Titkos bejárás a szétázott egri iskolában

Kivételes szerencse, hogy nem történt katasztrófa – mondták azok a képviselők, aki bejutottak az intézménybe. Fotót nem készíthettek, a sajtót kizárták. A gyerekeket egyelőre más termekbe, épületekbe költöztetik.

Nagy hiba volt átadni az államnak az iskolák működtetését, mert az agyoncentralizált rendszer nem tud megbirkózni a feladattal, miként az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola példája is mutatja – erről beszéltek pénteken Egerben ellenzéki képviselők, miután bebocsátást nyertek az iskolába. A bejárásról a sajtót kizárta Ballagó Zoltán tankerületi igazgató, de az önkormányzati képviselőknek sem engedte meg, hogy odabent fényképeket készítsenek az egyébként városi tulajdonban lévő, állami fenntartású ingatlanban, ami sokat elárul a bent uralkodó állapotokról.

A hét elején a Népszava írta meg elsőként, hogy a tetőfelújítás elodázása miatt az épület az elmúlt egy évben – és nem az elmúlt két napban, miként azt az egri tankerületi igazgató még tegnap a képviselőknek is kommunikálta – folyamatosan beázott. Az idei szeptemberi tanévnyitó után pedig már totálisan vizes, penészes falak, padlón csorgó esővíz, és áldatlan körülmények fogadták a gyerekeket és a tanárokat. Cikkünk, és egy újabb esőzés után szerdán kétnapos rendkívüli szünetet rendelt el az iskolaigazgató, a szülőket pedig péntek este tájékoztatták arról, hogyan tovább. Tizenhét osztálynak ideiglenes másik helyet keresnek, az érintett négyszáz gyerek négy, részben üresen álló oktatási épületbe kerül majd a város különböző pontjain. Tizenegy osztály pedig a Hunyadi épületegyüttesének egy olyan szárnyába költözik, ahol nem áztak el a falak.

Mirkóczki Zita szocialista, Földvári Győző DK-s és Komlósi Csaba LMP-s önkormányzati képviselő pénteken személyesen járt végig néhány termet, s ezt követőn számoltak be arról, mit tapasztaltak odabent. – A benti állapotokra nincs mentség – mondták. – A tankerületi igazgató csúfosan leszerepelt, amikor azzal érvelt, hogy eddig nem találtak kivitelezőt, aki a tetőt átépítette volna.

– Ha stadiont kell építeni, nyilván rögtön van kivitelező. Hol van ilyenkor a polgármester, vagy Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, miért nem kértek segítséget azoktól a kormányközeli építőipari cégektől, amelyeket eddig zsíros munkákkal tömött ki a város? – tette fel a kérdést Mirkóczki Zita. Szerinte elképesztő, hogy csak egy újságcikk nyomán derült fény arra, mi történik egy városi iskolában, s csak ezt követően kezdenek el intézkedni az életveszélyes épületben a gyerekek sorsáról.

A gépészmérnök végzettségű Földvári Győző szerint még a termek kiszárításához is dilettáns módon kezdtek hozzá: ahogy odabent látta, hőlégbefúvással próbálják szárazzá tenni a falalkat, ami viszont csak növeli a párát, arról nem is beszélve, hogy a nedves, penészes, itt-ott már gombás falak milyen káros hatással voltak eddig is a gyerekek és a tanárok egészségére. Komlósi Csaba szerint semmi nem indokolta, hogy 2016-ban a jobboldali vezetésű város a tankerületnek adta oda az épület fenntartásának jogát, mert ezzel nem a gyerekek, a szülők és a tanárok érdekét szolgálta, hanem az Orbán-kormány meghosszabbított csápjaként működött.

Abban valamennyien egyetértettek: kivételes szerencse, hogy eddig nem történt katasztrófa – áramütés, rövidzárlat vagy tűz – az épületben, bár az semmiképp nem tartozik a normális működési rendhez, hogy a tanárok távolról, bottal kapcsolgatták a villanyt hónapokon át, nehogy megrázza őket az áram. Megjegyezték: sajnálatos, hogy egy sajtóbotrány kellett ahhoz, hogy végre elinduljon valami az iskola felújítása ügyében, de az is elképesztő, hogy a XXI. század Magyarországán egy önkormányzati képviselőnek külön engedélyt kell kérnie a tankerülettől, hogy beengedjék egy állami iskolába.