Nem futnak többé a Fidesz után, csak a hétköznapokról beszélnek

Publikálás dátuma
2018.09.08. 08:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Egy megfogyott és berozsdásodott párttal kellene belevágni az ellenzék újrateremtésébe - az MSZP elnöke mégis azt gondolja, sikerülhet. Menetrendet tervez az EP-választásokig a szocialista választmány.
Nincs mese, ellenzéket kell teremteni, és ez a feladat az MSZP-re vár; ki kell lépni a reagáló szerepből és bármit mond is a hatalom, csakis a mindennapokat érintő bajokról, illetve azok megoldásáról szabad beszélni – erre a két alapvetése épül az a stratégia, amivel az EP-választásokig elmegy a párt, és amit Tóth Bertalan pártelnök terjeszt elő az MSZP választmányi ülésén szombaton. Nem vitás, a helyzet csöppet sem rózsás, az áprilisi választások óta az összes parlamenti ellenzéki párt megfogyott, a különböző mérések úgy számolnak, hogy az MSZP-nek 750 ezer stabil támogatója lehet, ahogy a Jobbiknak is, míg a DK és az LMP 250 ezer biztos szavazóig gyöngült vissza. A Fidesz tábor viszont rezzenéstelenül kitart 2 millió fölött. A lehetőséget Tóth Bertalan épp abban látja, hogy hatalmasra, 4 milliósra terebélyesedett a bizonytalanok tábora - azaz a választók 49 százalékának nincs pártja, vagy nem akarja megmondani, ha mégis. A jelenség oka, egyrészt a választási vereség utáni kiábrándulás, másrészt a pártok belharca (értsd: LMP és Jobbik). Nem vitás, a politikai-szociológiai tapasztalatok azt mutatják, hogy a formációjuktól besokallók nem csatlakoznak rögvest egy másik párthoz. Éppen ezért az MSZP olyasmivel akarja megszólítani őket, ami felülírja a pártpreferenciát és hiteltelenné teszi a kormányzati kommunikációt. Úgyhogy a szocialisták Tóth Bertalan tervei szerint párbeszédet indítanak az egészségügyről és az oktatásról. Mindkét „közszolgáltatási ágazat” érzelmileg érinti az emberek többségét – és nem gondolnak szépet a kormányról. A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából márciusban mért utoljára egészségügyi problémákat – már akkor az emberek 53 százaléka közvetlenül a kabinetet hibáztatta az egészségügy lepusztult volta miatt. (Összehasonlításképpen: az orvoshiányt mindössze 6, a pénzhiányt pedig alig 8 százalék kárhoztatta.) Azóta pedig a helyzet csak fokozódott – lásd: Honvéd Kórház. Úgyhogy az MSZP többek között mindenkit arra kér, hogy küldje el a pártnak egészségügyi rémtörténeteit, és ez alapján megpróbál egy probléma-térképet felrajzolni. Ami az oktatást illeti, a Publicus Intézet számait múlt héten publikálta a Vasárnapi Hírek, és ebben az esetben szintén 53 százalék okolja a kormányt a terület csapnivaló helyzetéért. Azoknak, akinek gyereki/unokái iskolába járnak 77 százaléka vallja, hogy túlterheltek a nebulók. És bizony ebben a kérdésben a párthűség sem írja felül az életet: a Fidesz szavazóinak is 71 százaléka gondolja úgy, hogy túlhajtják a diákokat. (Miközben a szövegértési és matematikai képességek durván romlanak.) Úgyhogy az MSZP most megpróbálja megbeszélni a szülőkkel, hogy milyen oktatási rendszert kellene ahhoz formálni, hogy ne szorongjanak a tanulók és megmaradjon a gyerekkoruk. Persze ahhoz, hogy bármilyen párbeszéd sikeres legyen először a pártot kell megmozdítani, ugyanis a központ kampányokat/megmozdulásokat érdemben nem menedzselt és rendelt (természetesen helyi ügyről szólót, nem választásit).  
Szerző
Frissítve: 2018.09.08. 15:15

A Terror Házából érkezik a külügy fontos embere

Publikálás dátuma
2018.09.08. 07:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hiába a Külügyminisztérium egyik legfontosabb egysége a Stratégiai Tervező-Elemző Főosztály, tapasztalt szakember helyett a Terror Háza Múzeumból igazoltak egy történész végzettségű vezetőt.
Nagy az értetlenség és a felháborodás a Külügyminisztériumban a Stratégiai Tervező-Elemző Főosztály új vezetője miatt – értesült lapunk kormányzati forrásból. A külügy egyik legfontosabb osztályát egy olyan vezetőre, Baczoni Dorottyára bízták, akinek nincs diplomáciai tapasztalata, a Terror Háza Múzeum történésze volt. Ezt a főosztályt – forrásunk szerint – jellege és fontossága miatt számos más európai ország Külügyminisztériumában közvetlenül a tárcavezető felügyelete alá rendelik, hazánkban viszont folyamatosan csökken a jelentősége. Mindenesetre tapasztalt, több külszolgálattal rendelkező – gyakran nagyköveti rangú – diplomaták szokták vezetni. 2010 nyarától, még Martonyi János miniszterségének idején például Szestay Ádám alá tartozott ez a főosztály. A diplomatát első kiküldetése a Felvidékhez kötötte, 2002-ben Pozsonyba került. Utána rövid ideig szerb referensként, majd két évet Bukarestben beosztott diplomataként szolgált. 2008-tól az Országgyűlés Külügyi Hivatalában a szomszédsági kapcsolatok kérdéskörével foglalkozott.
Baczoni nem rendelkezik hasonló pályaívvel, PhD végzettségű történész. Kerestük a főosztályvezetőt, hogy megtudjuk: miért pont rá esett a választás egy tapasztalt diplomata helyett, de Baczoni a Külügyminisztérium sajtóosztályához irányította lapunkat. Onnan azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre. Balázs Péter volt külügyminiszter érdeklődésünkre azt mondta: „ahol van külpolitikai ott kell, hogy legyen egy stratégia részleg is, ez pedig olyan, mint az adott ország külpolitikája.” Balázs Péter hangsúlyozta: a külpolitika egyik legfontosabb pillére a stratégiaalkotás, amellyel a napi politikán felülemelkedve, nagyobb perspektívában gondolkodva keresik az ország optimális beágyazódását a nemzetközi viszonyokba. – Osztályvezetőnek olyan tapasztalt diplomaták kellenek, akik képesek stratégiát is alkotni – fogalmazott az egykori külügyminiszter. Mindenesetre hiába a stratégiaalkotás fontossága és a külügyesek „kiakadása”, Baczoni vélhetően élvezi Szijjártó Péter tárcavezető bizalmát. Legalábbis erről tanúskodik az az e-mail, amelyet a szervezeti egységek irányítóinak és a misszióvezetőknek küldtek szét a Külügyminisztériumban az új főosztályvezető kinevezéséről. Azt írták: „A főosztály a tevékenységével proaktív módon kíván hozzájárulni a magyar külpolitikai döntéshozatal elősegítéséhez. Mindezt a többi szervezeti egységgel szorosan együttműködve, egymás munkáját kölcsönösen segítve szeretné megvalósítani.” A főosztály illetékességi körébe tartozik többek között a minisztérium szakmai és területi főosztályai elemző és tervező tevékenységének nyomon követése, stratégiai háttértanulmányok készítése, új innovatív szakmai, politikai javaslatok megfogalmazása.
Frissítve: 2018.09.08. 08:24

Titkos bejárás a szétázott egri iskolában

Publikálás dátuma
2018.09.07. 21:30

Fotó: Népszava
Kivételes szerencse, hogy nem történt katasztrófa – mondták azok a képviselők, aki bejutottak az intézménybe. Fotót nem készíthettek, a sajtót kizárták. A gyerekeket egyelőre más termekbe, épületekbe költöztetik.
Nagy hiba volt átadni az államnak az iskolák működtetését, mert az agyoncentralizált rendszer nem tud megbirkózni a feladattal, miként az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola példája is mutatja – erről beszéltek pénteken Egerben ellenzéki képviselők, miután bebocsátást nyertek az iskolába. A bejárásról a sajtót kizárta Ballagó Zoltán tankerületi igazgató, de az önkormányzati képviselőknek sem engedte meg, hogy odabent fényképeket készítsenek az egyébként városi tulajdonban lévő, állami fenntartású ingatlanban, ami sokat elárul a bent uralkodó állapotokról.  A hét elején a Népszava írta meg elsőként, hogy a tetőfelújítás elodázása miatt az épület az elmúlt egy évben – és nem az elmúlt két napban, miként azt az egri tankerületi igazgató még tegnap a képviselőknek is kommunikálta – folyamatosan beázott. Az idei szeptemberi tanévnyitó után pedig már totálisan vizes, penészes falak, padlón csorgó esővíz, és áldatlan körülmények fogadták a gyerekeket és a tanárokat. Cikkünk, és egy újabb esőzés után szerdán kétnapos rendkívüli szünetet rendelt el az iskolaigazgató, a szülőket pedig péntek este tájékoztatták arról, hogyan tovább. Tizenhét osztálynak ideiglenes másik helyet keresnek, az érintett négyszáz gyerek négy, részben üresen álló oktatási épületbe kerül majd a város különböző pontjain. Tizenegy osztály pedig a Hunyadi épületegyüttesének egy olyan szárnyába költözik, ahol nem áztak el a falak. Mirkóczki Zita szocialista, Földvári Győző DK-s és Komlósi Csaba LMP-s önkormányzati képviselő pénteken személyesen járt végig néhány termet, s ezt követőn számoltak be arról, mit tapasztaltak odabent. – A benti állapotokra nincs mentség – mondták. – A tankerületi igazgató csúfosan leszerepelt, amikor azzal érvelt, hogy eddig nem találtak kivitelezőt, aki a tetőt átépítette volna.
– Ha stadiont kell építeni, nyilván rögtön van kivitelező. Hol van ilyenkor a polgármester, vagy Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, miért nem kértek segítséget azoktól a kormányközeli építőipari cégektől, amelyeket eddig zsíros munkákkal tömött ki a város? – tette fel a kérdést Mirkóczki Zita. Szerinte elképesztő, hogy csak egy újságcikk nyomán derült fény arra, mi történik egy városi iskolában, s csak ezt követően kezdenek el intézkedni az életveszélyes épületben a gyerekek sorsáról. A gépészmérnök végzettségű Földvári Győző szerint még a termek kiszárításához is dilettáns módon kezdtek hozzá: ahogy odabent látta, hőlégbefúvással próbálják szárazzá tenni a falalkat, ami viszont csak növeli a párát, arról nem is beszélve, hogy a nedves, penészes, itt-ott már gombás falak milyen káros hatással voltak eddig is a gyerekek és a tanárok egészségére. Komlósi Csaba szerint semmi nem indokolta, hogy 2016-ban a jobboldali vezetésű város a tankerületnek adta oda az épület fenntartásának jogát, mert ezzel nem a gyerekek, a szülők és a tanárok érdekét szolgálta, hanem az Orbán-kormány meghosszabbított csápjaként működött. Abban valamennyien egyetértettek: kivételes szerencse, hogy eddig nem történt katasztrófa – áramütés, rövidzárlat vagy tűz – az épületben, bár az semmiképp nem tartozik a normális működési rendhez, hogy a tanárok távolról, bottal kapcsolgatták a villanyt hónapokon át, nehogy megrázza őket az áram. Megjegyezték: sajnálatos, hogy egy sajtóbotrány kellett ahhoz, hogy végre elinduljon valami az iskola felújítása ügyében, de az is elképesztő, hogy a XXI. század Magyarországán egy önkormányzati képviselőnek külön engedélyt kell kérnie a tankerülettől, hogy beengedjék egy állami iskolába.
Szerző
Témák
iskola
Frissítve: 2018.09.08. 09:09