Milliárdokat öntenek semmire se jó képzésekbe

Publikálás dátuma
2018.09.11 11:00
Sok varrótanfolyam indult, de cérnára se futja az asszonyoknak, nemhogy varrógépre, varrodák meg nincsenek sehol.
Fotó: / Anton Chalakov
Jobbára eredménytelenül költött százmilliárdokat az Orbán-kormányok a nem dolgozók és a közmunkások képzésére.
Mónika 23 éves, így még két évet kell kihúznia, hogy felvehessék közmunkára. Kéri, vezetéknevét ne írjuk le, és azt se, melyik borsodi kisvárosban él, nehogy még a közmunka is veszélybe kerüljön. – Jobb az óvatosság, itt mindent számon tartanak – teszi hozzá, ahogy mindenki más is, akit a munkanélkülieknek szervezett tanfolyamokról faggatunk. Neki a héten lejár a fél év türelmi idő az előző tanfolyam után, így bemehet a „munkaügyi központba”, hogy újabb képzésre jelentkezzen. Legutóbb hathónapos kertészeti tanfolyamon volt, azt mondja, az égvilágon semmi hasznát nem látja.
Az önkormányzat a kora miatt nem veszi fel, a cégek meg azért, mert roma. Legalábbis így érezte, amikor próbálkozott.
Tudja ő, hogy a legnagyobb baj a nyolcosztályos végzettsége, bár a környezetében azt látja, azoknak se könnyebb, akiknek van valamilyen középfokú papírjuk. Ő 16 évesen kimaradt az iskolából, mert jött a gyerek, ahogy a most 19 éves húgának is. Őt is behívták egy óvodai dajka-tanfolyamra, de aztán visszamondták az utolsó percben, mert túl sokan voltak. Mónika azt mondja, ennek az egésznek így semmi értelme nincs. Szerinte a sok néhány hónapos képzés helyett inkább egy olyan hosszabb iskolát kellene támogatnia az államnak, amelyik középfokú végzettséget is adna. A szomszédos Szabolcs egyik civil roma szervezetének vezetője sem szeretné, ha leírnám a nevét, vagy az egyesület megnevezését, de szinte Mónika szavait folytatja, amikor arról beszél: ha fel is veszik a tanfolyamok után a fiatalokat, csak addig foglalkoztatják őket például dajkaként, amíg ezért támogatást kapnak az államtól. Ha ez lejár, elküldik őket. Üzemek kellenének, munkahelyek – mondja, s ezek igényei szerinti képzések, mert ma tömegével oktatnak kosárfonókat, amihez aztán az alapanyagot se tudják megvenni a munkanélküliek, rengeteg varrónő tanfolyam indult, de aztán cérnára se futja az asszonyoknak, nemhogy varrógépre, varrodák meg nincsenek sehol.
Így valójában nincs motiváció, csak az, hogy ezekre a hónapokra kapnak valamennyi „túlélőpénzt”.
Úgy látja, hasonló a helyzet az uniós projektek képzéseivel is, vagy ha lehet még eredménytelenebbek. Ha nem szakmai, hanem mondjuk életvezetési tréningekről van szó, ott a tapasztalat szerint nem nyílnak meg a résztvevők, kívülállónak nehezen beszélnek őszintén a bajaikról. A vezető mond azért jó példákat is. Akiket fabrikett gyártására tanítottak meg, vagy gépi fűkasza használatára, azok legalább tudnak valamit kezdeni a tudásukkal – teszi hozzá a civil szervezet vezetője. Aki mégis munkához jut a képzések után, gyakran azzal szembesül, hogy hiába kap OKJ-s végzettséget igazoló papírt, arra az van írva, hogy csak „rész szakképesítést” szerzett. Akinek nincs középfokú iskolája, az csak ezt érheti el. Így viszont csak a sima közmunkás bért kaphatja és nem a szakképzetteknek járó magasabb összeget.
Ági és Magdi zöldség- és gyümölcsfeldolgozást tanult három hónapig, és voltak olyan szerencsések, hogy a szomszédos borsodi falu szövetkezetében munkát is kaptak. Hogy a nettó mintegy 54 ezres közmunkás minimálbérnél valamivel többet vihetnek haza, az kizárólag a település polgármesterén múlik, aki azt vallja: az általuk végzett rengeteg munkáért nem lehet ilyen keveset fizetni. Az asszonyok tudják, hogy kivételes helyzetben vannak, hisz a 15 fős tanfolyamból csak nekik lett munkájuk. A környéken található Ricse polgármestere, Vécsi István azt sorolja, hogy mikor éppen kétszer 35 óra alatt el akarták tüntetni a hátrányos helyzetű falvakban élők "digitális szakadékát”, akkor sorra jelentkeztek be hozzá a tanfolyamokat szervező cégek. Kiszámolta az ajánlott árakat és arra jutott
, hogy ha minden érintettet beiskoláztak volna, csak ebben az 1700 fős faluban 29 milliót kaszált volna a képzést végző vállalkozás.
Ezért mondja, hogy szerinte ez a hihetetlen tömegű felesleges oktatás nem szól másról, mint ezeknek a cégeknek a gyarapodásáról. Berki Judit Nógrád megyei szociálpolitikus pedig arra figyelmeztetett a közelmúltban lapunknak adott interjúban, hogy a ma teljesen összehangolatlan képzési csomag különösen akkor lesz látványosan haszontalan, ha tovább csökken a közmunkások száma, mert akkor még ez terület sem szívja fel a felesleges dolgokra felkészített tömegeket. Márpedig újabb tanfolyamdömping közelít uniós projektek keretében. Ráadásul mindet egyszerre kellene megcsinálni, mert az előző Orbán-kormány úgy akarta lezárni a választás előtt a ciklust, hogy minden uniós forrásnak tudja a helyét. A munkába állást segítő pályázatok többsége a humán fejlesztéseket tartalmazó Emberi Erőforrás-fejlesztési csomag, az EFOP keretében valósul meg, de ez a célja több gazdaság- és területfejlesztési programnak is. A humán pályázatok előkészítését és megírását sok helyen külső tanácsadók is segítették. Egy ilyen sikeres, felnőttképzéssel is foglalkozó szervezet vezetője lapunknak elmondta: ha foglalkoztatási kérdés – például a fiatalon gyermeket szülő nők továbbtanulása – igazán fontos egy településen, több párhuzamos pályázatba is beleírták a képzésük megszervezését, bebiztosítva magukat, hogy valamelyik forrásból biztosan megkapják a szükséges pénzt. Ott van gond, ahol a humán, a területfejlesztési és a gazdasági projektek közül kettőt, netán mind a hármat el tudták indítani. Ott ugyanis három tanfolyammal kellene majd elszámolni. Országos szinten vigyáztak a pályázati kiírások párhuzamosságainak kiszűrésére, de helyi szinten nem ellenőrzik, hogy van-e átfedés az egymás után megnyert projektek tartalmában. Ahol van, ott most lázasan próbálják módosítani a szerződéseket – utalt a napi bonyodalmakra a szakértő. Változtatást kérnek többen azért is, mert a pályázatok beadása óta eltelt másfél évben sokat változott a hazai munkaerőpiac, általános lett a munkaerőhiány. Csakhogy ezekre a változásokra reagál a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak átalakítása is, s ez a korábbiaknál is látványosabbá teszi a közigazgatási és a civilekkel összefogó önkormányzati szint közötti párhuzamos munkavégzés buktatóit. Ahol működik a szereplők között az együttműködés, együttgondolkodás, ott a kistérségi program és a hivatali munka kiegészíti egymást, de ahol nem, ott állandósulnak a viták. Pozitív példának hozta Túristvándi térségét, ahol a település korábbi polgármestere, egy kiváló közösségszervező lett a járási hivatal vezetője, s azóta is remek az aprófalvak együttműködése, míg máshol inkább versenyeznek egymással a települések.

Lassan lesz eredmény

Egész Európában nehezen találja meg a munkaügyi ellátórendszer azokat, akik hosszú ideje kiestek a munkaerőpiacról, vagy még soha nem dolgoztak. A 2013-ban indult Ifjúsági Garancia Rendszer épp utóbbiakat vadássza, de még azt is alig lehet elérni, hogy regisztráljanak a nem dolgozó és nem tanuló 15-24 év közötti fiatalok – mutatott rá a nehézségekre Csillag Márton, a Budapest Intézet vezető kutatója.    Máshol kinek a feladata azok felkutatása, akik nincsenek a regisztrált munkanélküliek között? Ebből a szempontból tarka a kép az uniós tagállamokban. Németországban és Franciaországban például állami és magánszolgáltatók egymás mellett végzik ezt a munkát. Abban tehát semmi különleges nincs, ha nálunk a járási hivatalok és támogatott projektek keretében önkormányzati és magáncégek is ezt a kört célozzák meg programjaikkal. Azért lett fontos az eddig minden ellátásból kiesett munkanélküliek sorsa, mert elfogyott a munkaerő? Igen, de erre is hamarabb jöttek rá Brüsszelben. Nagyjából két éve született egy EU ajánlás arról, hogy a tartós munkanélkülieket a szociális és munkaügyi programoknak egyszerre kell megszólítani, mert csak az ilyen integrált megközelítés vezetheti őket a munkaerőpiacra. Minden tagországban próbálnak megfelelni ennek az ajánlásnak, mert ehhez ad pénzt az unió. A járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak mostani átszervezése is ennek felel meg, bár erről nem beszél a kormány. Vannak ilyen integrált magyar programok? Ez volt a célja a speciális közfoglalkoztatási programoknak, de nagyon kevés embert értek el, az eredményről pedig nagy a hallgatás. Vannak helyi kezdeményezések, a máltaiak több helyen dolgoznak, máshol is felbukkannak ötletek, hogy mit kellene csinálni, de átfogó programról még nem tudok. Nehéz lesz előbbre lépni, hiszen közben azoknak is más szolgáltatások kellenének, akiknek az adatai megvannak az ellátórendszerben.

2018.09.11 11:00
Frissítve: 2018.09.11 11:00

Valaki elvitte az 1,8 milliárdos főnyereményt az ötös lottón

Publikálás dátuma
2018.09.22 19:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A televízióban közvetített számsorsoláson az alábbi nyerőszámokat húzták ki:
Nyerőszámok:
  • 38 (harmincnyolc)
  • 43 (negyvenhárom)
  • 48 (negyvennyolc)
  • 53 (ötvenhárom)
  • 69 (hatvankilenc)
Joker: 665794
Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt, nyereménye 1 846 186 825; 4 találatos szelvényekre egyenként 2 156 195; 3 találatos szelvényekre egyenként 20 790; 2 találatos szelvényekre egyenként 1555 forintot fizetnek.
Szerző
2018.09.22 19:48
Frissítve: 2018.09.22 20:53

Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”

Publikálás dátuma
2018.09.22 17:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A szomorú, hűvös idő ellenére jókedvűen, családiasan telt Budapesten az idén hatodik alkalommal megrendezett Roma Büszkeség Napja.  Szombat délután kettőkor, a VIII. kerületi Horváth Mihály téren mintegy 150-200-an gyűltek össze romák és nem romák egyaránt, hogy megmutassák, amit az egyik molinón is olvashattunk: mind egyformán vagyunk emberek. A rendezvény idei mottója pedig az: „Te is a nemzet része vagy!” A téren felállított színpadon a roma társadalom ma már nem élő, de továbbra is köztiszteletben álló tagjainak rövid életrajzát olvasták fel, tisztelegve emlékük előtt. Közben fiatal srácok spontán, gitárral kísért éneklésbe kezdtek az egyik padon – nem csak saját maguk a közelben állók szórakoztatására, ők ezzel tisztelegtek. Az eseményen megjelent Sermer Ádám, a Liberális Párt elnökhelyettese, az MSZP-s Lendvai Ildikó, valamint olyan közéleti személyiségek, mint Gulyás Márton és Mécs Imre. – Tiszteletet kell adni a cigányoknak. Én így hívom őket, hiszen a romák a cigányságnak csak egy része. Szerintem a cigány szó egy szép szó. Legyenek erre is büszkék, ne szégyelljék – fogalmazott Mécs. 
Három óra körül elkezdett kiürülni a Horváth Mihály tér, de senki sem hazafelé vette az irányt. Megindult ugyanis a felvonulási menet a Fővám tér felé, a Lónyai utcán haladva, érintve Péli Tamás roma festőművész emléktábláját. A vidám, zenés felvonulás közben olykor egy hangos, „Hova tartozunk?” kiáltást lehetett hallani, mire válaszul többen azt harsogták: „Ide tartozunk!” – Számtalanszor megkérdezték tőlem: mire vagyunk büszkék? Ma megkaphatták a választ: azokra a hősökre, akik sokat tettek és tesznek a romákért. Emlékezzetek Choli Daróczi Józsefre, aki idén veszítettünk el, Fehér Sándor hegedűművészre, aki a saját életét áldozta, hogy gyerekeket mentsen a süllyedő Concordia hajón. Nem feledkezhetünk meg László Máriáról, az első cigány politikusról, aki az ötvenes években emelt szót a romákért, és ezért megpróbálták elhallgattatni – erről Setét Jenő, a büszkeségnapot szervező Idetartozunk Egyesület elnöke beszélt a Fővám téri színpadon. Mint mondta, a nagy hősök mellett büszkék a hétköznapi hősökre is, például arra az 50 ezer cigány közmunkásra, akik napi nyolc órában dolgoznak azért, hogy a létminimumnál is jóval kevesebbet keressenek. Emlékeztetett a rendezvény fő üzenetére, hangsúlyozva: Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha senkit nem rekesztünk ki a társadalomból származása, vagyoni helyzete, politikai nézetei miatt. A rendezvényen bejelentették azt is: az egyesület roma történeti hónapot indít.
2018.09.22 17:30
Frissítve: 2018.09.22 18:08