Milliárdokat öntenek semmire se jó képzésekbe

Publikálás dátuma
2018.09.11. 11:00
Sok varrótanfolyam indult, de cérnára se futja az asszonyoknak, nemhogy varrógépre, varrodák meg nincsenek sehol.
Fotó: Anton Chalakov
Jobbára eredménytelenül költött százmilliárdokat az Orbán-kormányok a nem dolgozók és a közmunkások képzésére.
Mónika 23 éves, így még két évet kell kihúznia, hogy felvehessék közmunkára. Kéri, vezetéknevét ne írjuk le, és azt se, melyik borsodi kisvárosban él, nehogy még a közmunka is veszélybe kerüljön. – Jobb az óvatosság, itt mindent számon tartanak – teszi hozzá, ahogy mindenki más is, akit a munkanélkülieknek szervezett tanfolyamokról faggatunk. Neki a héten lejár a fél év türelmi idő az előző tanfolyam után, így bemehet a „munkaügyi központba”, hogy újabb képzésre jelentkezzen. Legutóbb hathónapos kertészeti tanfolyamon volt, azt mondja, az égvilágon semmi hasznát nem látja.
Az önkormányzat a kora miatt nem veszi fel, a cégek meg azért, mert roma. Legalábbis így érezte, amikor próbálkozott.

Tudja ő, hogy a legnagyobb baj a nyolcosztályos végzettsége, bár a környezetében azt látja, azoknak se könnyebb, akiknek van valamilyen középfokú papírjuk. Ő 16 évesen kimaradt az iskolából, mert jött a gyerek, ahogy a most 19 éves húgának is. Őt is behívták egy óvodai dajka-tanfolyamra, de aztán visszamondták az utolsó percben, mert túl sokan voltak. Mónika azt mondja, ennek az egésznek így semmi értelme nincs. Szerinte a sok néhány hónapos képzés helyett inkább egy olyan hosszabb iskolát kellene támogatnia az államnak, amelyik középfokú végzettséget is adna. A szomszédos Szabolcs egyik civil roma szervezetének vezetője sem szeretné, ha leírnám a nevét, vagy az egyesület megnevezését, de szinte Mónika szavait folytatja, amikor arról beszél: ha fel is veszik a tanfolyamok után a fiatalokat, csak addig foglalkoztatják őket például dajkaként, amíg ezért támogatást kapnak az államtól. Ha ez lejár, elküldik őket. Üzemek kellenének, munkahelyek – mondja, s ezek igényei szerinti képzések, mert ma tömegével oktatnak kosárfonókat, amihez aztán az alapanyagot se tudják megvenni a munkanélküliek, rengeteg varrónő tanfolyam indult, de aztán cérnára se futja az asszonyoknak, nemhogy varrógépre, varrodák meg nincsenek sehol.
Így valójában nincs motiváció, csak az, hogy ezekre a hónapokra kapnak valamennyi „túlélőpénzt”.

Úgy látja, hasonló a helyzet az uniós projektek képzéseivel is, vagy ha lehet még eredménytelenebbek. Ha nem szakmai, hanem mondjuk életvezetési tréningekről van szó, ott a tapasztalat szerint nem nyílnak meg a résztvevők, kívülállónak nehezen beszélnek őszintén a bajaikról. A vezető mond azért jó példákat is. Akiket fabrikett gyártására tanítottak meg, vagy gépi fűkasza használatára, azok legalább tudnak valamit kezdeni a tudásukkal – teszi hozzá a civil szervezet vezetője. Aki mégis munkához jut a képzések után, gyakran azzal szembesül, hogy hiába kap OKJ-s végzettséget igazoló papírt, arra az van írva, hogy csak „rész szakképesítést” szerzett. Akinek nincs középfokú iskolája, az csak ezt érheti el. Így viszont csak a sima közmunkás bért kaphatja és nem a szakképzetteknek járó magasabb összeget.
A tanfolyamok sokaságával sokszor nem is a résztvevők, hanem a szervezők nyernek
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ági és Magdi zöldség- és gyümölcsfeldolgozást tanult három hónapig, és voltak olyan szerencsések, hogy a szomszédos borsodi falu szövetkezetében munkát is kaptak. Hogy a nettó mintegy 54 ezres közmunkás minimálbérnél valamivel többet vihetnek haza, az kizárólag a település polgármesterén múlik, aki azt vallja: az általuk végzett rengeteg munkáért nem lehet ilyen keveset fizetni. Az asszonyok tudják, hogy kivételes helyzetben vannak, hisz a 15 fős tanfolyamból csak nekik lett munkájuk. A környéken található Ricse polgármestere, Vécsi István azt sorolja, hogy mikor éppen kétszer 35 óra alatt el akarták tüntetni a hátrányos helyzetű falvakban élők "digitális szakadékát”, akkor sorra jelentkeztek be hozzá a tanfolyamokat szervező cégek. Kiszámolta az ajánlott árakat és arra jutott
, hogy ha minden érintettet beiskoláztak volna, csak ebben az 1700 fős faluban 29 milliót kaszált volna a képzést végző vállalkozás.

Ezért mondja, hogy szerinte ez a hihetetlen tömegű felesleges oktatás nem szól másról, mint ezeknek a cégeknek a gyarapodásáról. Berki Judit Nógrád megyei szociálpolitikus pedig arra figyelmeztetett a közelmúltban lapunknak adott interjúban, hogy a ma teljesen összehangolatlan képzési csomag különösen akkor lesz látványosan haszontalan, ha tovább csökken a közmunkások száma, mert akkor még ez terület sem szívja fel a felesleges dolgokra felkészített tömegeket. Márpedig újabb tanfolyamdömping közelít uniós projektek keretében. Ráadásul mindet egyszerre kellene megcsinálni, mert az előző Orbán-kormány úgy akarta lezárni a választás előtt a ciklust, hogy minden uniós forrásnak tudja a helyét. A munkába állást segítő pályázatok többsége a humán fejlesztéseket tartalmazó Emberi Erőforrás-fejlesztési csomag, az EFOP keretében valósul meg, de ez a célja több gazdaság- és területfejlesztési programnak is. A humán pályázatok előkészítését és megírását sok helyen külső tanácsadók is segítették. Egy ilyen sikeres, felnőttképzéssel is foglalkozó szervezet vezetője lapunknak elmondta: ha foglalkoztatási kérdés – például a fiatalon gyermeket szülő nők továbbtanulása – igazán fontos egy településen, több párhuzamos pályázatba is beleírták a képzésük megszervezését, bebiztosítva magukat, hogy valamelyik forrásból biztosan megkapják a szükséges pénzt. Ott van gond, ahol a humán, a területfejlesztési és a gazdasági projektek közül kettőt, netán mind a hármat el tudták indítani. Ott ugyanis három tanfolyammal kellene majd elszámolni. Országos szinten vigyáztak a pályázati kiírások párhuzamosságainak kiszűrésére, de helyi szinten nem ellenőrzik, hogy van-e átfedés az egymás után megnyert projektek tartalmában. Ahol van, ott most lázasan próbálják módosítani a szerződéseket – utalt a napi bonyodalmakra a szakértő. Változtatást kérnek többen azért is, mert a pályázatok beadása óta eltelt másfél évben sokat változott a hazai munkaerőpiac, általános lett a munkaerőhiány. Csakhogy ezekre a változásokra reagál a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak átalakítása is, s ez a korábbiaknál is látványosabbá teszi a közigazgatási és a civilekkel összefogó önkormányzati szint közötti párhuzamos munkavégzés buktatóit. Ahol működik a szereplők között az együttműködés, együttgondolkodás, ott a kistérségi program és a hivatali munka kiegészíti egymást, de ahol nem, ott állandósulnak a viták. Pozitív példának hozta Túristvándi térségét, ahol a település korábbi polgármestere, egy kiváló közösségszervező lett a járási hivatal vezetője, s azóta is remek az aprófalvak együttműködése, míg máshol inkább versenyeznek egymással a települések.

Lassan lesz eredmény

Egész Európában nehezen találja meg a munkaügyi ellátórendszer azokat, akik hosszú ideje kiestek a munkaerőpiacról, vagy még soha nem dolgoztak. A 2013-ban indult Ifjúsági Garancia Rendszer épp utóbbiakat vadássza, de még azt is alig lehet elérni, hogy regisztráljanak a nem dolgozó és nem tanuló 15-24 év közötti fiatalok – mutatott rá a nehézségekre Csillag Márton, a Budapest Intézet vezető kutatója.    Máshol kinek a feladata azok felkutatása, akik nincsenek a regisztrált munkanélküliek között? Ebből a szempontból tarka a kép az uniós tagállamokban. Németországban és Franciaországban például állami és magánszolgáltatók egymás mellett végzik ezt a munkát. Abban tehát semmi különleges nincs, ha nálunk a járási hivatalok és támogatott projektek keretében önkormányzati és magáncégek is ezt a kört célozzák meg programjaikkal. Azért lett fontos az eddig minden ellátásból kiesett munkanélküliek sorsa, mert elfogyott a munkaerő? Igen, de erre is hamarabb jöttek rá Brüsszelben. Nagyjából két éve született egy EU ajánlás arról, hogy a tartós munkanélkülieket a szociális és munkaügyi programoknak egyszerre kell megszólítani, mert csak az ilyen integrált megközelítés vezetheti őket a munkaerőpiacra. Minden tagországban próbálnak megfelelni ennek az ajánlásnak, mert ehhez ad pénzt az unió. A járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak mostani átszervezése is ennek felel meg, bár erről nem beszél a kormány. Vannak ilyen integrált magyar programok? Ez volt a célja a speciális közfoglalkoztatási programoknak, de nagyon kevés embert értek el, az eredményről pedig nagy a hallgatás. Vannak helyi kezdeményezések, a máltaiak több helyen dolgoznak, máshol is felbukkannak ötletek, hogy mit kellene csinálni, de átfogó programról még nem tudok. Nehéz lesz előbbre lépni, hiszen közben azoknak is más szolgáltatások kellenének, akiknek az adatai megvannak az ellátórendszerben.

Orrfacsaró bűz terjeng Tiszaföldvár környékén

Publikálás dátuma
2018.09.11. 10:40

Több ezer elhullott disznó teteme oszladozik egy telepen. Az esetet jelentették a megyei kormányhivatalnak, ami soron kívüli vizsgálatot indított. A hatóságok már mintát vettek.
Több ezer elhullott disznó teteme oszladozik egy telepen. Az esetet jelentették a megyei kormányhivatalnak, ami soron kívüli vizsgálatot indított. A hatóságok már mintát vettek. Iszonyatos bűzre panaszkodnak hetek óta a tiszaföldvári lakosok. Bár több helybéli is arra kérte az önkormányzatot, hogy derítsék ki, honnan jön a szag, nem találták meg sem annak forrását, sem okát. Mígnem péntek délután egy helyi sertéstelep dolgozója megrázó bizonyítékokkal állt elő. A közösségi oldalon megosztott felvételeken több tíz elhullott sertéstetem látható, mely állítólag a telepről származik. Azt mondta, a képek akkor készültek, amikor a sertéstelep zárt részéből géppel kellett kihordania 150-200 elhullott sertés tetemét. Voltak, amik már hetek óta ott voltak, azokból evett a többi disznó. A telepen hátul mostanra legalább 3000 disznó tetemét ásták el, amelyet vékony földréteg borít. Ha kiásnák ezeket a gödröket, minden kiderülne. A telepen állítása szerint áldatlan állapotok vannak, a trágyalé megfelelő elvezetése sincs megoldva, volt, hogy beszivattyúzták a csapadékelvezetőbe, amiből a közelben a földeket locsolják, ezért is bűzlött sokszor a környék. A férfi azt állítja, ezek az állatok saját piszkukban pusztultak el. Amint a megdöbbentő képek napvilágra kerültek, a helyi önkormányzat egyik képviselője segítséget kért a megyei közgyűlés elnökétől, tőle azonnali intézkedésre kapott ígéretet. A hatóságoknak is eljuttatták ugyanakkor a fotókat és a videofelvételeket is, szombaton állítólag már kint is jártak a helyszínen, hogy mintát vegyenek. A végeredmény egyelőre nem ismert. Hegedűs István polgármester megkérdőjelezi a fotók hitelességét, de ő is mihamarabbi vizsgálatot ígért. Hozzátette azonban: vasárnap délután semmiféle „mozgolódást” (azaz ellenőrzést) nem látott a telep környékén. A megyei rendőrségre egyelőre bejelentés vagy feljelentés nem érkezett az üggyel kapcsolatban.  
Szerző

Orbán utoljára visszakozhat Strasbourgban

Publikálás dátuma
2018.09.11. 08:00

Fotó: PATRICK SEEGER / MTI/EPA
A magyar kormányfő is részt vesz az Európai Néppárt (EPP) ma délután kezdődő frakcióülésén – erősítették meg a Népszavának több forrásból.
A miniszterelnök a magyarországi helyzetről szóló európai parlamenti (EP) vita után tárgyal a Fidesz EP-képviselőinek otthont adó politikai csoport tagjaival. A néppárti képviselők ezen az ülésen döntenek arról, hogy milyen taktikát kövessenek a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes, vagyis szankciós eljárást kezdeményező EP-jelentés szerdai szavazásakor. Szinte bizonyos, hogy a vezetőség nem fog közös álláspontot ráerőltetni a tagságra, hanem szabad kezet ad nekik: szavazhatnak a lelkiismereretük szerint. Érdekes fejlemény, hogy Manfred Weber frakcióvezető szokásától eltérően nem tart nemzetközi sajtótájékoztatót a plenáris ülésre kerülő témákról. Megfigyelők szerint sok függ attól, hogy Orbán Viktor a kedd délutáni plenáris vitában, majd a politikai csoport zárt ajtók mögött zajló tanácskozásán milyen hangot fog megütni: harcos lesz-e vagy kompromisszumkész? A holland zöldpárti Judith Sargentini által elkészített jelentés csak úgy kaphatja meg a szükséges abszolút többséget a képviselő-testületben, ha jónéhány néppárti is megszavazza. A Magyarországról szóló Sargentini-jelentés szerdai elfogadásának esélyeit növeli, hogy az EP elnöke úgy döntött: a tartózkodás nem számít szavazatnak. A szöveg jóváhagyásához a leadott szavazatok kétharmadára van szükség. Ha nem számolják a tartózkodókat, akkor a küszöb eléréséhez kevesebb képviselő egyetértő szavazata is elég. (Minél több a leadott szavazat, annál több igen kell a kétharmadhoz.) Ugyanakkor ez az abszolút többség nem lehet kevesebb 367 igen-voksnál. Jaume Duch Guillot, az Európai Parlament szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján közölte: az EP elnöke, Antonio Tajani a parlament hagyományaira és a jogi szolgálat véleményére támaszkodva hozott döntést, amelyről nincs helye további vitáknak. Mint lapunk is megírta, az Európai Néppárt frakciójának fenntartásai miatt döntött úgy a parlament vezetősége, hogy kikéri jogi szolgálatának véleményét a kérdésről. A plenáris ülés hétfői megnyitóján kisebb felzúdulást keltett, amikor Philippe Lamberts belga zöldpárti képviselő szóvá tette, hogy a magyarországi helyzetről rendezett kedd délutáni plenáris vitában nem lesz jelen az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria képviselője. Az ülést vezető Antonio Tajani erre az osztrák kormánynak a teremben helyet foglaló képviselőjéhez fordult, aki nem kívánt reagálni a felvetésre. Csak azután foglalt állást, hogy a szocialista frakció helyettes vezetője, Maria Joao Rodrigues válaszadásra szólította fel. Mint elhangzott, a soros elnökség illetékes minisztere jelen lesz a magyar vitán, de Bécsben még nem született döntés arról, hogy meg is szólal-e.
A Sargentini-jelentés plenáris szavazása előtt kevés módosító indítvány érkezett. Mindössze az előadó és a szocialisták egészítenék ki a szöveget néhány friss fejleménnyel, elítélve például a társadalmi nemekkel kapcsolatos tanulmányokkal szembeni támadásokat. Egy német euroszkepetikus képviselő, az Alternatíva Németországért tagja viszont több indítványban is javasolja, hogy az EP álljon el a 7. cikkes eljárás indítványozásától. Az EPP nem nyújtott be módosító indítványokat a jelentéshez.

Az MSZP megszavazza, az LMP tovább gondolkodik

Egyhangúlag úgy döntöttek a szocialisták, hogy két európai parlamenti képviselőjük, Ujhelyi István és Szanyi Tibor megszavazza a Sargentini-jelentést. Az MSZP hétfői kihelyezett elnökségi ülésén meghozott döntés nem volt váratlan, hiszen Ujhelyi István, a párt EP-képviselője korábban lapunknak azt mondta, több érv szól a jelentés megszavazása mellett, mint ellene. – Az biztos, hogy az európai közösség eljárása éppen a magyar embereket védi az Európa-ellenes maffiakormánytól – tette hozzá a szocialista politikus. Az LMP-nek továbbra sincs hivatalos álláspontja, hétfőn a párt testületei szavaztak a kérdésről. Az viszont biztos, hogy keddre megszületik a döntés, hiszen Keresztes László Lóránt társelnök és Demeter Márta frakcióvezető-helyettes közös sajtótájékoztatót tartanak a témában. Keresztes egyébként korábban úgy fogalmazott, hogy nem szavazná meg a jelentést. Az LMP döntése ugyanakkor jogilag nem lesz kötelező Meszerics Tamás EP-képviselőjükre nézve, de a társelnök úgy vélte, elvárható, hogy aki listán szerzett mandátum alapján képviseli a pártját az EU-ban, az kövesse az irányvonalukat. Meszerics érdeklődésünkre azt mondta: "Szavazási magatartásomat tartalmi és elvi megfontolások alapján döntöm el. Sokak véleményét meghallgatom és meghallgattam, de ez a döntés lelkiismereti természetű lesz." Az ellenzék többi pártjánál már korábban tisztázódott a helyzet: Jávor Benedek a Párbeszéd, valamint Molnár Csaba és Niedermüller Péter a DK EP-képviselői megszavazzák a jelentést, míg a Jobbik álláspontja a tartózkodás lesz. - Z. Á.