Jakupcsek Plusz: a válástól a reptéri rémálmokig

Publikálás dátuma
2018.09.11 10:09

Fotó: MTI/ Zih Zsolt
Mindig tudtuk, hogy van élet a politikán és a bulváron kívül is. Jó, hogy Jakupcsek Gabriella új műsora is ezt a meggyőződésünket erősíti.
Néhány hónappal később, hogy a köztévé turbófokozatra állította a gyűlöletpropagandát, 2015 végén sokak mellett menesztették Jakupcsek Gabriellát, a Ridikül magazin és a Magyarország, szeretlek! című vetélkedő műsorvezetőjét, egyfajta karácsonyi „ajándékként”. Kitüntetésnek vehette volna, de érthető módon inkább megviselte, hogy ekként köszönték meg a Ridikül 500. adásának forgatási szünetében: nézett műsorokat készített egy alig nézett tévében. A TV2-ben 2017 tavaszán tűnt fel egy békítő reality vezetőjeként: az Egymás szemében nem ért meg sok adást − bár nyilván többen békülnének, mint ahogy azt elsőre feltételeznénk (legfeljebb nem a kamerák előtt). Jakupcseknek a Ridikül állt inkább jól, különösen egy jókora idő elteltével, mikor a „női talkshow” már nem csak egy röpke pillantásnak tűnt a kirakatüvegek tükröződésében. Az ATV-n hétfőn este debütált új műsora, amely ezentúl minden hétköznap jelentkezik ötven percben, s hogy a Jakupcsek Plusz nem a felszínt szándékozik kapargatni, két fajsúlyos témát próbált ötven percbe sűríteni: a válást és a fapados repülésnél tapasztalható visszásságokat. A válás kapcsán Jakupcsek és kérdező társa, Szabó Sipos Barnabás színművész, valamint a meghívottak – Sütő Enikő ex-modell, ügyvéd, Illés Blanka családjogász és Mészáros Ádám párkapcsolati mediátor – alapvető tévedésének tűnt, hogy feltételezték, a kivételes példák jellemzők: az emberek képesek intelligensen viselkedni, különösen egy olyan krízishelyzetben, mint egy párkapcsolat felbomlása. – Mindig magunkban kell keresni a hibát – vonta le három válása tanulságaként Sütő Enikő, aki a tartós kötődés titkát abban látja, ha a párok a kapcsolaton belül is barátkoznak egymással. Személyesebb példák nem igazán hangoztak el – nyilván nehéz is elkerülni az indiszkréciót ez esetben −, a mediátor azonban egy érdekes történetet említett: egy házasság megújulását, amit az egyik fél huszonöt éves alkoholizmusa tett tönkre. Cinikus felvetésnek tűnik, pedig nem az: öröm, ha egy válságban lévő házasság kijut a gödörből, de egy negyedszázados pokol elviselésénél nem lett volna jobb válni? A téma persze nem fért bele huszonöt percbe, taglalása nem volt mentes a közhelyektől sem. Ezt Jakupcsek is érzékelte – visszatérünk még erre, ígérte. A fapados repülésről szóló beszélgetés is megért volna egy teljes műsort. Bár Major Anett, egy utazási iroda menedzsere, Bolyó Anikó jogász és Horváth Eszter utazásszervező nem csacskaságokról beszélt, néha az lehetett a néző benyomása: eltévedt egy reptéren. Az olcsó a drágább: szűrhettük le Major Anett beszámolójából, aki annak okát, hogy idén már 29 fapados járatot töröltek, arra vezette vissza, hogy megtelt az európai légtér. Horváth Eszter is arra hívta fel a figyelmet: nem minden esetben a diszkont légitársaság a legolcsóbb. Ha érvényes jeggyel nem férünk fel egy járatra, ha a légitársaság hibájából törlik a járatot, vagy ha a járatunk több mint három órát késik: egy 2004-es európai uniós rendeletnek köszönhetően 250-től 600 euróig jár nekünk kártérítés a légitársaságtól (az út hosszától függően), amire jogosultságunk öt évig nem évül el – hívta fel a figyelmet Bolyó Anikó. Ha nem a légitársaság hibájából törlik a járatot − például hóvihar esetén −, kártérítés nem, kárenyhítés viszont jár az utasnak: szállás, ellátás, transzfer, két telefonhívás. Sűrű téma ez is, ami több történettel illusztrálva könnyebben befogadható lett volna, még akkor is, ha a feltehetően a nézők jelentős része átélt már reptéri rémálmot. Bár Szabó Sipos Barnabás több szót is kaphatott volna, a Jakupcsek Plusz nem volt mentes a hibáktól, mégis ígéretes kezdés: létezhet talkshow a (párt)politikán és a bulváron is túl, anélkül, hogy a gyávaság bűnébe esne. A szubjektív idő tesztjén (szinte elrepült – jaj, de vontatott volt – azt se tudom, mikor aludtam el rajta) mindenesetre a legjobb eredményt érte el nálam. 
2018.09.11 10:09
Frissítve: 2018.09.11 12:08

Megtalálhatták Picasso egyik 2012-ben ellopott festményét

Publikálás dátuma
2018.11.18 13:59

Fotó: /
Holland állampolgárok rendkívüli értékes festményt találtak a romániai Tulcea megyében elásva - közölte vasárnap a News.ro hírügynökség. Vélhetően a rotterdami műcsarnokból román műkincsrablók által 2012-ben ellopott hét nagy értékű festmény egyikéről, Picasso Harlequin fej című alkotásáról van szó.
A festményt a megtalálói szombaton este bevitték Hollandia bukaresti nagykövetségére. A nagykövetség azonnal értesítette a román hatóságokat. A festményt Mira Feticu Hollandiában élő román származású írónő találta meg egy másik, meg nem nevezett holland állampolgárral együtt. Feticu 2015-ben a rotterdami műkincslopásból merített ihletet Tascha című regényének megírásához. Állítása szerint tíz nappal ezelőtt névtelen román nyelvű levelet kapott, melyben a levélíró megjelölte az elásott műkincs helyét. A levélről azonnal értesítette azt a holland nyomozót, akivel együttműködött a regénye megírásakor. Ezután indult el egy holland állampolgárral a megjelölt helyre, ahol egy kő alá rejtve, műanyag fóliába becsomagolva találta meg a képet tartalmazó csomagot. A News.ro hírügynökség képet is közölt az írónőről, amint kezében tartja a keretéből kivágott festményt és a reprodukciót, amely alapján azonosította a művet. A műalkotást a nagykövetség átadta a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségnek (DIICOT). Az ügyészség vasárnap szűkszavú közleményben erősítette meg: Hollandia bukaresti nagykövetsége bejelentése alapján nyomozást indított az ügyben. A műalkotást hétfőn a Román Művészeti Múzeumba szállítják szakértői vizsgálatra. Román betörők 2012 októberében hatoltak be a rotterdami Műcsarnokba (Kunsthal), ahonnan hét nagy értékű festményt vágtak ki a képkeretből, és vittek magukkal. A festmények - Picasso, Matisse, Monet és Gauguin alkotásai - közel 18 millió euróra (5,8 milliárd forintra) voltak biztosítva. Az ügyben a DIICOT hat román állampolgár ellen emelt vádat. A két fővádlott beismerő vallomást tett. Őket 2014 februárjában a Bukaresti Táblabíróság jogerősen 6 év, valamint 5 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélte. A perben kétéves börtönbüntetést kapott a fővádlott anyja, aki előbb azt vallotta, hogy elégette a festményeket, később azonban visszavonta a vallomását. A festmények hollétéről a román nyomozóknak nem sikerült információkat szerezniük. 
Szerző
2018.11.18 13:59
Frissítve: 2018.11.18 16:03

Az utolsó üzlet: életveszély, kényszer, alku és erkölcs

Publikálás dátuma
2018.11.17 15:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Spiró György kérésének engedve készülő regényéből írt színdarabot Závada Pál Az utolsó üzlet címmel, amelynek ősbemutatóját november 23-án tartják a Szegedi Nemzeti Színházban. Közönségtalálkozót szerveztek szerdán a helyi Somogyi Könyvtárban mások mellett az író, a rendező Lukáts Andor, valamint Szávai Viktória és Jakab Tamás színészek részvételével. A regény nincs kész, és a darab sem – hökkentette meg a szép számú közönséget Závada Pál egy kérdésre válaszolva, aki hozzátette: a kettő segíti egymást, mert darabírás olyan tapasztalatokat nyújtott neki, amelyek felhasználhatóak regényírás közben. A darab története 1944-ben játszódik, amikor Magyarország legnagyobb vállalatbirodalmának zsidó származású tulajdonosai az életben maradásukért, a megmenekülésükért üzletet kötnek az másik oldalon álló és egymással is versengő SS-szel és a magyar kormánnyal. Életveszélyben kötnek kényszerüzletet a csepeli Weiss Manfréd-birodalom leszármazottai (a darabban Kohner-családként szerepelnek), és a vagyon átengedése ellenére nem lehetnek biztosak abban, hogy a másik fél megtartja-e ígéretét – vázolta a darab alaphelyzetét a szerző. Lukáts Andor elbeszéléséből kiderült, hogy az olvasópróbákon részt vett az író, aztán „a színészek és a rendező itt maradt a darabbal”. Jófajta együttműködésnek nevezte a Závada Pállal folytatottat, mégis nagy derültség közepette megjegyezte, hogy Csehovval könnyebb együtt dolgozni, mert már nem él. A szerdai próbán érhették meglepetések a szerzőt, mert húznunk kellett a darabból, és az ilyesmit nem szeretik. Az előadhatóság szempontjai ezt megkövetelik – ismerte el Lukáts Andor. Závada erre reflektálva elmondta, hogy a szerzői és a színházi szándékok egy irányba mutatnak, ami számára megnyugtató. A rendező szerint alapvető erkölcsi kérdéseket boncolgat és jár körbe Az utolsó üzlet. A darabban a dúsgazdag vállalatbirodalom örököseinek megvan a pénzük, és ezzel a lehetőségük, hogy veszélyhelyzetben, egy alku keretében mindent hátrahagyva repülőre szálljanak. – Ám a darabban elhangzik egy nagyon fontos kérdés: hogyan mentse az életét, akinek nincs pénze. Mindennek hátterét Jakab Tamás azzal is megvilágította a vázolt üzlet során ötven embernek egérutat hagytak, de hatszázezer zsidó származású ember bent maradt a kelepcében. Závada Pál elismerte, hallott olyan véleményt, hogy a darab akár a hazai antiszemita érzelmek felkorbácsolására is alkalmas lehet, de ettől nem tart. Az erkölcsi áldozathozatal éppen úgy a része a színműnek, mint az üzleti érdek és érzék – nyomatékosította. Izgalmas ősbemutatónak nézünk elébe.
2018.11.17 15:17
Frissítve: 2018.11.17 15:17