Orbán utoljára visszakozhat Strasbourgban

Publikálás dátuma
2018.09.11 08:00

Fotó: MTI/EPA/ PATRICK SEEGER
A magyar kormányfő is részt vesz az Európai Néppárt (EPP) ma délután kezdődő frakcióülésén – erősítették meg a Népszavának több forrásból.
A miniszterelnök a magyarországi helyzetről szóló európai parlamenti (EP) vita után tárgyal a Fidesz EP-képviselőinek otthont adó politikai csoport tagjaival. A néppárti képviselők ezen az ülésen döntenek arról, hogy milyen taktikát kövessenek a Magyarországgal szemben 7. cikkelyes, vagyis szankciós eljárást kezdeményező EP-jelentés szerdai szavazásakor. Szinte bizonyos, hogy a vezetőség nem fog közös álláspontot ráerőltetni a tagságra, hanem szabad kezet ad nekik: szavazhatnak a lelkiismereretük szerint. Érdekes fejlemény, hogy Manfred Weber frakcióvezető szokásától eltérően nem tart nemzetközi sajtótájékoztatót a plenáris ülésre kerülő témákról. Megfigyelők szerint sok függ attól, hogy Orbán Viktor a kedd délutáni plenáris vitában, majd a politikai csoport zárt ajtók mögött zajló tanácskozásán milyen hangot fog megütni: harcos lesz-e vagy kompromisszumkész? A holland zöldpárti Judith Sargentini által elkészített jelentés csak úgy kaphatja meg a szükséges abszolút többséget a képviselő-testületben, ha jónéhány néppárti is megszavazza. A Magyarországról szóló Sargentini-jelentés szerdai elfogadásának esélyeit növeli, hogy az EP elnöke úgy döntött: a tartózkodás nem számít szavazatnak. A szöveg jóváhagyásához a leadott szavazatok kétharmadára van szükség. Ha nem számolják a tartózkodókat, akkor a küszöb eléréséhez kevesebb képviselő egyetértő szavazata is elég. (Minél több a leadott szavazat, annál több igen kell a kétharmadhoz.) Ugyanakkor ez az abszolút többség nem lehet kevesebb 367 igen-voksnál. Jaume Duch Guillot, az Európai Parlament szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján közölte: az EP elnöke, Antonio Tajani a parlament hagyományaira és a jogi szolgálat véleményére támaszkodva hozott döntést, amelyről nincs helye további vitáknak. Mint lapunk is megírta, az Európai Néppárt frakciójának fenntartásai miatt döntött úgy a parlament vezetősége, hogy kikéri jogi szolgálatának véleményét a kérdésről. A plenáris ülés hétfői megnyitóján kisebb felzúdulást keltett, amikor Philippe Lamberts belga zöldpárti képviselő szóvá tette, hogy a magyarországi helyzetről rendezett kedd délutáni plenáris vitában nem lesz jelen az EU soros elnöki tisztét betöltő Ausztria képviselője. Az ülést vezető Antonio Tajani erre az osztrák kormánynak a teremben helyet foglaló képviselőjéhez fordult, aki nem kívánt reagálni a felvetésre. Csak azután foglalt állást, hogy a szocialista frakció helyettes vezetője, Maria Joao Rodrigues válaszadásra szólította fel. Mint elhangzott, a soros elnökség illetékes minisztere jelen lesz a magyar vitán, de Bécsben még nem született döntés arról, hogy meg is szólal-e.
A Sargentini-jelentés plenáris szavazása előtt kevés módosító indítvány érkezett. Mindössze az előadó és a szocialisták egészítenék ki a szöveget néhány friss fejleménnyel, elítélve például a társadalmi nemekkel kapcsolatos tanulmányokkal szembeni támadásokat. Egy német euroszkepetikus képviselő, az Alternatíva Németországért tagja viszont több indítványban is javasolja, hogy az EP álljon el a 7. cikkes eljárás indítványozásától. Az EPP nem nyújtott be módosító indítványokat a jelentéshez.

Az MSZP megszavazza, az LMP tovább gondolkodik

Egyhangúlag úgy döntöttek a szocialisták, hogy két európai parlamenti képviselőjük, Ujhelyi István és Szanyi Tibor megszavazza a Sargentini-jelentést. Az MSZP hétfői kihelyezett elnökségi ülésén meghozott döntés nem volt váratlan, hiszen Ujhelyi István, a párt EP-képviselője korábban lapunknak azt mondta, több érv szól a jelentés megszavazása mellett, mint ellene. – Az biztos, hogy az európai közösség eljárása éppen a magyar embereket védi az Európa-ellenes maffiakormánytól – tette hozzá a szocialista politikus. Az LMP-nek továbbra sincs hivatalos álláspontja, hétfőn a párt testületei szavaztak a kérdésről. Az viszont biztos, hogy keddre megszületik a döntés, hiszen Keresztes László Lóránt társelnök és Demeter Márta frakcióvezető-helyettes közös sajtótájékoztatót tartanak a témában. Keresztes egyébként korábban úgy fogalmazott, hogy nem szavazná meg a jelentést. Az LMP döntése ugyanakkor jogilag nem lesz kötelező Meszerics Tamás EP-képviselőjükre nézve, de a társelnök úgy vélte, elvárható, hogy aki listán szerzett mandátum alapján képviseli a pártját az EU-ban, az kövesse az irányvonalukat. Meszerics érdeklődésünkre azt mondta: "Szavazási magatartásomat tartalmi és elvi megfontolások alapján döntöm el. Sokak véleményét meghallgatom és meghallgattam, de ez a döntés lelkiismereti természetű lesz." Az ellenzék többi pártjánál már korábban tisztázódott a helyzet: Jávor Benedek a Párbeszéd, valamint Molnár Csaba és Niedermüller Péter a DK EP-képviselői megszavazzák a jelentést, míg a Jobbik álláspontja a tartózkodás lesz. - Z. Á.

Frissítve: 2018.09.11 08:00

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12