Az átélt traumák rövidíthetik a kutyák életét

Publikálás dátuma
2018.09.11 10:10
Illusztráció: Pexels
Fotó: Pexels/
Az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálják kutyákon a kutatók az ELTE Etológia Tanszékén, legfontosabb megállapításaik között szerepel, hogy az ebek várható élettartama a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, ilyen például a táplálkozás, az életmód vagy a genetika, valamint a kutyát élete során érő traumatikus események - írta az MTI egyetem összegzése alapján.
Bár a kutyák és macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra - kölyök-, kamasz-, felnőtt-, idős- és matuzsálemi kor - bontható.  Az ELTE Etológia Tanszékén folyó kutatás megállapításai között szerepelt, hogy a kutyák várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika. 
Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák életére. A Frontiers in Veterinary Science című folyóiratban közölt beszámoló szerint ezek eredménye még a tudósokat is meglepte, például az, hogy azok a kutyák, amelyek életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. Ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést/elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak.
A kutatók megállapították azt is: a magyar mintában a keverékek bizonyultak egészségesebbnek fajtatiszta társaiknál. A magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Emellett a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik.
A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul - írják. A ELTE Szenior Családi Kutya Program részeként több mint száz idősödő, nyolc évnél öregebb kutya életét követik figyelemmel a kutatók négy éven át.
2018.09.11 10:10
Frissítve: 2018.09.11 10:10

Őskori hajósok terjeszthették el a Stonehenge-hez hasonló megalitokat

Publikálás dátuma
2019.02.15 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHARLES BOWMAN / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING
Közös eredetük lehet az angliai Stonehenge-hez hasonló őskori európai kőemlékeknek (megalitok), amelyek egy új kutatás szerint Franciaország mai területéről erednek.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek állíthatták az első megalitokat mintegy hétezer éve, majd később hajósok elterjeszthették szerte Európában. Régészek korábban úgy vélték, hogy ezek az építmények a Közel-Keletről származnak, de egyre több antropológus és régész ért egyet abban, hogy az európai kőemlékek eredete ezektől független.
Bettina Schulz Paulsson, a svédországi Göteborgi Egyetem régésze a szakirodalomban 2400 európai lelőhelyről keresett adatokat korukat és szerkezetüket illetően. Megalitokat és korábbi korokból származó sírokat vizsgált meg, és áttekintett minden információt építésükről és az azokat építő emberekről - olvasható a Live science tudományos hírportálon. A kapott adatok alapján megállapította, hogy a legkorábbi európai kőemlékek Északnyugat-Franciaország területéről származnak mintegy 4700 évvel ezelőttről. Ez az egyetlen olyan térség, ahol nemcsak ismert megalit emlék maradt fenn, de ötezer évvel ezelőtti sírokat is találtak, amely azt jelezheti, hogy innen erednek a megalitok - írta a tanulmányban Paulsson.
Az első megalitok megépítése után mintegy 400 évvel, Kr.e. 4300-ban hasonló kőszerkezeteket emeltek Franciaország déli részén, a Földközi-tenger térségében, az Ibériai-félszigeten és más térségekben. Az angliai Stonehenge-et Kr.e. 2400 éve építették. Mivel ezek a kőszerkezetek a tengerpartokhoz közeli térségekben bukkantak fel, Paulsson úgy véli, hogy őskori hajósok terjeszthették el azokat. Az építők hajózási érdeklődését mutatta, hogy az első észak-franciaországi megalitokra ámbrásceteket és a tengeri élettel összefüggő jeleket véstek.
Több kutató egyért a svéd régész megállapításaival, mások azonban úgy vélik, nehéz kizárni annak lehetőségét, hogy ezeket az európai megalitokat egymástól függetlenül építették, és hogy más térségekben vannak korábbi korokból származó megalitok.
Szerző
2019.02.15 09:09
Frissítve: 2019.02.15 09:09

Ennyibe fog kerülni a Mars-utazás

Publikálás dátuma
2019.02.14 18:47
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Nem csak a gazdagok számára lesz elérhető a Marsra szóló retúrjegy - derült ki Elon Musk, a SpaceX milliárdos tulajdonosának Twitter-bejegyzéséből.
Elon Musk tervei szerint megfizethető ára lesz a Marsra utazásnak. A SpaceX alapítója és vezérigazgatója úgy gondolja, nem csak a gazdagok engedhetnek maguknak egy kiruccanást a vörös bolygóra, ugyanis 500, de inkább 100 dollárnál, azaz 140 ezer, illetve 28 ezer forintnál) is kevesebbe fog kerülni a retúrjegy a Marsra - írta a Space.com
Ez még az odaköltözéshez is elég olcsó - írta a Twitteren a milliárdos vállalkozó.
A százszemélyes űrhajót az úgynevezett Starship Super Heavy, nagy teherbírású rakétarendszerrel tervezik az űrbe küldeni. Újrafelhasználhatóságának is köszönhető a relatív alacsony jegyár. Az első küldetés a tervek szerint a 2020-as évek közepén kezdődne, a rakéta első prototípusát már a következő hetekben, hónapokban elindíthatják.
Témák
SpaceX
2019.02.14 18:47
Frissítve: 2019.02.14 18:47