem is tudnak róla, mert ez a súlyos betegség sokszor sunyin lapít.
Az elhízás egyik következményeként kialakuló inzulinrezisztencia esetén nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség ahhoz, hogy adott mennyiségű vércukor a szövetekbe, elsősorban a májba és az izmokba jusson a véráramból – mondta dr. Pusztai Péter, a Budai Egészségközpont endokrinológusa a Népszavának.

Nem mindig van tünete

Vannak, akik ezt az állapotot „észre sem veszik” vagy más betegségre gyanakszanak. Előfordul, hogy a PCOS, a policisztás ovárium szindróma váltja ki, cukorbetegséggel is járhat, de annak előszobájának is tartják.
„Pár évtizede a diabétesz kialakulását még csak négy okkal magyarázták, ma már tizenegyet tételezünk fel. Ebből csak egy, hogy több inzulinra van szükség ahhoz, hogy a vércukor szövetekbe jusson.”

Már egész fiatal korban is kialakulhat, szinte mindig elhízás következtében. Túlsúly esetén ezért tünetek nélkül sem felesleges a vizsgálat. Előfordul persze, hogy a súlytöbblet, nem jár következményekkel, de ez nagy valószínűséggel csak időleges. Ha az inzulinrezisztencia szénhidrátanyagcsere-zavarral, például 2-es cukorbetegséggel jár, jellegzetesek lehetnek a tünetei – nagy mennyiségű vizeletürítés és folyadékfogyasztás, a nemi szervek környékén fokozott gyulladás- és gombás fertőzésekre való hajlam -. A nagyon súlyos inzulinrezisztencia-szindrómák általában bőrtünetekkel - súlyos aknékkal, sok pattanással - járnak. Az erős, férfias jellegű, fokozott szőrösödés, hajhullás, menstruációs zavar is utalhat rá, de a gyakori a teljes tünetmentesség is. A rossz közérzet, fáradékonyság, nem megfelelő koncentrálóképesség, gyengeség is lehet a jele, de ezek csalókák, hiszen nem csak erre a betegségre jellemzők. PCOS esetén a hajlatokban: a nyakon, a hónaljban megjelenő barnás csíkozottság figyelemfelhívó jel lehet – mondta dr. Pusztai Péter. 

Hol nő a férfias szőr?

Az orr alatt, az állon, a mellkason, a mellbimbók körül, a fartájékon és a válltól a könyökig, illetve a combtól a térdig terjedő területeken. 

Mérése

Az IR kivizsgálásához szükséges - a hiperinzulinémiás euglikémiás klemp - a hétköznapokban kivitelezhetetlen módszer, bonyolult, hosszú és meg is viseli a beteget, ezért a jelenleg elfogadott vizsgálat az úgynevezett HOMA-indexet határozza meg. Ez a reggeli éhomi vércukor- és inzulinszint szorzatának a 22,5-el való hányadosából számolható. Hátránya, hogy normál testsúly esetén mutatja a legkorrektebb eredményt, túlsúly esetén lehetnek benne eltérések. Ha ez az érték 3 alatt van, nincs szó inzulinrezisztenciáról, 3 és 4 között van a szürke zóna: „ha akarom, igen, ha akarom, nem”, ebben az esetben a többi körülményt is figyelembe kell venni. 4 fölött pedig ki lehet mondani az inzulinrezisztenciát. 

Kezelése: életmódváltás

A folyamat megfelelő terápiával visszafordítható, ám kezeletlenül cukorbetegséggé alakulhat. Az első lépés a testsúly normalizálása. Ez életmódi terápiával kell, hogy történjen, ami nagyon szabályozott étrendet és jól felépített fizikai aktivitást jelent. 
„Ugyanúgy kell alkalmazni és tartani, mint a gyógyszeres előírást. Orvosi terápiaként kell alkalmazni.”

Ennek módszerével kapcsolatban Dr. Pusztai Péter azt mondta, a legfontosabb az energiabevitel szabályozása. Általában többet viszünk be, mint amennyit felhasználunk. Túlsúly esetén biztosan. A szervezetet úgy kell „átverni”, hogy egy kicsivel kevesebb kalóriát kapjon, mint amennyire szüksége van. Jelenleg az az átlagos elv, hogy nőknek 1200, férfiaknak pedig 1500 kalóriát mindenképpen be kell vinnie naponta. Ennél kevesebb esetén csökken az alapanyagcsere. Kalóriát a szénhidrátok mellett fehérjéből és zsírból nyer a szervezet. Előbbi kettő egy-egy grammja 4, míg az utóbbié 9 kalóriát ad, ezért ezek aránya a meghatározó. Az ajánlott mennyiségük mindig változik, jelenleg az alacsony szénhidrátbevitel a javasolt. Azaz a napi kalóriabevitel 45 százalékának szénhidrátból, 25 százalékának fehérjéből és 30 százalékának kell zsírból állnia. 
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Mozgáshoz pedig a „láb mindig kéznél van”, így - fiatal, egészséges, terhelhető túlsúlyosak esetén – napi 40 perces erőltetett séta tökéletes megoldás, de mindenféle kardió jellegű testedzés, ahol a kezek és a lábak is mozognak, például kerékpározás, úszás, de akár a tánc is megfelelő – mondta az endokrinológus.
Szerző
Frissítve: 2018.09.10. 10:39

A gyermekkori elhízás okait vizsgálják

Publikálás dátuma
2018.09.06. 09:45
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A gyermekkori elhízás genetikai okait kutatja négy-öt kutatóorvos és doktorhallgató az év eleje óta a II. számú Gyermekgyógyászati Klinikán - közölte a Semmelweis Egyetem a honlapján.
Magyarországon a 18 éven aluli kamaszok 20-25 százaléka elhízott, ami azért aggasztó arány, mert ezeknek a gyerekeknek a 80 százaléka felnőttkorában is túlsúlyos lesz, ami pedig súlyos egészségügyi kockázattal jár. 
A gyermekkori túlsúly komplex probléma, amit egy dietetikus, edző, vagy orvos önállóan nem tud hatékonyan kezelni, ezért a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán évekkel ezelőtt létrehoztak egy úgynevezett obezitás centrumot, ahol orvosok, táplálkozásszakértők és pszichológusok működnek együtt – mondta Dr. Szabó András. A központban évente 900-1000 gyereket vizsgálnak meg, elsősorban a tizenéves korosztályból. Hozzátette, nem ritka, hogy 14-15 éves gyerekeket 100 kg feletti testtömeggel regisztrálnak.
A túlsúly kialakulásában fontos szerepe van a genetikai hajlamnak, különösen a gyermekeknél, amikor a környezeti tényezők még nem játszanak akkora szerepet az elhízásban, mint felnőttkorban. Az intézmény obezitás centrumában a klinikai vizsgálatok mellett hosszú évtizedek óta folytatnak genetikai alapkutatásokat, idén év eleje óta pedig – egy pályázatnak köszönhetően – célzottan foglalkoznak a gyermekkori túlsúly kérdéskörével. Négy-öt kutatóorvos és PhD hallgató összesen két éven keresztül dolgozik azért, hogy megtalálják az elhízásért gyermekkorban felelős legfontosabb géneket. Nagyszámú génről ismert már, hogy szerepük van a felnőttkorban kialakuló obezitásban, azonban az nem ismert még pontosan, hogy ezek közül melyiknek van jelentősége gyermekkorban is. Fontos kérdés az is, hogy mely géneltérések előfordulása esetén jelentkeznek gyakrabban az elhízás ismert szövődményei – fogalmazott Dr. Szabó András a Semmelweis Egyetem közleményében.
A gyermekkori elhízás okai között a klinika igazgatója a mozgásszegény életmódot és az iparilag feldolgozott, adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek, zsírban gazdag ételek, és a fölösleges, extra szénhidrátok mértéktelen fogyasztását említette. Kiemelte: a túlzott kalóriabevitel nemcsak azért problémás, mert a 20. század végére az ember által elvégzett fizikai munka minimálisra csökkent, hanem azért is, mert az evolúció során, az esetleges éhínségek idejére, szervezetünk energiaraktározásra rendezkedett be, vagyis a genetikai állományunk szerint az elfogyasztott mennyiségnél jóval kevesebb táplálékkal is fedezni tudnánk a napi energiaszükségletünket.
A klinikaigazgató hangsúlyozta, a szigorú kalóriamegvonásos diétákat nem tartja hatékonynak. Bár ezekkel eleinte látványos fogyás tapasztalható, a sanyargató étrend során a szervezet alkalmazkodik a csökkentett kalóriabevitelhez, és a fogyás leáll, a diéta befejeztével pedig a gyermek vissza is hízza, amit lefogyott. Sokkal célravezetőbb, ha pszichológus is bekapcsolódik az életmód átalakításába. A cél, hogy a normál táplálkozás megtartása és aktívabb életvitel mellett a gyerek ne egyen unalomból vagy stressz hatására. Dr. Szabó András szerint fontos, hogy legalább hetente egyszer „bűnözhessen” is a gyerek, és az ünnepekkor se maradjon ki a közös étkezésekből.
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
A klinikaigazgató elmondta, hogy óvodás, illetve kisiskolás korban némi túlsúly még elfogadható, a pubertáskori plusz kilók mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni. A fiatalkori obezitásból nagy arányban – az esetek 80 százalékban – lesz felnőttkori elhízás, 30 százalékban pedig további szövődményes kórképek, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, metabolikus szindróma, ízületi problémák, valamint kardiovaszkuláris elváltozások kialakulására is számítani kell. Az elhízás folyamatát ráadásul egy idő után nehéz megállítani, hiszen a súlygyarapodással párhuzamosan egyre inaktívabb lesz a gyermek, megterhelővé, fárasztóvá válik számára a sport, illetve könnyen kiszorulhat a csapatjátékokból a kortársak kirekesztő magatartása miatt.
A klinikaigazgató javaslata szerint a túlsúllyal már a kezdeti stádiumban, az első plusz kilók megjelenésekor foglalkozni kell, a hatékony fellépéshez pedig szükséges az egész család együttműködése. Az esetek jelentős részében ugyanis az orvosok is azzal szembesülnek, hogy a szülők sem foglalkoznak az egészségükkel, aminek következtében a gyermek életmódváltása is lehetetlenné válik. Kiemelte, nem a kalóriák számolgatásában van a siker kulcsa, hanem a feldolgozott, ízfokozókkal dúsított élelmiszerek visszaszorításában.
Szerző

A reflux ősszel rosszabbodik

Publikálás dátuma
2018.09.05. 16:16
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP
Az ősz nem kedvez az emésztőszervi betegségeknek, így a reflux betegségnek sem. A panaszok kezelése az életminőség javulásán túl azért is fontos, mert krónikus torokfájást és köhögést is okozhat.
A gyomorszáj elzárja a nyelőcsövön keresztül haladó táplálék útját, ez akadályozza meg a gyomortartalom visszaáramlását. Ha ez a záróizom nem jól működik, a savas hatású gyomornedv a nyelőcsőbe visszakerülve irritálja az érzékeny nyálkahártyát – mondta dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ezt a szegycsont mögötti területen, vagy akár a torokban jelentkező, égő fájdalom jelezheti. A betegség is erről a folyamatról kapta a nevét, a reflux ugyanis visszafolyást jelent. 

Sokféle, furcsa tünet

Van, akinél a reflux gyomorszájtáji fájdalmat, esetleg émelygést, savas böfögést okoz. A sav feljuthat a torokba, a szájba és savas, keserű szájízt okozhat. Sokak tünetei nem egyértelműek és más betegségre emlékeztetnek. A kezeletlen reflux okozhat rekedtséget, gégegyulladást, krónikus torokfájást, éjszakai és reggeli krónikus köhögést és szorító mellkasi fájdalmat is. Vizsgálatok szerint az asztmás betegek közel 60-70 százalékánál megfigyelhetőek a reflux tünetei is. A reflux a torok és a garat ingerlése révén köhögést tud okozni. Ilyenkor a hasban megemelkedik a nyomás, ami fokozza a refluxot. Egyes, asztma ellen használt gyógyszerek a gyomorszáj záróizmának ellazításával provokálják a refluxot.
Egy-egy zsírosabb, fűszeres étel, alkohol elfogyasztása bárkinek okozhat gyomorégést. Erre jó megoldást jelenthetnek a recept nélkül kapható savlekötő készítmények. Baj akkor van, ha a panaszok visszatérően jelentkeznek vagy állandósulnak, ilyenkor mindenképp érdemes orvoshoz fordulni. Idejében felismerve, szakszerű kezelés mellett ugyanis nemcsak a légúti szövődményeket előzhetjük meg, de a betegség súlyosbodásával fokozódó nyelőcső daganat kockázata is jó eséllyel csökkenthető.
Szerző
Témák
reflux