Befolyásos orosz politikusok, üzletemberek kaphattak magyar papírokat a kötvényprogramban

Publikálás dátuma
2018.09.10 12:24

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Nemzetbiztonsági szempontból sem elhanyagolható, hogy magas beosztású orosz állami és politikai szereplők vásároltak maguknak és családtagjaiknak utat Magyarországon át az Európai Unióba.
Több befolyásos, az orosz államhoz szorosan kötődő orosz állampolgár is részese volt a magyar letelepedésikötvény-programnak – derül ki a Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta orosz lap közös nyomozásából
Az orosz törvényhozás alsóházának, a Dumának egyik tagja, Vlagyimir Blockij megkeresésükre elismerte, hogy ő és családtagjai is a kötvényprogramon keresztül kaptak magyar papírokat. Miután képviselő lett, az orosz törvényekkel összhangban lemondott a magyar papírokról - tette hozzá. Mint írják, Blockij mellett
több orosz állami cégvezető is elismerte, hogy ilyen dokumentumokat szerzett, egyikük pedig azt is megerősítette, hogy ezt a kötvényprogramon keresztül tette.
A kutatómunka alapját azok az információk képezték, amelyekhez a Direkt36 és a 444 jutott hozzá idén év elején. Januárban mindkét szerkesztőséghez egy-egy feladó nélküli boríték érkezett, amelyben számos ország - köztük Oroszország - állampolgárainak a neve szerepelt. A feladó szerint ezek az emberek részt vettek a magyar kötvényprogramban.
A nevek között feltűnt az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) főnökének, Szergej Nariskinnek több közeli családtagja, köztük a fia is.
Róla egy, a kötvényprogrammal összefüggő hatósági eljárásokat ismerő informátor is azt állította, hogy részt vett a programban. A Bevándorlási Hivatal elismerte, hogy a Szergej Nariskin fia ügyfelük volt, de azt nem árulták el, hogy ez pontosabban mit jelent. Több csatornán keresték Nariskinékat, de nem válaszoltak a kérdésekre.
Szintén szerepelt a nevek közt Dimitrij Boriszovics Pavlové. Ő egy, a Kremllel szoros kapcsolatot ápoló, sokat jótékonykodó és az Orosz ortodox egyház környékén is aktív üzletember. Ám több orosz újság állítja,
az orosz állam mellett a moszkvai maffia egy csoportjához is szoros szálak fűzik.
Pavlov nem reagált a megkeresésekre, ugyanakkor a kötvényprogrammal összefüggő hatósági eljárásokat ismerő informátor, ahogy Nariskin fiáról, róla is azt állította, hogy részt vett a programban és a BMH-nál is arról beszéltek, hogy a férfi ügyfelük volt.
Az orosz parlament egy korábbi képviselője, Iliaz Muszlimov maga is megerősítette, hogy kapott magyar tartózkodásra jogosító engedélyt, de azt nem árulta el, hogy kötvényvásárlásért cserébe kapta-e a magyar papírjait - írják. Muszlimov kiemelte, hogy a magyar tartózkodásra jogosító engedélyét akkor kapta meg, amikor már nem volt orosz parlamenti képviselő.
Jevgenyij Evsztratov, az új magyar atomerőművet építő orosz atomvállalat, a Roszatom egyik korábbi vezetője szintén feltűnt a névtelen forrástól kapott adatok között. Evsztratov a Roszatom igazgató-helyettese volt 2008-tól 2011-ig, amikor letartóztatták egy 110 millió rubeles (akkori árfolyamon közel 900 millió forint) sikkasztás gyanújával. Egy Evsztratovhoz közel álló forrás szerint a magyar hatóságok végül elutasították a férfi jelentkezését.
Az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom egyik leányvállalatának, a Gazprom Nyeftnek az igazgatója, Alekszej Jankevics neve szintén szerepelt a névtelen forrás által küldött adatok között. A Novaja Gazetának egy, az ügyet ismerő forrás megerősítette, hogy Jankevics valóban szerzett magyarországi tartózkodásra jogosító papírokat, de a forrás azt nem részletezte, hogy ez a kötvényprogramon keresztül történt-e.
Andrej Kalmikov, az Aeroflot orosz állami légitársaság fapados leánycégének vezetője megerősítette egy emailben, hogy magyar letelepedési engedélyhez jutott a kötvényprogram révén. Kalmikov hozzátette, hogy utazási célból tett szert a dokumentumokra.
"Nemzetbiztonsági szempontból mindenképpen figyelemreméltó és releváns, ha ilyen magas beosztású állami, politikai szereplők, illetve az ő családtagjaik vásárolnak magyar, EU-s tartózkodásra is feljogosító letelepedési kötvényeket"
- mondta a Direkt36-nak Katrein Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi munkatársa.
A kötvényprogramot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként. Rogán javaslat alapján 250-300 ezer euróért juthattak magyar tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok.
A program 2013-as indulása és 2017-es felfüggesztése között a magyar állam közel 20 ezer letelepedési engedélyt adott ki a kötvények vásárlóinak és családtagjaiknak. Ezek túlnyomó többsége kínai állampolgár volt, de több száz orosz is akadt köztük, és Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury is így szerzett - négy munkanap alatt - magyar tartózkodási engedélyt. A magyar hatóságok adatvédelmi okokra hivatkozva megtagadták a kötvényvásárlók nevének kiadását, és most is ezzel az érvvel utasították el, hogy válaszoljanak a Direkt36 az orosz érintettekkel kapcsolatos kérdéseire.
2018.09.10 12:24

Sokaknak lehet most álmatlan éjszakájuk a Simonka-ügy miatt

Publikálás dátuma
2018.10.19 07:30

Fotó: MTI/ Kallos Bea
Messzire érhetnek a fideszes politikus ügyének szálai – mondják Békés megyében. A képviselő a gyanú szerint milliárdos kárt okozott, de a vagyonnyilatkozata szerint már-már szegénynek tűnik.
Nagy visszhangot váltott ki Simonka György választókerületében az, hogy a Legfőbb Ügyészség kérte a fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. „Győzelem!” – reagált lapunknak Fetser János, Orosháza korábbi polgármestere és országgyűlési képviselője, MSZP-s politikus. Szerinte több oka is van annak, hogy a „fent” levették a kezüket Simonkáról, és léphetett a Legfőbb Ügyészség. Egyfelől az, hogy a politikus már érinthetetlennek gondolta magát, és minden határt túllépett. Ráadásul a körülmények is „összeesküdtek” ellene. A Sargenti-jelentés, a visszatartott EU-s támogatások és az uniós ügyészség miatt indított aláírásgyűjtés okán lépnie kellett a Fidesznek, s végül „beáldozták Simonkát.” Egy térségbeli képviselő-testület ellenzéki tagja rögtön távolabbra nézett: már azt latolgatta, hogy a botrány szálai kiket érnek el. Szerinte dél-békési polgármesterek, alpolgármesterek, megyei politikusok sokaságáról tudni, hogy Simonka közvetlen köréhez tartoznak, és akár közük is lehet azokhoz az ügyekhez, amelyek miatt a politikus bajba került. „Sokaknak lehet most álmatlan éjszakájuk” – fogalmazott egy forrásunk. Nem meglepő az, hogy a térségben sokan örültek az ügyészség lépésének, hiszen Simonka megosztó személyiség – még saját pártjában is. Jól mutatja ezt az az eset, amikor arra tett javaslatot, hogy a megyei önkormányzathoz tartozó uniós pénzek kétharmada a saját választókerületének jusson, és a fennmaradón osztozzon a megye többi három körzete. A Békés Megyei Kormányhivatalt akkoriban vezető Gajda Róbert és Görgényi Ernő fideszes gyulai polgármester szokatlan módon a megyei sajtóban támadta meg a formálódó tervet és vele Simonkát. Az Fidesz megyei erős embere akkor megmutatta, mire képes: egy héttel később Gajdát leváltották a kormányhivatal éléről. Mint arról már írtunk, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint Simonka és társai bűnszervezetben csapoltak meg pályázati forrásokat, a beruházásokat, eszközbeszerzéseket durván felülárazták. A vádhatóság szerint Simonka meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben. A vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot. Míg az ügyészség közléséből az következik, hogy százmilliókhoz jutott Simonka, parlamenti vagyonnyilatkozata szerint már-már szegénynek tűnik a képviselő. Arról már korábban írtak, hogy a Simonka-érdekeltségébe tartozó Magyar Termés Tész Kft. csődje idején a politikus hirtelen eladta az egyik rokonának az újkígyósi családi házát. A 2018-as vagyonnyilatkozata alapján pedig súlyosan elszegényedett a viharsarok ura: a számláján mindössze félmillió forint készpénz volt 2,8 milliós banki és 85 milliós kezességből származó tartozás mellett. „Igen, hallottam én is a híreket, ami a mentelmi jogom visszahívásáról szól. Ez annyit jelent, hogy engem is meg lehet hallgatni az említett ügyben. Magam sem értem, de természetesen állok elébe minden kérdésnek annak érdekében, hogy mielőbb kiderüljön az igazság.” – reagált a Facebookon Simonka értetlensége annyiban érthető: az ő története látszólag nem sokban különbözik a többi, uniós források körül sürgölődő vidéki fideszes „kiskirályétól”, többségükkel szemben viszont még csak nyomozást sem indított eddig az ügyészség. Az eredetileg villamossági szerelő, középfokú végzettségű, az üzleti életben dinnyekereskedőként indult Simonka 2006-tól Pusztaottlakán polgármester, majd 2010-től országgyűlési képviselő lett. A Fidesz-kétharmad hatalomra jutása után elkezdett ömleni a pénz szülőfalujába: a mindössze 470 fős zsákfaluba közel kétmilliárd forint támogatás érkezett. Hamar egyre több jele lett annak, hogy Simonka környezetében egy Patyomkin-gazdaság épül: 60 millióból "készült" például egy soha meg nem nyitott gépjármű-szerelő műhely. Az ügyletek jó részére passzol az ügyészség leírása, miszerint a Simonka köré szervezett csapat zömében lerobbant épületeket szerzett meg, majd jócskán felpumpált áron újította fel azokat uniós pénzből. A néhány év alatt elburjánzott hálózat hamar összeért más, uniós forráslehívásban „érdekelt” vállalkozóéval: Simonka neve előkerült az időközben bíróság elé álló, magát Voldemortnak hívató fideszes képviselő, Mengyi Roland ügyében. A közpénzcsalással megvádolt Mengyi-körüli hálózatnál ügyködő pályázatíró cég egyik ügyintézője a szakszolgálat által lehallgatott telefonhívásában arról beszélt: egyeztetniük kell az egyik pályázatról Simonkával.

„Simi, mennyél”

Noha sokan örül annak, hogy Simonka körül elfogy a levegő, támogatói a bajban is kitartanak mellette. „Simi, mennyél, tedd ki az igazságot az asztalra, aztán zárd le ezt az ügyet, mert van még egy csomó meló, hogy Dél-Békés olyan hely legyen amiennek megálmodtuk” – így kommentálta Simonka Facebook-bejegyzését a jobbkezeként és személyi titkáraként ismert Szegedi Balázs. De szintén lájkolta Simonka bejegyzését a korábban a Pusztaottlakán az RTL stábját fotózgató önkormányzati képviselő, Puju János is. Szegedi 2016-ban arról híresült el, hogy már 2016-ban arra biztatta a helyi fideszeseket: minél többet kommenteljenek Simonka Györgyről szóló híradások alá. Egy kisokos is készült arról, milyen érvekkel vegyék védelmükbe a politikust. Így a fideszes híveknek arról kellett posztolniuk, hogy Simonkát csak azért támadják, mert rengeteg forrást szerzett Dél-Békésnek és a honatya elleni támadással a térség fejlődését akarják megakasztani.

Témák
korrupció
2018.10.19 07:30
Frissítve: 2018.10.19 07:30

Veronai busztragédia: időhúzásra játszhat a sofőr

Publikálás dátuma
2018.10.19 07:15
A tragédia helyszíne
Fotó: AFP/ Polizia di Stato
Az elhunyt gyerekek szülei attól tartanak, hogy a férfi nem jelenik meg a tárgyaláson.
Az olasz ügyészség öt olasz vádlottat nevezett meg a tavaly januárban, Verona mellett történt tragédia ügyében, és a magyar sofőrt, V. Jánost, aki azóta sem ismeri el a felelősségét – írja a Bors. Az elhunyt gyerekek szülei szeretnének a férfi szemébe nézni, ezért sokan kiutaznak a tárgyalásra. A lap szerint attól tartanak, hogy V. János – ahogy eddig is bujkált és próbálta magát kihúzni a felelősség alól – ezúttal sem lesz ott.
„Az egész olasz bírósági ügyet akadályozza. Kapott egy kijelölt olasz védőt, aki sokszor próbálta elérni, de nem sikerült neki, ezért vissza akarja adni az ügyet. A törvények értelmében új védőt kell kirendelni, ami plusz három hónap csúszást jelent”
– mondta az egyik édesapa, aki tizenöt éves lányát vesztette el a tragédiában.
A szülők szerint a sofőr próbálja húzni az időt, és komplikálttá teszi az ügyet, hogy két ország érintett benne.
„Száztizennégy vádló van, ennyien voltak a buszon lévő gyermekek családtagjai, akik valamilyen szinten érintettek benne. Felháborító, hogy a bűnös itthon röhög a markában, és megteheti, hogy ne legyen ott”
–tette hozzá a férfi.
A Bors információi szerint V. János a lakhelyéhez közeli kocsmába jár és azt hangoztatja, hogy beütötte a fejét és nem emlékszik semmire, valamint hogy beteg, és úgyis meg fog halni néhány éven belül.
Az autóbusz tavaly januárban Franciaországból, a Szinyei Merse Pál Gimnázium által évente megrendezett sítáborból tartott hazafelé. Rajta utaztak a gimnázium tanárai, diákjai, egykori diákjai, az egyik tanár családtagjai, valamint két járművezető, összesen 56 fő, 43 fiatalkorú és 13 felnőtt (a két járművezetőt is beleértve). A Magyarország irányába, hazafelé tartó autóbusz letért az útról, és fékezés nélkül az autópálya szalagkorlátjának hajtott, majd egy autópályahíd pillérének csapódott, végül kigyulladt. Tizenheten haltak meg a tragédiában és 26-an szenvedtek súlyosabb sérüléseket.
2018.10.19 07:15
Frissítve: 2018.10.19 07:15