Titkos bejárás a szétázott egri iskolában

Publikálás dátuma
2018.09.07. 21:30

Fotó: Népszava
Kivételes szerencse, hogy nem történt katasztrófa – mondták azok a képviselők, aki bejutottak az intézménybe. Fotót nem készíthettek, a sajtót kizárták. A gyerekeket egyelőre más termekbe, épületekbe költöztetik.
Nagy hiba volt átadni az államnak az iskolák működtetését, mert az agyoncentralizált rendszer nem tud megbirkózni a feladattal, miként az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola példája is mutatja – erről beszéltek pénteken Egerben ellenzéki képviselők, miután bebocsátást nyertek az iskolába. A bejárásról a sajtót kizárta Ballagó Zoltán tankerületi igazgató, de az önkormányzati képviselőknek sem engedte meg, hogy odabent fényképeket készítsenek az egyébként városi tulajdonban lévő, állami fenntartású ingatlanban, ami sokat elárul a bent uralkodó állapotokról.  A hét elején a Népszava írta meg elsőként, hogy a tetőfelújítás elodázása miatt az épület az elmúlt egy évben – és nem az elmúlt két napban, miként azt az egri tankerületi igazgató még tegnap a képviselőknek is kommunikálta – folyamatosan beázott. Az idei szeptemberi tanévnyitó után pedig már totálisan vizes, penészes falak, padlón csorgó esővíz, és áldatlan körülmények fogadták a gyerekeket és a tanárokat. Cikkünk, és egy újabb esőzés után szerdán kétnapos rendkívüli szünetet rendelt el az iskolaigazgató, a szülőket pedig péntek este tájékoztatták arról, hogyan tovább. Tizenhét osztálynak ideiglenes másik helyet keresnek, az érintett négyszáz gyerek négy, részben üresen álló oktatási épületbe kerül majd a város különböző pontjain. Tizenegy osztály pedig a Hunyadi épületegyüttesének egy olyan szárnyába költözik, ahol nem áztak el a falak. Mirkóczki Zita szocialista, Földvári Győző DK-s és Komlósi Csaba LMP-s önkormányzati képviselő pénteken személyesen járt végig néhány termet, s ezt követőn számoltak be arról, mit tapasztaltak odabent. – A benti állapotokra nincs mentség – mondták. – A tankerületi igazgató csúfosan leszerepelt, amikor azzal érvelt, hogy eddig nem találtak kivitelezőt, aki a tetőt átépítette volna.
– Ha stadiont kell építeni, nyilván rögtön van kivitelező. Hol van ilyenkor a polgármester, vagy Nyitrai Zsolt, a térség országgyűlési képviselője, miért nem kértek segítséget azoktól a kormányközeli építőipari cégektől, amelyeket eddig zsíros munkákkal tömött ki a város? – tette fel a kérdést Mirkóczki Zita. Szerinte elképesztő, hogy csak egy újságcikk nyomán derült fény arra, mi történik egy városi iskolában, s csak ezt követően kezdenek el intézkedni az életveszélyes épületben a gyerekek sorsáról. A gépészmérnök végzettségű Földvári Győző szerint még a termek kiszárításához is dilettáns módon kezdtek hozzá: ahogy odabent látta, hőlégbefúvással próbálják szárazzá tenni a falalkat, ami viszont csak növeli a párát, arról nem is beszélve, hogy a nedves, penészes, itt-ott már gombás falak milyen káros hatással voltak eddig is a gyerekek és a tanárok egészségére. Komlósi Csaba szerint semmi nem indokolta, hogy 2016-ban a jobboldali vezetésű város a tankerületnek adta oda az épület fenntartásának jogát, mert ezzel nem a gyerekek, a szülők és a tanárok érdekét szolgálta, hanem az Orbán-kormány meghosszabbított csápjaként működött. Abban valamennyien egyetértettek: kivételes szerencse, hogy eddig nem történt katasztrófa – áramütés, rövidzárlat vagy tűz – az épületben, bár az semmiképp nem tartozik a normális működési rendhez, hogy a tanárok távolról, bottal kapcsolgatták a villanyt hónapokon át, nehogy megrázza őket az áram. Megjegyezték: sajnálatos, hogy egy sajtóbotrány kellett ahhoz, hogy végre elinduljon valami az iskola felújítása ügyében, de az is elképesztő, hogy a XXI. század Magyarországán egy önkormányzati képviselőnek külön engedélyt kell kérnie a tankerülettől, hogy beengedjék egy állami iskolába.
Szerző
Témák
iskola
Frissítve: 2018.09.08. 09:09

Közvágóhídi beruházás - Egy műemlékrombolás látványtervei

Publikálás dátuma
2018.09.07. 20:02
Közvágóhíd - illusztráció
Fotó: Google StreetView
Nem a hellyel pusztuló zenei és kulturális központ a Soroksári úton megvalósuló ingatlanberuházás egyetlen problémája: úgy tűnik ugyanis, a védettség alatt álló épületegyüttesből alig marad majd valami.
Rohamrendőrök razziája készítette elő a Soroksári úton megvalósuló ingatlanberuházást, hogy egyetlen renitens kulturális központ se álljon a milliárdos beruházás útjában. A Közvágóhíd 4,8 hektáros területét 2017-ben ugyanis megvette egy török üzletember, Adnan Polat cége, az APD Real Estate Kft., mint azt a Portfolio.hu írja. A több száz millió euró értékben tervezett ingatlanfejlesztések látványtervei a Chapman Taylor tervezőiroda oldalán elérhetőek. A tervek alapján azonban még a műemléki védettség alatt álló épületegyüttesből sem marad gyakorlatilag semmi.
"A terv műemléki szempontból elfogadhatatlan mértékű pusztítást jelent"

- kommentálja az elképzeléseket a műemlékvédelemmel foglalkozó Örökségfigyelő blog. A helyi védettség alatt álló, 1872-ben átadott épületegyüttes helyét gyakorlatilag egy trendi lakó- és irodanegyed venné át.
Mint a blog írja, ugyan a 19-20. században rengetegszer átépített épületegyüttesről van szó, de annak így is számos eleme megőrzendő lenne. A kevéssé vagy egyáltalán nem értékes részek elbontása pedig még mindig bőven adna lehetőséget a fejlesztőnek. Az alábbi képen szemléltetik a rombolást:
A Közvágóhíd "átépítése".
Fotó: Facebook / Örökségfigyelő
A komplexum a Fővárosi Közgyűlés 54/1993-as rendelete alapján került védelem alá. Ez azt mondja ki:
"A helyi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti".

A városképi, történeti, mérnöki szempontból értékesnek ítélt együttesek területén elvileg csak az adott környezetbe illeszkedő módon lehet építeni. Hogy ez megvalósul-e, azért egy szakmai bizottság felel. Az alábbi tervek a jelek szerint tehát nem veszélyeztetik a műemlék épületkomplexumot.
A Közvágóhíd helyén megvalósuló beruházás látványterve.
Fotó: Chapman Taylor
Szerző
Frissítve: 2018.09.07. 20:43

Régi barátja szerint Orbán tettei sértik a demokratikus társadalom alapjait

Publikálás dátuma
2018.09.07. 18:08

Fotó: CHRISTOPHE KETELS / AFP
Jyrki Katainen szerint a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok egyetlen csomag, amelyből nem lehet szemezgetni. A korábbi finn kormányfő szerint a kormányok sem maradhatnak csöndben és nem bújhatnak az Európai Bizottság háta mögé.
Csatlakozott az Orbán Viktor politikáját bíráló néppárti vezetők bővülő táborához Jyrki Katainen, az Európai Bizottság alelnöke, volt finn konzervatív miniszterelnök. Azon a napon, amikor Jean-Claude Juncker bizottsági elnök újságíróknak válaszolva azt mondta, problémának tartja, hogy a magyar kormányfő az Európai Néppárt (EPP) tagja, a skandináv politikus is meglepően éles bírálattal illette párttársát. „Nem értek egyet Orbán pártelnök úr tevékenységével. Egyszerűen nem értem, hogy miért tesz olyasmiket, amelyek – személyes véleményem szerint – sértik a liberális, demokratikus társadalom alapjait” – mondta Katainen az EPP csütörtök esti brüsszeli kampányrendezvényén. A bizottsági alelnök – aki egy kérdésre válaszolva fejtette ki véleményét „régi barátja”, a magyar miniszterelnök politikájáról – beszédében hosszan ecsetelte az alapvető jogokat érő fenyegetéseket Európában. „Szégyent érzek, amikor látom, hogy egyre több európai politikai erő és vezető vonja kétségbe azokat az értékeket, amelyekről sokáig azt gondoltuk, mélyen gyökereznek a társadalmainkban” – fejtegette az alelnök, aki kiemelte: Lengyelország, Magyarország és Románia a legismertebb példái annak a kormányzati politikának, amely a választási győzelemre támaszkodva felhatalmazva érzi magát arra, hogy politikai befolyást szerezzen az igazságszolgáltatásban és elfojtsa a plurális médiát. „Demokrácia, jogállam és emberi jogok: ez egyetlen csomag, amelyből nem lehet szemezgetni! Az nem demokrata, aki megrendezi a demokratikus választásokat, de aláássa a jogállamot és az emberi jogokat. A demokratikus társadalmak tiszteletben tartják a független bíróságokat, a plurális médiát és az emberi méltóságot, amely mindenkit megillet, nem csak a honfitársainkat!” – fogalmazott Katainen. Hozzátette: ezek közé az értékek közé tartozik az átlátható, korrupciómentes kormányzás is. A néppárti politikus szerint az európai intézmények és a tagállamok közös felelőssége, hogy meghúzzák a határvonalat jó és rossz között. A kormányok sem maradhatnak csöndben és nem bújhatnak az Európai Bizottság háta mögé. „Meg kell védenünk az értékeinket, nem fogalmazhatunk diplomatikusan, amikor bírálatainkkal a nyilvánosság elé állunk!” – szólított fel. Közben Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában – mintegy válaszul Orbán Viktornak a keresztény Európáról szóló eszmefuttatásaira – azt mondta: a keresztény értékeire büszke európai kontinensnek segítenie kell a szükséget szenvedő embereken, például azokon, akik polgárháború elől menekülnek.

Orbán barátkozott, a flamandok kiközösítették

Flamand politikusok és pártok egymás után sietnek elítélni a szélsőjobboldali Schild & Vrienden (Pajzs és Barátok) nevű flamand ifjúsági szervezetet. Ez az a társaság, amelynek tagjaival Orbán Viktor találkozott és fényképezkedett Tusnádfürdőn. Miután kiderült, hogy a rasszista, szexista és antiszemita egyesület tagjai beszivárogtak vezető politikai erők – köztük például a kormányt alkotó flamand nacionalisták (NVA) ifjúsági szervezetébe –, a párt azonnal elhatárolta magát tőlük és tisztogatásba kezdett. Bart De Wever pártelnök azt mondta: ezeknek a dohos és szélsőséges eszméknek nincs helyük a pártban. A Pajzs és Barátok genti egyetemen tanuló 20 éves vezetőjét az oktatási intézmény azonnal hatállyal elbocsátotta és kezdeményezte végleges kizárását. A genti ügyészség ezzel egyidejűleg vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a szervezet tagjai végrehajtottak-e törvénybe ütköző cselekedeteket. A belga társadalmat sokkolta, hogy egy nyíltan fajgyűlölő, militáns ifjúsági szervezet gyökeret ereszthetett a társadalomban.

Frissítve: 2018.09.07. 18:47